Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

i

Zalaegerszeg, Pécs és Budapest

Országos úttörő- és diákpariamentek

,<Sí

Országszerte megkezdődtek az úttörő, és diákparlamentek. Az idei tanácskozások új vonása, hogy az iskolai fórumokon a korábbitól eltérően nemcsak egy-egy osztály küldöttei, hanem valamennyi tanuló részt vehet. A parlamenteken egymillióháromszázezer tanuló, valamint egyetemi és főiskolai hallgató részvételére számítanak. Az első tapasztalatok szerint az eddig lezajlott iskola; tanácskozások munka- értekezlet jellegűek voltak, mentesek a formalitásoktól. Az úttörők sok helyütt beszámoltak az „őrizzük a lángot” akció eredményeiről, és számos jó javaslat hangzott el az úttörőélet gazdagítására. Az első középiskolai parlamenteken a diákok elmondták véleményüket a többi között a felelősség szerepéről, a kötelességek és a jogok viszonyáról. Elismeréssel szóltak arról, hogy a szeptember elsején életbe lépett új rendtartásban két évvel ezelőtti, diákparlamenti javaslataik jelentős része megfogalmazódott.

Az iskolai parlamenteket — a tapasztalatok szerint — gondos felkészülés előzte meg. A legtöbb iskolában a tanulók éltek azzal a lehetőséggel, hogy osztálygyűlésen vitassák meg — az osztályfőnökükkel együtt — problé. máikat. Közösen alakították ki az iskolai tanácskozásra álláspontjukat és számba vették azokat a kérdéseket, amelyekre választ várnak az igazgatótól.

A középiskolák többségében a későbbi tanévkezdés és a körültekintő előkészítés miatt októberben rendezik meg a szocialista demokráciának ezeket a viszonylag új és sajátos fórumait. Az úttörőcsapatoknál a helyi tanácskozások szeptemberben befejeződnek, a járási, a városi, a kerületi, a megyei és a budapesti parlamentek ide. je — október. A VI. országos úttörőparlamentre november 23—28 között Zalaegerszegen kerül sor.

A középfokú iskolák küldöttei megyei, illetve fővárosi szinten novemberben és decemberben találkoznak, az országos diákparlament január 29—31 között Pécsett lesz.

Októberben kezdődnek a diáktanácskozások az egyetemeken és főiskolákon. A felsőoktatási intézményekben évfolyamonként vagy karonként rendeznek parlamenteket, és külön üléseznek a hallgatók, valamint a fiatal oktatók. Országos parlamentjüket a jövő év februárjában a Kertészet; Egyetemen tartják.

Az idén első ízben tartanak parlamenteket az oktatásügy fiataljai és a kulturális területen dolgozók. Ahol számuk indokolja, intézményenként gyűjtik csokorba és tárják munkahelyi vezetőik elé észrevételeiket, javasla taikat. Másutt községenként, kerületenként találkoznak. Megyei, illetve fővárosi fó rumokra novemberben és decemberben kerül sor, majd külön-külön találkoznak a fiatal pedagógusok, illetve a közművelődés fiatal dolgozóinak küldöttei a tárc4k vezetőivel. Erre a tanácskozásra februárban a zánkai úttörővárosban, illetve Buc'a- pesten, a Pataki István Művelődési Központban kerül sor.

Ismét megrendezik parlamentjüket az Oktatási Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó vállalatok és intézmények fiataljai. Érdekesség: képviselőik részt vesznek majd a minisztériumi parlament munkájában. Nem maradnak ki — az idén először — a külföldön tanuló diákok sem. ök tanulmányaik színhelyén vitatják meg közös gondjaikat és képviselőiket elküldik az országos felsőoktatási parlamentre, Budapestre.

(MTI)

Döntött a Legfelsőbb Bíróság

Milyen cserelakást kell elfogadni?

Egy kétszobás családi ház tulajdonosa felmondott bérlőjének és cserelakást ajánlott fel, amit azonban az illető nem fogadott el. A tu-' lajdonos a felmondás érvényességének megállapítása iránt pert indított, amelyben az alsófokú bíróságok helyszíni szemlét tartottak, majd megállapították: a felajánlott lakás alapterülete kisebb, a mellékhelyiségek száma a jelenleginél kevesebb, ezért a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú biróságot új eljárásra kötelezte.

— Kormányrendelet "értelmében a felajánlott lakás alkalmasságának vizsgálatánál figyelembe kell venni mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen belüli fekvését, továbbá azt, hogy a lakásbérleti jogviszony az egész lakásra, vagy csak egy részére terjed-e ki, valamint, hogy a bérlő egészség- ügyi szempontból nem ke- rül-e hátrányosabb helyzetbe — hangzik a Legfelsőbb Bíróság iránymutatóul szolgáló határozatának indokolása. Ebben az esetben a bérlő kétszobás lakásra tarthat igényt. A felajánlott cserelakás mindössze 4,20 négyzetméterrel kisebb

alapterületű, mint amilyen a jelenlegi lakás: e csekély eltérés miatt a cserelakást nem lehet nem megfelelőnek minősíteni. Ezzel szemben kétségtelen, hogy a felkínált lakás mindössze négy helyiséggel rendelkezik, míg a jelenlegi bérlemény t hat helyiségből áll. A bérlő arra hivatkozik, hogy feleségén kívül vele együtt lakik önálló keresettel rendelkező felnőtt fiúk, lányuk, vejük és két unokájuk. Ahol a szülők nagykorú gyermeke, azok házastársa és gyermekei együtt laknak, a cserelakás alkalmasságának elbírálásáról nem lehet közömbös szempont, hogy az hány helyiségből áll, és azok miként használhatók. Tehát meg kell állapítani,

hogy a bérlő jelenlegi lakásában ténylegesen mennyien laknak. Amennyiben kiderülne, hogy a leánya, veje és két unokája csak formálisan van bejelentve, de ténylegesen nem laknak ott, aminek gyanúja fennforog, az azonos szobaszámú, csaknem azonos alapterületű cserelakást — a szakértő véleménye alapján is — megfelelőnek lehet minősíteni. Más kérdés, hogy ez esetben, a két lakás közti érték- különbözet pénzbeli térítése címén, a bérlő milyen ösz- szegre tarthat igényt.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróságnak a bizonyítási eljárás lefolytatásával meg kell állapítania, hogy a bérlő miért nem tudott válaszolni arra, hogy vejének állítólag másutt is van bejelentett lakása. Tisztázni kell, hogy a bérlemény túlzsúfoltnak tekinthető-e, milyen a felajánlott lakás fekvése, aminek egészségügyi szempontból jelentősége lehet. A bentlakók számának megállapítása után lehet dönteni arról is, amire a bérlő hivatkozik, hogy a felajánlott lakás kis konyháját lakószoba céljára nem lehet használni és a hiányzó kamrát nem nélkülözhetik.

Hajdú Endre

KÉPERNYŐ

ELŐTT

Sorsközösség ?

A társadalmi rend azonossága !

Magyar író is megírhatta volna Miroslav Krleza drámáját arról az agonizáló társadalomról, amelyről a 83 éves horvát író írt, akár Móricz Zsigmond regényének lapjairól is kiléphettek volna azok, akikre „rájárt az idő”, és fordítva is így igaz: az első háború körüli, utáni évek Duna menti társadalmainak erkölcsi, gazdasági bomlását, mondjuk e folyó magyar szakasza mentén, Krleza is felvázolhatta volna történelmi ecsetjével.

Nincs ebben természetesen semmi csodálatos, még kevésbé erőltetett történelmi és történeti azonosítási szándék. Jugoszlávia népei, különösen a szerb, a horvát, az Osztrák—Magyar Monarchia jóvoltából ugyanazon „ég’* alatt vegetálta világát, mint teszem azt a szlovák, úri osztályai összefonódtak és szembe álltak egymással, vezető rétege rossz szokásait, erkölcseit egymástól tanulta, máso’ta. Az első világháború utáni későfeudalizmus, ez a sajátosan középkelet-európai társadalmi rendszer, amely ama mivoltában Magyarországon például még az Osztrák—Magyar Monarchiánál is reakciósabbnak igazolta magát, — mindenütt megteremtette, kitermelte a maga típusait. A Csörgheö Csulikat nálunk, meg a Rokonokat — kis r-rel is értve —, a Len- bach bárókat és Petrovná- kat nálunk, odaát.

Egymás sorsát, múltját, történelmét. tanulságait

megmutatni, téve ezt míves eszközökkel, a hatás hitelességével és a hitelesség hatásával kölcsönös dolgunk ez. itt ezen a tájon, ahol a kölcsönös okulásra néha keserű ösztönzést is olyan bőven nyújtoff mindvalahány népnek a múlt. Miroslav Krleza drámájának televíziós bemutatója, ha úgy tetszik, tehát egyértelműen politikai tette is volt a tévének, művészetpolitikai aztán, és drámai élményt nyújtó harmadszorra, ha egyáltalán lehetséges egy mű ilyetén történő széttago- lása, belső rend- és rangsorolása.

Krlezát ismeri a magyar olvasó közönség, de azt írni, mondani ugyanakkor, hogy

jól ismeri, mindenképpen túlzás lenne. Pedig ez a drámája, az Agónia is igazolja, hogy a művészet sok és izgalmas és nem is mindig csak megkérdőjelezhető kacskaringóit megjárt és az elkötelezett realizmusig eljutott Krleza nagy egyénisége a világirodalomnak. A huszas években írt drámája radikális keménységgel mond ítéletet — és hajtatkétségkívül kimagasló alakjává nőtt Szemes Mari, aki az érzelmek legszélesebb

skáláin is olyan értő és értető magabiztossággal mozog, elhitető ereje olyan magával ragadó, hogy Laurája joggal sorolható a nagy és maradandó, jelképpé is válható klasszikus szerepek közé,

Darvas Iván Lenbach bá-‘ rója tökéletes kor- és kór-1

Lenbach báró — Darvas Iván amint életelvett fejtegeti. , i ..a_;

......,...... .............

j

a is végre ezt az ítéletet — azok felett, akikre rájárt az idő, mint a rúd, akik felett elszaladt a tenger és most a part homokján próbálnak nevetséges úszómozdulatokkal haladni valamerre. Leginkább visszafelé. Ahová pedig nincs út.

Dömölky János rendezése feszült, izgalmas és egyértelmű volt. Mindenféle képi bravúroskodás nélkül Mes- tyán Tibor operatőr közreműködésével, _ a szövegre és a szereplők játékára koncentrálva teremtett egy olyan ritmust, amelynek szünetjelei is torokszorítóak voltak. Hagyta játszani a színészeket. Engedte, hogy „kijátsszák” magukból

mindazt, amit ki- és bele- éreztek megformálandó

alakjaikba, s ezt, a játékot fogta össze fegyelmezett, nem érzelgős, de érzelemre ható produkcióban. Olyan nagyszerű segítőtársai voltak az Agónia sikeréhez, mint a magyar színjátszás

kép. Ä Huszárna’drágból ki* hűlt emberről kideríti, hogy nem is volt egyéb az, csak egy nadrág. Egy név. És nem lett belőle senki és semmi azután sem, mert hogy voltaképpen azelőtt sem volt semmi. Csak mélységesen erkölcstelen lénye volt egy társadalomnak. Remek karakterfigurát hozott a képernyőre Temessy Hédi a vinnyogó, csipogó, inkább már csak sajnálni, mintsem megvetni való emigráns orosz báróné alakjában. Sinkó László nem tetszett,' Ridegsége merevségnek tűnt a képernyőn, filozofálása nem a kisszerű tudálékosság és a menekülés szimto-' májának, hanem csupán deklamációnak tűnt. Nem sikerült életet lehelnie dr. Ivan Krizovecbe. Olyan életet sem, mint amilyent aa megérdemelt volna, — a dráma teljes hitele érdekében.

Gyurkó Géza

QJHnüisiJJ

SUGÁR ISTVÁN:

Őszinte vallomás

Eger hajdani cifra nyomorúságáról

nyomorgó réteg tagjai. 1936- ban még aránylag kedvező volt az a napszámbér, mely életviszonyaikat megszabta. Tavasszal szőlqmunkáért 2 pengőt, nyáron aratásért 3 pengő és 50 fillért, ősszel szőlőmunkáért 1,20 pengőt kaptak.

Ezekre a városszéli területekre adják ki a legtöbb italmérési engedélyt, viszont ezeken a területeken lakik a legkevesebb orvos. A hasi- hagymás-esetek (tífusz) sűrűn fordulnak elő errefelé és természetesen jelentékenyen nagyobb a tbc-halálo- zás, mint a belvárosban, a pincelakások hatása pedig megmutatkozik a csecsemő- halálozás nagyságában is. A legszegényebb parasztkerületben, a Szalaparton egy fölvett adatgyűjtés és hozzávetőlegesen elvégzett kaló- riaszámítás szerint egy felnőtt ember naponta átlagosan 1236 kalória értékű ételt vesz magához, ami lényegesen alatta marad nemcsak a kívánatos, hanem a szükséges mennyiségnek is. A pincelakások mellett itt vannak a teljesen vagy félig vályogból készült házak, a nád, zsúp, zsindely és deszkatetők és itt nőnek fel azok a gyermekek, akiknek kevés hasznuk van abból, hogy a várospolitikusok büszkén hivalkodnak azzal, hogy Eger iskolaváros! A Szalapart képe és a falu-öv számadatai nem hagynak kétséget afelől, hogy EGERBEN A VEZETŐ. KORMÁNYZÓ ÉS BIRTOKLÓ RÉTEGEK

EGYIKE SEM TELJESÍTI SZOCIÁLIS KÖTELESSÉGEIT, EREJÉHEZ MÉRTEN! Az ugyancsak jelenté1976. szeptember 28., kedd

az iskola- és fürdőváros

Az iskolákat részben az állam, részben az állam és az egyház tartja fenn. A város annak ellenére, hogy az „Eger iskolaváros” egyik jelszava a városi politikának, kulturális kiadásokra lakosságához mért arányban aránylag kevesebbet fordít, mint Esztergom, Kaposvár, Nagykanizsa, Pápa, Sátoraljaújhely, Gyöngyös, Nagykőrös megyei városok. Például a 32 000 lakosú Kapósvár 325 000 pengőt költ kulturális kiadásokra, a 30 000 lakosú Eger csak 112 000 pengőt, tehát alig valamivel többet, mint a kaposvári költségek egyhar- mada. A város urainak jó része szembe is áll a papi köröknek azzal a felfogásával, hogy Egerből iskolavárost kell csinálni. Szempontjuk bizonyos mértékig indokolt is, mert a többféle in- ternátus miatt az iskolák ma már nem hoznak jövedelmet a polgároknak, mint hoztak régen a kosztos diákok útján.

A városi urak kedves terve az „Eger iskolaváros” jelszó- /val szemben az idegenforgalmi-fürdőváros elképzelés. Ha más bizonyíték nem lenne is, ez elég ahhoz, hogy megítéljük a városok vezető rétege, az úgynevezett felsőközéposztály gondolkodása mennyire egyrétű és sablonos. Viszont, hogy a városfejlesztési terv is inkább csak jelszó, mint program, arra bizonyíték, hogy Eger város takarításra sok ' magyar városnál lényegesen kevesebbet költ, mint kulturális célokra. A fürdővároselképzelés magja az az uszoda, melyet egy neves úszónk édesapja,, mint városi főmérnök épített eredetileg azért, hogy fiának legyen hol úsznia. (Megjegyzés: a szerző páratlan értékű cikkének ez és a következő néhány mondat az egyetlen valótlan állítása, és kétségtelenül abban leli magyarázatát, hogy tájékoztatója a városházi frakciósharcok Bárány-ellenes csoportjából került ki, akiknek száma elenyésző volt.) Ez az uszoda volt a mag és most már a helybeli vezetőség egy része úgy véli, hogy meg kell varrni a gombhoz a kabátot, vagyis fürdővárost kell csinálni Egerből és a város életét az uszodához igazítani. Ennek viszont erkölcsi okokból a papi körök vannak ellene. Mindamellett minden jel arra mutat, hogy Eger is fel fog készülni az idegenforgalomra és ez alkalommal a város karakteréhez híven, leginkább fixfizetéses hivatalnok-nyaralókat igyekeznek majd Egerbe csábítani^

A harmadik városi program a bortermelés, most, hogy Eger régi svájci és lengyel piacai elvesztek, eléggé kilátástalan.

AZ ELSÜLLYEDT KÜLVÁROS

Eger harmadik arcát, a faluarcot, mint mindenütt falun, a birtokelosztás adatai világítják meg. A falu-Eger életéről, szociális helyzetéről már néhány számadat is eleget mond. Eger határában van 2285 holdon 2 birtok. Viszont 931 hoTdon van 344 darab 2—3 holdas birtok, 1442 holdon van 1126 darab 1—2 holdas „birtok” és 894 holdon van 1887 egy holdon aluli „birtok”. E néhány birtokeloszlási adat már önmagában elmondja, hogy az egri parasztok legnagyobb része nem önálló parasztbirtokos, a környékbeli uradalmakban dolgozik, napszámos munkából él. A városszéli parasztöv lakossága ebből a legnagyobbrészt agrárproletariátusnak nevezhető rétegből áll és életviszonyaira általában a törpebirtokos parasztság életviszonyainak adatai jellemzőek. A Makiári bástya gazdagabb parasztjai sokkal kevesebben vannak, mint ez állandó létbizonytalanságban élő és a napszámbér nagyságától függően kevésbé, vagy jobban

keny földbirtokalapon nyugvó egri püspökség (megjegyzés: helyesen érsekség) és káptalan illetékesei valószínűleg nem is nagyon ismerik ez alvilági tájakat és az egri idegenforgalmat akaró város aligha hivalkodna ezekkel a tényekkel. A város hatalmasságainak szociális szellemére jellemző, hogy az egyik elmúlt esztendőben közélelmezésre fejenként és átlagban 3 pengőt költött Veszprém, 2,30 pengőt költött Mohács, 2 pengőt költött Sátoraljaújhely és 1 penge 10 fillért költött Eger. A „kultúrváros” szellemére jellemző, hogy a Szalapartor 15 százalék az analfabéta ét három városszéli kerületbe* van 10 és 15 százalék között ami csábít annak a következtetésnek a levonására hogy a kultúrát az illetékei vezetők nem e városrészei irányában kivánják terjeszteni. Végeredményben az egr falu-öv csaknem annyira elhagyatott, társadalom szélére vetett szociális és kulturális terület, mint bármilyer más falu az országban. A; egyetlen különbség az, hogj itt nem más faluba, hanerr csak a belső városba kel menni orvosért, hogy pompád barokk templomokat látogathat a szalaparti, egy szerű falusi templomok helyett. Meg az, hogy — hí majd a város idegenforgalmi célkitűzései eredmény érnek el — pinceházától egykét kilométernyire szé; áramvonalas autókat látha majd vesztegelni a vendéglők előtt. Ebben pedig nerr minden mucsainak van ré(FolytatjukJ.

Agónia