Népújság, 1976. október (27. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-16 / 244. szám (245. szám)

yiLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 214. szám 1976. október 16., szombat Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Losonczi Pál Peruból Panamába érkezett Csütörtökön délelőtt Lo­sonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke az inkák egykori fő­városába látogatott Délben a magyar államfő visszarepült Limába, ahol folytatta, majd befejezte tár­gyalásait Francisco Morales Bermudez elnökkel. A tárgyalások végeztével közös közleményt fogadtak el: az okmányt az elnöki pa­lotában ünnepélyes, az alá­írás tényét emlékezetessé te­vő külsőségek között látta el kézjegyével Losonczi Pál és Francisco Morales Bermu­dez. Losonczi Pál és kiséret» pénteken reggel Panamába, a dél-amerikai út következő állomására utazott ★ Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke — Demet- rio Lukas államfő meghívá­sára — helyi idő szerint pénteken délben — megér­kezett a Panamai Köztársa­ságba. Az ünnepélyes repü­lőtéri fogadtatás után meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások. Az Elnöki Tanács elnöke várhatóan két napct tölt a közép-amerikai or­szágban (MTI) Választások az NDK-ban Ú] közművelődési törvény — Meghosszabbították a tanácstagok mandátumát 1980-ig — Elfogadták a nehézipari miniszter beszámolóját Erich Honeoker Karl-Marx-Stadt jelöltje Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára Karl-Marx- Stadtban péntek délután tartott választási nagygyűlé­sen hangsúlyozta, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság a jövőben is a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusán kidolgozott és az idei IX. kongresszusán megerősített, jól bevált poli­tikai irányvonalát követi, a szocialista államok közössé­gének szilárd tagjaként épí­ti a fejlett szocialista társa­dalmat, erősíti államát. A nagygyűlésen részt vett a Szojuz 22. NDK-ban ven­dégeskedő személyzete, Va- lerij Bikovszkij és Vlagyimir Akszjonov. Az NDK Népi Kamaráját és megyei taná­csait vasárnap, október 17-én választják meg. Az NSZEP KB főtitkára a Karl-Marx- Stadt-i 60-as . választókerü­let jelöltje. Erich Honecker beszédé­ben rámutatott, hogy az el­múlt időszakban évről évre teljesültek a népgazdasági tervek, s az NDK gazdasága nagyobb mértékben fejlődik, mint korábban bármikor, ami kifejeződik a lakosság életszínvonalának emelkedés sében is. Méltatta a már bevezetett, illetve tervbe vett szociálpo­litikai inézkedéseket, s rá­mutatott, hogy az életszínvo­nal emelésének útja a telje­sítmények útja. A követke­ző időszak fontos feladata a termelékenység növelése, a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményeinek gya­korlati alkalmazása, a minő-; ség javítása, a gazdasigpoli? tika és a szociálpolitika meg­bonthatatlan egységének kö­vetkezetes érvényesítése. J Hazaérkezeít a Jakab Sándor vezette párlmiinkásküldöttség Moszkvából Október 13—15-ig Jakab Sándornak, az MSZMP KB tagjának, a KB párt- és tömegszervezetek ors^tálya vezetőjének vezetésével, a Szovjetunióban tartózkodott az MSZMP pártmunkás­küldöttsége. A küldöttség a pártmunka kérdéseiről kon­zultációt folytatott az SZKP Központi Bizottságá­nak pártszervezési oszálya, az SZKP KB pártfőisko­lája, valamint a Szovjet­unió Postaügyi Minisztéri­uma pártbizottságának ve? zetőivel. A magyaí pártmunkás­küldöttséget fogadta I. V. Kapitonov, az SZKP KB titkára. A meleg, baráti lég­körű megbeszélésen részt vett N. A. Petrovicsev, az SZKP KB pártszervezési osz­tályának vezetője. A kül­döttséget Moszkvából való elutazásakor az SZKP KB kéviselői és Marjai József, hazánk moszkvai nagyköve? te búcsúztatták. Pénteken délelőtt a köz- művelődési törvényjavaslat fölötti vitával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozá­son részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár Ist­ván, Németh Károly és Sar­lós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban foglalt helyet a Bu­dapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek számos .vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az első felszólaló Gyurkó László színházigazga­tó volt. * Rámutatott: a törvényja­vaslat előkészítése az együtt­működés, a közös gondolko­dás szép példája. Tanúsítja, hogy felismertük a törvény megalkotásának időszerűsé- gét. | Hangoztatta: a szocializ­mus építésében kiművelt szocialista emberfőkre van szükség, az alkotó gazdasági ; munkának és gyarapodás- , jiák, a szocialista építés alap­A tanácstagok szóló törvény 'A napirendnek megfele­lően ezután a tanácstagok választásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása követke­zett. A törvényjavaslathoz — melyet a képviselők írás­ban kézhez kaptak — dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter tűzött szóbeli ki­egészítést ’ Országgyűlésünk 1975. áp­rilisában alkotta meg azt a törvényt, amely a népképvi­seleti testületek — az or­szággyűlés és a tanácsok — tagjainak öt évre szóló vá­lasztásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba lép­tetését az 1975. I. törvé­nyünk külön törvényre bíz­ta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az országgyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egyidőben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alap­ja, hogy helyesnek látszik a ta­nácsok megbízatásának időtartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk az orszá­gos és a helyi politika szer­ves kapcsolatát. Mint ismeretes, az 1973- ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977. áprilisában jár le. Most van itt az ideje tehát, hogy tör­vényhozó testületünk dön­tést hozzon az ezzel össze­függő fontos közjogi kérdés­i ma­jának elengedhetetlen, szük­séges feltétele a műveltség. — A társadalmi forrada­lom viharát nem önmagáért támasztottuk, a tulajdonvi­szonyok gyökeres átalakítá­sát nem önmagáért hajtot­tuk végre, hanem azért, hogy értelmessé tegyük a halál által behatárolt emberi éle­tet. Megtehetjük a legfőbbet, amit ember tehet: a túl vilá­gi boldogság sok ezer éves álma helyett létrehozhatjuk a boldogság, az értelmes, a tartalmas, a halállal is daco­ló közösségek világát — ez a mi munkánk. E törvényja­vaslat útmutató, iránytű olyan gondolatok feladata, amelyek szellemének át kell hatnia valamennyiünket, — mondotta többek között. A közművelődési törvény- javaslathoz több képviselő jelentkezett hozzászólásra, majd az elnöklő Apró Antal megadta a szót Pozsgay Im­re kulturális miniszternek, aki válaszolt a vitában el­hangzottakra. Ezt követően az országgyű­lés a törvénytervezetet — a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság, továbbá Úszta Gyu­la módosító javaslataival együtt — általánosságban és részleteiben egyhangúlag el­fogadta. _ , . választásáról módosítása A tanácsok ötévi időtar­tamra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi választások egyidejű megtartásának államjogi szabályozásánál két lehető­ság között választhatunk. Vagy úgy rendelkezik az or­szággyűlés, hogy 1977-ben a tanácsok tagjait 3 évi idő­tartamra válasszák meg, vagy az országgyűlés — al­kotmányos jogkörében eljár­va, — meghosszabbítja a taná­csok tagjainak megbíza- > tását az 1980. évi álta­lános választásokig. :.J "«W -«1» .If—^ A kormány a második megoldás elfogadását java­solja a tisztelt országgyűlés­nek. Ennek főbb indokai a következők: A tanácsok ez év első fe­lében fogadták el az V. öt­éves tervüket. A tervek s;- keres teljesítésének irányí­tása, szervezése és ellenőr­zése jobban biztosított, ha azt a jóváhagyó testületek látják el. Az 1973. évi tanácsválasz­tások során jelentős szám­ban kerültek új tanácstagok a testületekbe. Ez a körül­mény, valamint az időközi választások lehetősége meg­felelő biztosítékai annak, hogy a tanácsi munka ha­tásfoka a hétéves időtartam során is eredményes legyen, és a tanácstagok változatla­nul megfeleljenek a válasz­tók bizalmának. A választó állampolgárok tevékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben Az ülésteremben (Fotó: Perl Mártó aj Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter expozéját tartja. (MTI Fotó Tóth István felvétele) dolgozók felelősségtudata, valamint a politikai, társa­dalmi szerveink, különösen a párt és a Hazafias Népfront által nyújtott segítség • to­vábbi fontos záloga annak, hogy a tanácsok tagjai jól eleget tehessenek alkotmá­nyos megbízatásuknak. Tisztelt országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavas, lat elfogadása esetén tehát 1977-ben nem lesznek ál­talános tanácsválasztások, hanem arra majd 1980-ban, az országgyűlési képviselő- választásokkal egyidőben ke­rül sor. A javaslatot megtárgyalta az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága is és azzal egyetértett. Felhatalmazást kaptam a bizottságtól, hogy a nevük­ben is kérjem a törvényja­vaslat elfogadását. Az a meggyőződésünk, hogy az előterjesztés elfogadása jó összhangot teremt a politi­kai és gazdasági feladataink sikeres megoldásában. Ké­rem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot szí­veskedjék elfogadni. A törvényjavaslathoz hoz­zászóló nem jelentkezett. Az országgyűlés a tanácstagok választásáról szóló törvény­javaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Ezután napirend szerint következett dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszá­molója a tárca által irányí­tott központi fejlesztési prog­ramok végrehajtásának je­lenlegi helyzetéről és az 1976—80-as évek közötti szakasz fejlesztési céljairól. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter beszámolója Ä nehézipari miniszter be- zai nyersanyagkincs mind vezetőben rámutatott: a Ne- teljesebb mértékű kihaszná- hézipari Minisztérium tévé- lása. A három központi fej­ssar! — ■»«- »»1^» juknak egyik fő célja a ha- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents