Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

Pártalapszervezetek az 1976. évi tervért KORAI LENNE MÉG mér- leget készíteni a pártalap- •zervezetek 1976. évi gazda­ságszervező, ellenőrző, se­gítő munkájáról, viszont I legalább olyan hiba lenne nem észrevenni a változást a kibontakozó új tendenciá­kat. Az erőfeszítések kezdik meghozni gyümölcsüket. Erősödött a pártalapszerve­zetek munkájában az a tö­rekvés, hogy működési te­rületükön a párt politikája minden téren érvényre jus­son, és a XI. kongresszus • határozatai következeteseb­ben valósuljanak meg. El­mondható, hogy a népgaz­daság szempontjából leg­fontosabb üzemek pártalap- szervezetei tevékenységére a céltudatosabb munka, mun­kamódszerükre a sokszínű­ség a jellemző. Jól érzékel­hető, hogy egyre inkább a pártalapszervezetek válnak a politikai szervező és el­lenőrző tevékenység, a szemléleti és cselekvési egy­ség formálásának közép­pontjává. , Nem túlzás azt mondani,' hogy az elmúlt időszakban a pártalapszervezetek gazda­ságszervező, ellenőrző sze­repének fejlesztése terén történt az egyik legszembe­tűnőbb változás. Híven tük­rözik ezt az idén először ké­szített cselekvési progra­mok, amelyek az intézke- dés-dömping helyett a konkrét és gyors cselekvés­re ösztönöznek. Eredményes az a munká, amellyel az egyes pártalapszervezetek mozgósítják a kommunistá­kat, a pártonkívülieket, szervezik és erősítik a szo­cialista munkaversenyben való részvételt. i ■ Szorosan együttműködnek a szakszervezeti alapszerve­zetekkel és csoportokkal, s egyre inkább a KISZ-szel is. Tovább szélesedett az üzemi pártalapszervezetek patronáló tevékenysége a lakóterületi, a várospolitikai célkitűzések megvalósításá­ban. 1 ­Ami az alapszérvézetek belső munkáját illeti rend­szeresebb és célirányosabb a gazdasági vezetők negyed­éven!- -nti beszámoltatása. Kezd kialakulni több he­lyen, hogy az egyes napi­rendek keretében előre meghatározzák, miről szá­moljanak be és a proble­matikát ismertetik a párt­tagsággal. Az így előkészített tag­gyűlésen magasabb a párt­tagság aktivitása, bátrabban mondanak véleményt és tesznek javaslatot. Több he­lyen támaszt a tagság olyan igényt, hogy a beszámoló­kon ne csak a termelés anyagi,, technikai folyama­tát vizsgálják, hanem ele­mezzék a vezetők és beosz­tottak kapcsolatát, segítsék a gazdaságvezetést a helyes munkastílus kialakításában. A BESZÁMOLTATÁSOK természetesen hozzájárulnak a jó tapasztalatok, terjesz­téséhez, a helyes kezdemé­nyezések ösztönzéséhez, az akadályozó tényezők felszá­molásához. Az is világos azonban, hogy nem csak ezért javult a pártalapszer­vezetek munkája, a kommu­nisták helytállása. A XI. kongresszuson megfogalma­zott célkitűzés olyan gazda­sági program, amely a széles dolgozó i tömegek ér­deklődését és részvételét igényli és biztosítja. Jó po­litikai alap mellett kétség­telen nagy ösztönző hatású munkájukra, hogy nőtt az irányító pártszervek ellen­őrző, segítő tevékenysége, többek között az egyes párt­tagokkal szemben támasz­tott követelmény is. S ne feledkezzünk meg az egyéni beszélgetésekről sem, ame­lyek a párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatban le­zajlottak, és amelyek mél­tán keltették fel az érde­keltek aktivitását. Az eredményes munka ér­tékelése során fontos azon­ban arra is rámutatni, hogy az ötéves terv megvalósítá­sában, ezen belül az 1976. éves terv végrehajtásában még csak a kezdeti lépése­ket tettük meg. Az eredmé­nyek is szerények. Az előt­tünk álló feladatok válto­zatlanul nagyok és nehezek. MÉG TÖBBET KELL TENNI az egyes párttagok­nak, az egész kollektívának azért, hogy mindenki a ma­ga helyén, a maga területén tegye, amit kell és ne várjon másra. Azért, hogy minden­ki megértse; gazdasági tö­rekvéseink középpontjában a társadalmi munka gazda­sági hatékonyságának erő­teljes növelése áll, s ezt a politikai szervező és nevelő munka eszközeivel kell elő­segíteni. Ami pedig megkö­veteli lehetőségeink, anyagi és szellemi erőforrásainak minél teljesebb kihaszná­lását. A feladatokat nem könnyű végrehajtani. Csak akkor teljesíthetők, ha a tervben testet öltő gazda­ságpolitika megvalósításá­hoz megnyerjük a dolgo­zók cselekvő támogatását. Ez a párt minden szervé­től és szervezetétől tömeg­kapcsolataik további erősí­tését követelheti. , Dr. Szabó Imre, W az MSZMP KB Pl alosztályvezetője Mezőszemerei brigádok a betakarításban (Tudósítónktól) IST'" A zöldségfélék betakarí­tásának finiséhez érkezett a mezőszemerei Rimamente Termelőszövetkezet. Ilyen­kor minden kézre szükség van, mert kell a friss pap­rika, paradicsom és uborka a piacnak, valamint a kon­zervgyárnak. A szihalmi ál­talános iskola diákjai hete­ken át szorgoskodtak és dicsérettel helytálltak a be­takarításban. . . . i F A szövetkezet adminisz­tratív dolgozóiból alakult Hámán Kató szocialista bri­gád úgy döntött, hogy egy héten át részt vesz a beta­karításban. A brigád tagjai már az első napon és foly­tatólagosan is 500 láda zöld­séget szedtek. Példájukat követte o Tyereskova kis­állattenyésztő brigád is. Vállalták, hogy részt vesz­nek a másodvetésű uborka, zöldborsó betakarításában. Joó Sándor A Debreceni Ruhagyár Vörös Csillag munka termében egy külföldi céggel kötött szerződés értelmében új gyártási technológiát vezettek be és igy a női ruhák készítésénél huszonöt százalékos termelékenység-növekedést értek el. Képünkön: a Vörös Csillag munkaterem az átszervezés után. (MTI fotó — Balogh P. László)- > ________ F űtési szezon előtt Lesz-e elég tüzelőnk? Az időjárás esekben a na­pokban már igencsak-figyel­meztet a fűtési szezonra. Hű­vösek az éjszakák, a hajna­lok, s bizony néha már fűtés­sel kell pótolni a nap mele­gét. Ilyenkor aztán természe­tesen megnő a tüzelőanyag­telepek, az olajkutak forgal­ma is. Sokan kíváncsiak: lesz-e elég tüzelő? Az országos helyzetkép a tavalyihoz hasonló. Tüzelő­anyagokból körülbelül ugyan­annyi áll rendelkezésre, mint az elmúlt évben. Az viszont örvendetes, hogy a családok nagyobb része már a meleg nyári napokon gondoskodott a téli tüzelőről; a kedvezmé­nyes akcióban a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolítottak le a TÜZÉPHelepek: 1,1 millió tonna szenet adtak el. Hogyan készült fel a TÜ- ZÉP a fűtési szezonra me­gyénkben? Dr. Szilák Ká- rolytól, az Észak-magyaror­szági TÜZÉP Vállalat Heves —Nógrád megyéi kirendelt­Miért ezt a témát választotta? Szűzbeszéd; így mondják, amikor az országgyűlési kép­viselő a T. Házban elmondja első honatyai beszédét. Nagy Márta esetében a „honatya” rossz szó, azt pedig nem le­het úgy mondani, hogy „hon­leány”, mert annak egészen más értelme van. Az első be­széd azonban igaz. Akaratlanul kikerekedik ilyenkor a kérdés, miért ép­pen ezt a témát választotta, és nem valami egészen mást? Mi indította erre a döntésre? És még egy sor egyéb kérdés is motoszkál a kiváncsi „honpolgárban” ilyenkor. , v. . fen«*-' ★ ' — Az úgy van, bogy előre megkapja a képviselőcsoport, a következő egy esztendőben milyen témák kerülnek az országgj ülés napirendjére.' Szívem szerint a szakmun­kásképzésről mondtam volna néhány dolgot, de ezt Eper- jessy Iván képviselőtársam nézte ki magának. Amikor meghallottam, hogy a köz- művelődési törvényjavaslat is a képviselőház elé kerül, kértem, hadd legyek én is a hozzászólók között. Bevallom, még nem egészen biztos, hogy Úszta Gyulával szem­ben én kapom-e meg a lehe­tőséget, hiszen én mégiscsak egészen fiatal vagyok, az én «tapasztalatom messze van amögött, amit elmondhat magáról Úszta elvtárs. Én mindenesetre készülök. Ügy veszem, mintha a Heves megyei képviselőcsoportból f én szólalhatnék fel ennél a témánál. _ A hozzászólás ügyét te­hát egymás között döntik el a képviselőcsoportban? — Nem arról van szó, hogy valamiféle engedélyt kellene kérnie bárkinek a felszólaláshoz. Arról sem, hogy a csoport előzetesen megkonzultálná, hogy mit mondjon el a felszólaló. Aki­nek van mondanivalója, az bejelenti, hogy közölni akar­ja. Lényegében egy forma­ságnak minősíthető, de ügy­rendi szempontból mégis fontos részlet a felszólalás igényének bejelentése. — Mi készteti arra, hogy éppen ebben a témakörben mondjon véleményt? — Mindaz, amit látok, hal­lok, átélek a közművelődési politikánk gyakorlatában, hétköznapjaiban. Engem a munkásművelődés1 kérdése izgat. Tagja vagyok a mű­helybizottságnak, a KISZ II. alapszervezetének ágit.-prop. munkája rám vár, látom a szocialista brigádok tevé­kenységét, amit a szocialista módon tanulni követelmény jegyében fejtenek ki, és azt is látom, hogy a mi gyár­egységünkben elég sok azok­nak a segéd- vagy betanított munkásoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskolát. A számuk nem fogy, hanem évről évre újraterme­lődik. Itt kellene valamit tenni, hogy ez ne történjék meg, az általános iskolát nem végzettek száma ne terme­lődjék újra évente. — Feltételezi, hogy szemé­lyes tapasztalatai általános érvényűek is? — Biztosan. Azért merem ezt ilyen határozottan állítani, mert több üzemben beszél­gettem azokkal, akik a mun­kásművelődés feladatait kap­ták meg társadalmi munka­ként, vagy a pártszervezet­től, vagy a szakszervezettől. Az ígv kapott információk is arról győztek meg, hogy személyes tapasztalataim va­lóban reálisak. — Egy ilyen elvi kérdés­nek gyakorlati átültetése eléggé bonyolult feladat. — De mennyire az. Ami­kor kiválasztottam magam­nak ezt a témát, nem is té­teleztem fel. "Csak most lá­tom, ahogy egyre több anya­gom gyűlik össze. A vázla­tával már elkészültem, tu­dom hogyan akarom felépí­teni a mondanivalómat. A részletek kidolgozása még hátra van. _ Talált-e megoldást a m unkásművelődés előbbre lendítésére? — Ügy gondolom, igen. Ne kérje, hogy most ezt a megoldási javaslatomat el­mondjam, mert nem szeret­ném megelőzni az ország- gyűlési beszédem, ha egyál­talán sor kerül erre a legkö­zelebbi ülésen. Ugye, megér­ti ezt a kérésem, és az ol­vasók is egyetértenek velem, remélem. + A beszéd hangvételére, stí­lusára is kíváncsiak voltunk. Hiszen egy fiatal, még a konvencionális szokások ál­tal „el nem rontott”, nyílt szavú képviselőről van szó Nagy Márta esetében, aki „mellesleg” egy olyan nagy ipari üzemnek, a dolgozója, mint amilyen az Izzó. Olt áll a gépe mellett ma is az üzemcsarnokban, de meg­felelő elméleti tudással fel­vértezve, oklevéllel a táská­jában, és egy újabb minősí­tő tanulással frissen „kibő­vítve”. Ráadásul osztályos társai­ról, a hozzá hasonló munká­sokról akar szólni, az ő ér­dekükben akar felfedni álta­la fontosnak minősített kö­rülményeket. — A legszívesebben olyan élesen fogalmaznék, ahogy az belülről fakad. Kertelés nél­kül, szókimondóa’n. De hát egy olyan helyen, mint ami­lyen az országgyűlés, mégis­csak vannak bizonyos kötött­ségek. Magának a beszédnek is van szerkezeti kötöttsége, stílusbeli követelménye. Mindezeket figyelembe ve­szem majd, de' a tényekén nem akarok változtatni, a következtetéseimet is meg akarom fogalmazni, mivel a javaslatom is csak így lesz megalapozott. Egyszóval, a fiatalos lendületnek és az ésszerű kompromisszumok­nak a megfelelő formáját kell megtalálnom. Gondolom, sikerülni fog, vagy legalább­is nagyon remélem, hogy sikerül majd. ★ A szűzbeszéd témájáért te­hát nem kellett a szomszéd­ba mennie. Szokták ezt úgy is mondani, hogy a téma mindig megtalálja a feldol­gozóját, a kifejtőjét. Nagy Márta fiatal ország- gyűlési képviselő esetében a munkásművelődés sok bo­nyolult, szerteágazó kérdés­komplexuma a legilletéke­sebb személyhez, a képvise­lőnek választott nagyüzemi munkáshoz jutott el. Ha valaki, ő pedig csak tudja, mit, mennyit és ho­gyan tesznek a munkások ismereteik gyarapításáért, il­letve: mit, hogyan és meny­nyit tehetnének még ezért, a célért. Kíváncsian várjuk bemu­tatkozó országgyűlési beszé­dét. G. Molnár Ferenc ségének igazgatójától kér­tünk erre választ. — A megye 10 telepén és az áfész-ek kiszolgáló he­lyein mindenütt elegendő a készlet, biztosított a tüzelő­ellátás. Sőt: az egyes áfész- telepeken tárolási gondok adódtak, s a szállítások kés­leltetését kérik. Hosszú idő óta az a tapasztalatunk, hogy a szilárd tüzelőanyag forgal­ma évenként mintegy két százalékkal csökken, s az idén is ezt terveztük. Ezt a folyamatot azonban cáfolni látszik az idei év eddig el­telt nyolc és fél hónapja: a forgalom nem csökken, sőt némileg nőtt is. Többet vá­sároltak a nyáron — elsősor­ban kedvezmények révén —, mint tavaly. Tizenhétezer utalványt váltottunk be, míg tavaly csak 16 ezret, s a 10 forintos árengedmény­nyel forgalomba hozott szén­ből 14 ezer tonnával többet, 86 ezer tonnát vásároltak te­lepeinken. Ugyancsak több fogyott brikettből is. Érdemes volt előre vásárolni: a megye lakossága összesen 9 millió forintot takarított meg a kedvezményes akcióval. — Várhatóan a tavalyinál több szén fogy majd? — Mindent összevetve, tü­zelőanyagból eddig 24 ezer tonnával vásároltak többet, mint tavaly. Az eddigi for­galom szerint a pincékben több mint 140 ezer tonna tü­zelőanyag várja a fűtési sze­zont. A telepeinken most ki­lencezer tonna a készletünk, kevesebb, mint tavaly ilyen­kor, éppen a nagyobb vásár­lások miatt. Év közben mó­dosítottuk egyébként a ter­vünket, pótkeretet is kap­tunk, a vállalatríak pedig az év hátralevő részére 250 ezer tonna a tüzelőanyag-kerete. Ennek általában a harmad­része jut a mi telepeinkre, de úgy ítéljük meg, nem is lesz szükség mindre. Összességé­ben nem fogy el több szén, mint tavaly, s míg a nyáron többet vásároltak, a hátrale­vő hónapokban kevesebb fogy majd, mint 1975-ben. — Megfelelő a választék is? — Mindenkor többfajta szénből választhatnak a vá­sárlók. Egyedül Egerben okoz gondot, hogy nincs elég egercsehi szén. A megye más részében a borsodi szeneket, a farkaslyukit, a berenteit, sajómercseit keresik. Eger­ben viszont csak a csehi szén kell, az is a kockadarabos. Hatszáz mázsát kapunk na­ponta, ez nem elég, így aztán sorba állnak érte a vásár­lók. Azt *kell mondanom: lesz, akinek nem jut, viszont minőségben — így árban is — alig különböznek a borso­di szenek, s azokat sorbaállás nélkül meg lehet vásárolni. — A megye déli területei­nek jobb ellátását segíti a Hevesen nemrég nyílt meg­rendelőirodánk. A Volán vál­lalattal jó az együttműködé­sünk, szerződésünk révén igen gyors, pontos szállítást biztosít. ★ A készlet tehát megfelelő, lesz elég szén, bár az érdek­lődés az idén tovább nőtt a szilárd tüzelőanyagok iránt. A választékról: az egercsehi szén mindig híres volt a mi­nőségéről, s idő kell ahhoz, amíg a megszokott tüzelő­anyag helyett másik fajtát keresnek a megyeszékhely és környékének lakói is. Keres­niük kell, hiszen a borsodná- dasdi akna bezár jövőre, s a növekvő keresletet a csehiek nem tudják kielégíteni. Igaz, a napi 600 mázsánál azért mindenképpen jóval több jön ki a bányából, még úgyneve­zett kockadarabos is, azt te­hát — központi megállapo­dással — bizonyára távolabb szállítják. Akár a szállítási költség növekedése árán is... (hekeli) Közgyűlés Kálban (Tudósítónktól) A III. termelőszövetkezeti kongresszusra készülve részközgyűlést tartottak a kál-kápolnai Károlyi Mi­hály Termelőszövetkezetben. A káli üzemegységben tar­tott részközgyűlés munká­jában részt vett Rátkai Jó­zsef, az MSZMP Füzesabo­nyi Járási Bizottságának osztályvezetője, Papp Jó­zsef, a füzesabonyi járási hivatal osztályvezetője és Bolla Károly, a Heves me­gyei TÉSZÖV munkatársa is. Nagy József, a termelő- szövetkezet pártalapszerve- zelének titkára köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, majd Inklovics Jóísef elnök tartott beszámolót a máso­dik termelőszövetkezeti kongresszus óta elért orszá­gos és helyi eredményekről: L Hangsúlyozta, hogy az el­múlt időszakban a kál-ká­polnai egyesült termelőszö­vetkezetben is nőtt a ter­melékenység, emelkedett a beruházásokra fordított ösz- szeg és ezzel párhuzamosan gyarapodott a tagság jöve­delme is. A továbbiakban fontos feladatként jelölte meg a tagság élet- és mun­kakörül ményei nek javítását, a veztők felelősségét a gaz­dasági tervek megvalósítá­sában. Az elnöki beszámoló után a közös gazdaság tagsága titkos szavazással megvá­lasztotta küldöttjeit, akik a soron következő megyei közgyűlésen kér viselik majd a szövetkezetét. Varga Gyula MMkMQ 1976. szeptember 28., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents