Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 244. szám (245. szám)

Befejezte munkáját az országgyűlés alapozza a VI. és VII. öt­éves tervek fejlesztési célja­it Ehhez pedig szerteágazó műszaki- gazdasági tevékenység, elmélyült közgazdasági elemző munka, széles kö­rű nemzetközi együtt­működés szükséges. A célok meghatározását il­letően az Országos Tervhi­vatal által kidolgozott hosz- szú távú fejlesztési koncep­ció, a nemzetközi együttmű­ködést illetően pedig a KGST komplex programja az irányadó. A miniszter a továbbiak­ban a dolgozók munkakö­rülményeiről, az egészségvé­delemről és a környezetvé­delemről szólt Dr. Simon Pál köszönetét mondott mindazoknak, akik a program megvalósításán dolgoztak és dolgoznak. X ’■ A tervezők, a kivitele­zők, az építők és szere­lők, üzembe helyezők, l munkások és mérnökök áldozatkész, jó munkája k elismerést érdemet * ** -*r Az új üzemekben tízezernyi munkás dolgozik, termel. Az ő munkájuk sem egyszerű: el kell ^sajátítaniuk az új, a legfejlettebb technikát is. A sok munkáskéz, az eszközök tömege az emberért mozdult meg, az emberért működik. Azért a célért, amelyet úgy fogalmazunk meg, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítése. De ezt a célt a mindennapok gyakorlatában nekünk az emberek szebb, kényelmesebb, jobb életéért kell valóra váltanunk. Még­pedig úgy, hogy mindazok­kal a termékekkel és szol­gáltatásokkal. amelyekről szó volt, az állampolgárok szükségleteiket magas szín­vonalon elégíthessek ki — mutatott rá beszéde végén, s kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja eL Ezzel a nehézipari minisz­ter beszámolója fölötti vi­ta befejeződött. A felszóla­lásokra dr. Simon Pál vá­laszolt, Válasza végén a miniszter bejelentette, hogy az elhang­zott indítványokat, észrevé­teleket — a kormányzati munka kialakult gyakorlata szerint — megvizsgálják és az eredményről' tájékoztat­ják az érintetteket Az országgyűlés a nehéz­ipari miniszter beszámolóját és a vitában elhangzott fel­szólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vet­te. Ezzel az országgyűlés pén­teki ülése — amelyen az el­nöki tisztet felváltva töltöt­te be Apró Antal, Inokai Já­nos és Péter János —, s egyben az őszi ülésszak be­fejeződött valamint a bővülő hazai felhasználás alapozta meg. Ismeretes, hogy a hazai adottságok az alumínium- gyártás egyik középső fázisá­ra, az alumíniumkohászatra nem voltak kedvezőek. Nem rendelkezünk olcsó villamos energiával. A szovjet—ma­gyar alumíniumegyezmény megoldotta ezt a problémát; lehetővé tette, hogy timföl­dünkért kohóalumíniumot kapjunk. így kapcsolódik a gyakorlatban 1 a szelektív iparpolitika és a hatékony nemzetközi együttműködés. A IV. ötéves tervben fog­lalt célokat teljesítettük. Eleget tettünk szállítási kö­telezettségeinknek, ahogy azokat partnereink is mara­déktalanul teljesítették. A kormány jóváhagyta a központi fejlesztési program V. ötéves tervidőszakra szóló feladatait. Üj bauxitbányák nyílnak meg a Dunántúlon, évi 80 ezer tonnás új tim- fölgyártó kapacitás épül Aj­kán, tovább bővül a félter­mékgyártás is, elsősorban Székesfehérvárott. A beruhá­zások értéke meghaladja a 9 milliárd forintot Az alumíniumfeldolgozás már az elmúlt időszakokban is gyorsan fejlődött és a nö­vekedés üteme töretlen az V. ötéves tervben is. A fel­dolgozás bővítése lehetővé teszi bauxitvagyonunk in: ■ tenzív felhasználását. ■?. , ä Tisztelt országgyűlési ; A programok végrehajtá­sának első szakaszát befe­jeztük. Mindannyiunk előtt ismertek a IV. ötéves terv eredményei. A következő szakasz végrehajtására kor­mányzati döntések vannak, az V. ötéves terv feladatai ismertek. A maradéktalan, hatékony végrehajtás mind: annyiunk közös érdeke. De az is fontos feladata az V. ötéves tervnek, hogy meg­ifFolytatás az 1. oldalról) országgyűlésnek beszámolok, ezeknek az irányelveknek gyakorlati megvalósulását tűzte ki célul. A programok megvalósításának a IV. öt­éves tervvel lezárult első szakasza bizonyítja megha­tározó szerepüket a népgaz­dasági tervek teljesítésében, illetve túlteljesítésében. Egy­értelműen állítható, hogy a fejlesztések a népgazdaság tervszerű, arányos, gyors fej­lődését eredményezik már ma, és várhatóan a jövőben is. Teljesítésük tovább mélyí­ti a nemzetközi szocialista integrációt. A hatékony nemzetközi együttműködés pedig céljaink megvalósítá­sának alapvető feltétele. . Együttműködés a KGST-or- j szágokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlett szako- . sítás és termelési kooperá- ■ ció szükséges a korszerű < termelő berendezések előállí- J tásához, a szelektív iparfej-" lesztéshez. E programok megvalósítása tette lehetővé néhány hasznos hosszú lejá­ratú egyezmény — mint például a szovjet—magyar ^ olefinegyezmény, a szovjet— j magyar alumíniumegyez­mény, a lengyel—magyar vegyiszálegyezmény, az oren- . burg; földgázvezeték építé- £ sere kötött sokoldalú egyez-- t mény — megkötését a bará- r ti országokkal. 1 A központi fejlesztési prog- J ramok teljesítése során több | nehézséggel, problémával 7 kellett megbirkóznunk. ^ Gyakran nehéz volt a mű- j szaki célok és a gazdasági lehetőségek egyeztetése,_ a népgazdasági hatékonyság és » a vállalati érdek összhangjá­nak biztosítása. Meg kellett előlegezni a költségét né­hány intézkedésnek, amely csak később. hoz ered: ményt. _ A programok népgazdasá- •gi jelentőségét érzékeltetve J a miniszter megemlítette, | hogy például » ' a petrolkémiai program elmaradása esetén 1980-, j ban a népgazdaság mű- j anyagszükségletének fj döntő részét tőkés im- t portból kellene fedezni, t s ez több száz millió 1 dollárral terhelné külke-, ] reskedelmi mérlegünket, J Dr. Simon Pál ezután így folytatta: A földgázfelhasználás köz­pont; fejlesztési program­ját hazai szénhidrogén kin­csünk alapozta meg. Évtize­des földtani kutatómunká­val felderítettük olaj- és gázmezőinket s megkezdtük azok kiaknázását. Nagy­mértékben növekedett a pro­pán-bután gáz termelése az olajfinomítókban is. Az el­múlt évben földgázból csak­nem 6 milliárd köbméter, a propán-bután gázból több mint 240 ezer tonna volt a fogyasztás. A hazai kutatá­sok eredménye azonban jel­zi, hogy földgázkészletünk csak az elfogyasztott meny- nyiség pótlására elegendő. Ezért épült meg a „Testvéri­ség” gázvezeték, amply a Szovjetunióból szállít föld­gázt Magyarországra, s épül — KGST-összefogással — az orenburgi földgázvezeték. Így lehetővé válik, hogy 1980-ra 10 miliárd köbméter földgázfogyasztást tervez­zünk. Nagyrészt hazai for­rásból irányozzuk elő 1980-ra több mint 300 ezer tonna propán-bután gáz felhaszná­lásai. __ ___ A földgázprogram beru­házásaira az V. ötéves tervben több mint 20 milliárd forint áll ren­delkezésre. Ez újabb 20—25 település vezetékes gázellátását, 140 ezer új fogyasztó bekapcso­lását és további 80 ezer la­kás gázfűtését teszi lehetővé. Dr. Simon Pál ezután a petrolkémiai központi fej­lesztési programról szólt. A miniszter a továbbiak­ban azt fejtegette, hogy népgazdaságunkban a mű­anyagokat és a vegyiszála­kat minden ágazat alkalmaz­za. Az élelmiszer-gazdaság­ban a fóliasátrak és az ön­tözőcsövek, a csomagoló anyagok, a gépiparban a szi­getelő anyagok és szakipari , szerkezeti anyagok, az építő: és szerelőiparban csövek és burkoló anyagok, a kony- nyűiparban a cipő és textil­ipari ahyagok felhasználá­sának széles skálájával talál­kozunk. A hazai fejlesztésnek nem volt és nem is lehetett célja az, hogy mindezeket az anyagokat teljes választék­ban gyártsuk. Ezért a pet­rolkémia területén követke­zetesen szelektív iparpoliti­kát alakítottunk ki és va­lósítottunk meg. A már em­lített nemzetközi megállapo­dások lehetővé tették, hogy méreteiben gazdaságos, kor­szerű alapanyaggyártást lé­tesítsünk Leninvárosban — a kőolajfinomítás egyik ter­méke, a vegyipari benzin felhasználásával. Az olefinművet a IV. öt­éves tervben megépítettük és sikerrel üzembe helyeztük. Az olefinműben a benzin pirolízisnél 5—6 féle olefin egymás mellett keletkezik. Ezekből mintegy 35—40 fé­le közbenső termedet lehet előállítani, melyek azután mintegy 250—300 féle vegyi termék: műanyag, vegyiszál gyártását teszik lehetővé. Az V. ötéves tervben 20 tnilliárd forintot fordítunk a programra. Fontos felada­tunk a már megkezdett PVC-, polipropilén- és ve- gyiszálüzemek beruházásá­nak határidőre történő be­fejezése, továbbá a mű­anyagfeldolgozó ipar fej­lesztése. Erre a célra 7 mil­liárd forintot irányoztunk elő. F Dr. Simon Pál ezután az alumíniumipar központi fej­lesztési programjáról adott áttekintést. Ez a program magában foglalja a bauxit­bányászat, a timföldgyártás, az alumíniumkohászat és az alumíniumfeldolgozás össze­hangolt, komplex fejlesztő: sét. A programot- ----- ,1 í- kedvező hazai adottsá- I gaink, a hatékony nem­zetközi együttműködés, r' A szünetben: Vaskó Mihály, Nagy Márta és Eperjesi Iván. (Fotó: Perl Márton) Rosszul tudják a félné mellek Határidő előtt építik meg Utat is sokféleképpen le­het építeni! Az Egri Közúti Építő Vál­lalatnál például az a szokás, hogy a minőségen sem eshet csorba, és a határidőt is il­lik megrövidíteni. Nem ki­vétel ez alól az Egeren átmenő 25-ös számú út első szakasza sem, amelynek a fele már elkészült, s rövide­sen befejezik a másik ré­szének az építését is, holott a szerződésben rögzített ki­vitelezési határidő csak 1976. december 23. Ligetvári Ferenccel, a vál­lalat főépítésvezetőjével még­sem valami rózsás hangu­latban találkoztunk. Ráadá­sul, mint kiderült, még ránk, lapunkra is haragszik egy kicsit. építkezés, de hát ebből részt kell vállalniuk az itt lakók* nak is, elvégre, az új út elő­nyeit, kényelmét is ők él­vezik. Fölöslegesen ne idege: sítsék tehát se magukat, sem pedig dolgozóinkat. Kü­lönösen, ha még nincs is igazuk. — Szintén a lakók írták', hogy valaki felkereste a csa­ládokat és pénzt kért az ud­vart csatlakozók kiépítésé­re. — Először is a lakókat nem az Egri Közúti Építő Vállalat, hanem a beruhá­zást bonyolító vállalat kép: viselője kereste fel. Mégpe­dig nagyon is korrekt, tisz­tességes szándékkal. A hely­zet ugyanis az, hogy ezeket CSattakQZÖkat. ............................... w.w.«w»v.v.:WS<vmsv.' o* R övidesen kész az új út első szakasza.' (Fotó: Perl Márton) — Hát hogyne bosszantás ná az embert, amikor egy szó sem igaz abból a levél­ből, amelyet az egyik felné­meti lakos küldött a szer­kesztőségnek, s amelyet a PF. 23 című rovatunkban rajzzal illusztrálva nyilvá­nosságra is hoztak. Azt írja ugyanis az illető, hogy a csöveket a tervtől eltérő magasságban fektetjük le Nyugodjon meg a levél író­ja, a csöveket pontosan oda tettük, ahová kellett, ahová a tervezők szánták. De nem igaz az sem, hogy az épít-, kezés miatt nem lehet sze­kérrel, vagy autóval behaj-] i tani az útmenti udvarokba. Vállalatunk vezetőitől ugyan-' is már az építkezés meg­kezdése előtt „napiparancs-| ba” kaptuk, hogy segítenünk kell az ott lakókat. Teg­nap is szólt az egyik csa-, ^ Iád, hogy szeretné a hordó­kat szekérrel az udvarról kihozni. A művezető perce­ken belül odairányított egy kaviccsal megrakott teher: autót és az ideiglenes „hí­don” máris zavartalan volt a ki- és a bejárás. Elis­merjük, hogy kényelmetlen­séggel is jár egy ilyen nagy (Munkatársunk telefonje­lentése): ' i Igen nagy a csend a Parla­ment Gobelin-termében, ahová néhány kollégámmal visszahúzódtunk, hogy a nap eseményeit tollhegyre tűz­zük. Azoknak az olvasóknak, akik még valamiért nem jár­tak itt, elmesélem, hogy az Országház egyik leghíresebb terméről van szó: három kü­lönböző nagyságú és igen értékes — csak művészileg, mert pénzben meg sem lehet határozni — gobelin adta a terem nevét, s csak azért nem kívánom, hogy ilyen le­gyen mindenkinek, mert ak­kor nem volna érdekes az Országház Gobelin-terme... De térjünk át a komo­lyabb, megfoghatóbb kérdé­sekre. Az országgyűlés pén­teken is folytatta a vitát a közművelődési törvényja­vaslat felett, s ezen a napon a legsikeresebb felszólaló­nak Gyurkó László író bizo­nyult. A képviselők vélemé­nye szerint ez a felszólalás valóban a helyére tette ér­zelmi és értelmi síkon egy­aránt a törvényjavaslat gon­dolatát. — Vajon miért nem oktat­ják az iskolákban a retori­kát. .. ? — tette fel és nem is olyan váratlanul a kérdést az egyik képviselő. A szünetben a Heves me­gyei képviselőcsoport egy- harmadának fogságába es­tem: azaz mind az öt képvi­selőnő egy emberként vette tudomásul, hogy az újságíró most nem hangsúlyozta a tudósítói tényét, tehát felté­telezték, hogy éppen nem témára éhes. Fiala Tivadar- né, Vadkerti Miklósné, dr. Novák Pálné, Fodor István- né és Nagy Márta a pilla­natnyi és kedves riportalany. Nagy Márta győz. Már csak azért is, mert igen erősen ké­szült erre az országgyűlésre, s hozzá is akart szólni a köz- művelődési törvényjavaslat­hoz. A témában levő gondo­latát eljuttatta dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhez is, aki a szünetben válaszolt. Szimpatikusnak találta az ötletet, hogy mindenki, aki nem végezte el a nyolc álta­lános iskolát, kapjon válla­lati támogatást tanulmányai­nak befejezéséhez. ' — Erről az illetékes osz­tályvezetőkkel beszélgetni fogunk és hamarosan meg­küldöm a választ. Ide kívánkozik még egy rövid beszélgetés, befejező: seképpen a tegnapi tudósí­tásnak: dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter ugyanis sikeresen teljesítette a jelen ‘ országgyűléssel kapcsolatos küldetését, azaz az általa elő- . terjesztett törvényjavaslatot - a parlament elfogadta. Még- ,« hozzá úgy, hogy Úszta Gyula i Heves megyei képviselő mó- f dosító javaslatát is ügye-; ! lembe vették. Tulajdonképpen ezen az országgyűlésen két magas szintű „szűzbeszéd” hangzott ; el. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter az alkotmány szel­lemében mint miniszter (új miniszter) szólalt föl a Tisz­telt Ház előtt beszámolandó a tárca eredményeiről, ter­veiről. Dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter (e funk­ciójában ugyancsak új), ahogy azt a tegnapi tudósí­tásomban is írtam, eléggé iz­gult a székfoglaló beszéd előtt. Amikor elhangzott az elnöki „egyhangúlag” meg­állapítás a közművelődési törvény elfogadására, mégis­csak megkérdeztem a mi­nisztert : — Pozsgay elvtárs, így utólag, mit érezhet a tut» vényalkotól ««»*, • • P*' — Közös munka eredmé- ' hye. S a parlament légkörét, a felszólalásokban érezhető egyértelmű állásfoglalást nézve úgy érzem, nem dol­goztunk hiába. De: ezután most már dolgozzunk együtt. ★ Az ebédszünetben dr. No- vák Pálnéval találkoztunk. A nehézipari miniszter beszá­molójával kapcsolatban mondott „hazai” véleményt: — A népgazdaság energia- politikai koncepciója szerint a földgáz-felhasználás négy­öt százalékkal emelkedik. Heves megyében mindent fi­gyelembe véve történt, a ter­vezés a jövő számára. Hat­vanban például lefektették az úgynevezett törzsvezeté­ket, s ha minden a terveknek megfelelően történik, a Zagy" va-parti város lakosságának egy része rövidesen élvezhe­ti a gázszolgáltatás előnyeit. ★ Két nehéz nap után a jól végzett munka fölötti elége­dettség érzésével hagyták el a képviselők a Parlament épületét. Üj törvény szüle­tett, s az igényeket figyelem­be véve módosítottak egy másik törvényt, és mindezek mellett a népgazdaság egyik ágazata számolt be azokról a kérdésekről, amelyek vala­mennyiünket érdekelnek. Hátai Gábor lakóknak kötelességük meg«J építeni, vagy megépíttetni: Ezt törvény írja elő, ezen vitatkozni nem lehet. A kol­léga azzal csak segíteni akart, hogy megkérdezte a lakóktól, hogy ha egyetérte­nek vele, akkor a kivitelezd vállalat megépíti a csatlako­zókat. Természetesen a la-; kók anyagi hozzájárulásával! Igazán sajnálom, hogy a jó­indulatú ___segítségnyújtási) / e nnyire félreértették. — Ez év júliusában ön azt Ígérte, hogy szeptember vés gére elkészülnek az új út , első szakaszával. / — ígéretünket teljesítet^ tűk, az első szakasz kész! Természetesen nem várjuk meg a december 23-i határ­időt sem, a 2400 méter hosz4 szú új utat, előbb megépít^ jük. I — Nap mint nap magunk is érezzük — vette át a szót Zana Károly, a vállalatigaz: gatója —, hogy a tervezők! a beruházók, a tanács, a KPM közúti főosztálya, va-;. lamint a város, a megye po­litikai vezetése is megkülönJ böztetett figyelmet fordít er: re a beruházásra. Mi, a ki­vitelezők azonban mégsem vagyunk könnyű helyzetben! Hiszen csakhogy mást ne mondják: a jövő évi felada: taink terveit még ma sem ismerjük. Az biztos, _ hogy folytatjuk az út építését, de terveink még nincsenek! Tudjuk, hogy mi teszi szük­ségessé a szakaszos terve: zést, tervszolgáltatást, de jól felkészülni mégiscsak úgy tud egy kivitelező vál: lalat, ha pontosan és időbér» megkapja az elvégzendő fel­adatok tervdokumentációit! Arról nem is beszélve, hogy az emberek gyakori áteső: portosítása gazdaságtalan is! — Jövőre hol folytatják az út építését? — Mintegy 300 méterrel folytatjuk az első szakaszt, majd a Somogyi Béla utca és a Kisvölgy közötti pt építése következik. — A völgy feletti Mäal a vállalat építi? — Igen, a jövő évben In­dul a kivitelezése. Igen ke: mény, nagy munka vár ránk. Az említett nehézségek el­lenére is szeretnénk azon­ban minden tekintetberi megfelelni a követeimé-; nyéknek, a jogos elvárások: nak. . Koós József 1 1976. október 16., szombati

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents