Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

A termékenységi kultusz emlékei az Alföldön Kőkori istenek Az t. e. V—IV. évezred for-» duléján hatalmas változások játszódtak le Európában. Az áttérés a gyűjtögetésről a föld­művelésre, a mindennapi ke­nyérért vívott küzdelem a ter­mészet erőinek pontosabb megfigyelésére és nagyobb tiszteletére késztette az embe­reket Nem véletlen, hogy az ősi, primitív vallások közép­pontjában álltak az Alföldön talált, Európa-szerte híres ülő alakú férfi és női istenszobrok is. AZ ÜJ BETELEPÜLÖK ismerték a titkot. Tudták, hügyan keli rábírni a földet, ^ hogy mást és többet adjon annál, mint amit magától adna. Ha megkérdezték vol­na tőlük, honnan hozták is­mereteiket, bizonytalan moz­dulattal mutattak volna a . távolba, Kelet és Dél irányá­ba. Tudatuk nem, inkább j csak ösztönük őrizte az első, kis-ázsiai és mezopotámiai földművelő közösségek emlé­két és ismereteit. Az áttérés az élelemterme­lésre nem egyszerre és nem­csak külső befolyásra ment végbe Európában. Ha lénye­gesen kevésbé is, de szerepet : játszott ebben a helyi fejlő­dés is. Az újkőkorban ha­zánk két irány találkozási te- í rülete volt; az égei-anatóliai kultúrák Kelet-Magyarorszá- gon, a közép-európai típusú földművelő közösségek Nyu- gat-Magyarországon érez­tették hatásukat. I A földművelés megköve­telte a letelepett életmódot. A kor embere a vizek köze­lében építette meg földbe mélyített vagy a föld felszí­nére emelt házát. Mindenna­pos erőfeszítései közben tö­mérdek technikai megoldást eszelt ki, „újítást” alkalma­zott. Hogy legyen miben tá­rolnia a termést, kiégetett agyagból készítette edényeit; hogy könnyebben és gyor­sabban végezhesse munkáját, jobban a kezéhez igazította szerszámait. De megtanult szőni-fonni is, s mindenek­előtt megtanulta tisztelni azt az istenséget, akitől a termés, végső soron tehát a közösség j léte függött. A vallási élet központjába a termékeny- ináj ségl kultusz és jelképe, a nő, R-?*' az életet és a halált egy­aránt magába foglaló isten­anya került. ► A TERMÉSZET jelenségeit megfigyelő ember maga te­remtette meg az isteneit, mint például a fő elterjedési területéről elnevezett Körös kultúra népe. i Művészetük legkiemelke­dőbb darabjai az ember ala­kú edények, az ún. Vénuszok, valamint azok a tarolóedé­nyek, amelyek falát ember vagy állat alakokkal díszítet­ték Jellemző különbség a két ábrázolási mód között, hogy a Vénuszok minden esetben méltóságteljesen mozdulatlanok, a dombor­művek alakjait viszont moz­gásban ábrázolták. A kuta­tók az ábrázolt alak mozdu­lata és az edény rendelteté­se között összefüggést gyaní­tanak; a könyökből felfelé irányuló kartartást például az áldás jelének ítélik, de lehet a védelem jelképe is. Ez a védelem az edény tar­talmára is vonatkozik. A Körös-kultúra népét az alföldi vonaldísze* kerámiát készítő népcsoport olvasztot­ta magába. Az általuk meg­szállt területeken, a Tiszán­túlon és a Tisza—Körös— Maros térségében helyenként egészen sajátságos foglalko­zású telepeket hoztak létre. Tokaj környékéről például messzi vidékekre szállították az ott természetes állapotban előforduló és az ott megtele­pültek által formált kész vagy félig kész obszidián pengéket. HITVILÁGUK jellegzetes megtestesítői az ún. hátra­csapott fejű istenek. A rend­szerint háromszögletesre for­mált fejet utólag és kissé hátrabillentett helyzetben il­lesztették a törzshöz. A lapos kiképzés talán arra utal, hogy nem magát az arcot, hanem az arcát álarccal el­fedő istenséget akarták áb­rázolni. A kelet-magyarországi vo­naldíszes kerámia legkiemel­kedőbb alkotásai kétségkívül az arcos edények. Az emberi arcot a nagy méretű edények nyakán domború és bekar­colt elemekből alakították ki, a test maga az edény volt. Az edények valószínűleg gabo­na tárolására szolgáltak, s azzal, hogy az istenség alak­ját kölcsönözték nekik, a bennük elhelyezett termést kívánták isteni oltalomban részesíteni. Az újkőkor második felé­ben déli népcsoportok be­áramlása teremtette meg a tiszai kultúrát, amely a ma­gyarországi neolitikus művé­szet legnagyszerűbb alkotá­sait hozta létre. Erre a kul­túrára nemcsak a remek szobrok, az ember és állat alakú edények jellemzőek. Az ő vallási világukban je­lenik meg először a férfi is­ten ábrázolása, például olyan nagyszert formában és ma­gas színvonalon, mint a szeg­vári sarlós isten. A vallási kép változása a gazdálkodás jellegének mó­dosulásával függött össze. Azokon a területeken, ahon­nan ez a népcsoport érkezett, már korábban kialakult a férfi faster, Kronosz kultu­sza, akit mindig sarlóval áb­rázoltak, azzal az eszközzel, amellyel elválasztotta az éget és a földet, s amely hatal­mának jelképe lett. Jóllehet hazánkban a későbbi fejlődés folyamán a férfi isten elvesz­tette uralkodó vallási szere­pét, a szegvári lelet nagyon is jellemző a tiszai kultúrá­ra, értékét semmi sem csor­bíthatja. A méltán világhírű Kö­kénydombi Vénusz a bizo­nyíték arra, hogy a férfi is­ten megjelenésének korsza­kában a női istenség válto­zatlanul fontos alakja ma­radt a kor hiedelemvilágá­nak. A férfi és női istenek mellett jellegzetes tartozékai a tiszai kultúra vallási életé­nek az oltárok is. A társada­lom fejlődésével párhuzamo­san gazdagodnak a ritusok. Jellemző, hogy a kor embe­rének szüksége volt a házi oltárokra, amelyeket rend­szerint négyszögletes talap­zaton álló medencének ké­peztek ki. Ezekbe a kicsi, va­lójában inkább tálformájú medencékbe helyezték az ál­dozati ételt, s nagyon való­színű, hogy alkalmanként tüzet is gyújtottak bennük. LÉNYEGESEN jelentősebb cél szolgált az ugyancsak a Hódmezővásárhely melletti Kökénydombon talált oltár. A kutatók szerint a kultikus tárgy a szülő istennőt ábrá­zolja, a művészi megformá­lás a misztikus folyamat megörökítésére törekedett. Az anya és gyermeke kap­csolatának ez az egyik leg­első kultuszképe hazánkban, amely később a lengyeli kul­túrához tartozó Zengővárko- nyi Madonnában jutott el legkifejezőbb megjelenítésé­hez. Az i. e. 2500-as években je­lentős változások mentek végbe a kelet-magyarországi gazdasági életben. A föld­műveléssel szemben fokoza­tosan a pásztorkodás került túlsúlyba. A helyváltoztató életmóddal járó gazdálkodá­si forma a közösségi temetők kialakulásához vezetett. Bár­milyen különös, a közösségi élet folyamatosságának alap­jait éppen a temetők biztosí­tották. Ez volt az a hely, ahová az egy csoporthoz tar­tozó emberek mindig vissza­térhettek, áldozhattak őseik­nek, s kapcsolatot teremthet­tek a túlvilággal. A társa­dalmi tagozódás nyomai is megfigyelhetők ezekben a temetőkben. Jellemző, hogy a földműveléssel együtt járó termékenységi kultusz jel­képei már a korai rézkorban háttérbe szorultak. Később fokozatosan el is tűntek, s megjelentek helyettük az ál­latábrázolások. A HALOTTHAMVASZTAS szokása a péceli kultúra ide­jén kezd általánossá válni. Az Özd környékén előkerült ember alakú urnák ezzel a szokással állnak kapcsolat­ban. E megkapóan egyszerű és mégis monumentális al­kotások legközelebbi párhu­zamai Trójában találhatók, bár ott nem temetkezéshez használták őket. Mindeneset­re a jelenség azt bizonyítja, hogy az a népcsoport, ame­lyik a rézkor vége felé ná­lunk megteremtette az ala­kos urnákat, valamiképpen kapcsolatban lehetett a tró­jai kultúrával. I. e. 1900 körül újabb nép­csoportok érkeztek hazánk területére. Betelepülésük vé­get vetett a péceli kultúra virágzásának, s egy új kor­szak, a bronzkor kezdetét je­lentette a Kárpát-medencé­ben. (A Delta új számából) Sárvári Márta Fürdőruhadivat 1977 A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat a jövő évi strand- szezonra ajánlott fürdőruhái: mintás anyagból minibikini, mintás anyagból varrt strandöltözék. (MTI fotó — Bara István) A tudomány hírei GYÓGYINTÉZET — KÖNYVEKNEK i Ismeretes, hogy számtalan mikroorganizmus veszélyez­te! a könyveket, amelyek az élő szervezetekhez hasonló „betegségekben” szenvednek. Megmentésük érdekében a Tallin* i Könyvtárban meg­szervezték az első könyvgyó­gyászati intézetet, amelyben speciális kamrában etilénnel és metilbromiddal kezelik a lapokat. A pusztulás meg­előzése céljából is érkeznek ide könyvek. Az így kezelt köteteket a mikroorganizmu­sok nem támadják meg. Ha­sonló — más nagy könyvtá­rakban létesített — intézetek gyakorlatilag garantálják a könyvállomány maradéktalan megőrzését PÓTKOCSIK A FALVAK SZAMARA A kurszki autógyárban új konstrukciójú önbillenős gépjármű-pótkocsik gyártá­sát kezdték meg. Ma már nem szükséges a hidraulika alkalmazása ahhoz, hogy a kocsiszekrény megbillenjen, elegendő, ha a gépkocsit ki­csit hátratolatják. A kocsi- szekrényt az úgynevezett „összehajtható” hajtórúd bil­lenti meg. Az egytengelyű pótkocsi a ZIL—130 önkiűrí- tővel, vagy más gépkocsikkal együtt is dolgozhat. Teherbí­rása — 4 tonna. VISSZAÜLTETETT MAGZATOK A John Hopkins Egyete­men egy kutatócsoport évek óta kísérleteket végez birka­magzatokon. öt évvel ezelőtt — amikor a kísérleteket megkezdték — még általá­ban úgy vélekedtek, hogy a magzat elpusztul, ha kieme­lik a méhből. Néhány év alatt a kísérletezők olyan műtéti technikát dolgoztak ki, amely lehetővé tette a magzat * kiemelését, majd visszaültetését — a terhesség további menetének bármely zavara nélkül. Újabban kü­lönféle műtéteket is végez­nek már a magzatokon, és ily módon érdekes új isme­reteket szereztek. Kiderült például, hogy az immunoló­giai reagálás képessége már a magzati életben kifejlődik. A birkamagzatokon átültetett bőr csak akkor tapad meg, ha az átültetést a terhesség 80. napja előtt végezték el. t ESŐ — A FÖLD ALÖL ! Egy kazahsztáni szovhoz- ban mégépítették a Szovjet­unió első föld alatti, kitol­ható vízelosztó berendezéssel — az úgynevezett hidráns- sal — működő esőztető rend­szerét. A tervet a kazahsztá­ni vízgazdálkodási tudomá­nyos kutatóintézet mérnökei készítették. A föld alá rejtett öntöző- berendezés áthelyezése a megadott program szerint speciális berendezésekkel történik. A kellő pillanatban a hid'ráns kiemelkedik a ta­lajból, elvégzi a mesterséges esőztetést, majd újra vissza­húzódik a fészkébe, hogy ne zavarja a földeken a gépek munkáját Oj ismeretek a Plútóról A Pluto, mely a Földnél átlagban negyvenszer távo­labb kering a Naptól, a nap­rendszer ma ismert legkülső tagja. Nagy távolsága, s a Földénél is kisebb mérete magyarázzák, hogy felfedezé. sére csak 1930-ban került eor. Mindmáig nagyon keve- i set tudunk róla, hiszen a legerősebb távcsövek is alig mutatják többnek egy sár­gás-fehér fénypontnál. Felü­lete hőmérsékletének —240 C° körülinek kell lennie, s így eleve feltételezhető volt, hogy azt valamilyen jég bo­rítja. Ehhez képest fényvisz- szaverő képességé elég cse­kélynek tűnt: a csillagászok feltételezték, hogy ez a fel­szín morzsalékos szerkezeté­nek tulajdonítható. A Texas (USA) állambeli Kitt Peak-i obszervatórium­ban végzett infravörös spektroszkópiai mérések sze­rint a Pluto felületét fagyot* metán borítja. Az ez év áp­rilisában bejelentett ered­mény nem érhette meglepő lésként a szakembereket: a külső bolygók légkörében a metán elég bőségesen talál­ható. A mérések kiértékelé­sében is szerepet játszott a Saturnus és Uránus holdjain végzett hasonló mérések eredményeivel való összeve­tés. Egy ilyen egybevetés ta­lán többet is elárulhat, mint puszta hasonlóságot: esetleg számot adhat a Pluto erede­téről. A pályáját a naprend­szer szegélyén rovó kicsiny Pluto ugyanis magyarázatra szoruló kivétel: felborítja azt a szabályszerűséget, hogy a Naphoz közelebb közepesen nehéz elemekből felépült ki­sebb bolygókat, míg távolabb (a Jupitertől kezdve) köny- nyű elemekből álló óriás­bolygókat találunk. A Pluto érosen (és megintcsak szo­katlanul) megnyúlt pályája keresztezi a Neptunét. Innen az a feltevés — ami termé­szetesen csupán a lehetősé­gek egyike —, hogy a Pluto eredetileg a Neptun holdja volt. Felületének a külső bolygók holdjaiéhoz való ha­sonlósága ezt az elképzelést látszik alátámasztani. GEORGES DUHAMEL: A névsor sék és megírja a végrende­letét. A sebesült felült az ágyon és haloványan elmosolyo­dott: A híres párizsi Pasteur Intézet előtt egy kutya megharapott egy járókelőt. A férfi rémülten berohant az intézetbe, nyomában a tett elkövetője. A garázda ebet megkötözték. Az ügye­letes főorvos kezelésbe vet­te a sérült embert, ezalatt a négylábút is vizsgálatnak vetették alá. Rövid idő múltán megállapították, hogy az állat veszett. Az orvos természetesen azonnal intézkedett: az áldozat ve­szettség elleni szérumot ka­pott, majd ágyba fektették. Az injekció beadása után a sebesült sápadtan fordult a doktorhoz: — Kérem, legyen szíves adjon nekem papírt és tol­lat. Hosszan bámulta a meny- nyezetet, aztán felsóhajtott, és reszkető kézzel írni kez­dett. Az ügyeletes főorvos azon igyekezett, hogy meg­vigasztalja: — Kedc?.: iám, ha nem tudná, önt a híres, neveze­tes Pasteur Intézetben ápol­ják. Igaz, hogy veszett volt az eb, de aggodalomra nincs ok: ön hat nap múlva épen, egészségesen távozik, kutya baja nem lesz. Semmi értel­me tehát, hogy pánikba es­— Drága főorvos úr, én nem végrendeletet készítek, hanem egy listát a „jóaka­róimról”, hogy ha mégis rám ragad az a kutya ve­szettség, tudjam, kiket kell majd megharapnom. Dénes Géza fordítása RÁDIÓ KOSSUTH 8.30 Változó világtérkép 9.00 Klasszikus muzsika 10.05 Iskolarádió 10.35 Muzeális lemezek 11.30 Colas Breugnon 12.35 Melódiakoktél 13.10 Törvénykönyv 13.57 Ezeregy délután 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 Szimfonikus zene 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtszó! 16.35 Nóták 17.05 Fiatalok Stúdiója 17.30 Huszár István köszöntője 17.40 Opcrettdalok 18.00 A Szabó család 19.15 Mindenki Zeneiskolába 20.00 Gazdasági minifórum 20.30 Kónya Sándor énekel 21.03 Amiről a trikók beszélnek 22.20 Meditáció 22.30 Esti hangverseny 23.30 Slágerek PETŐFI 8.05 Mezők, falvak eneke 8.20 A nyugatnémet választások előtt 8.33 Tánczene 9.33 Derűre is derű 11.55 Látószög 12.00 Nóták 12.33 Arcképek a lengyel irodalomból 12.50 Három concerto grosso 13.25 Növénykedvelőknek 13.33 Kórusművek 14.00 Kettőtől hatig. .. 18.00 Régi hanglemezek között 18.17 Szórakoztató zene 18.33 A koldusdiák (Részi.) 19.15 Könyvismertetés 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki Könyvtára 21.01 Könnyűzene 21.43 Népi muzsika 22.43 Edith Piaf énekel 23.30 Áriák BrtV MAGYAR 9.58 Tévétorna (Ism.) 10.05 Iskolatévé 14.55 Iskolatévé (Ism.) 17.25 Zenés utazás (Zenés film) 18.00 Mindenki iskolája 19.05 Unneoi köszöntő a fegyveres erők napjára 19.20 Tv-torna 19.30 Tv-híradó 20.00 Holtvágány (Tv-film) 21.00 Soha jobbkori (Próbajáték) 21.30 Bartók: Concerto 22.10 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00 U. Dózsa—NIM női röplabda-mérkőzés 21.05 Tv-híradó 2. 21.30 Egy gyáva nyúl bolondos éjszakája (Olasz film) | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 és este 7 órakor Derszu Uzala I—II. Kurosawa Akira színes szovjet filmje EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor Olcsó regény Színes, szinkronizál ... filmvígjáték du. fél 6 órakor Derszu Uzala I—II. EGRI KERT: Este 7 órakor Némo kapitány és a víz alatti város GYÖNGYÖSI PUSKIN: du. fél 4 és háromnegyed ó órakor ' Az előkelő alvilág Este 8 órakor A nagy Carusó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Onibaba HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Hogyan fojtsuk vízbe? HATVANI KOSSUTH: Chato földje FÜZES 'VBONy: Tölgy, azonnal jelentkez­zen!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents