Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

Talán az idén megnyílik Szakszerűség a pártmunkában Mikorra készül el az egri bútoráruház? A látszat csal: kívülről nézve már nem sok munka van hátra. Belül azonban más a (Fotó: Perl Márton) AKINEK MÓDJA VAN belelapozgatni a pártszerve­zetek munkaterveibe, részt venni vezető testületeik ülésein vagy taggyűlései­ken, beszélgetni aktivisták­kal, mindenütt azt tapasz­talhatja, hogy fontos gya­korlati kérdések megoldá­sán fáradoznak A gyakor­lat olyan kérdései ezek, • amelyekben áll 1st foglalni és cselekedni csak megfele­lő hozzáértés és felkészült­ség birtokában lehet. A szo­cialista építés mai hétköz­napjaiban ezért a pártpo­litikai munka nem nélkü­lözheti a szakszerűséget, a szakmai hozzáértést. Felelős pártmunkás írta nemrég megjelent tanul­mányában : „A hozzáértés, a felkészültség, a tárgyi tu­dás, a szakszerűség presztí­zse növekvő jelentőségű, mert a párt, mint vezető erő, mint élcsapat annál akció- képesebb, minél inkább ér­tik szervei, szervezetei, tag­sága azt, amit csinálni kell. Ha nemcsak hirdetik, ha­nem valóban mélyen értik is." E hozzáértés nélkül ugyanis a pártszervezetek legfeljebb általánosságban, elvileg fogalmazhatják meg a tennivalókat, anélkül, hogy le tudnák vonni a sa­ját területükön adódó konk­rét következtetéseket. Leg­feljebb érzékelhetik a gon­dokat, a nehézségeket, de nem tudják kellő mélység­ben felfedni a meghatáro­zó okokat, s főképpen nem tudják meglelni az előrelé­pés útját. Előfordul, hogy valamely üzemi pártszervezet vezetői­ben megvan a szándék, az elhatározottság a népgazda­ság érdekeinek képviseleté­re, de a kellő szakszerűség hiányában megállnak ennek elvont deklarálásánál. Is­merik és tudják, hogy a pártpolitika megvalósítása érdekében előbbre kellene lépni az üzem- és munka- szervezésben, a. gyártmány- ' szerkezet átalakításában, a [, takarékos gazdálkodásban, hangoztatják is ezt, de gya­korlatilag mégsem tudják [ előbbre mozdítani az [ ügyet. Ahol ugyanis I nincs jelen a kellő ! szakszerűség, ott a pártszer­Ilazánk lakosainak száma: 10 millió 600 ezer Évek óta egyenletesen emelkedik hazánkban a la­kosság száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1970-ben 10 millió 354 ezren voltunk, s 1974-ben haladta meg számunk először a 10 és fél milliót. Az idén júniusban pedig ez a szám már 10 millió 600 ezer fölé emelkedett. Állampolgáraink évente megközelítőleg 100 ezer há­zasságot kötnek, tavaly azon­ban a házasságkötések szá­ma több mint 7 ezerrel volt magasabb, mint öt évvel ko­rábban. Ennek megfelelően évről évre dinamikusan emelkedik a szülések száma is. Amíg az élveszületések száma 1970-ben alig haladta meg a 150 ezret, az idén csu­pán az első félévben 110 ezer gyermek született. A szülések számának első, a népesedéspolitikai intézke­dések hatására bekövetkezett ugrásszerű emelkedését két évvel ezelőtt jegyezték fel. Eszerint a korábbi évi 1—2 ezres emelkedéssel szemben 1974-ben már 30 ezerrel több gyermek született, mint az eíőző esztendőben, és az él­veszületések száma azóta is lendületesen emelkedik. Ta­valy például hazánk lakos­sága további csaknem 8 ezerrel több újszülötte! gya­rapodott. így — a halálozás adatait is figyelembe véve — a természetes szaporodás már meghala’dta a 63 ezret, amely több mint kétszerese [ ét évvel ezelőttinek. vezet nem képes megbíz­hatóan megítélni, vajon a gazdasági vezetés megfelelő erőfeszítéseket tesz-e a gaz­daságpolitikai célok valóra váltására. Csak bizonytala­nul, érzéseire hagyatkozva tudja adott esetben elbírál­ni, hogy valóban objektív nehézségek fékezik-e az elő­rehaladást, avagy pusztán a kényelmesség, a tunyaság. Érdemi tanácsokkal, javas­latokkal is csak kevéssé tud ilyen esetben segíteni. A szakszerűség hiánya vagy gyengesége ezért könnyen szélsőségekbe visz: a párt- szervezet, a megítélésben bizonytalan lévén, eleve rábólint a gazdasági vezetés minden döntésére, avagy pedig megérzéseiből kiindul­va zsörtölődik, „ellenzéki- eskedik” vele szemben. Nem a kötelező udvarias­ság mondatja velünk azt az „előregyártott”-nak tűnő megjegyzést, hogy ma már mind kevésbé találkozunk ilyen helyzetekkel, s a pártmunkában nem ez a jellemző. Okosan kimun­kált, nagy felkészültségről és alapos helyzetismeretről tanúskodó cselekvési prog­ramok, állásfoglalások, ha­tározatok jelzik, hogy — az előbb említett tanulmány szavaival élve — „teljes pol­gárjogot nyert a pártban a szakszerűség, a szakmai hozzáértés követelménye”. S nemcsak az iparban, ha­nem a mezőgazdasági üze­mekben, a kultúra vagy az igazgatás területén dolgozó pártszervezeteknél is. Kéz­zelfogható kezdeményezé­sek születnek termelőszö­vetkezeti pártszervezetek egész sorában új technoló­giai eljárások meghonosítá­sára, a gépek jobb kihasz­nálására, a munkaszervezet tökéletesítésére. Iskolai pártszervezetek tucatjaiban elemzik nagy szakmai hoz­záértésről tanúskodó mó­don, mit kell tenni az ok­tatás korszerű módszerei­nek meghonosításáért, mi­ként lehet valóságosan ha­tékonyabbá tenni a tanulók nevelését. Az üres, hangza­tos frázisok lényegében ki­szorultak a pártmunka gya­korlatából. Az elvont álta­lánosságok formulái ugyan még jelen vannak, de a pártszervezetek többségében már semmiképpen sem ezek jellemzik a politikai mun­kát. A FEJLŐDÉSNEK meg­vannak a maga alapjai. Mindenekelőtt az, hogy a párttagság egészének mü­A közelmúltban Kompol- ton, a nagy múltú kutató- intézetben rendezték meg a KGST-tagállamok tudomá­nyos tanácsülését, ahol ki­lenc ország küldötte ült tár­gyalóasztalhoz. A résztve­vők négy napon ót vizsgál­ták és összehangolták a lu­cerna- és a vöröshere-neme- sítésre, valamint a vető­magtermelésre vonatkozó újabb módszereket. A ven­déglátó kompoltiakat dr. Bocsa Iván a mezőgazda- sági tudományok doktora, az intézet igazgatóhe­lyettese képviselte. Vele be­szélgettünk a tanácsülés je­lentőségéről. — Miért Kompolt adott otthont ennek a rendez­vénynek? — Magyarországon ez volt az első KGST mezőgaz­dasági tudományos tanács­ülés, melynek rendezésére intézetünk kapott megtisz­telő megbízást. Kompolton ugyanis nagy múltja van az évelő pillangósok, első­sorban a lucernanemesítés­nek, hiszen már a harmin­cas években a néhai Fle­ischmann Rudolf kezdte el. A háború után tanítványai veltsége, felkészültsége, hozzáértése sokat fejlődött az eltelt években. Ennek alapján nem nehéz sem az alapszervezetekben, sem az irányítás magasabb szintje­in olyan testületeket, olyan vezetőket választani, ame­lyekben, illetve akikben ösz- szeötvöződik a szükséges elméleti-politikai és szak­mai tudás. Természetesen a legkevésbé sem arról van szó, hogy a szakszerűség ér­dekében minél több diplo­más emberrel kell telezsú­folni a vezető pártszerve­ket. Nem az oklevéllel ren­delkezők magas aránya, ha­nem a felkészült fizikai és szellemi dolgozók együttesen biztosíthatják — s mind több helyen biztosítják is—, hogy a napjainkban alap­vető követélménnyé vált hozzáértés és szakszerűség jellemezze a párt választott szerveinek munkáját. Kedvezőek a feltételek azért is, mert mindinkább sikerül kialakítani a szak- szerűség helyes érvényesíté­séhez szükséges munkastí­lust. Ebben a tekintetben ugyanis előfordulhatnak olyan „elcsúszások”, ame­lyek párhuzamosságokhoz, átfedésekhez, a felelősség elmosódásához vezetve va­lójában gyengítik a munka hatékonyságát. Emiatt kel­lett egy időben fellépni az­zal szemben, hogy pártfó­rumokon ugyanolyan módon tárgyáljanak, a pártmunká­ban ugyanolyan módszerek­kel igyekezzenek megoldani különböző gyakorlati kérdé­seket, mint ahogyan azt a munkahelyek állami, gazda­sági vezetése teszi. E fellé­pés eredményeként ma már mindinkább elfogadott, hogy a szakszerű megközelítés a pártszervezet részéről nem lehet teljesen ugyanolyan, mint a szakmai vezetés ré­széről. A pártmunkában a hozzáértő elemzés és állás- foglalás vezérlő elve a poli­tikai összefüggések és hatá­sok értékelése, fő célja pe­dig az emberek cselekvésre való mozgósítása. AHOL ILYEN meggondo­lások alapján végzik a mun­kát, ott a pártirányítás szakszerűsége, és elvi-poli­tikai jellege nem kerül, nem kerülhet szembe egymással. Ott a politikai munka szak­szerűen megalapozott, és ezért a fejlődést valóban előbbre vivő célok megvaló­sításáért folyik. Gyenes László folytatták munkásságát és jelentős eredményeket értek el. Ezek ismeretében esett a választás intézetünkre. — Miről esett szó a ta­nácsülésen? — Főleg a lucerna- és vö- röshere-nemesítés eredmé­nyeiről. A részt vevő or­szágok képviselői ismertet­ték azokat az eljárásokat, amelyeket az utóbbi öt esz­tendőben elértek a geneti­kai és nemesítési módsze­rekben. Ezenkívül az újabb fajtákról is beszámoltak. A tanácskozáson részt vett a KGST titkárságának kép­viselője, akinek jelenlétében a tagországok megalakítot­ták a KGST titkársága és mezőgazdasági állandó bi­zottsága által irányított tu­dományos, technikai taná­csot. Ebben a testületben a következő öt évben megbí­zott szakértők képviselik majd országukat. — Mi volt a tanácskozás legnagyobb érdeme? — A résztvevők kidol­gozták 1976—1980-ig tartó ötéves terv közös, tudomá­nyos programját. Ebben Magyarország és elsősorban a kompolti intézet jelentős helyzet. A téma ezúttal a szom­szédban „hever”. Elég kite­kintenünk szerkesztőségünk ablakán, s a nap bármely órájában meggyőződhetünk róla: Eger új bútoráruháza még nem készült el. Így az­tán a kedves vevő — aki tör­ténetesen egri és bútort akar venni — változatlanul job­ban teszi, ha Füzesabonyban, Kápolnán, Verpeléten próbál szerencsét. A „bútorfronton” ugyanis eddig még nem si­került felszámolni a falu és a város között kialakult egészségtelen különbséget. Mármint Egerben, a megye- székhelyen ... De ami késik, nem múlik. Mert az új áruház, ha még nincs is kész, építése a befe­jezéshez közeledik. Azt azon­ban még nem tudni ponto­san, s főleg garantáltan, hogy mikor kerülhet sor az át­adására. Lehet, hogy még az idén, de lehet, hogy csak a jövő évben. Minden attól függ ugyanis, hogy a régóta várt kazán mikor érkezik meg Egerbe. Sokáig úgy nézett ki, hogy az idén már nem nyílhat meg, mert a Budapesti Vegy­ipari Gépgyár csak 1977. feladatot kapott. Kezdemé­nyezésünkre a részt vevő országok képviselői elhatá­rozták, hogy közös lucer- nanemesítési kísérleteket kezdenek, amelyek főleg bi­ológiai és növénykórtani vizsgálatokra terjednek ki. Ez azért jelentős, mert az egyes országokban a követ­kező években pontosan fel­mérik, milyen kártevők és betegségek károsítják a lu­cernát és javaslatot adnak a védekezésié. A kompolti ku­tatók 1980-ig országonként értékelik a szerzett tapasz­talatokat. — Az ülésen a részt ve­vő kilenc ország képviselői közös jegyzőkönyvet írtak alá. Mit tartalmaz ez? — A delegátusok az öt év­re szóló közös programot jegyzőkönyvben rögzítették, amely a további együttmű­ködések elmélyítését szol­gálja, főleg a nemesítésben és a vetőmagtermelésben. Megállapodtak abban is, hogy rendszeresen infor­málják egymást eredménye­ikről, véleményt, tapasztala­tot cserélnek közös tevé­kenységükről. március 31-i határidővel iga­zolta vissza a kazán legyár-f tását, illetve leszállítását. Időközben azonban az MSZMP Heves megyei, vala­mint a X. kerületi pártbi­zottság kérésére külön vál­lalást tettek a gépgyáriak, így a várva várt kazán leg­később október 25-ig megér­kezik Egerbe. Hogy aztán mikor lesz üzemképes, az már elsősorban az építőktől függ majd. Mindenesetre a beruházó, valamint a leendő üzemeltető sem mer még csak gondolni sem arra, hogy az idén ne nyíljpn meg az áruház. Amelynek építése, ki­vitelezése magán is viseli ugyan beruházásaink króni­kus betegségeinek egyikét- másikát, az összes körülmé­nyek ismeretében azonban sokkal simább kivitelezésre senki sem számíthatott. A szakemberek véleménye sze­rint ugyanis egy ilyen léte­sítmény megépítéséhez a leg­jobb esetben is szükség van 20—21 hónapra. Mivel az áruház építése 1975. január­ban kezdődött el, így a re­ális határidőt talán még tar­tani lehet. Persze, hallottunk már olyan építkezésről is, — A hazai eredmények közül mit ismertettek az ülésen? — Beszámolót tartottunk a kompolti és szarvasi ku­tatóintézet lucerna- és vö- röshere-nemesítési eredmé­nyeiről. Ismertettük azokat a törekvéseinket, amelyeket a IV. ötéves tervi tudomá­nyos programunkban meg­valósítottunk. A résztvevők tanulmányozták a kompolti intézet putnoki kísérleti te­lepén folytatott vöröshere- nemesítés tapasztalatait. Ez irányú törekvésünk azért jelentős, mert az északi tá­jon, főleg az ottani meszes talajokon sikerrel elterjesz­tettük a vörösherét, amely a szarvasmarha-tenyésztés színvonalának javítását se­gíti elő azon a vidéken. — A kompolti programon kívül a vendégek milyen egyéb rendezvényeken vet­tek részt? — A konferencia tagjai ellátogattak a tápiószelei agrobotanikai és a szarvasi öntözési kutatóintézetbe. Megismerkedtek Eger törté­nelmi nevezetességeivel is. A házigazdák nevében örömmel mondhatom, hogy a négynapos konferencia el­érte célját és hozzájárult a KGST-országok közötti tu­dományos együttműködés további elmélyítéséhez — mondta befejezésül dr. Bo­csa Iván. Mentusz Károly amely korábban készült el a tervezettnél. Különben az áruház fölött épülő lakások lényegében el­készültek, az említett kazán­probléma nem akadálya a mielőbbi beköltözésnek. — koós — Marad a cilopan Kenyér ez, ha az elnevezé­se furcsa is. Tulajdonkép­pen nem is újdonság. Ahogy arról már korábban tájékoz­tattuk olvasóinkat, a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat hónapokkal ezelőtt hozzáfogott annak a kenyér­nek a gyártásához, amihez újfajta kelesztő anyagot ad­nak, így nagyon sok időt nyernek a kenyér elkészíté­sében, a kisült kenyér pedig rugalmasabb, fényes héjú és nehezebben öregszik, mint citopan nélküli társai. Ez a citopan hazai anyag, szakembereink kísérletezték ki, még nagyon új, előállítá­sa ezért még nem folyik nagyüzemi méretekben. A citopannal sütött ke­nyér kereskedelmi útját az országban három vállalat nyitotta meg, köztük a Heves megyei is. Csak Gyöngyösön, a Köztársaság téri üzemben sütötték ezt a kenyeret. Érdemes volt kockáztat­niuk, mert a citopanos ke­nyér beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. A lakosság megkedvelte, szívesen vásá­rolta és fogyasztotta. Ezért kérte a vállalat, hogy a kí­sérleti szakasz után is gyárt­hassa az új keltetésű kenye­ret. A minisztérium bele­egyezett, elfogadta a kérést. Az új Kenyérnek az ára ugyanaz, mint a régié. A költségek elszámolása válla­lati ügy, amit a miniszté­riummal rendeznek. Ez nem érinti a vevőket. Ami a gyöngyösiekre vo­natkozó: a citopanos ke­nyérről nem kell lemonda­niuk, továbbra is megvásá­rolhatják ezt, ha nem is kor­látlan mennyiségben, mivel csak a piactéri üzemben sü­tik. Azt is megtudtuk, hogy a gyöngyösi kenyérgyár nagy rekonstrukciója után sem ké­szül majd az új üzemben a citopanos kenyér, mert an­nak technológiája egészén más lesz, ha úgy tetszik: még modernebb, még jobb. 1976. szept. 23., csütörtök Kilenc ország közös jegyzőkönyve Nemzetközi program a lucerna és a vöröshere nemesítésére

Next

/
Thumbnails
Contents