Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-07 / 211. szám

Indult: Kisköréről Az ünnepség elnöksége. A kép jobb oldalán: Szigeti Károly. (Folytatás az 1. oldalról) Ezután került sor a kitün-' tetések átadására. A Munka Érdemrend bronz fokozatát két dolgozó kapta: Holló Jó­zsef és Füzesi József, tízen részesültek a Kiváló bá­nyász. illetve A bányászat kiváló dolgozója kitüntetés­ben. Ezt követően Gagyi Pálffy András, az Országos Érc- és Ásványbányák igaz­gatója 15 vállalati dolgozó­nak adta át a Kiváló dolgo­zó kitüntetést. 26-an kapták meg a Bányász Szolgálati Ér­demérem arany, ezüst és bronz fokozatait, példamuta­tó, több évtizedes munkáju­kért pedig 25-en kaptak ok­levelet és pénzjutalmat. Ked­ves színfoltja volt az ünnep­ségnek, amikor a kitünteté­sek átadása után meglepetés­ként ajándékot nyújtottak át Gagyi Pálffy Andrásnak, alti több évtizedet töltött el a recski ércbányánál és sokat tett azért, hogy magas má--- szaki színvonalú termelés va- lósoljon meg itt. Az igazga­tó meleg szavakkal köszönte meg az elismerést, s külön köszöntötte a régi dolgozók között is a legidősebbeket, akik már az államosítás előtt is az ércbánya alkalmazottai voltak. Közülük ketten lehet­tek már csak az ünnepségen: Holló János Simon és Polner Jenő, zött a legjobbnak Abrudán János bizonyult. Az ünnepség után ajándék­műsorral szórakoztatták a vendegeket a fiatalok, az út­törők és a KISZ-esek tánc­A Mátraalji Szénbányák dolgozói a XXVI. bányásznap alkalmából emléktáblát avat­tak a bányászat hőseinek emlékére (Fotó: Perl Márton) csoportjai, szavalói. A vidám mulatság sportversenyekkel, táncmulatsággal egész nap folytatódott. (hekeli) Ketten az újonnan alakult zenekarból, egy kis tréfás terefere közben Az ércmű kitüntetett dolgo­zóit az úttörők is köszöntöt­ték. virágokat adtak át az idős. munkájukkal, életükkel példát mutató munkásoknak. Ezen az ünnepségen hirdet­ték ki a szakma legfiata- labbjai között indított ver­senyek eredményeit is. a ki­váló ifjúmunkás verseny győztese Fónad András lett, _ g gzakma ifjú mesterei kö­Az idei bányászünnep al­kalmából megyeszerte kitün­tetésekkel, jutalmakkal ho­norálták a legjobbak, a leg­régebbiek igyekezetét, ered­ményeit. Az Országos Ere- és As- ványbányák Kutató és Ter­melő Műveinél miniszteri ki­tüntetéssel avatták kiváló bányásszá Rozstioki Szilára >. - \ ' dot, s harmincesztendős szol­gálatáért arany érdemérmet kapott Herédy András. Ugyanezen országos válla­lat mátrai műveinél — Gyöngyösorosziban és Isten­mezején — Ferov János, Neuman Gusztáv és Simon József részesült A bányászat kiváló dolgozója kitüntetés­ben, s a Bányászati Szolgálati Érdemérem arany fokozatát kapta Cseh Pál, Pista Zsig- mond és Flórián Gusztáv. A Szolgálati Érdemérem ezüst és bronz fokozatát 55 bá­nyásznak adták. Az OKGT Nagy-alföldi Ku­tató és Feltáró Üzem Közép­alföldi Üzemegységének egri részlegénél a Bányászati Szolgálati Érdemérem arany fokozatát Baráth Ferenc és Méhes Lajos kapták, öten ezüst fokozatú elismerésben és aranygyűrűben, hárman bronz fokozatban részesül­tek. Zene, zászlódísz és — for­ró hangulat: 300 KISZ-üatal seregük össze Kiskörén. És: zene, zászlódísz, 300 fia­tal — és vacog az egész né­pes sereg, mert nap, az nincs egy Szem sem az égen, de felhő az igen, s kis szünetek­kel bár, de kitartóan szemer­kél az eső. Kérdés: Mit csinál ilyen­kor a KISZ-fiatal? Válasz: Feltalálja magát. Különbuszokkal, gépko­csikkal, kerékpárokkal elin­dul (és megérkezik) Kisköré­re, a Heves megyei ifjúmun­kás és mezőgazdasági ifjú­sági napok záróünnepségére. Vasárnap van, szeptember ötödiké, az ország — és He­ves megye — bányászainkat ünnepli, itt pedig, a Tisza II. mellett a fiatalok gyülekez­nek. Mit sem (vagy csak alig) törődve az esővel, sza­kadatlanul érkeznek, s alig­hogy köszöntik egymást, megalakulnak a főbb szekci­ók. A tanácsházán komoly tanácskozás kezdődik az egyéni és a kollektív ifjúsági mozgalmak helyzetéről KISZ- titkárok és munkaverseny- felelősök részvételével. A fia­talok közt foglal helyet és velük vitatkozik Nagy Ká­roly, a járási hivatal elnöke, Ambrus József, a KISZ me­gyei bizottságának titkára, Koós Viktor, a megyei ta­nács osztályvezetője. Vitain­dítót Bálint Csaba, a KISZ KB munkatársa mond... Közben nyolc csapat rész­vételével megkezdődik a po­litikai vetélkedő, Köpf Lász­ióné, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára, a zsűri elnöke köszönti a vetélkedő csapa­tokat, s Forgács Klára szak­szerű irányításával már in­dul is a munka. Kényelme­sen elhelyezkednek körülöt­tük a szurkolók is, de kevés idejük marad a drukkolásra: hajókirándulásra és a kör­nyékkel való ismerkedésre invitálja őket a hangosbe­mondó. Senki sem kéreti kétszer magát. A Tisza II. lépcsőinél, az új tájba harmonikusan be­Gondban a vetélkedők illeszkedő szobor közelében egyre több fiatal gyülekezik, s az első tíz „vállalkozó” KISZ-essel már indul is a kis hajó... Az ifjúmunkás és mezőgaz­dasági ifjúsági napok augusz­tus 20-tól szeptember 5-ig tartó rendezvénysorozatán Heves megyében több ezer ifjúmunkás kapott és végzett el jól különböző feladatokat. A program megvalósításá­ban az alapszervezetektől a járási és a megyei bizottsá­gig számosán vettek részt, s végeztek kitűnő munkát a tömegsport és a kulturális élet különböző területein. Lehetőséget nyújtottak ezek a napok a munkahelyi és az ifjúsági mozgalmi feladatok összekapcsolására, és nem utolsó sorban arra, hogy megvalósulhasson az iparban és a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok seregszemléje. Ez különösen azért fontos, mert ilyen jellegű megmoz­dulásban ezúttal először vet­tek részt megyénkben a me­zőgazdaságban dolgozó fia­talok. Eseménydús, hasznos prog­rammal zárult tehát a He­(Fotó: Kun Tibor) vés megyei ifjúmunkás és mezőgazdasági ifjúsági na­pok két héten át tartó rendezvénysorozata. Hasz­nos volt mind a szak­mai tanácskozás, mind pedig a nyolc csapat részvételével lezajlott vetélkedő, amelyet végül is — holtverseny után,, — a hevesi járás csapata nyert meg Gyöngyös város és Füzesabony fiataljai előtt. Jó megoldás volt, hogy az ifjúmunkás napok záróün­nepsége egyben a szolidaritá­si hónap kezdetét is jelen­tette. Eseményzáró, illetve megnyitó beszédében Köpf Lászlóné erre külön felhív­ta a rendezvényen részt vevő fiatalok figyelmét, akik egyetértettek abban, hogy további megmozdulásaikkal lehetőleg az eddiginél is job­ban, eredményesen állnak ki a szabadságukért küzdő és ez elnyomott népek igaz ügye mellett. Ennek első megnyil­vánulására rövidesén, szep­tember 11-én sor kerül-, Eger­ben, a Dobó téren, ahol a chilei puccs harmadik évfor­dulója alkalmából rendez­nek szolidaritási ifjúsági ta­lálkozót. B. Kun Tibor Az MSZMP tudományos műhelyei A Politikai Főiskola Az MSZMP Politikai Fő­iskolájának alapvető felada­ta a párt-, társadalmi és ál­lami szervek vezető munka­társainak elméleti-politikai képzése és továbbképzése. A marxizmus—leninizmus alap­tárgyait és a párt politikájá­nak fő területeit egyetemi színvonalon oktató intézmény ugyanakkor fontos tudomá­nyos műhely is, a marxiz­mus—leninizmus, a politikai tudományok művelésének egyik hazai központja. A Po­litikai Főiskolán folyó tudo­mányos munkáról beszélget­tünk dr. Vészi Béla rektor­helyettessel. — Hogyan szolgálja a fő­iskola oktatóinak tudomá­nyos munkája az oktatás hatékonyságát? — Pártunk tudománypoli­tikai irányelveinek egyik na­gyon fontos megállapítása, hogy a felsőoktatási intéz­ményekben az oktatás és a tudományos munka szerves egységet kell hogy képezzen, s a kutatás mindenekelőtt a képzés színvonalának növe­lését kell hogy előmozdítsa. A tudományos kutatás irá­nyának meghatározásakor számunkra is ez az elsődle­ges. Különös figyelmet for­dítunk azokra a területekre, amelyeken a mi főiskolánk je­lenti a legfőbb kutatási bázist. Ilyen például a nemzetközi munkásmozgalom fejlődési törvényszerűségeinek kutatá­sa. A nemzetközi munkás- mozgalom történetét feldol­gozó kétkötetes művet — amely a mi tanáraink alko­tása — méltán nevezhetjük úttörő jellegűnek, hiszen ilyen munka mindeddig nem született hazánkban. Ez a könyv elsősorban az oktatás szükségleteit elégíti ki. de ezen túlmenő jelentősége is van. — Ugyancsak a képzés igé­nyei követelték meg a párt­építés kérdéseinek rendsze­rezett. tudományos igényű feldolgozását, amiben ezzel foglalkozz) tanszékünk zett úttörő munkát. Korábban e tárgy oktatása bizonyos gyakorlati tapasztalatok is­mertetésére, átadására szo­rítkozott. A gyakorlati párt­munka szükségletei igényel­ték a túllépést ezen. s e tárgy tudományos megalapozását. Végzett hallgatóinkkal foly­tatott beszélgetéseinken. ki­tűnt, hogy az e munka ered­ményeit összefoglaló könyvet — amelynek egyébként a, közeljövőben már a második, átdolgozott kiadása jelenik meg — sokan mindennapi politikai tevékenységükben is közvetlenül hasznosítani tudják. De ugyanígy az ok­tatás szükségletei vezettek el oda, hogy — hazánkban elsőként — kidolgozzuk a szociológia tárgyának rend­szerezett felépítését, s ezt egy tankönyvbe foglaljuk. Ebben természetesen nemcsak a mi kutatási eredményeinket rög­zítettük. hiszen a szociológiai kutatómunkának nem mi va­gyunk a központja. Egy meg­határozott területen, a politi­kai magatartás kutatásában viszont jelentékeny önálló eredményei vannak szocioló­giai tanszékünknek, s ezek nagyon jól hasznosíthatók a nálunk folyó oktatómunká­ban. — Ez már átvezet követke­ző kérdésünkhöz: miként il­leszkedik a főiskola tudomá­nyos tevékenysége a hazánk­ban folyó társadalomtudo­mányi kutatás rendszerébe? — Itt mindenekelőtt az ér­delem említést, hogy tevé­kenyen részt veszünk abban a komplex kutatómunkában, amely a XI. kongresszuson megjelölt feladatok megva­lósítását. a párt soron követ­kező kongresszusa döntései­nek elméleti előkészítését szolgálja. Az erre készült kö­zéptávú kutatási tervben megjelölt témák közül hat té­ma kidolgozásában vesznek részt tanszékeink, oktatóink. Ezek a témák: a fejlett szo­cialista társadalom jellemző &ai; a gaad tés fő iránya; a társadalmi struktúra fő kérdései; a szo­cialista demokrácia problé­mái; a szocialista életmód: a tudat fejlesztésének felada­tai. Tanáraink egy-egy cso­portja foglalkozik e témák valamely meghatározott kér­déskörével. — Részt veszünk továbbá a szocialista vállalat kérdé­seinek elemzésében, amely a társadalomtudományi kuta­tásnak egyik kiemelt felada­ta ezekben az években. Ezen az összetett kérdéskörön be­lül mi az üzemi demokrácia problémáit vizsgáljuk, ele­mezzük. — A szélesebb közvélemény is mindjobban tudomást sze­rez a szocialista országok társadalomtudósainak, tudo­mányos műhelyeinek bővülő közös tevékenységéről. Min­den bizonnyal a Politikai Fő­iskola is részt vállal ebből... — Valóban, tudományos te­vékenységünknek ez fontos része. Tanszékeink részt vesz­nek olyan nemzetközi kollek­tívákban, amelyek együttes munkával kutatják a mai va­lóság lényeges összefüggéseit. Ilyen témák a kapitalizmus általános válságának mai sza­kasza. a munkásosztály sze­repe a nemzetközi forradal­mi folyamatokban, a, szocia­lista internacionalizmus tar­talma, a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak sajátosságai, a szocialista demokrácia prob­lémái. a szocialista társadal­mi rend előnyei. Ezek több­ségében az együttes munka már megkezdődött. — Két- és többoldalú meg­állapodások alapján együttes kutatómunkát folytatunk szo­cialista országokban működő testvérintézményeinkkel is. A pártfőiskolák pártépítési tanszékei közösen monográ­fiát készítenek a párt fejlő­désének és vezető szerepe fo­kozódásának kérdéseiről. Köz­reműködünk a fejlett szocia- ista társadalom és a szocia­lista életmód kérdéseit tár­gyaló közá» munka dkészú tésében is. melynek munká­latait prágai testvérintézmé- nyünk koordinálja. — Mindezek alapján le­vonható a következtetés, hogy a tudományos kutatás az utóbbi időben fokozódó szerepet játszik a Politikai Főiskola tevékenységében ... — Ez kétségtelen, hiszen az említett komplex kutatá­sokban tanárainknak mint­egy 40—45 %-a vesz részt. Emellett vannak ezekbe nem foglalható egyéni kutatások is, melyek szintén fontos va­lóságfeltáró és ideológiai ne­velő szerepet játszanak. Tu­dományos tevékenységünk súlyának növekedéseként ér­tékeljük, hogy egyre gyak­rabban vagyunk mi a házi­gazdái vagy egyik rendezői a párt által szervezett nem­zetközi és hazai tudományos tanácskozásoknak. Ezeken fő­iskolánk tanárai szinte min­den alkalommal referátumot vagy korreferátumot tarta­nak, felszólalnak. A kutató­munka eredményeink bővü­lését jelzi, hogy most már hosszabb ideje évenként négyszer megjelentetjük a Politikai Főiskola közlemé­nyei című kiadványunkat, amely egyik fóruma az ered­mények publikálásának. Az ilyen tevékenység iránti ér­deklődést jelzi, hogy az eddig csak szűk körben terjesztett kiadványt, miután az egyik pártfolyóiratban ennek lehe­tőségét meghirdettük, több mint háromezren fizették elő. — Természetesen sohasem tévesztjük szem elől. hogy intézményünk alapvető fel­adata az oktatás. A tudomá­nyos kutatómunka eredmé­nyei beépülnek az oktatott tananyagokba, s ezen az úton is, de más csatornákon ke­resztül is a szélesebb társa­dalmi közgondolkodás részei­vé válnak. Ezen a módon igyekszünk segíteni a tudat szocialista formálását — fe­jezte be nyilatkozatát *dr. Vészi Béla. 1910. szeptember 7-, keati‘*----- - % ! K itüntetések megyeszerte

Next

/
Thumbnails
Contents