Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-10 / 188. szám
fJépl ellenőrök az üzemi demokráciáról Csak képzett dolgozókkal... A vállalatok, üzemek, szövetkezetek széles körét ölelte fel a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi tájékozódása: 27 gazdálkodó egységnél ötven népi ellenőr gyűjtötte a tapasztalatokat arról, hogyan fejlődött az üzemi demokrácia, melyek a fejlődés mozgatói és akadályai. A téma nehéz feladatot adott, hiszen újat, lényegeset mondani, hasznosítható összegzést végezni csakis alapos vizsgálódás után lehet. Nagy tapasztalattal rendelkező vállalati szakemberek készítették az elemzéseket, gyűjtötték össze az információkat a munkahelyeken. Véleményt kértek a párt- és társadalmi szervek vezetőitől. a ezocialista brigádvezetőktől, meghallgatták a dolgozók javaslatait. — NEM TÖBB 4 fórum kell;; A Minisztertanács 1975- ben határozta meg az állami szervek feladatait az üzemi demokrácia fejlesztése érdekében. A XI. kongresszus határozatai között különösen nagy hangsúlyt kapott ez a téma. Nem véletlenül szerepel az üzemi demokrácia fórumainak szerepe, jelentősége a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálati programtervében. A központi intézkedések nyomán, együtt a vállalati kezdeményezésekkel, sokat javult az üzemi demokrácia intézményrendszerének munkája, az egyes fórumokon nőtt a résztvevők aktivitása. gyarapodott az úgynevezett rétegtanácskozások száma, ahol a munkahelyi kollektívákat közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkoznak. Több gazdálkodó egységnél bővítették a demokrácia fórumainak körét: munkásgyűléseket, szocialista brigádvezetők, törzsgár- dalagok tanácskozását szer-., veztek. Ezeken á megbeszéléseken a dolgozók ellenőrizhetik a vezetői munkát, javaslataikkal segíthetik a döntéseket. A népi ellenőrök minősítése szerint egyébként a 27 egységből 18-nál hatékony, 9-nél még megfelelő, s kettőnél nem megfelelő a munkahelyi társadalmi ellenőrzés. Az üzemi demokrácia ne~ hezen körvonalazható fogalom; hatékonyságának mérésében sok a szubjektivitás, az egyéni látásmódnak megfelelő megítélés. Mert. például: ott, ahol a gazdálkodás jól megy, jó eredmények születnek, nem biztos, hogy sokan panaszkodnak egy önkényesen döntő, a javaslatokat meg sem hallgató vezetőre. Akkor már sokkal inkább felszínre kerülnek ezek a hibák is, amikor akadozik a termelés és a borítékok laposabbak. Az kétségtelen persze, hogy általában ott születnek jó gazdasági eredmények is. ahol a kollektív szellem jól érvényesül, megfelelő az együttműködés a gazdasági és társadalmi szervezetek között és sokat nyom a latban a dolgozók véleménye. Ez viszont azt is mutatja, hogy a gazdasági eredmények szorosan összefüggnek az üzemi demokrácia fejlettségével, s ha a gazdasági eredmények, fokozására keressük a már sokat emlegetett tartalékokat, akkor erre is gondolni kell. A demokrácia jobb érvényesítése jobb eredményeket szül ^a termelőmunkában; erről, úgy tűnik, gyakran megfe ledkeznék a tartalékok feltárására vállalkozó szakemberek. Sok jó példával^ ta lálkoztak a népi ellenőrök; ahol „rendben” van az üze mi demokrácia és jó eredmények születtek a gazdálkodásban, a dolgozók munkakörülményeinek javításában: a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, az Egri Dohánygyárban, az ÉM ASZ egri üzemigazgató ságánál, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál s az Egri Köz úti Építő Vállalatnál. Vál lalati kitüntetések, magas faintfl aiutmerések erre bizonyítékok. A demokráciának már mindenütt megvannak a maga fórumai. A jövőben már nem a tanácskozások, értekezletek új formáit kell kialakítani, hanem a régieket kell gazdagabb tartalommal megtölteni. Nem egy munkahelyen ugyanis a demokrácia jegyében tartott tanácskozások éppenséggel feleslegesnek bizonyultak. JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Sokan azt tartják igazából demokratikusnak, ha a vezetők és beosztottak találkozásain úgynevezett „jól megmondtam’’ hangulat alakul ki. A veszekedéssé, sokszor személyeskedéssé fajuló „ankétokon” sajnos, éppen a lényeg sikkad el, az, amiért tulajdonképpen vitatkozni kezdtek. A közös ügyek, a munkahely, a munkások gondjai. Mert a legpará- zsabb vita sem ér sokat, ha nem hangoznak el a bírálatok mellett a javaslatok is; „ezt így lehetne jobban ...“ Az igazi demokráciát a nyílt és a szó nemes értelmében alkotó eszmecsere valósítja meg. Persze, sok tekintetben messze vagyunk még ettől. Pedig fórumokat már teremtettünk, ahol mindenki elmondhatná a véleményét. Hogy mi hiányzik? A leginkább szembetűnőt említjük csupán, azt, amiről a népi ellenőrök is sokat beszéltek a beszámoló feletti vitában. Az alkotó eszmecserére való fel- készültség hiányáról. Kevés, még mindig kevés a képzett, tanult szakember a munkások között, aki bátran, szakértelemmel vitatkozna egy-egy munkahelyi problémáról. Lépten-nyomon halljuk: az üzemek által szervezett általános iskolai 7—8. osztályokra igen kevés . a., jelentkező, pedig a szakmunkásvizsga is ennek feltétele. Évről évre gyarapodik azoknak a száma a fiatalok között, akik nem végezték el a nyolc általánost. Nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy a helyzet e téren megváltozzék. Ugyanakkor viszont az is elhangzott a NEB ülésén: gyakran akadályozója a munkahely a dolgozó továbbtanulásának, mert a vezetők csak a gyár, üzem pillanatnyi igényei alapján javasolják a tanulást. Többek között ezért is vontatott egy-egy nagyobb arányú műszaki fejlesztés megvalósulása, mert nincs elég előre képzett szakember hozzá. Nem szólunk most arról, mit jelent a munkás- osztály történelmi feladatainak megvalósításában', ha tagjai közt, mind több a művelt, képzett, a világ dolgaiban járatos ember. A demokratizmus jogokból és kötelezettségekből áll; s a jogok mellett a kötelezettségek nemcsak a pontos, fegyelmezett munkát jelentik, hanem az állandó művelődést, tanulást, s a tanulás feltételeinek megteremtését is. A „FIÓKÜZEMEK” / önállósága Megyénkben, ahol több országos vállalatnak, budapesti központú üzemnek van kihelyezett gyáregysége, üzemegysége, sok. gondot okoz ezek -önállósága. A túlzottan központi irányítás az oka például, hogy a népi ellenőrök által felkeresett gyárak jó részében azt tapasztalták: nem fejlődik a belső önelszámolás rendszere. s ugyancsak nehezen működik az információkat fel-le továbbító láncolat is. A nagyvállalat döntéseinek előkészítésében a helyi egységek szinte egyáltalán nem vesznek részt. Ez sérti az önálóságukat, s ugyanakkor kétségeket hagy a döntések megalapozottsága felől is. A központilag megszabott feladatokat érdekeltségük ismerete nélkül hajtják végre a dolgozók, s ilyenkor persze nem sok jót lehet elmondani a lelkesedésükről. A megyébe települt gazdasági egységek önállóságának növelése szükségszerű, mert csak így tudnak haladni a munkahelyi demokrácia fejlesztésében is — állapítja meg a NEB beszámolója. A tapasztalatok — e néhány példa is erre utal — azt bizonyítják, hogy igen sokrétűek az üzemi demokrácia fejlesztésének feladatai. A jó vezetői magatartás ^lényegesen meggyorsíthatja ezt a folyamatot. De csak akkor várhatunk igazán jó eredményt, ha felkészültség, ismeretek dolgában partnerek tudnak lenni a demokrácia fórumainak résztvevői. Partnerek a vitában, s együtt a feladatok végrehajtásában... Hekeli Sándor Tízmilliárd forint előirányzat A föld és minősége A műtrágyafelhasználás. ** ban bekövetkezett jelentős változás nem kis mértékben járult hozzá ahhoz. hogy a hazai mezőgazdaság — különösen a búza- és a kukoricatermesztésben — évről évre nagymértékben növelhette termésátlagait, miközben az ágazatból a munkaerő számottevő kiáramlása folytatódott. A fejlődés szakadatlanul új feladatokat állít a szakemberek elé: a földek jó termő- képessége megköveteli a nagy mennyiségű műtrágya felhasználását, csakhogy a műtrágya nem válogat — élteti a gyomot, a gazt, a gombákat, a kártékony-növényeket. s általuk a rovarokat is. A jó. hatásos tápszerektől ezek „hozama” is ugrásszerűen növekszik, a műtrágyafelhasználás egy adott színvonalán túl. Hazánk ezt a kritikus mértéket a 70-es évék közepére érte el. ' A fejlett mezőgazdaságokban, szerte a világon, végbement ez a folyamat. A nemzetközi tapasztalatok szerint már az is ismert, hogy a hektáronkénti 330—400 kg-os (hatóanyagban számolt) műtrágyafogyasztás felett — álta. Iában 60 kg műtrágyához 40 kg növényvédő szert is felhasználnak azért. hogy a nagymérvű tápszeradagolás mellett mutatkozó gyomoso- dás ne vezethessen a fajlagos terméseredmények csökkenéséhez vagy stagnálásához. A hazai vegyipar a IV. ötéves tervidőszakban megkezdte a felkészülést a mezőgazdaság fejlődésével óhatatlanul együttjáró, egyre növekvő növényvédőszer-keres. let kiszolgálására. 1971—1974 . között mintegy három és félszeresére emelkedett a hazai növényvédőszer-termelés. A növényvédőszer-ipar fejlesztésére az utóbbi 5 évben csaknem 900 millió forintot költöttek, s ennek jelentős része vállalati forrásból származott. A következő öt évben — e termékcsoportban '— újabb két és félszeres kapacitásnövelésre lesz szükség, hogy az igen gyorsan növekvő szükségletekkel valamelyest is lépést tarthasson az ipar és csökkenthesse a változatlanul magas importot. (Jelenleg a mezőgazdaság növény védőszer-szükségletének kétharmada import, jó része - . tőkés.) A következő 5 évben azonban már aligha lehet majd a fejlesztést olyan módon és viszonylag kevés pénzzel megoldani, mint eddig. Ennek az a magyarázata, hogy az utóbbi 5—6 évben a gyárak többnyire meglevő kapacitásaikat állították át más termékek gyártásáról — nö- yényvédőszer-termelésre. Ha gépet esetleg vásároltak is, építeniük nem kellett. 1980- ig azonban építeni is kell a további termelésnövelés érdekében. Ezért a tárca, mintegy 10 milliárd forintot irányzott elő ennek az ágazatnak a fejlesztésére. Tízszeresét az előző 5 évben erre a célra fordított összegnek. Ebből viszont már telhet az alapanyaggyártás fejlesztésére is. ívj indez. a hazai tervek1 * kel együtt, megteremti annak lehetőségét, hogy a mezőgazdaság a következő években is gyors ütemben korszerűsödhessen és ne billenjen meg a nagyobb hozamokat biztosító vegyszerek egyensúlya a növénytermesztés technológiájában. Gerencsér Ferenc Hatvani „gázos” ügyek Lassan a finishez érkezik Hatvanban a gázbevezetési program, s mintegy 1100 család most azért szurkol, hogy ígéret szerint október hónapban már földgázzal főzhessen, fűthessen otthonában. A második esztendeje folyó nagyszabású munka üteme nem volt mindig egyenletes. Emiatt sokan az átadás eltolódásától tartottak, s a nyár folyamán fűtőolajat, szenet vásároltak óvatosságból. Kétségtelen, hogy különösen a Mező Imre ■ úti lakótelep nem úgy néz ki pillanatnyilag, mint ha két hónapon belül itt gázszolgáltatást lehetne remélni. Régebbi, majd újra ásott és betemetetlen árkok szab- dálják keresztül-kasul az épületek közét, felhasználatlan acélcsövek fekszenek szanaszét, s kevés a mozgó ember, aki velük foglalatoskodna. A belső, lakásokban folyó vezetéképítés még nyugtalanítóbb. Igaz, nem a sí, Kilencvenezer kiBeméVer garancia Az Országos Gumiipari Vállalat Kerepesi úti telepen készülnek az autóbuszokhoz és a kamionokhoz az acélradiál gumiabroncsok. Az igen jelentős exporttevékenységet folytató gyár az acélradiál abroncsokra kilencvenezer kilométer garanciát biztosít. (MTI Foto — Balaton Józsefi legelső tervben szereplő 640 állami lakásról van szó, mert azok kapcsolásra készek, akár holnap gázzal lehetne fűteni bennük. Inkább 303 szövetkezeti, illetve 132 OTP-lakás idei gázellátása lóg a levegőben. A bizonytalanságot az okozza, hogy a TIGÁZ egri üzemegysége, amely a belső szerelést vállalta, még a terveket sem készítette el, holott július elején el kellett volna kezdeni a munkákat. Bezzeg a szo- boszlóiak! _ . TÜL A NEHEZÉN — Gyakorlatilag munkánk nehezén túljutottunk, s tartjuk az októberi átadáshoz szükséges ütemtervet — fogadott bennünket főhadiszállásán Alberti Sándor művezető, a TIGÁZ központi építési üzemegysége által vállalt külső kivitelezés irányítója. — A városon kívül eső fogadó állomástól a Münnich Ferenc- és Mező Imre úti lakótelepig lefektettünk 4570 méter közép- nyomású vezetéket, s jelenleg az épületekhez szolgáló csatlakozásokon dolgozunk. Ahogy tapasztalni lehet, az utóbbi feladat okozza nekünk a legtöbb gondot. Any- nyi a dokumentálatlan föld alatti vadvezeték, hogy nem győzzük a kutatóárkokat ásni, máskor pedig postai kábelbe, elektromos vezetékbe, vagy éppen vízcsőbe ütközünk. Ez természetesen visz- szavet bennünket. Mint ahogyan a már árokba került csőrendszert sem fedhetjük be, amíg a varratok röntge- nezése, a szigetelés műszeres felülvizsgálata meg nem történt. Emiatt tűnik úgy, hogy talán lazsálunk. Állítom, szó sincs róla. S ha csak hosszan tartó esőzés nem köszönt ránk, akkor szeptemberben minden külső munkát átadunk a városi tanácsnak, s velünk együtt végez a lakások bekötésével, a gázórák felszerelésével, ellenőrzésével egri üzemegységünk. — ■LIT 'AMI ÄÄTRA VAN % * fsp» <&. J Látogatásunk során igyekeztünk pontosan tájékozódni, hogy miféle feladatokkal kell a gázvezetéket fektető brigádoknak megküzdeniük a következő hetekben. A Mészáros Lázár utcában az árok visszatöltése például azért késik mindmáig, mert a hegesztett < cső varratok a röntgenezéskor negatív eredményt mutattak. Itt műszaki hibapótlásra kerül sor. A gerincvezeték végénél, a Tabán utcában meg kell építeni a nyomásszabályzó állomást is, ahonnan tulajdonképpen szétáramlik a földgáz a lakótelepi házakba, otthonokba. Gond továbbá, hogy a gerincvezeték fektetésivel kapcsolatos vasútátfúrás nem készült el. Ä műveletet sajtolással végzi a TIGÁZ egyik alvállakozó- ja, s hó végéig kész munkát ígér. A Zagyva vízmedrén sikerrel átvezették már a 300 milliméteres gázcsövet, elmaradt azonban a két töl~ tésoldal keresztezése. Alberti Sándor ennek megoldását szintén augusztus végére helyezte, s most már csak Simon Sándor, Lövei Imre, Szlávik Sándor kubikosbri- gádjain, Kiss Antal hegesztőin múlik, hogy az ígéret valóra váljék. Majd következik szeptember, a legkritikusabb néhány nap, amikor a Bányaműszaki Felügyelőség megejti a szükséges műszeres ellenőrzést, s a szolgáltató és beruházó vállalattal közösen dönt .a nagy munka átvételéről. * TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK ' —« w Benyomásaink a külső fektetést, szerelést illetően kedvezőek voltak. Hiszünk a művezetőnek, hiszünk a keze alatt dolgozó mintegy harmincfőnyi gárdának, amely tíz esztendeje hajt együtt, s nemigen maradt adós a vállalt feladatokkal. A szövetkezeti lakások belső szerelési munkáit illetően azonban inkább állunk Takács Péter oldalán. A városi tanács műszaki osztályának mérnöke, akinek kezében a gázprogram összpontosul, kérdésesnek tartja, hogy a TIGÁZ egri részlege kötelezettségének az év végéig eleget tesz. Szavait alátámasztják a lakásépítő szövetkezet vezetői is, akiknek a kezében egyébként olyan szerző~ dés van, amely szerint a családi otthonok döntő többségében ez idén kezdődik a gázszolgáltatás. Ha nem történik meg, egyedül az egri üzemegység szakvezetőinek lelkén szárad. S ez még nem vigasz, amikor családok százai mulasztották el a kedvezményes tüzelőakciót! A tisztán látás érdekében jegyezzük le továbbá, hogy a Münnich Ferenc-lakótele- pen és a Mező Imre úton — az eredeti tervnek megfelelően — mintegy 160 szövetkezeti lakás gázellátása csak 1977-ben valósul meg. S ide sorolhatók az OTP-lakások, amelyekbe a gázt szintén csak a jövő esztendőben kapcsolják be, tekintettel a belső szerelés csúszására Vagyis az idei télen nyolcszáznál több hatvani családi otthonban élvezhetik a városi tanács sok millió forintos beruházásának áldását marad „gázos” gond elkövetkező esztendőre isi Moldvay Gvőzj i 19*6. augusztus hed4, ' \
