Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-23 / 225. szám
Talán az idén megnyílik Szakszerűség a pártmunkában Mikorra készül el az egri bútoráruház? A látszat csal: kívülről nézve már nem sok munka van hátra. Belül azonban más a (Fotó: Perl Márton) AKINEK MÓDJA VAN belelapozgatni a pártszervezetek munkaterveibe, részt venni vezető testületeik ülésein vagy taggyűléseiken, beszélgetni aktivistákkal, mindenütt azt tapasztalhatja, hogy fontos gyakorlati kérdések megoldásán fáradoznak A gyakorlat olyan kérdései ezek, • amelyekben áll 1st foglalni és cselekedni csak megfelelő hozzáértés és felkészültség birtokában lehet. A szocialista építés mai hétköznapjaiban ezért a pártpolitikai munka nem nélkülözheti a szakszerűséget, a szakmai hozzáértést. Felelős pártmunkás írta nemrég megjelent tanulmányában : „A hozzáértés, a felkészültség, a tárgyi tudás, a szakszerűség presztízse növekvő jelentőségű, mert a párt, mint vezető erő, mint élcsapat annál akció- képesebb, minél inkább értik szervei, szervezetei, tagsága azt, amit csinálni kell. Ha nemcsak hirdetik, hanem valóban mélyen értik is." E hozzáértés nélkül ugyanis a pártszervezetek legfeljebb általánosságban, elvileg fogalmazhatják meg a tennivalókat, anélkül, hogy le tudnák vonni a saját területükön adódó konkrét következtetéseket. Legfeljebb érzékelhetik a gondokat, a nehézségeket, de nem tudják kellő mélységben felfedni a meghatározó okokat, s főképpen nem tudják meglelni az előrelépés útját. Előfordul, hogy valamely üzemi pártszervezet vezetőiben megvan a szándék, az elhatározottság a népgazdaság érdekeinek képviseletére, de a kellő szakszerűség hiányában megállnak ennek elvont deklarálásánál. Ismerik és tudják, hogy a pártpolitika megvalósítása érdekében előbbre kellene lépni az üzem- és munka- szervezésben, a. gyártmány- ' szerkezet átalakításában, a [, takarékos gazdálkodásban, hangoztatják is ezt, de gyakorlatilag mégsem tudják [ előbbre mozdítani az [ ügyet. Ahol ugyanis I nincs jelen a kellő ! szakszerűség, ott a pártszerIlazánk lakosainak száma: 10 millió 600 ezer Évek óta egyenletesen emelkedik hazánkban a lakosság száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1970-ben 10 millió 354 ezren voltunk, s 1974-ben haladta meg számunk először a 10 és fél milliót. Az idén júniusban pedig ez a szám már 10 millió 600 ezer fölé emelkedett. Állampolgáraink évente megközelítőleg 100 ezer házasságot kötnek, tavaly azonban a házasságkötések száma több mint 7 ezerrel volt magasabb, mint öt évvel korábban. Ennek megfelelően évről évre dinamikusan emelkedik a szülések száma is. Amíg az élveszületések száma 1970-ben alig haladta meg a 150 ezret, az idén csupán az első félévben 110 ezer gyermek született. A szülések számának első, a népesedéspolitikai intézkedések hatására bekövetkezett ugrásszerű emelkedését két évvel ezelőtt jegyezték fel. Eszerint a korábbi évi 1—2 ezres emelkedéssel szemben 1974-ben már 30 ezerrel több gyermek született, mint az eíőző esztendőben, és az élveszületések száma azóta is lendületesen emelkedik. Tavaly például hazánk lakossága további csaknem 8 ezerrel több újszülötte! gyarapodott. így — a halálozás adatait is figyelembe véve — a természetes szaporodás már meghala’dta a 63 ezret, amely több mint kétszerese [ ét évvel ezelőttinek. vezet nem képes megbízhatóan megítélni, vajon a gazdasági vezetés megfelelő erőfeszítéseket tesz-e a gazdaságpolitikai célok valóra váltására. Csak bizonytalanul, érzéseire hagyatkozva tudja adott esetben elbírálni, hogy valóban objektív nehézségek fékezik-e az előrehaladást, avagy pusztán a kényelmesség, a tunyaság. Érdemi tanácsokkal, javaslatokkal is csak kevéssé tud ilyen esetben segíteni. A szakszerűség hiánya vagy gyengesége ezért könnyen szélsőségekbe visz: a párt- szervezet, a megítélésben bizonytalan lévén, eleve rábólint a gazdasági vezetés minden döntésére, avagy pedig megérzéseiből kiindulva zsörtölődik, „ellenzéki- eskedik” vele szemben. Nem a kötelező udvariasság mondatja velünk azt az „előregyártott”-nak tűnő megjegyzést, hogy ma már mind kevésbé találkozunk ilyen helyzetekkel, s a pártmunkában nem ez a jellemző. Okosan kimunkált, nagy felkészültségről és alapos helyzetismeretről tanúskodó cselekvési programok, állásfoglalások, határozatok jelzik, hogy — az előbb említett tanulmány szavaival élve — „teljes polgárjogot nyert a pártban a szakszerűség, a szakmai hozzáértés követelménye”. S nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdasági üzemekben, a kultúra vagy az igazgatás területén dolgozó pártszervezeteknél is. Kézzelfogható kezdeményezések születnek termelőszövetkezeti pártszervezetek egész sorában új technológiai eljárások meghonosítására, a gépek jobb kihasználására, a munkaszervezet tökéletesítésére. Iskolai pártszervezetek tucatjaiban elemzik nagy szakmai hozzáértésről tanúskodó módon, mit kell tenni az oktatás korszerű módszereinek meghonosításáért, miként lehet valóságosan hatékonyabbá tenni a tanulók nevelését. Az üres, hangzatos frázisok lényegében kiszorultak a pártmunka gyakorlatából. Az elvont általánosságok formulái ugyan még jelen vannak, de a pártszervezetek többségében már semmiképpen sem ezek jellemzik a politikai munkát. A FEJLŐDÉSNEK megvannak a maga alapjai. Mindenekelőtt az, hogy a párttagság egészének müA közelmúltban Kompol- ton, a nagy múltú kutató- intézetben rendezték meg a KGST-tagállamok tudományos tanácsülését, ahol kilenc ország küldötte ült tárgyalóasztalhoz. A résztvevők négy napon ót vizsgálták és összehangolták a lucerna- és a vöröshere-neme- sítésre, valamint a vetőmagtermelésre vonatkozó újabb módszereket. A vendéglátó kompoltiakat dr. Bocsa Iván a mezőgazda- sági tudományok doktora, az intézet igazgatóhelyettese képviselte. Vele beszélgettünk a tanácsülés jelentőségéről. — Miért Kompolt adott otthont ennek a rendezvénynek? — Magyarországon ez volt az első KGST mezőgazdasági tudományos tanácsülés, melynek rendezésére intézetünk kapott megtisztelő megbízást. Kompolton ugyanis nagy múltja van az évelő pillangósok, elsősorban a lucernanemesítésnek, hiszen már a harmincas években a néhai Fleischmann Rudolf kezdte el. A háború után tanítványai veltsége, felkészültsége, hozzáértése sokat fejlődött az eltelt években. Ennek alapján nem nehéz sem az alapszervezetekben, sem az irányítás magasabb szintjein olyan testületeket, olyan vezetőket választani, amelyekben, illetve akikben ösz- szeötvöződik a szükséges elméleti-politikai és szakmai tudás. Természetesen a legkevésbé sem arról van szó, hogy a szakszerűség érdekében minél több diplomás emberrel kell telezsúfolni a vezető pártszerveket. Nem az oklevéllel rendelkezők magas aránya, hanem a felkészült fizikai és szellemi dolgozók együttesen biztosíthatják — s mind több helyen biztosítják is—, hogy a napjainkban alapvető követélménnyé vált hozzáértés és szakszerűség jellemezze a párt választott szerveinek munkáját. Kedvezőek a feltételek azért is, mert mindinkább sikerül kialakítani a szak- szerűség helyes érvényesítéséhez szükséges munkastílust. Ebben a tekintetben ugyanis előfordulhatnak olyan „elcsúszások”, amelyek párhuzamosságokhoz, átfedésekhez, a felelősség elmosódásához vezetve valójában gyengítik a munka hatékonyságát. Emiatt kellett egy időben fellépni azzal szemben, hogy pártfórumokon ugyanolyan módon tárgyáljanak, a pártmunkában ugyanolyan módszerekkel igyekezzenek megoldani különböző gyakorlati kérdéseket, mint ahogyan azt a munkahelyek állami, gazdasági vezetése teszi. E fellépés eredményeként ma már mindinkább elfogadott, hogy a szakszerű megközelítés a pártszervezet részéről nem lehet teljesen ugyanolyan, mint a szakmai vezetés részéről. A pártmunkában a hozzáértő elemzés és állás- foglalás vezérlő elve a politikai összefüggések és hatások értékelése, fő célja pedig az emberek cselekvésre való mozgósítása. AHOL ILYEN meggondolások alapján végzik a munkát, ott a pártirányítás szakszerűsége, és elvi-politikai jellege nem kerül, nem kerülhet szembe egymással. Ott a politikai munka szakszerűen megalapozott, és ezért a fejlődést valóban előbbre vivő célok megvalósításáért folyik. Gyenes László folytatták munkásságát és jelentős eredményeket értek el. Ezek ismeretében esett a választás intézetünkre. — Miről esett szó a tanácsülésen? — Főleg a lucerna- és vö- röshere-nemesítés eredményeiről. A részt vevő országok képviselői ismertették azokat az eljárásokat, amelyeket az utóbbi öt esztendőben elértek a genetikai és nemesítési módszerekben. Ezenkívül az újabb fajtákról is beszámoltak. A tanácskozáson részt vett a KGST titkárságának képviselője, akinek jelenlétében a tagországok megalakították a KGST titkársága és mezőgazdasági állandó bizottsága által irányított tudományos, technikai tanácsot. Ebben a testületben a következő öt évben megbízott szakértők képviselik majd országukat. — Mi volt a tanácskozás legnagyobb érdeme? — A résztvevők kidolgozták 1976—1980-ig tartó ötéves terv közös, tudományos programját. Ebben Magyarország és elsősorban a kompolti intézet jelentős helyzet. A téma ezúttal a szomszédban „hever”. Elég kitekintenünk szerkesztőségünk ablakán, s a nap bármely órájában meggyőződhetünk róla: Eger új bútoráruháza még nem készült el. Így aztán a kedves vevő — aki történetesen egri és bútort akar venni — változatlanul jobban teszi, ha Füzesabonyban, Kápolnán, Verpeléten próbál szerencsét. A „bútorfronton” ugyanis eddig még nem sikerült felszámolni a falu és a város között kialakult egészségtelen különbséget. Mármint Egerben, a megye- székhelyen ... De ami késik, nem múlik. Mert az új áruház, ha még nincs is kész, építése a befejezéshez közeledik. Azt azonban még nem tudni pontosan, s főleg garantáltan, hogy mikor kerülhet sor az átadására. Lehet, hogy még az idén, de lehet, hogy csak a jövő évben. Minden attól függ ugyanis, hogy a régóta várt kazán mikor érkezik meg Egerbe. Sokáig úgy nézett ki, hogy az idén már nem nyílhat meg, mert a Budapesti Vegyipari Gépgyár csak 1977. feladatot kapott. Kezdeményezésünkre a részt vevő országok képviselői elhatározták, hogy közös lucer- nanemesítési kísérleteket kezdenek, amelyek főleg biológiai és növénykórtani vizsgálatokra terjednek ki. Ez azért jelentős, mert az egyes országokban a következő években pontosan felmérik, milyen kártevők és betegségek károsítják a lucernát és javaslatot adnak a védekezésié. A kompolti kutatók 1980-ig országonként értékelik a szerzett tapasztalatokat. — Az ülésen a részt vevő kilenc ország képviselői közös jegyzőkönyvet írtak alá. Mit tartalmaz ez? — A delegátusok az öt évre szóló közös programot jegyzőkönyvben rögzítették, amely a további együttműködések elmélyítését szolgálja, főleg a nemesítésben és a vetőmagtermelésben. Megállapodtak abban is, hogy rendszeresen informálják egymást eredményeikről, véleményt, tapasztalatot cserélnek közös tevékenységükről. március 31-i határidővel igazolta vissza a kazán legyár-f tását, illetve leszállítását. Időközben azonban az MSZMP Heves megyei, valamint a X. kerületi pártbizottság kérésére külön vállalást tettek a gépgyáriak, így a várva várt kazán legkésőbb október 25-ig megérkezik Egerbe. Hogy aztán mikor lesz üzemképes, az már elsősorban az építőktől függ majd. Mindenesetre a beruházó, valamint a leendő üzemeltető sem mer még csak gondolni sem arra, hogy az idén ne nyíljpn meg az áruház. Amelynek építése, kivitelezése magán is viseli ugyan beruházásaink krónikus betegségeinek egyikét- másikát, az összes körülmények ismeretében azonban sokkal simább kivitelezésre senki sem számíthatott. A szakemberek véleménye szerint ugyanis egy ilyen létesítmény megépítéséhez a legjobb esetben is szükség van 20—21 hónapra. Mivel az áruház építése 1975. januárban kezdődött el, így a reális határidőt talán még tartani lehet. Persze, hallottunk már olyan építkezésről is, — A hazai eredmények közül mit ismertettek az ülésen? — Beszámolót tartottunk a kompolti és szarvasi kutatóintézet lucerna- és vö- röshere-nemesítési eredményeiről. Ismertettük azokat a törekvéseinket, amelyeket a IV. ötéves tervi tudományos programunkban megvalósítottunk. A résztvevők tanulmányozták a kompolti intézet putnoki kísérleti telepén folytatott vöröshere- nemesítés tapasztalatait. Ez irányú törekvésünk azért jelentős, mert az északi tájon, főleg az ottani meszes talajokon sikerrel elterjesztettük a vörösherét, amely a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának javítását segíti elő azon a vidéken. — A kompolti programon kívül a vendégek milyen egyéb rendezvényeken vettek részt? — A konferencia tagjai ellátogattak a tápiószelei agrobotanikai és a szarvasi öntözési kutatóintézetbe. Megismerkedtek Eger történelmi nevezetességeivel is. A házigazdák nevében örömmel mondhatom, hogy a négynapos konferencia elérte célját és hozzájárult a KGST-országok közötti tudományos együttműködés további elmélyítéséhez — mondta befejezésül dr. Bocsa Iván. Mentusz Károly amely korábban készült el a tervezettnél. Különben az áruház fölött épülő lakások lényegében elkészültek, az említett kazánprobléma nem akadálya a mielőbbi beköltözésnek. — koós — Marad a cilopan Kenyér ez, ha az elnevezése furcsa is. Tulajdonképpen nem is újdonság. Ahogy arról már korábban tájékoztattuk olvasóinkat, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat hónapokkal ezelőtt hozzáfogott annak a kenyérnek a gyártásához, amihez újfajta kelesztő anyagot adnak, így nagyon sok időt nyernek a kenyér elkészítésében, a kisült kenyér pedig rugalmasabb, fényes héjú és nehezebben öregszik, mint citopan nélküli társai. Ez a citopan hazai anyag, szakembereink kísérletezték ki, még nagyon új, előállítása ezért még nem folyik nagyüzemi méretekben. A citopannal sütött kenyér kereskedelmi útját az országban három vállalat nyitotta meg, köztük a Heves megyei is. Csak Gyöngyösön, a Köztársaság téri üzemben sütötték ezt a kenyeret. Érdemes volt kockáztatniuk, mert a citopanos kenyér beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A lakosság megkedvelte, szívesen vásárolta és fogyasztotta. Ezért kérte a vállalat, hogy a kísérleti szakasz után is gyárthassa az új keltetésű kenyeret. A minisztérium beleegyezett, elfogadta a kérést. Az új Kenyérnek az ára ugyanaz, mint a régié. A költségek elszámolása vállalati ügy, amit a minisztériummal rendeznek. Ez nem érinti a vevőket. Ami a gyöngyösiekre vonatkozó: a citopanos kenyérről nem kell lemondaniuk, továbbra is megvásárolhatják ezt, ha nem is korlátlan mennyiségben, mivel csak a piactéri üzemben sütik. Azt is megtudtuk, hogy a gyöngyösi kenyérgyár nagy rekonstrukciója után sem készül majd az új üzemben a citopanos kenyér, mert annak technológiája egészén más lesz, ha úgy tetszik: még modernebb, még jobb. 1976. szept. 23., csütörtök Kilenc ország közös jegyzőkönyve Nemzetközi program a lucerna és a vöröshere nemesítésére
