Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

A jövőben bizakodnak Domoszlón

Őszi dolgok

Lassan háromnegyed év telt el az egyesülés óta. és a vélemények megoszlanak. Igaz, vannak eredmények, de akadnak gondok is a domosz. lói Egyesült Mátragyöngye Termelőszövetkezetben. Mégis a legnagyobb érdem, hogy három falu: Vécs. Domoszló és Kisnána tagsága összefogott és közös erővel munkálkodik a jobbért.

Király Imre, a termelőiszövetkezet elnöke:

— Több, mint hatezer hektáron gazdálkodunk. Ezzel Heves megye egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme lettünk. Gazdálkodásunkban a fő növények a kalászosok, valamint a szőlő és a málna. A búza sajnos nem hozta a várt eredményt. Hektáronként 33 mázsát terveztünk és helyette húsz mázsát takarítottunk be.

— Mi volt az oka ennek?

— Részben az aszályos időjárás, a nagy szárazság. De mélyebb okok is vannak. Tavaly ősszel a határ egy részén nem megfelelően végeztük el a talajmunkát, kevesebb műtrágya került a földekbe és a gépparkunk műszaki színvonala sem volt megfelelő. Sok az elhasználódott erő- és munkagép, melyeket fokozatosan kiselejtezünk. A gabona mellett málnából is van kiesésünk, közei másfél millió forint. Ezt munkaszervezési hiányosságok okozták. Főképpen az, hogy nem öntöztük a málnát. pedig van víztárolónk. Ha ezt tesszük, talán nem lett volna ilyen veszteség.

— A tagság ismeri a prob, lémákat?

— Tudnak a pénzügyi veszteségekről, mégis hallatlan szorgalommal dolgoznak most is. A nehézségek ellenére nem bomlott meg a jó kapcsolat a tagság és a vezetőség között. Közös erővel fáradozunk a hiányosságok felszámolásán. Ez megmutatkozott az aratásnál is. hiszen egy hónap alatt betakarítottuk a gabonát, ami jó szervezettséget bizonyít. Most készülünk a szüretre, amely jó kilátásokkal kecsegtet.

Bernáth Lajos, termelési elnökhelyettes:

— Előbbre akarunk lépni, ezt pedig csak korszerűsítéssel tehetjük. Ennek máris vannak jelei. A géppark egy részét kicseréltük, évközben vásároltunk nagy teljesítményű Rába—Steiger és John Deere traktort, összesen hatmillió forintot költöttünkmű- szaki fejlesztésre. Ezenkívül beléptünk a nádudvari rendszerbe, így a jövő évtől kezdve iparszerűen termeljük a búzát és a kukoricát. Sokat tanultunk az idei mulasztásokból. és úgy érzem, időben intézkedtünk. Most az őszi talajeíőkészítés már sokkal alaposabb, szervezettebb, mint a tavalyi volt. Több műtrágyát vásároltunk, melyet fel is használunk a magágy-előkészítésnél. Készül a közös gazdaságunk egész területét felölelő tápanyagtérkép. amely a jövőben alapja lesz a korszerű műtrágyázásnak.

rr

;,Oszi nagytakarításra” készül Hatvan

Hatvanban, a városi tanács nagytermében, népes találkozó tett tanúbizonyságot arról, hogy a helybéliek szeretik ezt a települést, s igyekszenek mind többet tenni formálása, gazdagítása érdekében. A körzeti bizottsági elnököt, lakótömbmegbízottakat, népfrontvezetőket előbb Juhász Ferenc, a párt- bizottság titkára tájékoztatta az utolsó öt esztendő eredményeiről, a Hazafias Népfront VI. kongresszusának tiszteletére szervezendő társadalmi munkaakció fontosabb irányvonalairól, később azonban hallgatói is előhozakodtak ötleteikkel, észrevételeikkel. Az eszmecsere tulajdonképpen így vált igazi munkaértekezletté, immár végső formát adva a városi tanács ülésén legutóbb elhangzott tervezetnek.

Elsőként mit érdemes kiemelnünk az elkövetkező időszak irányelveiből? Hatvanban leszűrték öt esztendő tapasztalatait. S ebből adódóan újszerű feladatokra mozgósítanak, szerveznek a jövendőben. Olyan közterületekre, amelyek a lakások közvetlen környékére esnek, nem irányítanak többé társadalmi erőket. A Münnich- lakótelepen, vagy a Mező Imre úton, de a nemrég átadott új Dózsa téri házak tájékán is az ott lakókat toborozzák majd parkosításra, csinosításra.

Később a gyermekintézmények társadalmi jellegű fejlesztése került szóba a tanácskozáson. Határozott, közeli cél: száz hellyel növelni a napközis hálózatot, s négy tanteremmel az új iskolát. Az ügy érdekében felhívással fordultak a város valamennyi üzeméhez, intézményéhez, azok szocialista brigádjaihoz, hogy vállalati hozzájárulással, kommunista műszakokból befolyt összegekkel, valamint egyéni feladatokkal támogassák a programot. Hogy van-e^ máris foganatja? A cukorgyárban háromszázan vállalkoztak kommunista szombatra rögtön a felhívás után. Vagy említsük meg dr. Dobos Imre nyugalmazott kórházigazgatót, aki ezer forinttal gyarapította a városi tanács által nyitott betétszámlát. A különböző vállalásokat, felajánlásokat egyébként szeptember 15-ig kell eljuttatni a Hazafias Népfront titkárságára, hogy összehangolt

lehessen a program megvalósítása.

Juhász Ferenc javaslata nyomán különben formát öltött egy kétnapos, átfogó, tömegeket megmozgató társadalmi akció is! Szeptember

18—19-én ezren az ifjúsági tábor továbbépítésén munkálkodnak majd, ötszáz fiatal pedig a közterületek, játszóterek őszi nagytakarítását, felújítását végzi. Utóbbi talán szokatlanul hangzik, hiszen télire általában leszerelik a játszóeszközöket, sportszereket. Hatvanban változik a szisztéma, a fiatalok télen is használják a jobbára társadalmi erővel megteremtett játéktereket, pályákat

(m. gy.)

x

(Fotó: Perl Márton)

A lakóhely szépítéséért végzett kiváló társadalmi munkáért — ez a felirat olvasható azon az emlékplaketten, amelyet a Népfront Heves megyei Bizottsága ebben az évben alapított, és amelyet nemrégen adtak át a megye legjobb népfrontaktivistáinak.

Az értékes kitüntetés egyik jogos tulajdonosa Ózsvári László, Heves nagyközség népfrontelnöke.

— A régi közmondás szerint három a magyar igazEgyre megszokottabbá váló kép.

Óriási teljesítményű erőgépek dolgoznak falvaink határában.

— Mennyi a féléves veszteségük?

— Csaknem nyolcmillió forint melyet pótolnunk kell. Intézkedési tervet dolgoztunk ki. melyet a vezetőség megvitatott és elfogadott. Ez észszerű takarékosságot, költségmegtakarításokat irányoz elő. főleg üzemanyagból és alkatrészekből. Nagyon jó az őszibaracktermés és az előzetes becslések szerint, ha az időjárás nem szól közbe, kedvezőnek ígérkezik a szőlő is. őszibarackból például félmilliós árbevételre számítunk, szőlőből pedig 44 vagon többletre van kilátás. Ezenkívül a baromfitenyészetünk is jelentős árbevétellel járul hozzá a veszteségek pótlásához.

— Mennyi az idei bevételi tervük?

— Nyolcvanhárommillió forint, amely december végéig várhatóan meg is lesz. A tagságnak tehát biztosítjuk a jövedelmét.

Galó Béláné főkönyvelő:

— Elkészítettük szövetkezetünk középtávú ötödik ötéves tervét. Az országgyűlés által elfogadott tervtörvény szellemében Domoszlón is magasabbra emeljük a gazdálkodás színvonalát. Ezért fő feladatunk a termelésfejlesztés. Amellett, hogy gazdaságunkban is tért hódít az iparszerű növénytermelés, iparkodunk a szőlőültetvényeket is korszerűsíteni, 1980- ig 55 hektáron telepítünk új szőlőt. Növeljük a szélessoros málnát is. főleg azokon a helyeken, ahol jól öntözhető, mert termelése ezzel gazdaságosabb lesz hosszabb távon is. Kapcsolatban vagyunk a szobi málnalé-feldolgozó- val. amely szerződés alapján folyamatosan átveszi az árut. Az iparszerű termeléshez kapcsolódik a vécsi kerületben felépítésre kerülő nagyteljesítményű bábolnai szárító is. Az állattenyésztésben a tehénlétszámot növeljük, a jelenlegi 320-ról 350-re,

ugyanakkor tbc-mentes állományt alakítanak ki.

— Mennyit fordítanak öt év alatt termelésfejlesztésre?

— ötvenmillió forintot. A program megvalósításával növeljük az átlagtermést kukoricából, kalászosokból, málnából és szőlőből. Az egyesülés után igaz alacsonyabb színvonalról indultunk, de mégis bízunk a jövőben, hogy elképzeléseink valóra válnak. Amennyiben sikerül, 1980-ra a jelenlegi 83 millióval szemben 120 millió forintra emeljük árbevételi tervünket.

Mentusz Károly

Évekkel ezelőtt történt. /Esős, szeptember eleji délután a határból indultunk vissza a faluba. Idős, nyugdíjas brigádvezető ült a kocsiban és miközben figyelte hogyan áztatja a nyár végi zuhatag az autó ablakát, csak egyet emlegetett: „Szeretnénk, ha nem ázna sokat a kukorica, jó lenne ha még a nagyobb esőzés előtt raktárba kerülne. Egy a fontos, hogy megmentjük és biztonságba helyezzük...”

Az öregember gondolatai jutnak eszembe most az idei ősz elején, amely a vártnál hamarabb beköszöntött, hűvös nedvességével egy nehéz, szárazságban és gondokban sokasodó nyár után. Aszály sújtott, az emberek mégis helytálltak. Rendkívüli szervezettséggel, még soha nem tapasztalt gyorsasággal

magtárba hordták egyik legféltettebb nemzeti kincsünket a gabonát.

Most a szeptember eleji napokon ismét rakoncátlan az időjárás. Jókora eső áztatta a földeket, amely sok mindent befolyásolt. Később indult a cukorkampány, mert nem tudtak elég répát szedni. Lassabban érik a kukorica és az eső nem használ a jó termést ígérő szőlőnek sem. A szeptemberi éjszakák már hűvösek, időnként dér lepi el a tájat, a napközben bágyadtan sütő Nap azonban még aranyat ér.

„Csak tovább tartana a száraz, napos szeptember” — mondják sokan, akkor nem lenne > gond a betakarítással. Mert lesz mit összegyűjteni a földekről. A hevesi zöldségkertekben például üdén piroslik a paradicsom, beérett az őszi paprika is. Az Eger környéki dombokon és a mátraalji lankákon szépen érnek a szőlőfürtök. Az egész megyében szorgalmasan dolgoznak a földeken. Mindenütt gépek zaja veri fel a határt: szántanak, magágyat készítenek a jövő évi búzának, amely hamarosan földbe kerül. Indulásra készek a vetőgépek is.

Ez megint csak a jó szervezést bizonyítja, mert sehol nem tétlenkednek, hanem akarnak, hogy a még kintlevő cukorrépát, burgonyát, zöldséget és szőlőt mihamarabb biztonságba helyezzék, hogy az ingadozó nyári ellátás után még több áru kerüljön a piacokra.

Állami gazdaságaink, szövetkezeteink sok leckét kaptak már a rossz időjárástól. Gondoljunk csak az 1974- es őszre, amikor az egész országnak kellett összefognia, felvenni a küzdelmet a rendkívüli időjárással.

Nehéz hetek előtt állnak ismét gazdaságaink, mégis bizakodással tekintenek . a betakarítás elé.

üüi '. M. K.

Népfrontkongresszus előtt

Ózsvári László:

Ha a terveink valóra válnak...

ság..Éppen úgy ért váratlanul, és okozott nagy örömet az első két megtiszteltetés, mint ez a harmadik.

A meglepetéssorozat ugyanis május 17-én kezdődött, amikor a községi népfrontgyűlésen a csaknem félszáz népfrontista egyhangú szavazattal elnöknek Özsvári Lászlót választotta meg. Aztán alig két hónap múlva a küldött- értekezleten az ő neve is felkerült azok közé, akik a népfrontkongresszuson szószólói lesznek szűkebb hazájuk népfrontmunkásainak.

Az út azonban, amelyen idáig eljutott nem volt ilyen egyszerű, zökkenőmentes. Kezdetben nem volt ennyire szervezett a népfrontmunka, sok energiát, kitartást követelt az emberekkel való foglalkozás is.

— A mozgalmi életbe először a budapesti műszaki egyetemen kapcsolódtam be, ahol az építészmérnöki kar

KISZ-alapszervezetének sport- és honvédelmi felelőse voltam évekig.

— Ma is kedvelem a sportot, sokáig én is versenyszerűen fociztam az egyetem csapatában, majd később a tarnamérai együttesben.

Diákéveim alatt sokat kellett agitálni a srácokat, nehezen tudtam kimozdítani őket a

szobából egy jó, egészséges Duna-menti kocogásra. Hat évvel ezelőtt diplomáztam, és utam egyenesen Hevesre, a Hanyi—Sajfoki Víztársulathoz vezetett. Dolgoztam tervezői, építésvezetői beosztásban, 1974 októberétől pedig a társulat helyi igazgató-főmérnöke vagyok. A népfrontosok közé 1970-ben kerültem. Akkoriban a legfontosabb feladatunk a község szépítése, tisztán tartása, parkosítása volt. Büszkén mondhatom, hogy Heves megyénk egyik legszebb nagyközsége. Mindig azt vallom, — a sport szavával élve — hogy eredményt csakis kifogástalan „csapatjátékkal” lehet elérni. Nagyon jó az összhang a helyi vezetők, az ifjúkommunisták és a nőbizottság tagjaival is. A közös munka természetesen nemcsak a társadalmi munkában gyümölcsöző, hanem a mindennapi tevékenységben is. Ezt megértették a dolgozóink is, hiszen őket dicséri a múlt évben kapott kiváló cím, valamint a vállalatok közötti versenyben elért első helyezés is.

Ózsvári László 29 éves, 1975 óta a párt tagja. Bár már lassan „kiöregszik” a KISZ-korosztályból, de még mindig ellátogat programjaikra, segít a gondjaikon. Talán kevesen tudják, hogy a tarnamérai KlSZ-vezető- képző tábor az ő ötlete, terve alapján készült el.

— Sokat gondolkoztam már azon, hogy miért éppen rám esett a választás a küldöttértekezleten. Tudja, én nagyon békés természetű ember vagyok, de ha valami nyomja a szívem, nem tudom elhallgatni, és igyekszem mindig kiállni elhatározásom mellett. A népfront

VI. kongresszusától már csak napok választanak el, és nem biztos, hogy szót kapok majd a kongresszusi teremben. De ha mégis eljutnék a szónoki emelvényig elmondanám, hogy ebben az évben még jobban összehangoljuk a társadalmi munkákat a helyi üzemek, termelő- szövetkezetek és a KISZ-fia- talok között. Célunk továbbra is lakóhelyünk csinosítása, a Nyilrai tó parkosítása, az utak fásítása, valamint a lakótömbök környékének vi- rágosítása.

És ha már egy közmondással kezdtem a beszélgetést, befejezésül hadd egészítsem ki azzal, hogy a ráadás csak akkor okoz igazán örömet nekem, ha a terveink valóra válnak...

Szüle Rita

KÉT NAGT ESEMÉNT harangozta be az elmúlt hetet, illetve, ha pontosak akarunk lenni, az egyik nagy esemény utórezgéseivel találkoztunk még a hét elején; a bányásznappal kapcsolatos rendezvénysorozat híreivel. Összefoglalónkban a megelőző héten (hiszen vasárnapról volt leginkább szó) nem foglalkozhattunk mindezzel, a kronológia azonban megköveteli e helyütt is az ösz- szefoglalást. Jól sikerült ünnepségek, találkozók jellemezték a bányásznapot; a megbecsülés minden szinten, amelyet e nehéz munkát végzők méltán érdemeltek ki. Csak egy példa, hogy a visontai bányászok nem sokkal az ünnep előtt kitermelték a harmincmilliomodik tonna szenet Ezt a nagy teljesítményt hét esztendő alatt érték el, s így méltán kaptak előkelő helyet a visontaiak a bányászat újkori, hazai történetében.

A hét elején újra megnyíltak az iskolák kaput A megyében negyvenötezer diák — az általános iskoláktól a főiskolákig — kezdte meg, illetve folytatja a tanulmányait, készül fel a nagybetűs életre, intéz „rohamot” a tudás meghódításáért a tanárok, tanítók, professzorok segítsége mellett

A GAZDASÁGI , élettel kapcsolatban elsősorban — lévén az ősz egyik fontos, megyei eseménye — a cukorszezon indulását említjük. Igaz, az időjárás miatt kétnapos késéssel, de az országban így is elsőként megindultak a gépek a Hatvani Cukorgyárban, ahol az idény négy hónapja alatt a tervek szerint hetvenegyezer vagon cukorrépát dolgoznak fel.

A társadalmi események sorában ezen a héten az MSZBT megyei küldöttválasztó értekezlete érdemel kiemelten említést, előkészítendő a Társaság országos kongresszusát. Ahogy a megyei értekezleten is hangsúlyozták, igen nagy a jelentősége e két nép, a magyar és a szovjet nép barátságának, együttműködésének. Az új szervezeti formában a tagcsoportok, az aktívák jól megállták a helyüket, nagyban hozzájárultak a barátság elmélyítéséhez a legkülönbözőbb szinten és formában. A hét végén lezajlott chilei szolidaritási program mai tudósításunkban megkapta a maga értékelését, méltatását,

Üjra sikerült szűkebb hazánkat megismertetni külföldi vendégekkel, s ezzel hozzájárulni a népeink barátságának elmélyítéséhez. Az elmúlt héten magasrangú vendégeket köszönthettünk; megyénkben járt az NDK if júságpolitikai delegációja, itt volt a Venezuelai Kommunista Párt titkára, s köszönthettük a Vietnami Szocialista Köztársaság szakszervezeti delegációját.

VÉGÜL két, közős dolgainkkal foglalkozó rendez«' vényt kell még megemlíte. nünk. A megyeszékhelyen a városi tanács végrehajtó bizottsága egyebek között a szabálysértési eljárások tapasztalatait értékelte, Gyöngyös Város Tanácsa pedig értékelte a tanács alá nem rendelt szervek és a tanács együttműködésének kérdéseivel, és az ezzel kapcsolatos további feladatokkal foglalkozott.

(kátai)

O

1976. szeptember 12., vasárnap