Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

A gazdaságfejlesztés kulcsproblémája IV. Munkaerő-tartalékok — útközben Äz elmúlt öt év egyik leg­fontosabb tapasztalata, hogy a gazdálkodás mai feltételei között, a munkaerőforrások beszűkülése önmagában nem váltja ki az ésszerűbb válla­lati munkaerő-gazdálkodást. Mi több: ebben az időszak­ban a vállalatok úgy „alkal­mazkodtak” az erősen csök­kenő munkaerő-kínálathoz, hogy még jobban növelték a keresletüket De megkockáz­tatnám: ezért nemcsak — s talán nem is elsősorban — a vállalatok hibáztathatok. Igazs számolni kell az úgy­nevezett rr és sokat ostoro­zott s~ £beiy télén vállalati szemlélettel a konzervatív vállalat* magatartással De nem Szabad megfeledkezni egyéb tényezőkről; arról pél­dául, hogy la vállalati bér- és jövedelemszabályozási rendszert ä. legutóbbi időkig lényegében az 1967—69-es ál­lapotoknak megfelelően mft> ködött, a ez alapvetően befo­lyásolta a vállalati munka- . erőgazdálkodást; Tekintsünk j most ei az átlagbérszabályo- ■ zás előnyeinél és hátrányai- 1 nak aprólékos méricskélésé- \ tői, s annak boncolgatásától ! is, hogy a különböző bérsza- í bályozási formák, ösztönzési módszerek esetleges korábbi alkalmazása mennyit segített yolna a munkaerő-gazdálko­dás korszerűsítésén. Ma már tény; az átlagbér-szabályozás kitörölhetetlen nyomokat ha-- gyott a vállalati létszámgaz- ’ dálkodáson, a mindenre ősz-- 1 tönözte a vállalatokat, ép-1 pencsak a munkaerővel való takarékos, ésszerű gazdálko- 7 dásra nemi t < imá f De hé feledkezzünk meg egyéb, úgymond ^apróságok- , ról” sem, amelyek hosszú évek alatt szintén nem a leg­kedvezőbb irányba befolyá­solták a sokat emlegetett vállalati magatartást. Gon­dolok például arra, hogy nem is olyan régen, alig né­hány éve, az átlagosnál ma­gasabb színvonalú szociális ellátást nyújtó vállalatok egyrészt követendő példa­ként állíttattak a közvéle­mény elé, másrészt kárhoz-* tatnivaló munkaerőcsábítók­ként ítéltettek el, abban az esetben, ha szociális tevé­kenységüket — nagyon is önős és érthető szempontok­tól vezettetve — közhírré tették. Vagy gondolok azok­ra a szórványos és félénk kísérletekre, amelyek a vál­lalati létszám belső átcsopor­tosításaival voltak kapcsola­tosak. vagy éppen bizonyos számfeleslegek megszünte­tésével próbálkoztak, s az­tán gyorsan beleütköztek azok értetlenségébe és el­lenállásába, akik előtt egye­düli és kizárólagos szem­pontként 'lebegett a teljes foglalkoztatottság jelszava és akik közül sokan, a mai napig is képtelenek fölfogni, hogy a teljés foglalkozta­tottság megteremtése és fenntartása nem a vállala­tok, nem a munkahelyek, hanem az állam feladata. ; A létszámgazdálkodással és általában a munkaerő­politikával kapcsolatos vál- ~ lalati magatartást befolyá­soló tényezők közül — meg­lehet : önkényesen — a már- már parttalan méretű fluk- ! tuációt tartom a legfonto­sabbnak. És gyorsan hozzá- , teszem: a vállalatok leg- , feljebb csak hozzájárultak ■ ahhoz a gazdálkodási kör- ’ nyezethez, amelyben a munkaerő spontán, befolyá- i solhataüan és jószerével el­lenőrizhetetlen mozgása tág , teret kapott. I1* A társadalmilag nem : szükségszerű munkaerő­■ mozgás összes költsége — tehát a népgazdaságot ért közvetlen anyagi kár — már a hetvenes évek elején is meghaladta a 3 milliárd fo­rintot. Egy-egy nagyobb vállalatnál, évente több millió forint veszteséget okozott a munkerő-fluktuá- ció, s amikor az ebből szár­mazó károkat bizonyos nagyvállalatok már elvisel­; hetetlennek minősítették és egymással szövetkezve radi­kális intézkedéseket hoztak a fluktuáció csökkentésére, : akkor megintcsak bizonyos körök, bizonyosfajta értet­lenségével és tiltakozásával találhatták magukat szem­ben. Mondván: nem lehet korlátozni a szabad munka- vállalás jogát (Megjegyzen­dő: ezek a próbálkozások, kicsiben és a helyi viszo­nyok figyelembevételével, kísértetiesen hasonlítottak a mai — és országosan ér­vényes — kötelező munka­erő-közvetítéshez.) Az egyre nagyobb' méretű fluktuációnak volt azonban egy másfajta — s a közvet­len anyagi kárnál talán sok­kal súlyosabb - következmé­nye is. Az emberek tekinté­lyes része ugyanis állandó és többnyire csak személyes indokokkal okolható — moz­gásban vol. (Mert kedvezőbb körülmények között akartak dolgozni, mert többet akar­tak keresni, vagy egyszerű­en csak azért, mert únták a munkahelyüket...) E moz­gás mértékét, nagyságát könnyű volt — különböző Ígérgetésekkel — fokozni. S miközben sokan jöttek és mentek, kiléptek és belép­tek, rövidebb távon és vál­lalati szinten valahogy el­mosódtak az általános mun­kaerő-hiányra utaló tények és jelek. Jutott is, maradt is. Ha valaki kilépett, he­lyére rendszerint más vala­ki jelentkezett, a vállalati létszám — bár a fluktuáció miatt sokat kínlódtak — valahogy azért mindig meg­volt. S mert a vállalati munkaerő-gazdálkodás többnyire csak az aktuális tennivalókra, a rövidebb távra szóló feladatokra fi­gyelt (ez is jórészt a „szok­tatáson” múlott, mert soká­ig, még a legnagyobb, a népgazdasági szempontból különösen fontos beruházá­soknál sem vizsgálták ko­molyan, hogy honnan és hogyan lesz majd kellő szá­mú ember az új gyár mű­ködtetéséhez), szóval, mert munkaerő-szempontból in­kább csak máról holnapra gondolkodtunk, a munkaerő társadalmilag szükséges mozgatása gyakorlatilag is­meretlen volt. A kívánatos — és tervszerűen alakított i— munkaerő-mobilitás he­lyett kizárólag a spontán fluktuáció jellemezte a i,munkaerő-piacot”. A fel­tételeket a munkavállalók diktálták, a munkáltatók — irányíthatóságaikkal együtt 'í — kénytelen, kelletlen al­ii kalmazkodtak ezekhez a t feltételekhez. S mert ez í éveken át így volt, nyilván­való, hogy — az ugyancsak éveken át jelzett belső — mímkerő-tartalékok mobili­zálása, hasznosítása, nem automatizálható, nem köny- nyen megoldható feladat. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt öt évben, az ipar, a tervezett létszámnövekedés egyharmadával teljesítette az eredetileg tervezett ter­melési tervét Vértes Csaba Következik: & Elrejtett tnilliárdok Hatvaniak a mérlegen Jócskán benne vagyunk már a második félévben, néhány hét múlva az esz­tendő utolsó negyedébe lé­pünk. Ilyenkor óhatatlanul előkiváncsiskodik a kérdés: vajon, hogyan haladtunk, mire számíthatunk az idén? Mennyivel sikerül előbbre lépni? A tapasztalatokról — amelyek alapjai lehetnek a további következtetéseknek — Hatvanban a közelmúlt­ban készítettek számvetést. Mit mutat ez a mérleg? Nos, mint a gazdaságpo­litikai számadásból — egye­bek mellett — kitűnik: a város és környéke ipari ter­melésének növekedési üte­me az első félévben általá­ban megfelelt az elképzelé­seknek, a tervnek. Különö­sen biztató a fellendülés a Duna Cipőgyár üzemében, a tanácsi és a szövetkezeti iparban. Mérsékeltebb fejlő­désre — javarészt a kedve­zőtlen időjárás miatt — csupán az élelmezési ipar­ban, illetve az építőanyagi­parban — a kavicsbányánál, a téglagyárnál — akadt pél­da. A konzervgyárban, ahol a közismert alapanyag-hiány nehezítette az eredeti prog­ram megvalósítását, szeren­csére, időben tett intézkedé­sekkel talán sikerül szépí­teni valamint a „bizonyít­ványon”: a litográfiái illet­ve a dobozüzemben, vala­mint a göngyölegtelepen a lehetőségekig felfokozott munka minden bizonnyal értékes eredményeket hoz az év végéig. Kedvező, hogy az iparban a termelésnövekedést több­nyire a termelékenység ja­vításával lehetett biztosíta­ni, s a termelői árszínvonal emelkedése az előirányza­ton belül maradt. Létszám- hiány csak az építőiparban okoz gondot, s valószínű­leg itt is csökkenthető az eddiginél jobb munka- és üzemszervezéssel. A mezőgazdaságban saj­nos szűkült a kukorica terü­lete, ugyanekkor valame­lyest növelték a cukorrépa és a zöldség termesztését. Gyarapodott a szarvasmar­ha-állomány, s ennek követ­keztében több hízóállatot si­került értékesíteni is, mint tavaly, vagy ahogyan éppen az idén tervezték. Ugyanek­kor, az előző esztendeinél nagyobb mennyiségben küld­tek piacra a juhból, barom­fiból is. Viszont — a tavalyi fajtaváltás miatt — a ser­téshús termelése elmarad a korábbitól. S a már említett kisebb kukoricaterület eset­leg további problémát okoz­hat a SERKÖV-nél. örvendetesen javult a tej­termelés, s ha a takarmá­nyozásban a továbbiakban nem mutatkoznak különö­sebb nehézségek: valószínű­leg terven felüli eredmény várható az idén. Emellett jelentős, hogy jók a tapasz­talatok a háztáji gazdasá­gokban is, de a hústermelé­sen még — a szövetkezetek­hez hasonlóan — ugyancsak javítani' kell. A közlekedés területén az áru- és személyszállításban egyaránt nagyobbak valami­vel a teljesítmények, mint tavaly. A MÁV jóformán csak a kavicsbánya kocsiigé­nyét nem tudta maradéktala­nul kielégíteni. A Volán új járműveivel tökéletesebbé tette a helyközi és a távol­sági utazást. __ A vasút mindennapi mun­káját lényegesen hátráltatta a csomóponton tapasztalt, mintegy 100 fős létszámhi­ány, különösen pedig a kép­zettebb dolgozók kényszerű nélkülözése. S nem külön­ben baj az is, hogy például a mozdonyszín átalakítása, korszerűsítése vontatottan halad. A kereskedelemben — a hús és húsfélék, zöldségfé­lék, a burgonya, illetve más cikkek, például a húzott és hengerelt áruk, üveg- és porcelánkészletek, vízmele­gítők, mosógépek kivételé­vel — a tavalyihoz hasonló volt az ellátás az első fél­évben. A vállalati forgalom kisebb, a szövetkezeti érté­kesítés nagyobb mértékben nőtt. Főleg az áfész tett so­kat a lakosságért: Hatvan­ban korszerű bútoráruházát, autósboltot, míg Boldogon vegyesüzletet, büfé-falatozót nyitott. A város gyarapodását mindezek mellett — többi között — új presszó, zöld­ség-gyümölcsbolt, Gelka- szerviz segítette. Ugyanek­kor, hogy másról is szól­junk: Hatvan centrumában — ha félévesnél is nagyobb késéssel, de — elkészült végre a 138 lakásos lakó­tömb, a kastély kertben, az OTP szervezésében átadták . az első 48-at az épülő 176 lakásból. Mellettük pedig 36 — a községekben további 27 — családi ház épült. S a bí­róság szomszédságában lé­tesülő 40—44 lakásos, öt­szintes épület, valamint az ugyanitt megvalósuló OTP- székház, két orvosi rendelő, illetve gyógyszertár tervezé­séhez is hozzákezdtek. Ügy tűnik, hogy a tavalyi második félévben történt po­zitív változások jobbára a következő hónapokban is folytatódtak Hatvanban és környékén, a mindennapi munkát, a soron következő feladatokat iparkodnak kellő komolysággal venni. Mindez pedig jó jel, azt sejteti, hogy — ha az igye­kezet a későbbiekben sem langyul, hanem inkább meg­élénkül — Hatvanban ered­ményes esztendőt zárnak az idén. Gy. Gy. A nehézipari vállalatok az őszi BNV-n Sajtótájékoztató az újdonságokról A Nehézipari Minisztéri­um pénteken tartott sajtó- tájékoztatót az ágazat tizen­öt nagyvállalatának azok­ról az újdonságairól, ame­Hz „első fecskék” a Nagymarosi Vízi Erőmű területén A Nagymarosi Vízi Erőmű építése számos felvonulási épü­let, munkásszálló, ideiglenes lakóház építését teszi szük­ségessé. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakembe­rei az építkezés területén megkezdték a talajminták véte­lét. A képen: munkában a motoros minifúrógép. (MTI fotó — Fényes Tamás felv. — KS) „Politikai feladat azonos céllal” Beszélgetés Hans Jagenow államtitkárral, az NDK állami Ifjúsági Bizottsága titkárával Mint arról már beszámol­tunk, a hazánkban járt NDK ifjúságpolitikai delegáció két napra megyénkbe is ellátoga­tott. Itt-tartózkodásuk során a küldöttség vezetője, Hans Jagenow államtitkár, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Állami Ifjúsági Bizottsá­gának titkára rövid interjút adott lapunk munkatársának. — Ifjúsági témákkal fog­lalkozva csak ritkán emleget­jük a „hivatalos’.’ jelzőt. Lá­togatásuk azonban — a két­napos Heves megyei prog­ramtól eltekintve — mégis­csak hivatalos. Milyen céllal érkeztek Magyarországra? — Immár ötödik esztende­je, hogy konkrét együttműkö­dési szerződés alapján tart­juk a kapcsolatot a magyar- országi Állami Ifjúsági Bi­zottsággal. Mindkét szerv ko­moly politikai feladatot lát el, azonos céllal. Az azonos­ságot, illetve az együttműkö­dés jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy mindkét ország­nak van ifjúsági törvénye, s ezek végrehajtásában nélkü­lözhetetlennek . tartjuk az egészséges tapasztalatcserét. Sok jó ötletet adhatunk egy­másnak. Ügy is mondhatnám, hogy a szokványos kapcsola­toktól eltérően ez a fajta együttműködés intenzívebb és tartalmasabb. A látogatás egyik célja tehát a tapaszta­latcsere volt. Ezenkívül ma­gyarországi programunkban szerepelt az 1976—80 közötti évek együttműködési munka­tervének az aláírása, s ugyanakkor megbeszéltük a jövő esztendőre vonatkozó konkrét feladatokat is. Szin­tén lényeges feladata volt küldöttségünknek: egyeztetni álláspontjainkat a helsinki konferencia, illetve a varsói ifjúsági találkozó dokumentu­maival kapcsolatban. — Tudomásom szerint a világon először az NDK-ban született törvény az ifjúság­ról, másodikként pedig Ma­gyarországon. Miben lehetne összehasonlítani a két tör­vényt? — Ami az NDK ifjúsági törvényét illeti, valóban első Európában és a világon. 1950- ben született, s azóta — ahogy a fejlődés is diktálta — már három ízben került sor módosításra. Szavakban nehéz lenne megfogalmazni, miben különbözik, vagy mi­ben egyezik a két törvény. Azaz: sem egyenlőséget, sem párhuzamosságot nem alkal­mazhatunk a két törvény összehasonlításakor. Elmond­hatom, hogy a tapasztalatok mindkét országban igen jók. Nálunk is, mint Magyaror­szágon, áthatotta a törvény előkészítését és megfogalma­zását a társadalom minden rétegének az ifjúság iránt ér­zett bizalma és szeretete. A felnőtt generáció segítséget kapott a neveléshez, az ifjú­ságról történő gondoskodás­hoz, a fiatalok pedig konkrét felvilágosítást kaptak jogaik­ról és kötelességeikről. Külön törvényre azért is szükség van, mert az ifjúság különle­ges helyet foglal el a társada­lomban. Ahogy mondani szoktuk: ők a jövő letétemé­nyesei. Magyarországon sok jó ta­pasztalatot szereztünk, ame­lyeket otthon mi is felhasz­nálhatunk, s bizonyára a ná­lunk elért eredmények segít­ségei nyújtanak magyar ba­rátainknak. Jó, hogy a szoros kapcsolat révén mindent megtudunk egymásról, hogy az együttműködés nemcsak formai dolgokon alapszik, ha nem azt konkrét munkaterv szabályozza. — Hogyan összegezné He vés megyei tapasztalatait? — E látogatásról — s ezt ne valami udvarias gesztus nak vegyék — csak felsőfok­ban beszélhetek. Sokfelé jár­tam, szeretek más és más or­szággal megismerkedni, de itt úgy éreztem magam, mint aki haza jött. Heves megye segített az egész országot be­mutatni, ahol az egészséges múlt és a szocialista jelen összefonódása, építő hatása tapasztalható. Találkoztam fiatalokkal és idősebbekkel — itt is a közös összefogást, a szép alkotó kedvet tapasztal­hattam, s ez az összhang a bíztató jövőről beszélt. Külö­nösen jólesett hallani, hogy az ifjúsági törvény végrehaj­tásában mennyire élen járt Heves megye, akár az intéz­kedési tervek megteremtésé­ről és végrehajtásáról, akár az intézkedéseket segítő köz­ponti funkciók létrehozásáról — például hallottuk, hogy a megyében hozták létre első­ként a megyei tanács ifjúság- politikai titkárának funkció­ját —, és más szép kezde­ményezésről hallottunk. Kí­vánom magam és a delegá­ció tagjainak nevében is, hogy e szép törvény végre­hajtásában még hasonló eredményeket érjen el a me­gye. —Köszönjük az interjút. Kátai Gábor lyeket az őszi BNV-n tár a látogatók elé. Mintegy 4000 négyzetméternyi területen a vasár négy szekciójában vo­nultatják fel azokat a ter­mékeiket, amelyek hozzájá­rulnak az aktív pihenéshez, a szabad idő hasznos eltöl­téséhez, a háztartási munka megkönnyítéséhez. A Borso­di Vegyi Kombinát belső- építészeti és lakberendezési kiállításon mutatja be kor­szerű műanyaggyártmányait, a különböző pvc-ajtókat, ab­lakokat, falburkolatokat, műanyag, vagy műanyag­gal kombinált bútorokat, padlókat és háztartási esz­közöket. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat bemutatójánál komputer fo­gadja majd a látogatókat és a föltett kédésekre hasz­nos kozmetikai szaktanácso­kat ad. (MTI) Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv 1976 Megjelent a mezőgazdasá­gi statisztikai zsebkönyv 1976, amely az elmúlt ötéves tervidőszak mezőgazdasági, élelmiszeripari és a termé­kek külkereskedelmi adata­it tartalmazza. A zsebkönyv 18 fejezetre tagolva közöl részletes ada­tokat egyebek mellett a me­zőgazdasági beruházásokról, a növénytermesztésről, az álattenyésztésről, a rét- és legelőgazdálkodásról és gé­pesítésről. A szántóföldi nö­vénytermelés fejezetében a vetésterület és a termésát­lagok alakulásáról nyújt ké­pet a kiadvány. A zseb­könyv megyék szerinti fel­osztásban is átfogó tájékoz­tatást nyújt a mezőgazda- sági nagyüzemek gazdálko­dásáról. Mmmo 1976. szeptember 18., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents