Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

V'AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/sAAAAAAAA/WAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/ CsütörlHk esti ki'(politikai kommentárunk: A várakozások kormánya SZOKATLANUL TÖMÖK; mindössze nyolcvan oldal az új olasz kormány programja. Giulio Andreot­ti miniszterelnök — mint az’várható volt — kabinet­jének figyelmét a legfontosabb teendőkre irányította, s ezúttal elmaradtak a kormányprogramok nélkülöz­hetetlen kellékei: a szóvirágok. Giancarlo Pajetta, az OKP vezetőségének tagja, találóan állapította meg a tv híradójának adott nyi­latkozatában: új légkör kezd érvényesülni, s a kabi­net programja — ha nem egyezik is mindenben a kommunisták várakozásával — a kibontakozás csí­ráit hordja magában. Az egykori pénz- és kincstárügyi miniszter — Andreotti, tizennyolc minisztersége közül váltakozva állt a hadügyi és e fontos gazdasági tárcák élén — a hangsúlyt az olasz nemzetgazdaság vérkeringésének felfrissítésére helyezte. Elevenre tapintott: a beruhá­zási kedv feltámasztása, új munkahelyek szei’vezése — különös tekintettel a fiatal álláskeresőkre —, vala­mint az import ésszerű korlátozása már régóta ese­dékessé vált az Európa „szegény emberévé” hanyat­lott Itáliában. Elődeinél határozottabban mondta ki, hogy az adócsalók ellen szigorúan fel kell lépni. (Olaszországban sűrűn előfordult, hogy a sok milliós vagy milliárdos forgalmat lebonyolító vállalkozó keve­sebb adót fizet, mint a közepes keresetű hivatalnok vagy szakmunkás.) A DEMOKRATIKUS PÁRTOK máris beleegyez­tek a kabinet programjának végrehajtásába. A tar­tózkodás — fél beleegyezés — Andreotti kabinetje esetére vonatkoztatva azt jelenti, hogy a neofasiszták, a baloldali radikálisok és néhány ultrabaloldali tör­vényhozón kívül a többi párt: a kommunisták, a szo­cialisták, a szociáldemokraták, a republikánusok és a liberálisok, a hét végén várható bizalmi szavazáson tartózkodnak, a kereszténydemokraták pedig támogat­ják az egypárti kormányt. Itália 34. kabinetje — mint ebből kiderül — a várakozások kormánya. Gyors, át­ütő sikert senki sem vár Andreottitől, aki maga is másfél-két évben jelölte meg az intézkedések látható eredményeinek időpontját. ALIGHA VÉLETLEN, hogy éppen őt jelölték a kereszténydemokrata pártban a kormányfői tisztség­re. Baráti körében a legrugalmasabb olasz politikus­nak tartják, s a múlt években tartózkodott minden­fajta kommunistaellenes megnyilatkozástól. Mintha zámított volna rá, hogy most az irányításával meg- lakított kormány léte éppen az OKP magatartásától ügg: a legnagyobb létszámú ellenzéki párt ellensza­vazata a törvényhozásban bukásra ítélte volna a ka- nnetet. Ám a válság elmélyítése további súlyos, drá- nai következményeket vonna maga után. A tartóz- odók tehát lényegében támogatásukról biztosítják a árakozások kormányát, amely nehéz feladat előtt áll: * Alia kátyúba jutott szekerét próbálja biztonságosabb, •■•.ilárdabb tájakra kormányozni. flz NSZK hatóságai durván megsértik a Nyugat-Bérűn helyzetét meghatározó elveket Nyugat-Berlinnek az úgy­nevezett európai parlament választásain való közvetlen, vagy közvetett részvétele — mint a Szovjetunió külügy­minisztériumának augusztus 3-i nyilatkozata megállapí­totta — durván megsértené a városra vonatkozó négyha­talmi megállapodásban rög­zített elveket és súlyos bo­nyodalmakat okozhatna — írja a Pravda csütörtöki számában megjelent kom­mentárjában Lev Sztrzsi- zsovszkij. Mint ismeretes, az EGK állam- és kormányfői nem­régiben megállapodtak ab­ban, hogy a jövőben közvet­len európai parlamenti vá­lasztásokat rendeznek. Az NSZK képviselője kijelentet­te, hogy ezt a döntést Ber­lin nyugati körzeteire is ki kell terjeszteni, a nyugat­német vezetők követeléseit a brit. és a francia küldöttség vezetői tudomásul vették. Hírügynökségi jelentések szerint a nyugat-berlini képviselők az európai par­lament nyugatnémet frak­ciójához fognak tartozni, s míg a Bundestagban csak tanácskozási joggal rendel­keznek, itt az NSZK kül­dötteivel egyenlő jogokat fognak élvezni. Ezek a tervek nyilvánvaló ellentmondásban állnak Nyu­gat-Berlinnek a négyhatal­mi megállapodásban rögzí­tett jogi és politikai státu­sával. A nyugat-berlini kép­viselők törvénytelen európai parlamenti" tagságának eről­tetésével, a városnak a nyu­gat-európai állami-politikai integráció folyamatába való bevonásával az NSZK bizo­nyos körei nyíltan megsér­tik a város helyzetét meg­határozó elveket. Mindezt nem lehet másként tekinte­ni, mint Nyugat-Berlin négyhatalmi megállapodás­ban rögzített helyzete reví­ziójának. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök csütörtö­kön afrikai útra indult. Spanyol amnesztia A spanyol igazságügyminisztérium büntetőintézeteinek igazgatósága a részleges amnesztiarendelet kapcsán szer­dán 25 szabadon bocsátási parancsot adott ki a különböző fegyintézeteknek. Este a madridi Carabanchel börtönből kilenc politikai foglyot bocsátottak szabadon. Az elkövet­kező napokban az igazságügyi hatóságok egyenként felül­vizsgálnak minden esetet és ennek alapján adnak utasítást a politikai foglyok szabadon bocsátására. Felvételünkön: ujjongás fogadta a kiszabadult kommu­nista vezetőket. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS)- ''V'A/V\A/VV\A/W\/VWVVVVVVWV,AAA/VWV\AAAA/\AAAAAAAAA/VV\AAA/VWV» Finnországi látogatások Pori, a testvérváros Természetesen csak vélet­len, de nem jött rosszul kis delegációnk tekintélyének, hogy velünk együtt a jó idő, a napsütés, a meleg is bekopogtatott testvérváro­sunkba, Puriba. Érkezésün­ket megelőzően ugyanis he­tekig hűvös, őszies volt az idő ebben a tágas, zöldtől és virágtól gazdag 80 ezer lakosú városban, ahol na­gyon vártak már bennünket, olyannyira, hogy még a szál­lodai szobáinkat sem foglal­hattuk el, máris várt, foga­dott bennünket Martti Sini- salmi úr, Pori polgármeste­re. A nagy igyekezet azért volt. mert Sinisalmi úr cso­magjai már Helsinki felé tartottak és ő is útra kész volt; Magyarországra, Eger­be készült. A két város ve­zetői, mint régi ismerősök, barátok köszöntötték egy­mást. hiszen vendéglátóink közül is többen jártak már Egerben. Pori és Eger közölt egyéb­ként 1973 óta áll fenn kap­csolat. A testvérváros ki­alakításának lehetősége Lo- sonczi Pál Poriban tett lá­togatásakor — egyébként Losonczi Pál az egyedüli ál­lamfő, aki eddig Poriba lá­togatott — vetődött fel, az ottani vezetők kezdeményez­ték -és Egert jelölték meg Qjimim í 1976. augusztus 6., péntek testvérvárosuknak. A kap­csolat megteremtése óta. az eltelt három év alatt járt Egerben a finn közoktatási miniszter, sőt a jelenlegi mi­niszterelnök is, Heikki Kos­ki, Pori előző polgármeste­re, aki úttörője és apostola volt a két város testvérkap­csolatának. Ellátogatott már Egerbe a városi tanács el­nöke, a Finn—Magyar Ba­ráti Társaság titkára, ügy- . véd, újságíró, építési szak­emberek, énekesek, sporto­lók és tőlünk is ellátogat­tak Poriba városi párt- és tanácsi vezetők, szerepelt ott az Építők Kórusa, sporto­lók, munkások, értelmiségi­ek — évről évre gyarapodik azoknak a száma, akik sze­mélyes benyomásukat és sok jó ismerőst, barátot találtak meg egymásban. De nem­csak Poriban, hanem Tam­perében, ebben a Miskolc- höz hasonló, nagy ipari vá­rosban, vagy Helsinkiben, a fővárosban úton-útfélen ösz- szetalálkozik az ember olya­nokkal. akik jártak már Egerben, ismerik. szeretik Egert. Igaz, legtöbben és el­sősorban a bikavért és az egri borokat sorolják, bi­zonyságául Egerben jártuk­nak, és alig szólnak Eger más érdekességéről, szépsé­géről, nevezetességéről. So­kan jártak tehát már váro­sunkban, de még többen vannak azok, akik szeretné­nek eljutni ide. A Finn— Magyar Baráti Társaságnak ma már több mint 200 tagja van Poriban, akik rendsze­resen találkoznak. tagdijat fizetnek, kiállításokat ren­deznek Magyarországról, Egerről, igyekeznek népsze­rűsíteni, megismertetni mi­nél több emberrel a magyar zenét, kultúrát, a magyar etelek ízét és Eger történel­mi hírességeit. Vendéglátóink gazdag programot biztosítottak, és kevés időt engedélyeztek a pihenésre. Küldöttségünk múzeumokban ismerkedett a finn történeleminél, hagyo­mányokkal, népszokásokkal, iskolákat, sportlétesítménye­ket látogatott meg. Jártunk a kikötőben, ahol a hatal­mas olajfúrógépek összesze­relését tekintettük meg, sza­badtéri színházban tapsol­tunk a nagy igyekezettel, elsősorban a magyaroknak játszó színészeknek, jártunk egy 160 hektáros paraszt- gazdánál. Itt érdemes meg­állni egy pillanatra, mert ez a fiatal, szimpatikus pa­rasztgazda és kedves fele­sége korántsem a tipikus — a rossz, nehéz éghajlatú, olykor 5—6 hektár mocsaras területtel rendelkező — finn parasztot képviseli, hanem inkább egy jól gépesített kö­zépbirtokos családot, akik a gazdálkodás mellett, vagy inkább úgy is mondhatnánk, hogy a gazdálkodástól jóval többet fordítanak a közélet­re, a politikára. Több hely­ség tanácselnöke a gazda, tagja a tartományi képvise­lőtestületnek, nagy érdeklő­dést tanúsít kulturális, fő­leg muzeális kérdések iránt. Küldöttségünk ismerkedett a finn lakáskultúrával, elláto­gatott egy sörgyárba és egy kellemes délutánt töltöttek Pori sportcentrumában. Az egyik maradandó pori élmény volt a találkozás a Finn—Magyar Baráti Társa­ság tagjaival. Poritól távol, egy tó partján játékkal, csó­nakázással, szaunázással egy­bekötött ismerkedés volt ez, ahonnét nem hiányzott a magyar nóta. a tánc, a zene sem. Erre a találkozóra Hel­sinkiből ellátogatott család­jával Heikki Koski úr, aki 10 évig volt Pori polgár- mestere és jelenleg Oyalko Ab — egy nagy állami szesz- és élesztőgyár — ke­reskedelmi igazgatója. De a vendégek, az éneklők, a tán­colok között volt Reijo Le- vander, a pori városi szín­ház igazgatója, a finn—ma­gyar társaság elnöke, Mari­anna Karjalajnem, a társa­ság titkára, a városi tanács titkára, az alpolgármester és Leo Marmio, a tartomány kommunista újságjának szer­kesztője. Vendéglátóink jó része már járt Magyaror­szágon. Egerben, és kelle­mes emlékeket vittek ma­gukkal hazánkról, városunk­ról és csak egy kifogást em­legetnek: nincs még légihíd Eger és Pori között, amely időben közelebb hozná egy­máshoz a két várost. (Folytatjuk.) Fapp János A francia államfő Omai Bongo elnök vendégekén négynapos hivatalos látoga tást tesz Gabonban, majd Mobutu elnök meghívására magánlátogatást tesz Zairé­ben. Giscard d’Estaing itt nagyszabású szafarin vesz részt, oroszlánra vadászik — de eközben természetesen jut majd idő politikai prob­lémák megvitatására is. A bécsi Hofburgban meg­nyílt a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezete (OPEC) pénzügyminisztereinek érte­kezlete. A kétnaposra terve­zett tanácskozáson megfigye­lők lehetségesnek tartják, hogy a miniszterek áttekin­tik az olajárak alakulásával kapcsolatos témakört is. Kissinger — Callaghan párbeszéd LONDON: Henry Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön kétórás eszmecserét folyta­tott Londonban James Cal­laghan miniszterelnökkel fő­ként Afrika déli részének fejleményeit tekintette át Claridge szállóbeli lakosztá­lyán a reggelizőasztal mel­lett mielőtt tovább indult volna kőrútjának következő állomásai: Irán, Pakisztán és Afganisztán felé. Az amerikai diplomácia erőfeszítéseket tesz azért, hogy kimentse a pretoriai rezsimet jelenlegi elszige­teltségéből. Ebből a célból szorgalmazza azt is, hogy a Dél-Afrika támogatta rhode- siai fehértelepes rezsim bé­késen adja át a hatalmat az afrikai többség képvise­lőinek kezébe. A londoni kommentátorok azonban, számolva a dél-afrikaiak és a rhodesiai fehérek csö­könyösségével, nem sok esélyt látnak Kissinger kí­sérleteiben. Az angol miniszterelnöki hivatal szóvivője később megerősítette, hogy Cal­laghan és Kissinger Afrika déli részéről tanácskozott, különös tekintettel az Egye­sült Államoknak Dél-Afrika és Rhodesia iránt követett politikájára. Nem juthattak végső következtetésekre, mi­vel a szóvivő szerint, to­vábbi megbeszélésekre' van szükség, a két kormány kö­zött az említett területek­ről. Amíg ezekre sor nem kerül — fűzte hozzá a szóvivő — Anglia korábbi javaslatai változatlanok, így az is. amellyel Callaghan a rhodesiai választás másfél­két éven belüli kiírását sür­gette most márciusban. (MTI) Újabb rendorsortűz Dél*Afrikában Sokezres tömeg tüntetett Johannesburg elsősorban fekete bőrűek által lakott külvárosában, Sowetóban. A tün­tetés feloszlatására kivezényelt rendőri erők a tömegbe lőttek és négy személyt halálosan megsebesítettek. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Portugál parlamenti vita LISSZABON: A portugál parlament csü­törtökön megkezdte a hét­főn előterjesztett kormány- program vitáját. A vita elő­reláthatólag a jövő szerdán ér véget, vagy szavazással, vagy ha addig nem nyújta­nak be bizalmatlansági in­dítványt — a kisebbségi ka­binet programjának hallga­tólagos jóváhagyásával. Londonban megállt az idő Csütörtökön hajnali há­romnegyed négykor, miköz­ben az alsóház éppen Lon­don pénzügyi helyzetének siralmasságáról vitatkozott, megállt a Big Ben. Az an­gol parlament híres torony­órájának harangjátéka két harsányat ütött, aztán nagy csönd lett a város felett. Az ágyból kiugrasztott szerelők megállapították, hogy a baj ezúttal komoly, s hogy a ha­talmas mechanizmus, ame­lyet 1859. május 31-én indí­tottak be, szervi bántalmak- ban szenved. Attól félnek, hogy hónapokba tellik, amíg az óra megindul és az ismert dallamok megint fel­csendülhetnek. Legutóbb januárban tör­tént valamilyen mechanikai baj a tizenkilencedik szá­zad híres öklözöjéröl, Ben­jamin Cauntról, ,.Ben”-nek becézett óra szerkezetében. Előfordult, hogy portörőlt felejtettek az óraműben, egy ízben pedig seregélyraj mi­att állt meg London fölött az idő. 1941. május 10-én is leállt a Big Ben, állítólag amiatt, hogy a Westminster tornyát német lövedék érti. I *

Next

/
Thumbnails
Contents