Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

Egy üzem — egy iskola Húszéves barátság f Az egymást segítő, baráti kapcsolatnak már húszesz­tendős hagyományai van­nak. Akkor született, ami­kor még elképzelésekben sem szerepelt az „egy üzem — egy iskola” mozgalom mai formája, s amikor még a jelenlegi jogutódok szék­helyén vidáman rúgták a labdát a Spartacus sport­egyesület tagjai, s az Andor- naktályai úton sem épült még a déli ipartelep. A régi, — a Kertész utcá­ban működő — egri X-es számú Általános Iskolának segítségre volt szüksége, s ■nivel hozzá legközelebb, az akkor még Lakatosárugyár néven működő üzem volt, : crmészetesen az ott dolgozó --ülök siettek elsősorban az iskola segítségére. Azóta felnőtt egy nemzedék, az egykori nebulók ma, mint a gyár dolgozói látogatnak el az új lakótelepi iskolába, kézen fogva saját csemeté­ket. A kapcsolat erősö- • ott, bokrosodott, s eszten­dők óta, évről évre új szer­ződést kötnek egymás segí­tésére. Mit segíthet egy üzem az iskolának? A kérdésre rop­pant egyszerű a válasz, hi­szen mindig akad valami ja­vítani-, igazítanivaló, s nagy segítséget jelent az iskolá­nak, ha nem kell hetekig várni szakemberekre. Ám az egyszerű javításokon túl jóval többet jelent ma már egy üzem és egy iskola kap­csolata. S ezt a jóval többet tükrözi a kölcsönös vállalás is. „A gyár dolgozói vállal­ják, hogy segítséget nyújta­nak a pályaválasztásban ... így szól a vállalás. És mit jelent ez a gyakorlatban? Az üzem KlSZ-szervezeté- nek tagjai egy lakatos-bar- kács szakkör vezetését vál­lalták magukra. Itt az ér­deklődő, ügyes kezű gyere­kek elsajátíthatnak sok szakmai fogást, és bizonyos, lesz olyan közöttük, akire a szakkör nemcsak annyira hat, hogy otthon megjavít kisebb-nagyobb dolgokat, hanem eldönti pályaválasz­tását is valamilyen fokon. Segítik ezt azzal is, hogy a gyár KISZ-fiataljai beszá­molnak a gyerekeknek, — akiket részben, mint volt is­kolatársakat is ismernek — mindennapi munkájukról, s arról is, miért választották éppen adott szakmájukat. Közben lehetőséget , ad a gyárvezetés arra, hogy a gyerekek kisebb-nagyobb csoportokban meglátogat­hassák a gyárat, „belekós­toljanak”, hogyan néz ki be­lülről, mit termelnek, ho­gyan dolgoznak. A kapcsolat kétoldalú». De • mit adhat az iskola, a gye­reksereg a gyárnak? Mint a szerződésből kiderül, ez sem kevés. A gyerekek részt vesznek a gyár ünnepnapja­in, műsorokat adnak a fel­nőtteknek. Ez önmagában is kedvesebbé, meghittebbé teszi az ünnepségeket. Ám, ami ennél több, a pedagó­gusgárda segítséget ad ah­hoz, hogy az idősebbek ta­nuljanak, hogy megszerezve a nyolcosztályos végzettsé­get, tovább léphessenek, szakmunkásképző tanfolya­mokra iratkozhassanak be. Az iskola a maga részéről évről évre megszervezi a felnőttoktatást, s ebben az elsők között kapnak helyet és lehetőséget ennek a gyár­nak a dolgozói. A kapcsolatot mindkét részről igazán komolyan ve­szik. A KAEV egri gyárá­nak igazgatója, párt-, KISZ- és szb-titkára együtt láto­gattak el a X-es iskolába, megkötni az új tanévre szó­ló szerződést. Amolyan köl­csönös, egymást segítő, tá­mogató baráti szerződést, amiből mind a két félnek csak haszna támad. Túl az anyagiakon — amelyet a gyár ad az iskolának, — er­kölcsi haszna, amely forin­tokkal ugyan nem mérhető, de jelentősége ettől nem kisebb. Fokozódik a tejfelvásárlás f A szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésére hozott kor­mányhatározat, valamint az ide vonatkozó MÉM-intézke- dések nyomán az idén az el­ső nyolc hónap tejfelvásárlá­si adatai pozitív tendencia kialakulását jelzik; a Tejipa­ri Tröszt összesítése szerint augusztus 31-ig 4,5 százalék­kal több tejet vettek át az állami, a szövetkezeti gazda­ságoktól és a kistermelőktől, mint egy évvel korábban. Különösen figyelemre méltód hogy a tejkínálat a második negyedévtől kezdve állan­dóan egyenletesen növekszik. Mégpedig olyan mértékben, ami egymaga is említést ér­demel, hiszen júliusban és augusztusban — a két hó­nap átlagát véve alapul — 10,1 százalékos volt a felvá­sárlási felfutás, s ez az évnek ebben az időszakában ritka­ságnak számít. Tíz év óta nem volt példa arra sem, hogy augusztusban mind a négy héten át szintén folya- , matosan növekedjék a ter­melői kínálat; ebben a hó­napban általában az első tíz nap hozza mindig a legna­gyobb felvásárlási ered­ményt, s a kínálat később fo­kozatosan csökken. Ez idén nem következett be, ami a termelés megalapozottságára utal, jóllehet a korábbi aszály miatti takarmánygon­dok mérsékeltebb termelői érdekeltség esetén minden bizonnyal visszaesést hoztak ' volna a tejtermelésben. A termelésben különösen az állami gazdaságok tűntek ki, 15,1 százalékkal fokozták az elmúlt év azonos idősza­kához képest a tejértékesí­tést, de a tsz-ek is aránylag nagymértékben, 7,3 százalék­kal adtak több tejet. A kis­termelők kínálata viszont a tavalyihoz képest 5 száza­lékkal visszaeesett. Miután a tejelő tehénállo­mány szám szerint az elmúlt évvel szoros nagyságrendű»a szakemberek a termelés fel­futását egyebek között azzal magyarázzák,, hogy az állo­mány genetikailag javult — részben a kormányprogram keretében importált tejelő fajták jóvoltából, részben pedig a gazdaságokban vég- rehajtott szakszerű állo­mány-szelekció révén. Űj épületben a pécsi Szikra Nyomda A pécsi nyomdászat 200. évében, 1972-ben rakták le a város új nyomdájának alap­kövét. s az idén. november 7-én ünnepélyesen felavatják az új Szikra Nyomdát. A tágas, szociális létesít­ményekkel is jól felszerelt épületben — a korábbi évek­től eltérően — már termelé­kenyebb, jobb minőséget és színes nyomást is előállító gé pék üzemelnek, így mód nyílt arra is. hogy bővüljön a megrendelők köre. (MTI-fotó — Bajkor Jó­zsef.) Szerződés a jobb munkára Építők és szállítók javuló együttműködése Bélapátfalván A bélapátfalvi nagyberu­házás generálkivitelezője, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat, mintegy 1,7 mil­liárd forintos feladatot ka­pott az új cementgyár meg­valósításának programjából. A jelentős megbízás, a leg­jobb partneri együttműkö­dés kialakítását tette szüksé­gessé. így született eatév ta­vaszán az a szociális^ szer­ződés, amelyben a gyárépí­tők és a Volán 4. számú Vál­lalat dolgozói a korábban kö­tött fuvarozási megállapodá­sokon túl külön is Ígéretet tettek kapcsolataik még eredményesebbé tételére. Az egyezségről, az elmúlt, immár, több mint három hó­nap tapasztalatairól a közel­múltban érdeklődtünk a pes­ti vállalat bélapátfalvi fő­építésvezetőségén, illetve az autóközlekedésiek kirendelt­ségén. — Közös vállalkozásunk alapja, hogy mindig a legtö­kéletesebben tisztában le­gyünk egymás lehetőségeivel és tennivalóival — mondta Zana Zoltán építésvezető — ezért éves,' negyedéves rész­letezésben tájékoztatjuk megbízásunkról a szállító­kat, Az egyes tárgynegyed­éveket megelőző hónapok közepéig tételesen számba vesszük a közösen elvégzett munkát, s megbeszéljük a továbbiakat. Azt, hogy mit, mikor akarunk kezdeni, s minek, mikorra kell elké­szülnie. Aztán hetente egyez­tetjük ütemterveinket, s a leggyorsabban igyekszünk javítani az esetleg előfordult hibákon. <*> — Tekintve, hogy például egyetlen központi betonkeve­rő telepről kell kiszolgálni az építkezést — hallottuk Ugrat Jánostól, az anyag- és szál­lítási csoport vezetőjétől -*■ úgyszólván percnyi pontos­sággal összeállított „menet­rendek” kialakítására és be- ' tartására törekszünk. Az anyagot iparkodunk mind­untalan folyamatosan és a leggyorsabban az egyes mun­kahelyekre juttatni. Ha a ■feladatok változnak, több, vagy kevesebb kocsira van szükség, időben jelezzük, hogy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe a fuvarozót, lehe­tőséget adjunk a partnernak a legjobb átállásra. S a vas­úton érkező kavics vagy egyéb áru továbbítására csak akkor vesszük igénybe mások gépjárműveit, ha a Volán valami oknál fogva nem képes teljesíteni kéré­sünket. — Nem, cseppet sem köny- nyű kölcsönös megelégedés­re dolgozni — beszélte Regős László, a Volán 4. számú Vállalat helyettes kirendelt­ségvezetője, hiszen, hogy csak egyet említsek: még a személyszállításban is he­tente, olykor pedig hétköz­f Mit csinálnak az erőműben f ez emberek? Erre a kérdésre nagyon sokan úgy válaszol, nának: ülnek egy műszerek, kel teli fal előtt, nézik a vibráló mutatókat, aztán itt 1 nyomnak meg egy gombot, ott nyomnak meg egy mási. kát, időnként felemelik a te_ lefont. mert vagy idecsönget, tek valahonnan, vagy ők akarnak valakikkel valamit közölni és kész. } Valóságos paradicsomi élet ez. Aki erőműben dolgozik, az megfogta az isten lábát. Mindig is irigyelt ' emberek voltak az erőművesek, az elithez tartoztak, életkörül, menyeik miatt is. Ma is azok? Csakugyan l.semmit sem kell csinálni­uk”? __________ 4 4 * **** A Gagarin Hőerőmű orszá. gosan is jelentős üzem. Ezt nem keli felfedeznünk, . a nyolcszáz megawattos telje­sítményéről is sokat beszél­tünk. A gondjairól, a nehéz, ségeiről sokkal kevesebbet. — Az egyik blokkunk hó. napok óta nem megy — halljuk Bódi Bélától, az erő­mű igazgatójától. — Szét­szedjük, vizsgáljuk, a gyártó cég szakembereit hívjuk se­gítségül, és nem tudjuk meg. találni az okot: miért rezeg be úgy. hogy nem lehet üze. meltetni? Űjra összerakták, újra pró. bálták. megint le kellett áll. ni. Talán a legutóbbi kísér, let már sikerrel'járt. Csak egyetlen példa ez ar­ra, itt sem abból áll az élet. hd'gy néhány fehér köpenyes férfi ül a műszerfal előtt. Akad nehézség bőven, tenni, való is. akár fölös számban is. De a jövőre gondolni kell. a terveket össze kell állítani, mert a népgazdaság azt vár. ja a Gagarintól is, hogy ter- t aMlékeoyebben dolgozzék, a A terv a dolgozókra épít villamos energiát olyan mér. tékben nyújtsa az országnak, amilyenben azt elvárják tő. le. — Mindez csak úgy biz- • tosítható — mondta Bódi Bé_ la igazgató —, ha a dolgozók mindannyian ezt a célt szol. ' gálják, ha a döntésben a jo­gosultak alkotó véleménye is benne foglaltatik. Mindenki tévedhet, hibát , is elkövethet, de ha az üzemi demokrácia lehetőségei mind jobban ki bővülnek nálunk, akkor ezek a tévedések és hibák is a minimumra csökkennek, mert a közösség ellenőrzése, éber figyelme időben jelezheti a tévedést. Ha pedig ilyen mégis előfordulna, a közös, ség javító szándéka tudja azt mihamarabb korrigálni. Az igazgató szavai jól mu_ tátják, milyen törekvések jel. lemzik a Gagarin Hőerőmű tevékenységét, párt. és gaz. dasági vezetőinek elhatározá. sait. F Lehetne sorolni a számo. kát. amelyek azonban csak belső használatban monda, nak sokat. Mert mi van pél­dául amögött az elhatáro­zás mögött, hogy az erőmű az önfogyasztás részarányát az eddigihez képest négyti. zed százalékkal akarja csők kenteni a következő ötéves terv időszakában? Mi csak sejthetjük, hogy itt a tized, százalékok is súlyos összege, két tesznek ki. Ahogy nekünk az is fur­csán hangzik, hogy a villa, mosenergia-termelést 3,8 mii. liárd kilowattról 4.85 milli­árd kilowattra akarják nö vélni. Mennyi ez? Hiszen olyan könnyű kimondani ezt dik, de a karbantartás mér­téke is ezzel egyenes arány, i ban. Köznyelvre lefordítva . tehát, arról van szó. hogy a i különböző berendezéseket, kazánokat, csöveket, minden olyan eszközt, aminek az el. i használódása. kopása elégrö. vid idő alatt végbemegy, még akkor kicserélik, amikor nem okozott váratlan üzemzavart, a kelleténél is nagyobb gali. . bát. Így képzelhető el a va- 1 lóban biztonságos üzemelés, a kínos meglepetések elke­rülése. Gondoljunk csak ar ra a bizonyos blokkra, ami ' ebben az évben még nem sok hasznot hajtott. Márpedig a villamos ener. giában nem bővelkedünk. Ba. rátáink segítségével ugyan igényeinket ki tudjuk elégi, teni, de ennek is pontos me. netrendje van. A kért ener­giamennyiséget át kell ven­nünk. mert az együttműkö. désbe így vonták be a hatá­rainkon túli erőműveket is. A hazai fejlesztést is ilyen precíz számokban adják meg. amiknek meg kell felelnie a Gagarin Hőerőműnek is. Nem lehet azt csinálni.' hogy ma ugyan nem fejlesztek annyi villamos energiát, amennyit elvárnak tőlem, de majd hol. nap bepótolom. A ma hiány, zó mennyiséget nincs honnan előrángatni, a holnapi feles leget pedig nincs hová .,el_ passzolni”. Az üzembiztonság tehát alapkövetelmény. Ennek vi­szont alapfeltétele a tervsze. rű karbantartás, aminek vi szont alapfeltétele, hogy az erőmű dolgozói mindent megtegyenek a cél eléréséért. Akárhonnan indulunk el. akárhová nézünk előre, min. dig és mindenben az ember, hez, a munkáshoz, a dolgo. ben kell módosítani a „me­netrenden”, ha a kivitelezés jellege, üteme úgy kívánja. A gyors anyagfuvarozást kellemetlen terepviszonyok fékezik. Gépkocsivezetőnek és szerelőnek egyaránt he­lyén kell, hogy legyen a szi­ve, ha nem akar csalódást okozni! Nos, nem volt éppen egyszerű, de azért csak sike­rült módot teremtenünk ar­ra, hogy a második műszak­ban, sőt munkaszüneti na­pokon is vállalkozhassunk az igények kielégítésére. Jó mű­helymunkával, rendszeres, becsületes karbantartással próbáljuk biztosítani újra meg újra az üzemképes ko­csikat, rendkívüli esetben pedig társvállalataink vala­melyikének — például a nyíregyházi cégnek — segít­ségül hívásával gondosko­dunk a zavartalan munkáról. Naponta felkeressük az épí­tőket, akár naponta képesek vagyunk az új igényekhez való igazodásra. Mint a szocialista szerző­désben rögzítették: féléven­ként értékelik, hogy volta­képpen mennyit is ér a nagy- beruházás első ilyen jellegű megállapodása, egyezsége. Még csak negyedév telt el az okmány aláírása óta, így hivatalosan nem elemezhet­ték a szerződésben foglaltak megvalósítását. Viszont tény, hogy — a meglévő, néhány J kisebb hiba ellenére — szem- Uibetűnően javult az építők és 4 a szállítók együttműködése, íhatározottan jobbak lettek f emberi kapcsolataik is. Egy- 'egy vitás ügyet már egymás £ között, s a legrövidebb időn belül rendeznek, a mulasztá- ' sok leggyorsabb pótlásán fá­radoznak, a kéréseket nem mondatják maguknak két­szer. A Volán júniusban pál­cádul 143,4 százalékra teljesí­tette programját, s első fél­évi, együttesen csaknem 7 36 ezer tonnás szállításával is lényegesen felülmúlta a vá­rakozást. A főépítésveze őség általában elégedett a fuva­rozással, s ha a személyszál­lításokat is sikerül még aök,- kenőmentesebbé tenni a jö­vőben, minden bizonnyal sú­lya lesz az Ígéretnek a nagy: beruházás területén, s pél­dát ad a szerződés másoknak is. „.«líSSSP.T' (gyón/) a nagyon Jól hangzó súlyos. nak tetsző szót: milliárd. Ki 1 érzékeli ennek a tartalmát? j Ne folytassuk a követke. j ző öt évre szóló feladatok so rolását. mert csak bonyolíts. 1 nánk felesleges mértékben az J erőműről alkotott elképzelé_ 1 seinket. ? — Ezer és egy dolgon mű. 5 lik nálunk is a legapróbb j részlet, a . legegyszerűbbnek j látszó feladat is — magya- j rázza Bódi Béla. — Ha dől. 1 gozóink mindegyike nem ; ugyanazt akarja, akkor sok energiát elpazarolhatunk a szándékaink megvalósítására. Ehhez az is kpll. hogy. min. denki ismerje, értse • és elfo­gadja a céljainkat. Ebben van óriási jelentősége azüze. mi demokráciának, aminek élő. eleven, mindeíínapi gya. korlatnak kell lennie. Ne tagadjuk, a közbeeső út is tele van buktatókkal. Elég hozzá . egy olyan lépcsőfok, ahol egy kisebb hatókörrel rendelkező személynek ..sza­va van”, és ezt nem a cél ér. dekében mondja ki. Akárcsak lezsérségből is. ★ — A személyes tényezőkön, tehát az embereken kívül, mi a legfőbb tennivaló a tervek valóra váltásiban, mi a kul­csa minden elhatározásuk si­kerének? — Ahhoz, hogy az üzem. biztonságot meg tudjuk te­remteni, az emelt szintű ál­lóeszköz-fenntartást kell gya. korlattá tennünk. Ehhez azonban elég nagy összegre van szükségünk. Ez a bizonyos nagy összeg, megközelíti a háromszázmii lió forintot. Az eddigiekhez képest jócskán megemelke. sóhoz Jutunk el. Ezért olyan hangsúlyos az. amit a Gaga_ rin Erőmű Vállalat igazgató, ja, Bódi Béla így fogalmazott meg: — Nem elég csak a felada. : tokát meghatároznunk, eze. két a célokat mindenkinek jói kell ismernie, a végre­hajtásukat is jól meg kell szerveznünk, és a végrehaj. (tásukban a vállalat, vala- . mennyi dolgozójának a cse­lekvési egységét keli biztosi, tanunk. Csak ennyi az egész? Kér. dezhetjük naiv egyszerűsítés, sei. De enyhe csipkelődéssel is mondhatjuk: „Csak” eny. nyi az egész. _ pr • " — --­M indvégig egyetlen foga lom motoszkált bennünk: fe. gyelem. Mit kell annyit győzködni, minek ez a sok hercehurca? Ki kell adni az ukászt. min. denkinek ezt és ezt kell esi. nálnia. és ezzel kész is. Aki pedig nem ért a jó szóból, azt felelősségre kell vonni. Utóvégre ezért van a válla, lati. az üzemi fegyelem. A dolgozóknak nem morfondí rozniuk kell egy.egy utasítás hallatán, hanem annak meg. felelően cselekedniük. Igen. így igaz. De az is igaz. hogy mi nagyon elszok tunk már ettől az értetlen fe­gyelemtől. amikor nemcsak szükség nincs a gondolkodás, ra. hanem tilos is az. Mi más fegyelmet szorgalmazunk. Azt, amelyik a dolgozók értésé­ből, a célok vállalásából, he. lyünk és helyzetünk ismere. téből és elfogadásából fakad. Mindezt egyetlen szóba is be lehet sűríteni. Így hang­zik: demokratizmus. Hogy ez nehezebb. körülménye sebb. bonyolultabb, uram, bo. csá’ — fárasztóbb? Biztosan. De — hatásosabb. * £ Molnár Ferenc Halott bányák A Borsodi Szénbányáknál az utóbbi években Végrehaj. tott üzemkoncentráció követ keztében számos kisebb bá_ nyát szüntettek meg á gazda, ságtalan termelés miatt. Ä kiesést a jól gépesített, nagv teljesítményű üzemek mara­déktalanul pótolták. A bezárt bányáknál számos épület sza badult fel. Ezek közül példá. ui a perecesiben a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat. Kurityánban a Budapesti Habselyemkötöttárugyár, léte. sített — nagyobbrészt, nőket foglalkoztató — telephelyet. 1976. szeptember

Next

/
Thumbnails
Contents