Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 244. szám (245. szám)

, aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Péntek esti külpolitikai kommentárunk: fl vita gyorsmérlege New Yorkban csütörtökön véget ért az ENSZ- közgyűlés 31. ülésszakának csaknem egy hónapja tartó általános politikai vitája. A világszervezet fó­rumán felszólaló küldöttek — elsősorban a tagorszá­gok külügyminiszterei — többségükben síkraszálltak a nemzetközi béke megszilárdításáért, az enyhülési irányzat további erősítéséért, a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a faji megkülönböztetés és a gyar­matosítás felszámolásáért. A Szovjetunió nemzetközi súlyának megfelelő figyelemben részesítette a közgyűlés hallgatósága Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszédét. Miután leszögezte, hogy kormánya nagyra becsüli az ENSZ szerepét a világbéke megóvásában és a nem­zetközi együttműködés előmozdításában, Gromiko felvetette a kérdést: vajon minden esetben kellő mértékben használják-e ki az ENSZ-ben rejlő lehe­tőségeket? Ennek kapcsán mindjárt meg is állapí­totta, hogy az ENSZ nem mindig áll feladata ma­gaslatán. így volt ez az indokínai háború alatt, s ér­vényes ez a Közel-Keleten és Cipruson, valamint az Afrika déli részén kifejtett ENSZ-tevékenységre is. Gromiko elemezte az ENSZ erőfeszítéseit az új világháború elhárításáért vívott harcban, s vissza­utasította egyes nyugati teoretikusok álelméleteit, amelyek szerint „az emberiség jövőjét a radioaktív hamura kell építeni”. Gromiko ehelyett síkraszállt a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és a leszerelés megvalósításáért. Egyúttal megismételte kormánya készségét, hogy kölcsönös szerződéses kötelezettsé­gekkel szerezzen érvényt a szilárd világbéke eme alapvető feltételeinek. Kissinger amerikai külügyminiszter idei közgyű­lési beszédére rányomta bélyegét az országában folyó elnökválasztási kampány. Hitet tett ugyan az enyhü­lési politika elmélyítése mellett, de — pártpolitikai meggondolásokból, s mintegy engedményül a kon­zervatív érzelmű választóknak — fenntartásokat is hangoztatott. Ráillett a Gromiko beszédében elhang­zott megállapítás „egyesek váltópénznek tekintik az enyhülést politikai kombinációikban ...” Külügyminiszterünk, Púja Frigyes közgyűlési felszólalásában érintett valamennyi fontosabb nem­zetközi kérdést. A legtöbb figyelmet a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési ér­tekezleten elfogadott záróokmány valóra váltásának, valamint a leszerelés problémájának szentelte. Sür­gette a politikai enyhülés kiterjesztését, katonai te- •rületreis, és támogattá“ ‘azt a szovjet javaslatot, hogy tiltsák meg a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazását. Kínát és Albániát leszámítva, vala­mennyi szocialista ország képviselőinek felszólalá­sait a világbéke szempontjából alkotó tenniakarás jellemezte. (KS) Az általános politikai vita utolsó napja az ENSZ-ben NEW YORK: Az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszaka általános politikai vitájának utolsó napján a béke megszilárdításának kér­dései, a nemzetközi együtt­működés fokozása, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­se, a feszültségforrásoknak és a gyarmatosítás utolsó bástyáinak felszámolása állt a figyelem középpontjában. Leonei Mario d’Alva, Sao Tome és Principe Demok­ratikus Köztársaság külügy­minisztere felhívta a világ közösségét a leszerelés prob­lémáinak mielőbbi megoldá­sára. Antonio Fortis, a Zöld-fo- ki-szigetek képviselője fel­lépett az apartheid bűnös politikája ellen, amelyet a fajüldözők a dél-afrikai és namibiai népek kizsákmá­nyolására és elnyomására használnak fel. Victor Gauci, Málta kép­viselője kiemelte, hogy a le­szerelés eddigi eredménye kedvező hatást gyakorolt a világ politikájára. Joannisz Hrisztofidesz cip­rusi külügyminiszter törté­nelmi jelentőségű esemény­nek nevezte a helsinki kon­ferenciát és ismételten han­goztatta, hogy a ciprusi probléma megoldása csak a Ciprus belügyeibe való kül­földi beavatkozás megszün­tetésével képzelhető el. Dr. Esmat Meguid, Egyip­tom állandó ENSZ-nagykö- vete csütörtökön felolvasta Ismail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter beszédét. Fahmi beszédében hang­súlyozta, hogy „a jelenlegi közel-keleti helyzet folytató­dása veszélyt jelent a béké­re. fl Szíriái csapatok folytatják előnyomulásukat Ma: minicsúcs Rijadban? A szíriai csapatok folytat­ják támadásukat Bejrút és Szidon ellen — jelenti a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. Csütörtökön a késő esti órákban szíriai előretolt ala­kulatok, északról dél felé nyomulva megkerülték Bhamdun városát és a Bej- rútot Damaszkusszal össze­kötő országúton előrehalad­va erősen megközelítették Aleyt. Aley a nemzeti ha­zafias erők és a Palesztin Ellenállási Mozgalom egye­sített osztagainak utolsó tá­maszpontja a libanoni fővá­roshoz vezető úton. Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke Bejrútban ta­lálkozott az arab országok nagyköveteivel és tájékoz­tatta őket a Libanonban uralkodó helyzetről. Felszó­lította az arab országokat:- nyújtsanak sürgős segítséget és ne engedjék meg a Pa­lesztin Ellenállási Mozga­lom. valamint a libanoni ha­zafias erők szétzúzását. Tovább bonyolódik a hely­zet a hétfőn Kairóba össze­hívott arab csúcsértekezlet körül. A hírügynökségek pénteken a kora délutáni órákban váratlan fordulatról számoltak be:* a szaúd-ará- biai hírügynökségre hivat­kozva azt jelentették, hogy Libanon kérdésében szom­baton Rijadban mini-csúcs­értekezletre kerül sor. Az értekezlet résztvevői a kö­vetkezők lennének: Khaled szaúd-arábiai ural­kodó, Szabah el Szalem el Szabah Kuvait emírje, Ell­ősz Szárkisz libanoni elnök, Asszad szíriai államfő, Szá­dat egyiptomi elnök és Jász- szer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke. Áz egyelőre nem is­meretes, vajon az esetleges rijadi találkozót a kairói csúcs helyett, vagy annak előjátékaként akarják-e meg­tartani. ■ A szaúd-arábiai bejelen­tést megelőzően az AFP hírügynökség bejrúti és kai­rói forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy kétséges Szárkisz libanoni elnök és Arafat részvétele a hétfőre tervezett kairói csúcstalálko­zón. (MTI) 7 ŐSZI UTAZÁS NÉMET FÖLDÖN Magyarok is segítenek Moldvay Győző jegyzete Ismét Oberlausitz, csak más táj, más emberek. Tá­volról kicsit Visonta, és a Gagarin Hőerőmű. Vagyis majdnem Hevesben érezhe­tem. magam. A dolgok lé­nyegi azonosságáról aztán meg is bizonyosodtunk, kö­zelebb jutva a földet túró, torony nagyságú gépóriások- hoz, amelyek a felszín alatti barnaszénig hatolnak. Majd pedig a szomszédos üzemko- lpsszus csarnokaiban, ahol a szén villamos energiává ala­kul. Szíves, fáradhatatlan kalauzunk, Günther Jähne, a külfejtéses bányatelep pártbizottságának titkára. Negyvenéves, ennek a felét itt töltötte, ilyenformán bíz­hatunk tájékozottságában. — Harminc évvel ezelőtt nagy tó volt a vidék. A bá­nyamű hajdanvolt gazdái' nem tartották kifizetődőnek, s hagyták elvizesedni. Per­sze, iszonyú nehéz volt az Újrakezdés! Kicsi voltam, itt laktunk nem messzire, azért jól. emlékszem, hogy szovjet katonák segítettek a mieink­nek a szivattyúzásban. Ké­sőbb? Kutatás indult, ami bebizonyította, hogy nemcsak átmenetileg segíti ki hazánk szénellátását, hanem hosszú távon is jövője van a kül­fejtésnek. ötven méter vas­tag földréteget kell eltá­QrNőmm 1976. október ie„ szombat volítanunk százhúsz méteres szénmezőről. Tudja, meddig táplálja ez a „Népek Barát­sága” erőművet? Még nyolc­van évig. Óriási kincs. Kü­lönösen most, hogy világos­sá vált: gázzal, olajjal nem tudjuk biztosítani az ország egyre növekvő energiaigé­nyét. Miért hívják így a bányá­val szomszédos hőerőművet? Mert valóban a népek ba­rátsága mozgatja, üzemelte­ti. Csaknem négyezer mun­kása. technikusa között sok a csehszlovák, lengyel, ma­gyar, jugoszláv. Mind segít, s mind tanul. Ahogyan ez lenni szokott. — Külfejtésünk, erőmű­vünk egyébként legnagyobb a Német Demokratikus Köz­társaságban. A gazdag és jó minőségű barnaszéiunezőre három, energiát termelő üzemegységet telepítettünk az évek folyamán, s a három szovjet turbina összesen 1500 megawatt teljesítményű — mondja később Günther Jähne. — De hiába a mi erőfeszítésünk, s a többi erő­mű segítsége, együttesen sem tudjuk jelenleg ellátni hazánkat villamos energiá­val. Az áramot Lengyelor­szágból, Csehszlovákiából, Bulgáriából importáljuk. Hogy meddig? Szakembere­ink számítása szerint 1985- re lesz önellátó demokrati­kus köztársaságunk. Persze csak dkkor, ha a fogyasz­tásban valami ugrásszerű emelkedés nem jelentkezik. Német vendéglátóink hal­lottak a Magyarországon épülő paksi atomerőműről Érdeklődtek is felőle, a munkálatok állásáról. Majd megjegyezték: — Nagy jelentőségű be­ruházás, amit csak akkor tudnak felmérni igazán a magyarok, ha be is lép az áramszolgáltatásba. A Német Demokratikus Köztársaság­ban egyébként már két atomerőmű dolgozik, egyen­ként 2500' megawatt teljesít­ménnyel. Először Berlinben épült egy, majd pedig fent, a Balti-tenger közelében. S most folynak a harmadik erőmű építésének előkészüle­tei. Mindkettőnél nagyobb teljesítményű lesz, s jelen­tősen elősegíti majd, hogy 1985-re valóban önellátóak lehessünk. Közeledvén az országos választásokhoz, érdeklődtünk a bányamű pártbizottságá­nak titkárától, miben látja az új népi kamara és a me­gyei tanácsok jelentőségét? Hozhat valami újat az or­szág belpolitikai életében, netán a külügy irányvona­lában ? — Ügy érzem, nem új. inkább talán fiatalabb lesz legfelső alkotmányos szer­vünk összetétele az elkövet­kező ciklusban. Erre vall, hogy a jelöltek soraiban nőtt az ifjú munkások és értelmiségiek száma. Hason­ló a helyzet a megyék irá­nyítótestületében. Ez a fia­Günter Jähne: 19S5-re önellátók leszünk... (Fotó: Prelics Miklós) A Szojuz 23. fedélzetén Nem egészen négy hóna­pon belül a harmadik, em­ber irányította szovjet űrha­jó indult el csütörtökön este Bajkonurból, fedélzetén Vjacseszlav Zudov parancs­nokkal és Valerij Rozs­gyesztvenszkij fedélzeti mér­nökkel. A moszkvai tele­vízió ezúttal is közvetítette a felszállást, bemutatta a földi repülésirányító köz­pontot. A tv-nézőknek kivé­teles látványban lehetett ré­szük. Az űrhajó, mint egy zedékéhez tartozó Zudov és Rozsgyesztvenyszkij az ő munkájukat folytatja. A 37. és 38. szovjet kozmonau­ta munkája része a szovjet űrkutatás fő irányának, az orbitális űrállomásokon vég­zett népgazdasági hasznú tudományos kísérleteknek. Az űr meghódításának ez a leggyümölcsözőbb szakasza 1971. áprilisában kezdődött, amikor Satalov, Jeliszejev és Rukavisnyikov űrhajósok először kapcsolták össze a Vjacseszlav Zudov alezredes az űrhajó parancsnoka és Valerij Eozsgyeszívenszkij alezredes, fedélzeti mérnök. Népújság telefotó — TASZSZ — MTI — KS) hatalmas jégcsap magaso­dott a kilövőállásban, pán­célját hó- és jégréteg borí­totta. A tartályokban levő mínusz 183 fokos folyékony üzemanyagtól lehűtött hajó­testre vastag rétegben ta­padt a kicsapódó pára. A harmincegyedik szovjet űrhajó legénységének fela­data, hogy folytassa a júni­us 22-én Föld körüli pályá­ra bocsátott Szaljut 5. űr­állomással elkezdett kísérle­teket. Az űrállomás első le­génységét, Borisz Volinovot és Vitalij Zsolobovot július 6-án lőtték fel a Szojuz 21. űrhajóval. Huszonöt órával később kezdték meg munká­jukat a Szaljuton. Több mint másfél hónapig tartóz­kodtak az űrben. 1200 mun­kaóra alatt számos techno­lógiai kísérletet, a népgaz­daság számára közvetlenül hasznot hajtó mérést végez­tek. Az űrhajósok harmadik, űrállomásokon dolgozó nem­talodás, gondolom, dinami- kusabbá teszi belső feilődé- sünket, bármiféle politikai, ideológiai alapelvek igazítá­sa nélkül. S az is bizonyos, hogy változatlan marad a nemzeti front egysége, je­lentősége, miként nem mó­dosul a népi kamarába kül­dendő jelöltek aránya. A képviselők ötven százaléka az egységpárt soraiból kerül ki, másik felét a demokrati­kus parasztpárt, a nemzeti demokrata párt, a liberális demokrata párt, a keresz­ténydemokrata párt delegál­ják, s természetesen a szé­kekbe kerülnek párton kí­vüli tudósok, művészek, pa­pok éppen úgy, mint egy­séges ifjúsági szervezetünk tagjai. Külpolitikánkról is szóljak? Én azt hiszem, sem­miben sem fog eltéri az ed­digitől. Két fő szála van. Egyik a szocialista orszá­gokkal való szoros kapcso­lat, másik a kétféle, de egy- ajkú nép ügyének, viszonyá­nak rendezése, minden el­vi engedmény nélkül. Ezt itt, Berzdorfban éppen úgy tud­juk, érezzük, mint akik Ber­linben vagy hazánk más tá­jain élnek... Köszönvén a sokrétű, gaz dag tájékoztatást, invitáltam hazánkba Günther barátun­kat. A meghívást elfogadta, már csak azért is, mert bátyja annyi szépet mon tíott neki Magyarországról. Hogy mikor jöhet? Még nem tudja. Előőrsként adott viszont irodai szekrényéből egy kis üvégkelyhet, olda­lán a külfejtés emlémájá- val, mondván: jusson eszem­be a szép és gazdag Ober­lausitz, valahányszor bo­rocskát kortyolok belőle. A poharat nem hanyago­lom! Vége. Szojuz 10. űrhajót: a Szaljut 1. űrállomással. A 34 éves Vjacseszlav Zu­dov és a 37 éves Valerij Rozsgyesztvenszkij első íz­ben jár az űrben. Mégsem egészen újoncok. Mindket­ten 1965. óta tartoznak az űrhajósok osztagába, és több űrrepülés földi irányításá­ban vettek már részt. ★ Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Vjacseszlav Zudowal és Valerij Rozsgyesztvenszkijjel a fedélzetén, Föld körüli pólyán kering a Szo­juz 23. A csaknem kör alakú pálya Földtől mért legnagyobb távolsága 275 kilométer, legkisebb távolsá­ga 243 kilométer. - Az űrha­jó másfél óra alatt tesz meg egy fordulatot a Föld körül. Az űrhajósok első beszá­molója szerint, a hajó be­rendezései kiválóan működ­nek. Zudov és Rozsgyeszt­venszkij közérzete jó. Köny- nyen viselték el a gyorsu­lással és a pályamódosítá­sokkal jelentkező fokozott megterhelést. Megkezdték a repülési program végrehaj­tását és készülnek a Szaljut 5, űrállomásra történő át­szállásra. Á francia elnök Lengyelországban VARSÓ: Edward dereknek, a LEMP KB első. titkárának meghívására, pénteken ma­gánlátogatásra Lengyelor­szágba érkezett Valéry Gis- card d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke. A francia elnököt a var­sói repülőtéren Edward Gie- rek, a LEMP KB első tit­kára és Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke fo­gadta. Falragaszok Sanghajban Sanghajban, Kína legns gyobb városában, fairaga szók jelentek meg, amelye Csiang Csinget, Van Hung vent, Csang Csung-csiaot e Jao Ven-juant, a KKP K Politikai Bizottságának tag jait „pártellenes összeeski vő csoport” tagjaiként be lyegzik meg — közölték s MTI tudósítójával hitelt éi demlő forrásból. Ilyenformán Sanghaj megelőzte Pekinget, a főve rost, ahol egyelőre sem h vatalos, sem falragasz fői mában nem erősítik meg „négyek” letartóztatását, i: letve ennek okait.

Next

/
Thumbnails
Contents