Népújság, 1976. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-17 / 220. szám

*AAAA*AAAAAAAAAAAAA*y\AAAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAWAAAAAAAAAAAAAAAA# Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Japán ellenáramlat JAPÁN HOSSZÚ ESZTENDŐK ÖTA az NSZK- val osztozik a tőkés világ második legjelentősebb gaz­dasági hatalmát megillető helyen: a mutatók egyik része a távol-keleti ország, más csoportja továbbra is az NSZK javára billen. Éppen ezért, noha a szigetor­szág távol van az európai politikai szintértől, a japán politika alakulása hatással van a nemzetközi erővi­szonyokra és az irányzatokra. Az utóbbi napokban szaporodtak az olyan hírek, amelyekből csakis azt a következtetést lehet levonni, hogy Tokió politikai hatalmat gyakorló konzervatív körei a nemzetközi enyhülési folyamatot zavaró irány­vonalat követnek. E tekintetben első helyre kívánko­zik annak a máig sem tisztázott körülmények köze­pette Japán területre leszállt MÍG—25 típusú szovjet katonai repülőgépnek az ügye, amely — szovjet kom­mentárok szerint — enyhén szólva is kedvezőtlen be­folyást gyakorol a két állam viszonyára. A gép pilótá­ját a japán hatóságok az amerikaiak kezére játszották, a MÍG pedig még mindig japán és feltehetően ameri­kai szakértők prédája, mert Tokió makacsul halogatja visszaszolgáltatását. Szovjet oldalról joggal nehezményezik azt is, hogy a japán külügyminiszter — nemrég egy hadihajón a szovjet határok mentén vizsgálódott — teljesen nyil­vánvalóan nem jószomszédi szándékoktól vezettetve. Mindez annál is szembeszökőbb, minthogy a Szovjet­unió gazdasági és politikai területen hosszú évek óta állandóan a kapcsolatok fejlesztését szorgalmazza. A LOCKHEED-BOTRÄNY NYOMÁN kormányát és pártvezetőségét átalakítani kényszerülő Miki Takeo miniszterelnök egyébként külügyminiszterévé most egy olyan politikust nevezett ki Koszaka Zentaro sze­mélyében, aki elsősorban kínai kapcsolatairól közis­mert. Majd csak a további fejlemények mutathatják meg, hogy ez Peking és Tokió fokozott együttműködé­séhez vezet-e. Ha így alakulna a Távol-Kelet e két hatalmának a viszonya, ez — ismervén Peking indula­tait a Szovjetunióval szemben — nem sok jóval ke­csegtet. Végül ide tartozik az is, hogy az iparilag roppant fejlett, nyersanyagokban viszont annál szegényebb -Japán, szükségleteinek a kielégítése céljából a jelek szerint a világ egyik legreakciósabb rezsimével, a bra­zil katonai diktatúrával készül hatalmas arányú koo­perációra. A jelenleg Tokióban tárgyaló Geisel brazil államfőnek kétmilliárd dolláros beruházást, illetve köl­csönt ajánlanak fel a vendéglátói. Ezzel hosszú távra biztosítani vélik nyersanyagellátásukat. Csak azt nem- lehet nem észrevenni, hogy ezt éppen azzal a latin­amerikai kulcsországgal csinálják, amelynek a dikta­túrától való megszabadítása nélkül Latin-Amerikában nehéz független és nemzeti érdekeket szolgáló általá­nos kibontakozást elképzelni. TÉNY, HOGY JAPÁNBAN már hosszú ideje ko­pik és gyengül annak a konzervatív körnek a politi­kai uralma, amelyet még az amerikai megszállók ül­tettek a hatalomba az ötvenes években. Ám fordulat­ra még mindig nem futotta az ellenzék erejéből. Még annyi változásra sem, mint amennyi például az NSZK ban 1969 óta vitathatatlanul és pozitív értelemben be­következett. Befejeződött a varsói szerződés tagállamai egyesített felperes erőinek közös gyakorlata Befejeződött a varsói szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek a Lengyel Népköztársaság területén rendezett hadgyakorlata. Az erről kiadott közlemény a következőket mondja: Mint korábbi közlésből is­meretes szeptember 9-től 16- ig „Pajzs ’76” fedőnévvel a Lengyel Népköztársaság terü­letén megtartották a varsói szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek közös gyakorlatát. A gyakorlatot Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere ve. zette. A gyakorlat elé kitűzött célokat teljesítették. A tör­zsek ég a csapatok a harc­képzés magas színvonaláról tettek tanúbizonyságot. Bizo­nyították, hogy hatékonyan tudják alkalmazni a fegyver­zetet és a modern haditech­nikát, s bonyolultabb viszo­nyok között is képesek telje­síteni harcfeladataikat. A gyakorlat során a szövet­séges hadseregek személyi állománya és a Lengyel Nép- köztársaság dolgozói között számos találkozóra került sor és ezeken ékesszólóan meg­mutatkozott a testvéri hadse­regek és népek barátsága ée egysége. A gyakorlaton jelen voltak: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és a Lengyel Népköztársaság más párt- és állami vezetői, Dobri Dzsurov hadseregtábomok, a Bolgár Népköztársaság nem­zetvédelmi minisztere, Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere, Raul Castro Ruz al­tábornagy, a Kubai Köztár­saság forradalmi fegyveres erőinek minisztere,- Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, Heinz Hoffmann hadseregtábomok, a Német Demokratikus Köztársaság i nemzetvédelmi minisztere, Ion Coman vezérezeredes, a Román Szocialista Köztársa­ság nemzetvédelmi miniszte­re, Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, az egyesített fegy­veres erők parancsnokságá­nak és törzsének képviselői, a varsói szerződés tagállamai hadseregeinek, valamint a Vietnami Szocialista Köztár­saság néphadseregének, a Kubai Köztársaság forradal­mi fegyveres erőinek, a Mon­gol Néphadseregnek és a Ju­goszláv Néphadseregnek a képviselői. A gyakorlaton részt vettek Ausztria, Dánia, Finnország és Svédország fegyveres erői­nek megfigyelői. A gyakorlaton részt vett csapatok és törzsek visszatér­nek állandó állomáshelyeikre. Kissinger Afrikában Folytatódik az amerikai külügyminiszter „ingázása”. A ké­pen: Nyerere elnök — miután kifejtette Tanzánia álláspont­ját — elbúcsúzik vendégétől. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Portugália is tagja az Európa Tanácsnak BRÜSSZEL: Az úgynevezett Európa Ta­nács, 18 nyugat-európai ál­lam szervezete Portugáliát is felveszi tagjai sorába. A szer. vezet közgyűlése csütörtökön Strasbourgban megtartott ülése jóváhagyta a politikai ügyekkel foglalkozó bizottság javaslatát arról, hogy Portu­gáliát vonják be az Európa Tanács munkájába. A döntést a jövő hét elején kell jóvá­hagynia a tanács miniszteri bizottságának, ez azonban már csak formalitás lesz. Ferreira portugál külügymi­niszter személyesen vesz részt az ülésen, hogy beje­lentse a portugál csatlako­zást. Az 1949-ben alakult szer­vezet korábban visszaállította Görögország tagságát is, ame­lyet az ezredesi rendszer el­leni tiltakozásul annak idején néhány északi ország javas­latára felfüggesztettek. BEJRÜT A Kairóban tartózkodó Rasid Karami libanoni kor­mányfő csütörtökön kerek- asztalértekezlet összehívását sürgette a libanoni béke helyreállítására. Kifejtette, hogy az értekezletet Eliasz Szárkisz megválasztott elnök vezetésével és a polgárhábo­rúba belekeveredett összes felek képviselőinek részvé­telével kellene megtartani. Szorgalmazta.. hogy az „ösz- szes arab testvérek működ­jenek közre e kerekasztal konferencia sikerre vitelé­ben”. UMTALI Rendkívüli biztonsági in­tézkedések közepette, zárt ajtók mögött folyó értekez­letén a rhodesiai front elne­vezésű a fehértelepes réteg érdekeit kifejező párt hat­száz küldötte szerdán egy­hangúlag bizalmat szavazott Smith kormányfőnek az or­szág jövőjéről folytatandó tárgyalásokra. A kongr ; ■- szus által elfogadott hat.'..o- zat kimondja: az értekezlet teljes mértékben támogatja a kormányfőt abban, hogy a párt alapelveit szem előtt tartva nevében tanácskozzék „az egész rhodesiai nép jö­vőjéről”. KAIRÖ Csütörtökön népszavazást tartottak Egyiptomban, hogy újabb hat esztendőre meg­hosszabbítsák Anvar Szadat elnöki mandátumát. Az egyiptomi választási törvény értelmében az ország csak­nem 38 millió lakosa közül 9 564 482 a szavazásra jogo­sultak száma, közülük mind­össze 1 565 517 az asszony és a lány. RÓMA Hét halálos áldozatot kö­vetelt Friuliban szerdán az újabb földrengés. A hajnali, majd délelőtti két erős (a mercalli skála szerint 8,5, illetve 9-es erősségű) föld­mozgás az érintett körzet­ben romba döntött minden még félig lábon álló épít­ményt. Több helyen hegy­omlások keletkeztek és ezek11 egyebek között eltorlaszol­ták a Tarvisio és Udine kö­zötti országutat és vasúti pályát is, így megszakadt minden összeköttetés Auszt­riával. Megszakadtak az elektromos és telefon vezeté­kek, is ezeket fokozatosan állítják helyre. l^v^A/VVv\Ay'w^/s^A/VVVVSAAAAAA/VAAAA/VAA/VNAA/\AAAA/VV\A/WWSAAAAA/SAAAAS Svédország vasárnap választ Vasárnap parlamenti vá­lasztás’ lesz Svédország­ban: három évenként já­rulnak urnák elé az északi ország polgárai. Sok év óta az idén először várják különösebb izgalommal a már vasárnap este nyilvá­nosságra kerülő eredményt. A parlamentben jelenleg 175 képviselője van az el­lenzék három páitjának, az úgynevezett „mérsékelt szö­vetségnek”, a liberálisoknak és a Centrum Pártnak. A 44 év óta kormányzó szoci­áldemokratákat a közvéle­mény-kutatás szerint most fenyegeti először a veszély, hogy a másik oldal néhány mandátummal többet szerez. Az Olof Palme vezette szo­ciáldemokrata kormány a nemrég feloszlatott parla­mentben a 156 szociálde­mokrata képviselőn kívül számíthatott a 19 kommu­nista képviselő szavazataira is. A szociáldemokrata kor­mányfőnek — aki a múlt esztendőkben a legkülönfé­lébb kérdésekben foglalt el fm i 1376. szeptember 17., péntek nemegyszer ellentmondó, de nagyon határozott álláspon­tot — most majd a legfon­tosabb néhány belpolitikai­gazdasági problémában kell félreérthetetlen véleményt nyilvánítania. (Palme egy­szer élére állt egy Amerika- ellenes felvonulásnak, amely megbélyegezte a vietnami amerikai agressziót; a szo­ciáldemokrata miniszterel­nök más alkalommal vi­szont kommunistaellenes megnyilvánulásokat támo­gatott.) Ma a svéd gazdaságban — ahol az ipar 93 százaléka magánkézben van, de az, ál­lam határozottan beleszól bizonyos gazdasági folyama­tokba. az egyik legizgalma­sabb kérdés az adózás. Vi­lágszerte ismert művészek, Ingmar Bergman, Bibi An­derson és Astrid Lindgren ípónő fordultak szembe a kormánypolitikával, amely a nagy jövedelmeket való­ban rendkívül erőteljesen, néha 90 százalékig meg­adóztatja. A választás előtt aligha használ a kormány pénzügyi politikájának, hogy kiderült: Sträng pénzügymi­niszter tavaly nem fizetett adót. Ami a bérből és fize­tésből élők többségét, az át­lagjövedelműeket illetti, a jövedelemadó 30 százalék fölött van; vezető állású tiszviselők esetenként 60 százalékot is fizetnek. Az adóvita persze csak se­gít elterelni a figyelmet egy jóval alapvetőbb jelentőségű elképzelésről. Az egyik ve­zető szociáldemokrata gaz­dasági szakember, Meidner elkészítette azt a törvény­javaslat-tervezetet, amely jel­legzetesen szociáldemokrata módon, a vállalatok profit­jának megnyirbálásával és úgynevezett „vállalati köt­vényeknek” a munkások ke­zébe juttatásával megkísérli „a fokozatos köztulajdonba vételt” Amikor Palme mi­niszterelnököt megkérdez­ték, hogy mikor kerül majd sor a Meidner-terv megvaló­sítására, a válasz az volt, hogy még a törvényjavaslat beterjesztéséhez is legalább négy évi előkészítő munkára van szükség ... A gazdasági kérdésekről már a nagypolitikai dönté­sek felé mutat a kormány és ellenzék közötti vita az energiagazdálkodás jövőjé­ről. (Egyébként ebben a problémakörben az ellenzé­ki pártokat is áthidalhatat­lan nézetkülönbségek vá­lasztják el egymástól.) A szociáldemokraták többsége azt ajánlja az egyik legna­gyobb európai olajimportáló ország, Svédország számára: •kezdjen, g^iozzá az egyelőre még nagyon drága, de majd kifizetődő nagy nukleáris erőművek építéséhez. Az ez­zel kapcsolatos döntések meghozatala lesz az egyik legtöbb vitával járó felada­ta a vasárnap megválasz­tandó parlamentnek. Svédország az ’idén egy­szer szerepelt már a világ­lapok első oldalán, főleg a bulvársajtóban: amikor Ká­roly Gusztáv király egy nyu­gatnémet polgárlányt vett feleségül. A királyi esküvő külsőségei mellett sok szó esett arról is, hogy tulajdon­képpen mi a király szerepe ebben az „alkotmányos mo­narchiának” nevezett állam­ban. Másfél esztendővel ez­előtt, amikor az új alkot­mány tovább szűkítette a király egyébként is alapo­san megnyirbált jogkörét, az egyik legnagyobb svéd esti lap úgy jellemezte az uralkodót, hogy neki „csak annyi dolga van, hogy hol .kedves egészségére’, hol ,hipp-hipp hurrá’ felkiáltás­sal jelezze, hogy él.” A svéd alkotmány a par­lament kezébe adott minden hatalmat. Vasárnap pedig a választók döntenek arról, hogy ezt a kormányt, úgy, ahogy ez negyvennégy éve kialakult, a szociáldemokra­ták vezessék-e tovább. Cárdos Miklós Peru megvédi kincseit A perui kormány bejelentet­te: még 30 nappal meghosz- szabbítja az országban a jú­lius 1-én bevezetett rendkívü­li állapotot, mivel ellenforra­dalmi elemek Limában és az ország más városaiban kor­mányellenes megmozduláso­kat szítottak. A kormányköz­lemény megállapítja: az in­tézkedés célja a rend és a nyugalom biztosítása. Peruban nyolcadik eszten­deje katonatisztekből álló kormány van hatalmon. Ez idő alatt nagyszabású intéz­kedéseket tett, hogy megte­remtse a felülről indított for­radalom tömegbázisát. Meg­valósította a földreformot, ál­lami ellenőrzés alá vonta az ország leglényegesebb ipar­ágait, az ércbányákat, az olajbányászatot, a bankokat, a hírközlést, a vasúti közle­kedést és a külkereskedelmet, Peru 1968-ig Latin-Ameri- ka egyik legelmaradottabb állama volt. Mezőgazdaságát a nagybirtokrendszer jelle­mezte. Az iparnak minden számottevő ágában amerikai cégek élvezték a megbukta­tott Fernando Belaunde Terry „vendégszeretetét”. A forradalom nyitányaként ál­lamosították az Internacional Petroleum Company-t és még egy sor nagyvállalatot. Peruban akkor úgy döntöt­tek, hogy — ha nem is az amerikaiak által követelt mértékben, de — kártalaní­tást fizetnek. Ez nem elégí­tette ki Washingtont és Hic- kenlooper szenátor javaslatá­ra a kongresszus elfogadta a határozatot, hogy az Egyesült Államok megszüntet minden­féle segélyt azoknak az orszá­goknak, amelyek az USA tiu lajdonát teljes kártalanítás nélkül kisajátítják. Az Egye­sült Államok ezt követően megvonta a katonai segélyt Perutól, az amerikai tőke pe­dig elkerülte az országot. Az amerikai nyomás egy­re fokozódott. A nyersanyag- piacon és mindenekelőtt a fé­mek világpiacán az USA be­folyásolási szerepe rendkívül nagy Ez a réztermelő Peru esetében igen sok lehetőséget kínált a gazdasági nyomás érvényesítésére. Ezek követ­kezményeként fokozódtak az ország gazdasági nehézségei, gyorsan emelkedtek az árak, (a múlt évben az áremelke­dés mértéke megközelítette a 30 százalékot), növekedett a munkanélküliség. Mindezt a konzervatív körök igyekeznek kihasználni, közöttük egyes tábornokok is. Ezek a körül­mények vezettek a zavargá­sokra, és szinte kikényszerí­tették a rendkívüli állapot bevezetését. Az ősi Cuzco városában emlékmű áll, lehajtott fejű férfialakot ábrázol, kezében íjjal, fél lábát egy szírire he­lyezi, mintha éppen indulni akarna abból az országból, ahol az inkák birodalmát Pi- zarro, a spanyol kalandor pusztította el. A spanyolok kincseket kerestek, de az in­kák kincse eltűnt. Azóta is sokan keresnek kincseket Pe­ruban, de az ország népe egyre inkább öntudatra éb­red és — mint a mostani in­tézkedések is bizonyítják —, mind határozottabban véde­kezik az idegen kincskeresők ellen. Sümeghi Endre

Next

/
Thumbnails
Contents