Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

i Zalaegerszeg, Pécs és Budapest Országos úttörő- és diákpariamentek ,<Sí Országszerte megkezdődtek az úttörő, és diákparlamen­tek. Az idei tanácskozások új vonása, hogy az iskolai fórumokon a korábbitól elté­rően nemcsak egy-egy osz­tály küldöttei, hanem vala­mennyi tanuló részt vehet. A parlamenteken egymillió­háromszázezer tanuló, vala­mint egyetemi és főiskolai hallgató részvételére számí­tanak. Az első tapasztalatok szerint az eddig lezajlott is­kola; tanácskozások munka- értekezlet jellegűek voltak, mentesek a formalitásoktól. Az úttörők sok helyütt be­számoltak az „őrizzük a lán­got” akció eredményeiről, és számos jó javaslat hangzott el az úttörőélet gazdagításá­ra. Az első középiskolai par­lamenteken a diákok el­mondták véleményüket a többi között a felelősség szerepéről, a kötelességek és a jogok viszonyáról. Elisme­réssel szóltak arról, hogy a szeptember elsején életbe lé­pett új rendtartásban két évvel ezelőtti, diákparlamen­ti javaslataik jelentős része megfogalmazódott. Az iskolai parlamenteket — a tapasztalatok szerint — gondos felkészülés előzte meg. A legtöbb iskolában a tanulók éltek azzal a lehető­séggel, hogy osztálygyűlésen vitassák meg — az osztály­főnökükkel együtt — problé. máikat. Közösen alakították ki az iskolai tanácskozásra álláspontjukat és számba vették azokat a kérdéseket, amelyekre választ várnak az igazgatótól. A középiskolák többségé­ben a későbbi tanévkezdés és a körültekintő előkészítés miatt októberben rendezik meg a szocialista demokrá­ciának ezeket a viszonylag új és sajátos fórumait. Az úttörőcsapatoknál a helyi ta­nácskozások szeptemberben befejeződnek, a járási, a vá­rosi, a kerületi, a megyei és a budapesti parlamentek ide. je — október. A VI. országos úttörőparlamentre november 23—28 között Zalaegerszegen kerül sor. A középfokú iskolák kül­döttei megyei, illetve fővárosi szinten novemberben és de­cemberben találkoznak, az országos diákparlament ja­nuár 29—31 között Pécsett lesz. Októberben kezdődnek a diáktanácskozások az egye­temeken és főiskolákon. A felsőoktatási intézményekben évfolyamonként vagy karon­ként rendeznek parlamente­ket, és külön üléseznek a hallgatók, valamint a fiatal oktatók. Országos parlament­jüket a jövő év februárjában a Kertészet; Egyetemen tart­ják. Az idén első ízben tarta­nak parlamenteket az okta­tásügy fiataljai és a kulturá­lis területen dolgozók. Ahol számuk indokolja, intézmé­nyenként gyűjtik csokorba és tárják munkahelyi vezetőik elé észrevételeiket, javasla taikat. Másutt községenként, kerületenként találkoznak. Megyei, illetve fővárosi fó rumokra novemberben és decemberben kerül sor, majd külön-külön találkoznak a fiatal pedagógusok, illetve a közművelődés fiatal dolgo­zóinak küldöttei a tárc4k ve­zetőivel. Erre a tanácskozás­ra februárban a zánkai út­törővárosban, illetve Buc'a- pesten, a Pataki István Mű­velődési Központban kerül sor. Ismét megrendezik parla­mentjüket az Oktatási Mi­nisztérium közvetlen fel­ügyelete alá tartozó vállala­tok és intézmények fiataljai. Érdekesség: képviselőik részt vesznek majd a minisztériu­mi parlament munkájában. Nem maradnak ki — az idén először — a külföldön tanu­ló diákok sem. ök tanulmá­nyaik színhelyén vitatják meg közös gondjaikat és képviselőiket elküldik az or­szágos felsőoktatási parla­mentre, Budapestre. (MTI) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Milyen cserelakást kell elfogadni? Egy kétszobás családi ház tulajdonosa felmondott bér­lőjének és cserelakást aján­lott fel, amit azonban az il­lető nem fogadott el. A tu-' lajdonos a felmondás érvé­nyességének megállapítása iránt pert indított, amely­ben az alsófokú bíróságok helyszíni szemlét tartottak, majd megállapították: a felajánlott lakás alapterü­lete kisebb, a mellékhelyi­ségek száma a jelenleginél kevesebb, ezért a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság mindkét ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és az el­sőfokú biróságot új eljárás­ra kötelezte. — Kormányrendelet "értel­mében a felajánlott lakás alkalmasságának vizsgálatá­nál figyelembe kell venni mindkét lakás komfortfoko­zatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen belüli fekvését, továbbá azt, hogy a lakásbérleti jogviszony az egész lakásra, vagy csak egy részére terjed-e ki, vala­mint, hogy a bérlő egészség- ügyi szempontból nem ke- rül-e hátrányosabb hely­zetbe — hangzik a Legfel­sőbb Bíróság iránymutatóul szolgáló határozatának in­dokolása. Ebben az esetben a bérlő kétszobás lakásra tarthat igényt. A felajánlott cserelakás mindössze 4,20 négyzetméterrel kisebb alapterületű, mint amilyen a jelenlegi lakás: e csekély eltérés miatt a cserelakást nem lehet nem megfelelő­nek minősíteni. Ezzel szem­ben kétségtelen, hogy a fel­kínált lakás mindössze négy helyiséggel rendelkezik, míg a jelenlegi bérlemény t hat helyiségből áll. A bérlő arra hivatkozik, hogy feleségén kívül vele együtt lakik ön­álló keresettel rendelkező felnőtt fiúk, lányuk, vejük és két unokájuk. Ahol a szülők nagykorú gyermeke, azok házastársa és gyerme­kei együtt laknak, a csere­lakás alkalmasságának el­bírálásáról nem lehet kö­zömbös szempont, hogy az hány helyiségből áll, és azok miként használhatók. Tehát meg kell állapítani, hogy a bérlő jelenlegi laká­sában ténylegesen mennyien laknak. Amennyiben kide­rülne, hogy a leánya, veje és két unokája csak formá­lisan van bejelentve, de ténylegesen nem laknak ott, aminek gyanúja fennforog, az azonos szobaszámú, csak­nem azonos alapterületű cserelakást — a szakértő vé­leménye alapján is — meg­felelőnek lehet minősíteni. Más kérdés, hogy ez eset­ben, a két lakás közti érték- különbözet pénzbeli térítése címén, a bérlő milyen ösz- szegre tarthat igényt. Mindezek alapján az első­fokú bíróságnak a bizonyí­tási eljárás lefolytatásával meg kell állapítania, hogy a bérlő miért nem tudott vála­szolni arra, hogy vejének állí­tólag másutt is van beje­lentett lakása. Tisztázni kell, hogy a bérlemény túlzsú­foltnak tekinthető-e, milyen a felajánlott lakás fekvése, aminek egészségügyi szem­pontból jelentősége lehet. A bentlakók számának megállapítása után lehet dönteni arról is, amire a bérlő hivatkozik, hogy a fel­ajánlott lakás kis konyháját lakószoba céljára nem lehet használni és a hiányzó kam­rát nem nélkülözhetik. Hajdú Endre KÉPERNYŐ ELŐTT Sorsközösség ? A társadalmi rend azo­nossága ! Magyar író is megírhatta volna Miroslav Krleza drá­máját arról az agonizáló társadalomról, amelyről a 83 éves horvát író írt, akár Móricz Zsigmond regényé­nek lapjairól is kiléphettek volna azok, akikre „rájárt az idő”, és fordítva is így igaz: az első háború körüli, utáni évek Duna menti tár­sadalmainak erkölcsi, gaz­dasági bomlását, mondjuk e folyó magyar szakasza men­tén, Krleza is felvázolhatta volna történelmi ecsetjével. Nincs ebben természete­sen semmi csodálatos, még kevésbé erőltetett történel­mi és történeti azonosítási szándék. Jugoszlávia népei, különösen a szerb, a horvát, az Osztrák—Magyar Mo­narchia jóvoltából ugyan­azon „ég’* alatt vegetálta vi­lágát, mint teszem azt a szlovák, úri osztályai össze­fonódtak és szembe álltak egymással, vezető rétege rossz szokásait, erkölcseit egymástól tanulta, máso’ta. Az első világháború utáni későfeudalizmus, ez a sajá­tosan középkelet-európai társadalmi rendszer, amely ama mivoltában Magyaror­szágon például még az Osztrák—Magyar Monar­chiánál is reakciósabbnak igazolta magát, — min­denütt megteremtette, ki­termelte a maga típusait. A Csörgheö Csulikat ná­lunk, meg a Rokonokat — kis r-rel is értve —, a Len- bach bárókat és Petrovná- kat nálunk, odaát. Egymás sorsát, múltját, történelmét. tanulságait megmutatni, téve ezt míves eszközökkel, a hatás hite­lességével és a hitelesség hatásával kölcsönös dolgunk ez. itt ezen a tájon, ahol a kölcsönös okulásra néha ke­serű ösztönzést is olyan bő­ven nyújtoff mindvalahány népnek a múlt. Miroslav Krleza drámájának televízi­ós bemutatója, ha úgy tet­szik, tehát egyértelműen po­litikai tette is volt a tévé­nek, művészetpolitikai az­tán, és drámai élményt nyújtó harmadszorra, ha egyáltalán lehetséges egy mű ilyetén történő széttago- lása, belső rend- és rangso­rolása. Krlezát ismeri a magyar olvasó közönség, de azt írni, mondani ugyanakkor, hogy jól ismeri, mindenképpen túlzás lenne. Pedig ez a drámája, az Agónia is iga­zolja, hogy a művészet sok és izgalmas és nem is min­dig csak megkérdőjelezhető kacskaringóit megjárt és az elkötelezett realizmusig el­jutott Krleza nagy egyéni­sége a világirodalomnak. A huszas években írt drámá­ja radikális keménységgel mond ítéletet — és hajtat­kétségkívül kimagasló alak­jává nőtt Szemes Mari, aki az érzelmek legszélesebb skáláin is olyan értő és ér­tető magabiztossággal mo­zog, elhitető ereje olyan magával ragadó, hogy Lau­rája joggal sorolható a nagy és maradandó, jelképpé is válható klasszikus szerepek közé, Darvas Iván Lenbach bá-‘ rója tökéletes kor- és kór-1 Lenbach báró — Darvas Iván amint életelvett fejtegeti. , i ..a_; ......,...... ............. j a is végre ezt az ítéletet — azok felett, akikre rájárt az idő, mint a rúd, akik felett elszaladt a tenger és most a part homokján próbálnak nevetséges úszómozdulatok­kal haladni valamerre. Leg­inkább visszafelé. Ahová pedig nincs út. Dömölky János rendezése feszült, izgalmas és egyér­telmű volt. Mindenféle képi bravúroskodás nélkül Mes- tyán Tibor operatőr közre­működésével, _ a szövegre és a szereplők játékára kon­centrálva teremtett egy olyan ritmust, amelynek szünetjelei is torokszorítóak voltak. Hagyta játszani a színészeket. Engedte, hogy „kijátsszák” magukból mindazt, amit ki- és bele- éreztek megformálandó alakjaikba, s ezt, a játékot fogta össze fegyelmezett, nem érzelgős, de érzelemre ható produkcióban. Olyan nagyszerű segítőtársai vol­tak az Agónia sikeréhez, mint a magyar színjátszás kép. Ä Huszárna’drágból ki* hűlt emberről kideríti, hogy nem is volt egyéb az, csak egy nadrág. Egy név. És nem lett belőle senki és semmi azután sem, mert hogy voltaképpen azelőtt sem volt semmi. Csak mély­ségesen erkölcstelen lénye volt egy társadalomnak. Re­mek karakterfigurát hozott a képernyőre Temessy Hédi a vinnyogó, csipogó, inkább már csak sajnálni, mintsem megvetni való emigráns orosz báróné alakjában. Sinkó László nem tetszett,' Ridegsége merevségnek tűnt a képernyőn, filozofálása nem a kisszerű tudálékos­ság és a menekülés szimto-' májának, hanem csupán deklamációnak tűnt. Nem sikerült életet lehelnie dr. Ivan Krizovecbe. Olyan éle­tet sem, mint amilyent aa megérdemelt volna, — a dráma teljes hitele érdeké­ben. Gyurkó Géza QJHnüisiJJ SUGÁR ISTVÁN: Őszinte vallomás Eger hajdani cifra nyomorúságáról nyomorgó réteg tagjai. 1936- ban még aránylag kedvező volt az a napszámbér, mely életviszonyaikat megszabta. Tavasszal szőlqmunkáért 2 pengőt, nyáron aratásért 3 pengő és 50 fillért, ősszel szőlőmunkáért 1,20 pengőt kaptak. Ezekre a városszéli terüle­tekre adják ki a legtöbb italmérési engedélyt, viszont ezeken a területeken lakik a legkevesebb orvos. A hasi- hagymás-esetek (tífusz) sű­rűn fordulnak elő errefelé és természetesen jelentéke­nyen nagyobb a tbc-halálo- zás, mint a belvárosban, a pincelakások hatása pedig megmutatkozik a csecsemő- halálozás nagyságában is. A legszegényebb parasztkerü­letben, a Szalaparton egy fölvett adatgyűjtés és hozzá­vetőlegesen elvégzett kaló- riaszámítás szerint egy fel­nőtt ember naponta átlago­san 1236 kalória értékű ételt vesz magához, ami lényege­sen alatta marad nemcsak a kívánatos, hanem a szüksé­ges mennyiségnek is. A pin­celakások mellett itt vannak a teljesen vagy félig vályog­ból készült házak, a nád, zsúp, zsindely és deszkatetők és itt nőnek fel azok a gyer­mekek, akiknek kevés hasz­nuk van abból, hogy a vá­rospolitikusok büszkén hi­valkodnak azzal, hogy Eger iskolaváros! A Szalapart ké­pe és a falu-öv számadatai nem hagynak kétséget afe­lől, hogy EGERBEN A VE­ZETŐ. KORMÁNYZÓ ÉS BIRTOKLÓ RÉTEGEK EGYIKE SEM TELJESÍTI SZOCIÁLIS KÖTELESSÉ­GEIT, EREJÉHEZ MÉR­TEN! Az ugyancsak jelenté­1976. szeptember 28., kedd az iskola- és fürdő­város Az iskolákat részben az állam, részben az állam és az egyház tartja fenn. A város annak ellenére, hogy az „Eger iskolaváros” egyik jel­szava a városi politikának, kul­turális kiadásokra lakosságá­hoz mért arányban aránylag kevesebbet fordít, mint Esz­tergom, Kaposvár, Nagykani­zsa, Pápa, Sátoraljaújhely, Gyöngyös, Nagykőrös megyei városok. Például a 32 000 la­kosú Kapósvár 325 000 pen­gőt költ kulturális kiadások­ra, a 30 000 lakosú Eger csak 112 000 pengőt, tehát alig va­lamivel többet, mint a ka­posvári költségek egyhar- mada. A város urainak jó része szembe is áll a papi köröknek azzal a felfogásá­val, hogy Egerből iskolavá­rost kell csinálni. Szempont­juk bizonyos mértékig indo­kolt is, mert a többféle in- ternátus miatt az iskolák ma már nem hoznak jövedel­met a polgároknak, mint hoztak régen a kosztos diá­kok útján. A városi urak kedves terve az „Eger iskolaváros” jelszó- /val szemben az idegenfor­galmi-fürdőváros elképzelés. Ha más bizonyíték nem len­ne is, ez elég ahhoz, hogy megítéljük a városok vezető rétege, az úgynevezett felső­középosztály gondolkodása mennyire egyrétű és sablo­nos. Viszont, hogy a város­fejlesztési terv is inkább csak jelszó, mint program, arra bizonyíték, hogy Eger város takarításra sok ' ma­gyar városnál lényegesen kevesebbet költ, mint kultu­rális célokra. A fürdőváros­elképzelés magja az az uszo­da, melyet egy neves úszónk édesapja,, mint városi fő­mérnök épített eredetileg azért, hogy fiának legyen hol úsznia. (Megjegyzés: a szer­ző páratlan értékű cikkének ez és a következő néhány mondat az egyetlen valótlan állítása, és kétségtelenül ab­ban leli magyarázatát, hogy tájékoztatója a városházi frakciósharcok Bárány-elle­nes csoportjából került ki, akiknek száma elenyésző volt.) Ez az uszoda volt a mag és most már a helybeli vezetőség egy része úgy vé­li, hogy meg kell varrni a gombhoz a kabátot, vagyis fürdővárost kell csinálni Egerből és a város életét az uszodához igazítani. Ennek viszont erkölcsi okokból a papi körök vannak ellene. Mindamellett minden jel ar­ra mutat, hogy Eger is fel fog készülni az idegenforga­lomra és ez alkalommal a város karakteréhez híven, leginkább fixfizetéses hiva­talnok-nyaralókat igyekez­nek majd Egerbe csábítani^ A harmadik városi program a bortermelés, most, hogy Eger régi svájci és lengyel piacai elvesztek, eléggé kilá­tástalan. AZ ELSÜLLYEDT KÜLVÁROS Eger harmadik arcát, a faluarcot, mint mindenütt falun, a birtokelosztás adatai világítják meg. A falu-Eger életéről, szociális helyzetéről már néhány számadat is eleget mond. Eger határában van 2285 holdon 2 birtok. Vi­szont 931 hoTdon van 344 da­rab 2—3 holdas birtok, 1442 holdon van 1126 darab 1—2 holdas „birtok” és 894 hol­don van 1887 egy holdon aluli „birtok”. E néhány bir­tokeloszlási adat már önma­gában elmondja, hogy az eg­ri parasztok legnagyobb ré­sze nem önálló parasztbirto­kos, a környékbeli uradal­makban dolgozik, napszá­mos munkából él. A város­széli parasztöv lakossága ebből a legnagyobbrészt ag­rárproletariátusnak nevezhe­tő rétegből áll és életviszo­nyaira általában a törpebir­tokos parasztság életviszo­nyainak adatai jellemzőek. A Makiári bástya gazdagabb parasztjai sokkal kevesebben vannak, mint ez állandó lét­bizonytalanságban élő és a napszámbér nagyságától füg­gően kevésbé, vagy jobban keny földbirtokalapon nyug­vó egri püspökség (meg­jegyzés: helyesen érsekség) és káptalan illetékesei való­színűleg nem is nagyon is­merik ez alvilági tájakat és az egri idegenforgalmat aka­ró város aligha hivalkodna ezekkel a tényekkel. A vá­ros hatalmasságainak szoci­ális szellemére jellemző, hogy az egyik elmúlt esztendőben közélelmezésre fejenként és átlagban 3 pengőt költött Veszprém, 2,30 pengőt köl­tött Mohács, 2 pengőt költött Sátoraljaújhely és 1 penge 10 fillért költött Eger. A „kultúrváros” szellemére jel­lemző, hogy a Szalapartor 15 százalék az analfabéta ét három városszéli kerületbe* van 10 és 15 százalék között ami csábít annak a követ­keztetésnek a levonására hogy a kultúrát az illetékei vezetők nem e városrészei irányában kivánják terjesz­teni. Végeredményben az egr falu-öv csaknem annyira el­hagyatott, társadalom szélé­re vetett szociális és kultu­rális terület, mint bármilyer más falu az országban. A; egyetlen különbség az, hogj itt nem más faluba, hanerr csak a belső városba kel menni orvosért, hogy pom­pád barokk templomokat lá­togathat a szalaparti, egy szerű falusi templomok he­lyett. Meg az, hogy — hí majd a város idegenforgal­mi célkitűzései eredmény érnek el — pinceházától egy­két kilométernyire szé; áramvonalas autókat látha majd vesztegelni a vendég­lők előtt. Ebben pedig nerr minden mucsainak van ré­(FolytatjukJ. Agónia

Next

/
Thumbnails
Contents