Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

•*,'^>*'AAAAAAAAAAAA/\A/\A^VAAAA/VNAAAAAAA/V'vAiAA/VV\AAAAAAAAAA/V's/V\AAAAA/* Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Kissinger Afrikáiian HENRY KISSINGER, az Egyesült Államok külügymi­nisztere Zürichből elindult Afrikába. Útjának három biz­tos és egy vagy több bizonytalan állomása lesz. A bizto­sak: Tanzánia, Zambia és a Dél-afrikai Köztársaság. Sa­lisbury a bizonytalan lehetőségek egyike. Hogy megvaló­sul-e. nyilván jórészt attól függ. mit végez Ian Smith, a rhodesiai telepes rezsim vezetője Pretoriában. A Kissinger-körút három biztos állomásának megvá­lasztása gondosan kicentizettnek tekinthető. Tanzánia a harcosan antiimperialista afrikai országok közé tartozik. Vezetője. Julius Nyerere, az egykori néptanító bel- és külpolitikájában egyaránt haladó törekvések képviselője. A második állomás, Zambia nem teljesen ugyanaz a kategória. Bár gazdasági életében valamelyest növeked­nek az állami beavatkozás jelei, a rézben rendkívül gaz­dag országot ma is sok pénzügyi szál köti össze a nyugati fővárosokkal. Külpolitikája elveiben és gyakorlatában Fekete-Afrika érdekeit képviseli, de módszereiben jóval több a kompromisszumos vonás. Nemcsak a földrajzi kö­zelség indokolta azt. hogy Vorster emlékezetes ..nyitási” kísérletei jórészt a zambiai főváros, Lusaka közvetítésével történtek. A HARMADIK ÁLLOMÁS, Pretoria a fajüldöző re­zsim fővárosa. Amerikai külügyminiszter először látogat oda és az önmagában is sok mindent elmond az út jelie­géről. Érdekes egy pillantást vetni arra, milyen körülmé­nyek között kerül sor Kissinger dél-afrikai tárgyalásaira: 1. Fekete-Afrika képe a portugál gyarmatok felszaba­dulása után az eddiginél is gyorsabban változik. 2. Rho­desiában a fehér kisebbségi rendszer végveszélybe került. 3. Történelmében először került sor komoly belső robba­násra (Soweto, sztrájkok stb.) a Dél-afrikai Köztársaság­ban. 4. Óriási nemzetközi nyomás nehezedik Pretoriára a nambiai függetlenség megadása ügyében. 5. Végül, de a jelek szerint nem utolsósorban, az Egyesült Államokban az elnökválasztási harc finise zajlik. Mindezek alapján az út célja alighanem a következő: Washington megkísérli feltartóztatni „az afrikai radika- lizálódás folyamajtát”. de úgy, hogy miközben otthon a pretoriai látogatással megpróbálja megszerezni a déli faj­üldözők voksait. igyekszik valamiféle ..páratlan közvetítő” látszatát kelteni. EZ AZONBAN eleve képtelenség, ami megszabja a látogatás várható kimenetelét is. Az igazi érdekeltek ugyanis — mint erre a TASZSZ kommentárja rámutat — tisztában vannak a Kissinger-út valódi céljával: megmen­teni a fajüldöző rezsimeket, amelyeknek léte teljes mér­tékben megfelel az amerikai monopóliumok és a NATO érdekeinek. VVVSA/WVWVNAAAAAAAAAAA/VA^A^vVNAAAAAAAA/WVVVWVAAA/WVVVNAAAAAA/ Vá'asztási finis az USA-ban CartereUenfele — Carter ? HIVATALOSAN ÉS HA­GYOMÁNYOSAN szeptem­ber első hétfőjén kezdődött az amerikai választási kam­pány, de a valóságban per­sze ez a célegyenes a hóna­pok — egyes politikusok esetében pedig évek — óta folyó versengésben. Jimmy Carter, a demokraták elnök­jelöltje mintegy két éve foly­tatja a maga kampányát. Tavaly még Atlanta külvá­rosában, szerény épületben ütött kortestanyát, most vi­szont már a déli metropolis legelegánsabb utcájában, a Peachtree Streeten találha­tó a főhadiszállása. No, meg a farmjának falujában, Pla- ins-ben, amelynek — ugye jelképpé kell válnia a fővá­ros, Washington meghódítá­sáért folyó küzdelemben. A falucska — az odatolongó sajtó és a jelölt körül nyüzs­gő demokrata politikusok, szakértők, kért és kéretlen tanácsadók jóvoltából — im­már megismerkedett a köz­lekedési dugóval is. Carter fő gondja mégis az, hogy az amerikaiak többsége még mindig nem ismerkedett meg vele. Ily módon a de­mokrata jelölt az egyszerre csábító és riasztó ismeretlen, a nem különösebben vonzó, ám nem is sokakat taszító ismerős Ford elnökkel szem­ben. így fordulhatott elő, hogy az utóbbi hetekben számottevően csökkent az elnök hátránya a közvéle­ménykutatásokon. E felmérések persze elté­rőek és legalábbis a nixoni évek óta tudjuk, hogy a ku­tató irodák olykor a jelöltek érdekében kozmetikázzák az eredményeket! Majdnem azonos azonban több intézet következtetése: ha júliusban Carter 2:1 arányban, tehát lehengerlő mértékben veze­tett, ma nagyjából csak tíz százalékos előnyt mondhat a magáénak. Mivel a még ingadozók sorából Ford ezt a hátrányt behozhatja, s mert Carter híveinek tábo­rában elég nagy a dolgában nem túl biztos szavazó, a szakértők immár szoros —• netán célfotós — választási eredményt jósolnak novem­ber 2-ára. S egyetértenek abban is. hogy ily módon a következő hetek valóban sorsdöntőek lesznek. MINDKÉT JELÖLT hatal­mas stábbal és a nagy or­szág minden államának val­lási, nemzetiségi és — nem mellékesen jövedelmi-cso­portjának szavazási hajla­mait értékelő stratégiával folytatja kampányát. Mivel a legnagyobb államok megka- parintása a legfontosabb, hi­szen a helyi győztes megkap­ja az állam minden elektorát (270 elektort szavazat kell az elnökséghez), a küzdelem el­sősorban a népes ipari álla­mokban folyik. Ezek viszont rendkívül vegyes lakosságn­ak, miért is a jelöltek füt- fát ígérgetnek, attól függő­en, melyik nemzetiség vagy vallás gyűlésén mondanak beszédet. A külvilág aztán nem győzi kapkodni a fejét az ilyenkor elhangzó nyilat­kozatok hallatán. A jelöltek egyébként is annyi ellent­mondásba bonyolódnak, hogy már csak ezért sem kell túl­zó következtetéseket levonni dörgedelmes megnyilatkozá­saikból. Hiszen jelszavuk árulkodó: minél több cso­portot megnyerni, minél ke­vesebbet elriasztani, vagyis kinek-kinek a szájaíze sze­rint szónokolni. Carter ez utóbbiban két­ségkívül mester, és most ép­pen emiatt kezd meggyűlni a baja: a republikánusok kétszínűnek bélyegzik, aki álláspontját túlságosan is váltogatja. Igaz, £prd elnök sem dicsekedhet politikai Egyiptom nem kapja meg a 250 milliót Nem várok „drámai” változást „Az esélyek mind Namibia, mind Rhodesia kérdésében az Egyesült Államok ellen szól­nak” — mondotta Gerald Ford, hozzátéve: „az afrikai problémák oly nehezek, hogy nem volna okos részemről jóslatokba bocsátkozni, vajon mire vezet Kissinger külügy­miniszter útja”. Az amerikai elnök kedden reggel az NBC tv-hálózatnak adott rögtönzött nyilatkoza­tában kijelentette: nem vár „drámai” változást az év vé­géig a csaknem nyolc száza­lékos munkanélküliségben és sajnálatosnak tartja, hogy a szavazók 65—70 százaléka KOveiivcZc lessej^ö“! • csdívnogy a Carterre ragadó bélyeg fokozza a személyével szem­beni bizalmatlanságot, hiszen ő az új, az ismeretlen, az elnöknek a pálfordulásai is „megszokottak”. Kipihenvén a Reagannal való csata fáradalmait, Ford csak e héten kezdte meg kampányát. Mivel a túlzott országjárás az idén nem vált be, Ford kortes-vezérkara amolyan „nyugi-nyugi” ta­nácsot adott az elnöknek: maradjon minél többet a Fe­hér Házban, használja ki hi­vatala kínálta szereplési le­hetőségeket. Carter viszont abban a georgiai városká­ban kezdte meg a finist, amelyben Roosevelt meg­halt: a jelölt a demokraták roosevelti „nagy koalíciójá­nak” helyreállítását ígéri. A HIRTELEN SZORO­SABBÁ VÁLT versengés­ben perdöntő is lehet a két elnökjelölt televíziós vitája, amely szeptember 213-án kez­dődik. Az első másfél órás szócsata a gazdaságról és a belpolitikáról zajlik majd. Amióta Kennedy éppen a té­vévita segítségével győzte le 1960-ban Nixont, a jobb helyzetben lévő jelölt kitért ellenfele kihívása elől. Most Ford volt a kezdeményező, de Carter aligha hagyhatta volna a földön a kesztyűt: a tevéshow a vele szembeni bizalmatlanságot oszlathatja el. A vitát minden csatornán közvetítik, s így a szavazók kilencven százaléka várható­an megnézi. Carter itt bizo­nyíthatja, hogy alkalmas a vezetésre, nem afféle szél­kakas. Hiszen ez utóbbi vád folytán vélhette a Time, hogy „a jelek szerint Ford nem képes megverni Cartert, akit viszont legyőzhet — Carter”. "Avar János nem készül részt venni a vá­lasztásokon. Ford azt mondotta, hogy „nemcsak az Egyesült Álla­mók, hanem Afrika és az egész világ érdeke” a dél- afrikai problémák megoldá­sa. Ezért „valakinek kezde­ményeznie kellett” — és Wa­shington volt az. Az elnök kijelentette, hogy Namibia kérdésében valami­vel derűlátóbb, mert ott „le­hetséges némi előrehaladás” a rhodesiai problémákat azonban súlyosaknak minősí­tette. Arab csúcs Október 17-én kezdődik az arab országok legközelebbi csúcsértekezlete — jelenti az AFP az Arab Liga kairói székhelyéhez közelálló forrá­sokra hivatkozva. Az Arab Liga külügyminiszterei októ­ber 14—16-án előkészítő érte­kezletet tartanak. Sztrájkok Spanyolországban BILBAO: A baszklakta tartomá­nyokban a rendőrség és a tüntetők között hétfőn lezaj­lott összecsapások után ked­den viszonylagos nyugalom uralkodott. Érkeztek azonban olyan hírügynökségi jelenté­sek is, amelyek szerint Bil- baóban és Vitoriában, Alava tartomány székhelyén to­vábbra is sok ezer munkás sztrájkol. A madridi kor­mány becslése szerint a hét­fői munkabeszüntetésekben összesen körülbelül 300 ezer munkás és közalakalmazott vett részt. Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt főtitkára kedden 60 éves. A szovjet sajtó nagy teret szentel a chilei hazafi születésnapjá­nak. A Pravda az első oldalon közölte Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak táviratát Luis Corvalan- hoz, abból az alkalomból, hogy 60. születésnapján Le- nin-renddel tüntették ki. A Trud című lap közli a Szakszervezetek Központi Tanácsának, a Komszomolsz- kaja Pravda pedig a Kom. szomol Központi Bizottságá­nak táviratát. A Pravda keddi számában megjelent cikkében Eduardo Labarca chilei újságíró a kö­vetkezőket írja: „Luis Corvalannak a Trés Alamos koncentrációs tábor­ban kell ünnepelnie születés­napját. Itt tartja őt fogva Pi­nochet fasiszta rezsimje. Ezen a napon azonban a hóhérok nem gátolják meg, hogy drága Luchonkhoz el­jussanak a chilei nép szere­tetének és elismerésének sza­vai, s bolygónk valamennyi népének lelkes szolidaritási és üdvözlő üzenetei. Neve szorosan összefonó­dott a chilei népnek és mun. kásosztálynak a szocializmu­sért és a demokráciáért foly­tatott harcával, a Chilei Kommunista Párt internacio­nalista törekvésével a latin­amerikai forradalmi erők és a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért és a békéért”. A Szovjetszakaja Rosszija így ír: „Corvalan-.. ez a név nap. jainkban a szolidaritás jel­képévé vált. A jóakaratú em­berek mind azt kívánják, hogy kiszabaduljon a chilei gorillák kezéből. Az SZKP XXV. kongresszusán Leonyid Brezsnyev ezeket mondta: — Valamennyi szovjet em­ber nevében ismét követel­jük: szabadságot Luis Corva. lannak! Szabadságot a fasisz. ta junta valamennyi foglyá­nak!” (MTI) A varsói szerződés tagországai hadseregeinek Pajzs—76 elnevezésű hadgyakorlatán jelen vannak a szocialista or­szágok honvédelmi miniszterei. A képen: (balról az ötödik) Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter, (a jobb szélen) Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter. (Népújság telefot o — WAF—CAF—MTI—KS) Ford tv-nyilatkozat Kedden megbeszéléseket tartottak Moszkvában az In- terkozmosz programban részt­vevő szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Románja és a Szovjetunió — küldöttségei. A megbeszélé­sek témája a tagországok állampolgárainak a szovjet űrhajók és űrállomások re­pülésében való részvétele volt. A tárgyalásokon megálla­podtak abban, hogy az Inter- kozmosz programban résztve­vő országok képviselői a szovjet űrhajósokkal közös repüléseken vesznek részt 1978—80 között. 60 éves NEW YORK: Egyiptom nem kapja meg azt a 250 millió dolláros köl­csönt, amelyet a nemzetközi valutaalap és vezető ameri­kai bankok ígértek neki — írja a New York Times. Mint az amerikai lap köz­li, a nemzetközi valutaalap és az amerikai bankok cso­portja annak idején azt kö­vetően döntött a kölcsön fo­lyósításáról, hogy Egyiptom kormánya ígéretet tett: gaz­dasági reformok sorát hajtja végre, így többek között le­mond nemzeti valutája szi­lárd árfolyamának védelme- zéséről. Kairó beleegyezett abba, hogy szociális kiadá­sait csökkenti, és kifejezte készségét az alapvető élelmi­szerek ártámogatásának erő­teljes leszűkítésére. Később viszont az egyip­tomi kormány kérte a nem­zetközi valutaalap hozzájá­rulását, hogy a fenti intéz­kedéseket elhalaszthassa. A New York Times kairói tudósítójának jelentése sze­rint Egyiptomban az árak je­lenleg 40 százalékkal emel­kednek évente, s a nemzet­közi valutaalap által követelt intézkedések „a lakosság je­lentős részét nyomorgásra kárhoztatják”. Az egyiptomi kormány, kérését indokolva „politikai indítékokra” hi­vatkozott. Hivatalos adatok szerint Kairó „nyitott kapuk” poli­tikája, amely a külföldi tő­két hivatott a beruházási te­vékenységben érdekeltté ten­ni, az ország fizetési mérle­gének jelentős romlásához vezetett. A New York Times közlé­se szerint a nemzetközi va­lutaalap, a világbank, az Egyesült Államok, az NSZK és Franciaország Szaúd-Ará- biával, Kuvaittal, Katarral és a Perzsa-öböl olajemirá­tusaival összefogva egy spe­ciális „konzultatív csopor­tot” hoztak létre, hogy to­vábbi nyomást gyakorolja­nak Egyiptomra. Az arab olajtermelő országok, ame­lyek a fent említett konzul­tatív csoport tagjai, már tá­jékoztatták Kairót, hogy amennyiben nem teljesíti a valutaalap és az amerikai bankok által szabott feltéte­leket, tartózkodni fognak az Ígért kölcsönök folyósításá­tól. Corvalan Bútort Füzesabonyból j OJ BOTOR, KÉNYELMES OTTHON díjtalan házhoz szállítás Állandó bűtorkiállitás és -vásár • Közös űrgyűlések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents