Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

Nem a diagramnak megfelelően

Merész búzaterv

Kedvezményes fotó-optikai vásár

Kenyér is, takarmány is és az export szempontjából is fontos. Nem a „Kicsoda, micsodán” hangzott el ez a mondat, hanem szakemberek előtt, akik az egri járás mezőgazdasági nagyüzemeit képviselték az elmúlt heti tanácskozáson.

Á búzáról volt szó, arról a növényről, amely biztosítja az ország kenyerét, nagyon fontos szerepet játszik a takarmányozásban, és exportlistánkon is — ha jó a termés — az egyik legjelentősebb cikk-ként szerepel.

Az aratás régen, ;;

Az egri járásban nem véletlenül került a búza az érdeklődés középpontjába. Az összes szántóterületnek gaz_ daságonként általában 24—s 36 százalékát foglalja el és a termelőszövetkezetek egyik döntő bevételi forrása. A já_ j rást úgy tartják számon a [ szakemberek, mint kedvezőt- : len adottságú természeti kö- i rülményekkel rendelkező te- ; rületet. Ennek is tulajdonít- í ható. hogy a járás termelő- I szövetkezetei 16—18 százalékkal mindig lemaradnak a 1 megye termelőszövetkezetei- ! nek átlagtermésétől. Így volt I ez az utóbbi öt esztendőben 1 mindig, s így van az idén is. f Jelenleg is az a helyzet,

I hogy az egri járás termelő- j szövetkezeteiben átlagosan mintegy hat mázsával I termett kevesebb búza hek- ! táranként, mint a megye töb- I bi közös gazdaságában. Ez ! ugyan a tavalyi arányhoz ké- ! pest — amikor több mint ■ 1 nyolc mázsával volt kisebb f a járás termésátlaga —' elő- I relépés. mégsem lehet egy_

I könnyen napirendre térni e I fölött a szám fölött. Az ala- | csony termést ugyanis nem I lehet egyértelműen a kedve.

Í zőtlen körülményekre hárí- I tani. Az 1975. éves szélsősé- I ges időjárás sem egyformán | érintett minden üzemet, mert | akkor is volt olyan tsz, ahol I 28 mázsa volt a hektáran- [ kénti átlag, s csaknem azo.

I nos adottságok mellett gaz.

| dálkodó üzem pedig 12 má- 1 zsát takarított be átlagosan I földjeiről.

f Mint az értekezleten Is el.

■ mondták, a járásban 12 fajta búza termelésével foglalkoz- ! nak. s mindenképpen indo- I költ. hogy a vetésterület ! mintegy felét főleg az északi | részeken, ahol az aratás kez- I dete egy-két héttel később.

! re tolódik, korai érésű faj- [ tákkal vessék be.

F Az alacsonyabb termésho.

[ zam egyik oka arra vezethe.

I tő vissza, hogy a termelőszö- ( vetkezetek egy részében nem | fordítanak kellő gondot a ve- | tőmagtermelésre, illetve a [ rendszeres vetőmagfelújítás- | ra. Sokszor előfordul, hogy I rosszul értelmezett takaré. | kosságból saját termelésű, | harmadfokú vetőmagból ke- | rülnek a földbe a magvak.

[ Szintén fontos szakmai kérdés, hogy bár a műtró- [ gyafelhasználás az 1971. évi

160 kilogrammról 370-re nőtt hektáranként. ennek ellenére mégsem elégedettek a járás vezető szakemberei a műtrágyafelhasználással. Nem megfelelő ugyanis a tárolás, s már a raktározás során igen nagy értékek mennek veszendőbe. A tárolás során „elszállt” hatóanyagot pedig bekalkulálják a felhasznált műtrágya mennyiségébe. Az is igaz. hogy minden termelőszövetkezet rendelkezik úgynevezett tápanyagdia. grammal, amelynek alapján szinte patikai pontossággal adagolhatnák a műtrágyát, ez azonban sokszor csak elmélet és kevésbé gyakorlat. Magával a kiszórt műtrágya, mennyiséggel is baj van. hi. szén tavaly fordult elő, hogy az egy hektár szántóra jutó műtrágya Bélapátfalván

solható. hogy kevés helyen

van szervizkocsi a kombájnok mellett. így a kisebb javítások is nagy időveszteséggel járnak. Üzemanyagfeltöltő sok helyen csak a közpon. ti telepen van és ez is nagymértékben hátráltatja a fo. lyamatos munkát.

A tanácskozáson minden felszólaló hangsúlyozta, hogy az üzemek óvakodjanak a túlzott és célszerűtlen takarékosságtól. Minden körülmények között biztosítani kell a szükséges műtrágyát és a jó minőségű vetőmagot. Epéikül ugyanis aligha sikerűi az egri járás merész búzaterve az ötödik ötéves terv végé re.

A járás termelőszövetkeze tei az ötödik ötéves terv végére csaknem hétezer hektá. ron tervezik a búzatermelést

A fényképezési Időszak meghosszabbítására, a fotózás további népszerűsítése érdekében, az Ofotért az idén is megrendezi hagyományos kedvezményes őszi vásárát. Szeptember 6—25. között 20 százalékkal olcsóbban árusí. tanak sokéle fotó. és optikai cikket. A kedvezményes vásár árualapja 110 millió forint. több minden eddigi hasonló akcióénál.

A háromhetes kedvezményes vásáron mintegy 20 féle fényképezőgép. 10 féle na. gyítógép és 7 féle nagyítókeret. diavetítők és -tározók kaphatók kedvezménnyel. Olcsóbban kínálnak filmvetítő gépeket, montázsasztalo. kát is.

Az Ofotért vására országos, a vállalat szaküzletein kívül részt vesznek az akcióban az áruházak, a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek kije. lölt boltjai is.

(MTI)

Készülődnek a közös gazdaságok

Szeptember közepén kezdődik az őszi betakarítási csúcs

1!! és ma.

mindössze csak 98 kilogramm

volt.

Nagyon fontos a jó szervezés. Az elmúlt év őszén, amikor jó időjárási viszonyok mellett, javuló gépállománynyal sem volt képes befejezni az őszi talajmunkákat idő. ben a bátori tsz. akkor ki. mondottan szervezési hiányosságról volt szó. A betakarítási munkáknál kifogáés erről a területről 25 ezer tonna termést kívánnak betakarítani, amely hektáranként 36 mázsás átlagtermésnek felelne meg.

Hogy ez a merész terv megvalósuljon, ahhoz elsőié, pásként már most hasznosítani kell az elhangzott szakmai tanácsokat.

Sz. A.

Esővel köszöntött be a szeptember, amely most a nyár utóján jól, jött a talaj, előkészítésre. Az aratást kö. vetően, megyeszerte a vetéshez készítik elő a határt.

Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának he lyettes vezetője elmondta, hogy az aratás korai befejezése ellenére is lemaradás van a talajmunkákban. Ennek ütemét körültekintőbb szervezéssel gyorsítani kell, hiszen 62 ezer hektáron végeznek talaj előkészítést közös gazdaságaink.

Tervek szerint 54 ezerhek táron vetnek majd búzát, 5500 hektáron őszi árpát, 3000 hektáron pedig káposztarepcét és őszi takarmánykeverő, két. A betakarítás a cukorrépa szedésével vette kezdetét. Szeptember elseje óta gyűjtik a répát Mezőtőr leányban, Poroszlón, Nagyfügeden. Sarudon és a Füzesabonyi Állami Gazdaságban. A Mát- ravidéki Cukorgyáraknak — mint azt Császár István tudósítónk jelentette — elsőként a mezőtérkányiak szál. litják a répát. Ennek cukorfoka kedvező és termése eléri a hektárankénti 350 mázsát.

A cukorrépa-szállításról termelési tanácskozást tartót, tak a selypi vasútállomáson. Mint Szűcs Ferenc tudósítónk beszámolt róla. négy szocialista brigád tett felajánlást a répaszállítás és -átadás gyorsítására.

A megye közös gazdaságai, nak a legnagyobb feladatot a kukorica betakarítása jelenti. A nyári aszály miatt, csaknem kéthetes lemaradás tapasztalható a kukorica érésében. A szakemberek véleménye szerint, a mostani eső tovább segíti a szemképződést. A 33 ezer hektár ku. korica betakarítására várhatóan októberben kerül sor.

Az őszi érésű növények közül üzemeink 1200 hektár, rói kezdik meg a burgonya, 3300 hektárról a napraforgó, és 100 hektárról a késői zöldségfélék szedését. Ez utóbbiak közül a paradicsomot, paprikát és a káposzta- féléket takarítják be a földekről.

Az őszi hetekben kerül sor a gyümölcsfélék, elsősorban az amla szedésére is. főleg a hegyvidéki gazdaságokban Megyénk két történelmi borvidékén — Eger környékén és a Mátra alján — 11 ezer hektár nagyüzemi szőlőt szüretelnek. A szőlők jól átvészelték a nyári aszályt, ép. pen ezért kedvezőek a terméskilátások.

A következő hetek nagy munkáiban — a talajelőké szításnál, a vetésnél és a be. takarításnál — a megye földjein 2000 traktor. 1800 teherautó, 130 kukorica, és 54 cukorrépa-betakarító kom. bájn vesz részt

Egy NEB-vizsgálat nyomában

Mit ér a szépség?

Ha nem lépünk ki az elhanyagoltság sötétkamráiból

A Kedves Olvasó bizonyára ismeri a régi igazságot, amely szerint a szépség nem érdem, hanem csak — állapot. E témában persze inkább csak a gyengébb nem érdekelt, a nők közt is inkább csak azok, akikhez a természet — mondjuk így — kevésbé volt kegyes, mármint a szépség kérdésében. Ettől eltekintve még lehetnek ők a jobbak, kedvesebbek, ügyesebbek, okosobbak stb. De férfiszemmel nézve az sem éppen baj, ha az ügyes, okos, aranyos, kedves — ráadásul — szép is.

Most azonban ne feszegessük tovább e kérdést, jóllehet a szép, a kellemes továbbra is témánkként szerepel, igaz nem a női, inkább a természeti szépség ürügyén, aminek mi nem vagyunk szűkében, s amire úgy vagyunk büszkék, hogy a fentebb előrebocsátott és egyéb igazságok — mint például: a szépség önmagában hordozza lényegét — ismeretében tudjuk, hogy nem mi hoztuk létre, hanem csak, mondhatni, kaptuk, örököltük, itt élünk, ide születtünk.

Röviden: szépek vagyunk.

Tehát — bár nem a mi érdemünk — ez a helyzet. Szép a megyénk, szépek a járásaink, ahol kell, nagyszerű kiemelkedéseket, pompás völgyeket, izgalmas erdőket, megnyugtató síkságokat talál nálunk a hozzánk érkező. Vonzó vidék vagyunk, ez tagadhatatlan, mégis azt kell

mondani, hogy egy kicsit az a helyzet velünk, mint a szép, csinos fiatalasszonnyal

— aki keveset ad magára.

Legalábbis — ez tűnik ki

abból a képből, amelyet nemrég „hívott elő” az elhanyagoltság sötétkamrájából az a felmérés, amelyet a népi ellenőrzési bizottság végzett a megyeszékhelyen és az egri járásban az üdülőtelepek környékén. Korábban három esztendővel ezelőtt tartottak alapos vizsgálatot ebben a tárgykörben, s számos negatívum megszüntetésére hívták fel az érdekelt üdülőhelyek vezetőinek figyelmét. Az az igazság, hogy már akkor is — 1973-ban — sok

esetben kellett megállapítani, hogy az üdülőtelepek köz- tisztasági helyzete nem megfelelő.

Most ugyanez a helyzet. Sőt — figyelembe véve, hogy az évek múlásától fejlődést várnánk —, kimondhatjuk : tovább romlott a helyzet. A járási-városi üdülőtelepek

— Párád kivételével — tanácsai nem egyeztették a köztisztasági rendeletben foglaltakat a közigazgatási területükön működő intézményeket fenntartó szervekkel. Nincs ellenőrzés, s ha mégis, azok többnyire formálisak. Ezek után nem csoda, hogy sem az ingatlantulajdonosok, sem az intézmények nem fordítanak gondot házuk tája tisztaságára. A hulladék, a szemét eltakarítása jó esetben is csak ötletszerűnek mondható... A közterüietek

. tisztán tartása területén csak

elérParádon tapasztaltak az lenőrzést végző szervek tékelhető javulást. Az ellenőrzés, a büntető szankciók elmaradásával magyarázható az is, hogy az élővizek szeny- nyezettsége szintén feltűnő. Nincsenek kialakulva a magánterületeken az állattartásra és a trágya kezelésére vonatkozó szabályok sem, elfogadhatónak egyedül a kutak karbantartása, fertőtlenítése mondható, ezek kezelése ugyanis a KÖJÁL vizsgálatai és utasításai alapján történik.

A vizsgálat során talált valamennyi hibát természetesen e helyütt nincs mód felsorolni. De a sok rossz példa közt is feltűnő, hogy az ország egyik legszebb kirándulóhelyének mondott Sza- lajka-völgy elején a kijelölt szemétlerakó hely nem felel meg a közegészségügyi követelményeknek.

Felsőtárkányban a tó környéke gondozatlan, elhanyagolt, kevés a szemétgyűjtő helyek száma, s még a ligetes rész is szemetes. „Ilyen körülmények között — hangzik az erről készült összefoglaló jelentés — az eltelt évek alatt szinte teljesen elvesztette természet adta szépségét és az elszemetesedés miatt kiránduló helynek alkalmatlannak mondható. Ugyanezen a helyen a Mátrai Erdö- és Fafeldolgozó Gazdaság istállója jelenleg is megvan, melynek átépítésére (megszüntetésére) már az 1973. évi alapvizsgalat során javaslat történt”, - ■■■*% jf&hfe

"V-.

*-•

% Sajnos, az üdülők köztisztasági helyzetét illusztráló példákat még hosszan sorolhatnánk. Ennek okai közt az első helyeken szerepel az ezzel kapcsolatos rendeletek be nem tartása, félvállról kezelése, vagy éppenséggel semmibe vevése. Ugyanakkor bizonyos „átfedésekre” is rávilágított a NEB-vizsgálat. így például íöltétlen figyelmet érdemel, hogy a íelsőtárká- nyi tó környéke az erdőgazdaság területe, így környékének tisztaságáról is a gazdaságnak kellene gondoskodnia. Hogy ez így lesz, arra még 1973-ban ígéretet tettek.

Itt mindjárt meg is állhatunk, hiszen az Ígéret is csak ígéret maradt!

Maradt — és fokozódott! — az üdülőtelepek elhanyagoltsága is, így lényegében csak örülhetünk az esős időjárás korai beköszöntőnek: ily módon kevesebben keltik rosszhírünket.

Visszatérve pedig kiindulásunkhoz, ahol is a szép asszonyok példájával hozakodtunk elő — talán hasznos lenne, ha követendő példaképnek az okos szép asszonyokat tekintenénk. Azokat, akik hangsúlyozni, ápolni, tehát konzerválni tudják örökölt, természet adta szépségüket. Akiknek vonzóhatása nemcsak hogy nem csökken, hanem inkább emelkedik az érés éveivel.

Miként a szép asszonyoknak, nekünk is megvannak az adottságaink. Kedvelik, szeretik is szűkebb hazánkat sokan. A mi érdekünk, hogy ápolatlanságunkkal ne ellentétes érzéseket váltsunk ki szép vidékünk szerelmeseiből, hanem igazi vonzerejében mutassuk meg a tájainkat

HIÁBA VOLT végig hűvös, esős az elmúlt hét, mégis meglehetősen lázas készülődés jellemezte: kis- és nagydiákok népes serege búcsúzott cl a nyár, a vakáció örömeitől. Kezdődik számukra is a munka, s természetesen tanáraik számára szintén, s hirtele- nében nehéz lenne eldönteni, hogy a gyerekeknek lesz-e nehezebb a következő tíz hónap — vagy az oktatóknak? Akár így, akár úgy, a most kezdődő nagy munkára bizony fel kell készülni, nemcsak lélekben, de anyagilag is. Könyvek, füzetek, tanszerek, ruhák, cipők, köpenyek kellenek... Igaz, a rájuk valót a nagyobb diákok közül sokan megszerezték a nyári munkával, de így is sok szülőnek kellett ezekben a napokban kinyitni a bukszát.

Ez pedig — bármennyire is nagy cél érdekében történik — már anyagi kérdés, és mert sokakat érint, kétszeresen is fontos!

Az anyagiak.1;

Lassanként elmúlik —* már talán el is múlt?! — a nyár, de a zöldség- és gyümölcsárak úgyszólván végig tartották magukat, akárha egész nyáron át primőröket kellett volna venni. S ezen a téren az elmúlt hét sem adott sok alapot a túlzott lelkesedésre, ha csak azért nem, mert a földekről jó hírek érkeztek, szépen, lendületesen folynak a nyár végi. ősz eleji munkák, s jónak ígérkezik a közeli, tő szüret is.

S közben az élet más területein előre-előre lépünk, hol kisebb, hol nagyobb lépésben. Gyöngyösön például fontos eseménynek számított az egyébként is kedvelt GYQNGYSZÖV Aruház újabb akciója, az NDK kereskedelmi hét megrendezése, s nem alaptalanul, mert igen sikeres volt.

Aztán lapoztunk még egyet a naptáron, és ez már nem augusztust, hanem szeptembert mutatott, s énnek első napján hazaérkezett a Csuvas ASzSzK- ból megyénk pártdelegációja. miután sikeres megbeszéléseket folytatott kapcsolataink további szélesítéséről. A következő napon. szeptember 2-án Eger lépett az érdeklődés homlokterébe. Itt került sor ugyanis arra a nagygyűlésre. amelyen a Vietnami Szocialista Köztársaságot köszöntöttük megalakulásának 31. évfordulóján.

S a szó ismét a kereskedelemé volt. Kedves bányásznapi ajándékként Recsken új ABC-áruházat avattak. A korszerű, jól felszerelt üzlet a Recski 'Rézmű és az ÁFÉSZ ösz- szefogásának eredménye. Szombaton a Centrum Áruházban kezdődött a lengyel hét, s így tovább bővült a használati és ajándékcikkek választéka.

Így érkeztünk cl a hét v égéhez, s figyelmünk egyre inkább a bányászok felé fordult. Az országos megnyitót követően a Mát- raalji Szénbányák központi ünnepségét is megtartották, s ünnepségeket rendeztek szombaton Egereseidben, Ecséden, Petőfibá- nyán és Visontán. Ünnepükön tisztelettel és megbecsüléssel gondolunk rájuk.

(ku-ti)

MnmigQ

m- ht — 1976. szeptember 5H vasárnap