Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-06 / 185. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVU. évfolyam, 185. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1975. augusztus 6., péntek Aczél György nyilatkozata a TASZSZ-nak: A helsinki tanácskozás fontos előrelépés az enyhülés útján Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese válaszolt Jevgenyij Popovnak, a TASZSZ tudósítójának kérdéseire. — A helsinki záróokmány megvalósításának első éve az ön véleménye szerint milyen kedvező eredményeket hozott? — A helsinki tanácskozás óta eltelt évben Európa előrehaladt az enyhülés útján. Szélesebbé váltak az államközi kapcsolatok, bővült együttműködésük, sikeres erőfeszítések történtek a vitás kérdések békés és igazságos rendezésére, a népek még jobban megismerték egymást. Mindez hozzájárult nemcsak Európa, hanem a világ más térségei politikai légkörének javításához is. A békés egymás mellett élés kibontakozásával földrészünkön is biztonságosabbá vált a népek élete, javultak az építőmunka feltételei a szocialista országokban. A nyugat-európai munkásosztály és néptömegek harca a demokráciáért, a fasizmus és a monopóliumok ellen, új szakaszához érkezett. A békés egymás mellett élés előnyeit Európa minden olyan társadalmi osztálya, csoportja, kormányzati rendszere élvezi, amely nem fogad el a békével szemben semmiféle más alternatívát. Ez az összes antiimperialista, demokratikus és haladó erő, a realitásokat számításba vevő politikai tényező kitartó, következetes küzdelmének eredménye. Annak az eredményes harcnak a gyümölcse, amelyet a szocialista országok, és közöttük a Szovjetunió, különösen nagy kezdeményező erővel, megalapozott, reális és vonzó politikával folytatnak a békéért, a biztonságért, az európai haladásért és együttműködésért, s a földrészünkön megteremtendő gyümölcsöző kapcsolatokért. Földrészünk új arculatának kialakításában nagy szerepet töltött be az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Leonyid Brezsnyev elvtárs nemrég tett nyilatkozatában joggal állapíthatta meg, hogy földrészünk az európai biztonsági értekezlet megrendezésével, a világpolitikában jelentősen magasabb szintre emelkedett, mint amelyen annak előtte volt. Bár a helsinki záróokmány hosszú időre szóló akcióprogram, már most látható, hogy a közösen megfogalmazott alapelvek egyre inkább az államok közötti kapcsolatok alapvető normáivá válnak. Bebizonyosodott, hogy a helsinki tanácskozáson — mint Kádár elvtárs mondotta — „Nem voltak sem győztesek, sem legyőzöttek, ott nyertesek voltak, s mert minden nép, amely ott képviselve volt, nyert ezzel az értekezlettel.” Az európai kommunista és munkáspártok júniusi berlini konferenciája megalapozottan hangsúlyozta, hogy Helsinki újabb távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további erősítése, minden európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztése érdekében. — Az ön véleménye szerint milyenek az enyhülés további elmélyítésének távlatai az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának fényében? — Hosszú és küzdelmes volt az út az 1969-es budapesti felhívás aláírásától a záródokumentum aláírásáig. S az azóta eltelt év tapasztalatai is jelzik, hogy a végrehajtás sem lesz egyszerű. Az elmúlt időszakban elért eredmények az enyhüléssel szembenálló erők elleni harcban születtek. Az imperialista körök korábban az európai biztonsági tanácskozás sikeréért állhatatosan küzdő szocialista országokat azzal vádolták, hogy önös, egyoldalú érdekekből szorgalmazzák a megállapodást. Most ugyanazok a körök a végrehajtás oldaláról próbálnak támadni. A 29 testvérpárt berlini értekezletének dokumentuma és a Helsinkiben elfogadott záróokmány világosan megmutatja azt az utat, amelyen eljuthatunk a béke és a haladás Eruópájához. Népünk és kormányunk örömmel üdvözölte a Helsinkiben aláírt záróokmányt, és munkálkodik az abban rögzített alapelvek egységes és kölcsönös végrehajtásáért, a kapcsolatok, az együttműködés bővítéséért. Válaszát így fejezte be: A helsinki tanácskozás fontos előrelépést jelentett ennek a folyamatnak az erősítésében és reményt keltő távlatokat mutatott. (MTI) Libanon: Tűzszünet fegyverzajjal Megkezdhették a sebesültek elszállítását a Bejrút melletti Teli Zaatar palesztin menekülttáborból. Becslések szerint mintegy 4 000 palesztin és libanoni sebesült vár elszállításra. (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) A csütörtök reggeli első jelentések szerint a tűzszünet életbelépésének időpontjában valamennyi libanoni fronton hallgattak a fegyverek. A tűzszüneti megállapodást ellenőrző Szíriái—libanoni—palesztin bizottság a délutáni órákban tartotta első ülését egy Bejrúttól mintegy 25 kilométerre levő hegyvidéki városkában. Mint az ülésen elnöklő Hasszán Szabri El-Kholi, az Arab Liga libanoni különmegbízott- ja közölte, Szíriát Khaddam külügyminiszter képviselte a bizottságban, a palesztin küldöttséget pedig Kaddumi Hirosimában megszólalnak a szirénák Hirosimában ma reggel, helyi idő szerint 8 óra 15 perckor megszólalnak a szirénák, hogy az atombomba ledobá- sának 31. évfordulójára emlékeztessék a város lakóit. Az 1945. augusztus 6-án ledobott atombombának még. ma is vannak áldozatai. A hirosimaiak ezreit kezelik abban', a kórházban, amelyet 1956-ban a bombatámadás károsultjainak gyógykezelésére alapítottak. vezeti. El-Kholi arról nem nyilatkozott, hogy ki képviseli a libanoni jobb- illetve baloldalt. Kaddumi egyébként szerda este Damasz- kuszban találkozott Jasszer Arafattal. A csütörtök reggeli fegyvernyugvást megelőzően szerda este és az éjszaka jelentős részében Bejrút kü lönböző negyedeiben még mindig voltak összetűzések A harcok és a Teli Zaatar menekülttábor sebesültjeinek elszállításával kapcsolatos nehézségek arra késztették az akciót irányító Vörös- kereszt vezetőit, hogy elhalasszák a csütörtökre tervezett evakuálást. Mint szer dán este közölték, a sebesültek elszállítását pénteken folytatják, addig pedig fe lülvizsgálják a mentési akció szervezését. Tájékoztató az első félévi külkereskedelmi forgalomról A Külkereskedelmi Minisztérium összesítése szerint az első félévi külkereskedelmi forgalma alapjában a népgazdasági tervben kitűzött célokkal összhangban alakult. Devizában mérve mind a rubel-, mind a dollár- elszámolású export nőtt. Devizákban mérve az első félévben mintegy 6 százalékkal exportáltunk többet és 9 százalékkal kevesebbet hoztunk be, mint a múlt év azonos időszakában. Rubelelszámolású forgalmunk — devizában számítva — 180 millió rubellel volt nagyobb, mint a múlt év első felében. A kötésállomány a szocialista országokkal kielégítő. Megalapozottan számíthatunk arra, hogy az éves teljesítés a tervben és az államközi megállapodásokban előirányzottaknak megfelelő lesz. Exportban és importban is ugyan előfordulhat, hogy a kontingentált termékek közül néhányat áruhiány, a felhasználói igény hiánya miatt vagy más okból nem szállítanak le egymásnak a vállalatok, illetve ezeket más termékekkel helyettesítik, egészében véve azonban tervszerű teljesítéssel számol a Külkereskedelmi Minisztérium. A tőkés export dollárban számítva 3 százalékkal emelkedett, de jelentősen csökkent az import. A minisztériumban különösen a vegyipar eredményeit tartják örvendetesnek. Termékeink nagy része exportképes, s az első félévijén jóval több vegyicikket adhattak el a világpiacon, amint amire eredetileg számítottak. Most már kedvezően éreztetik hatásukat az újonnan üzembe helyezett beruházások, köztük a Péti Nitrogénművek új részlegei, amelyek értékes exportcikkeket is kibocsátanak. Az importnak a múlt évi szinthez viszonyított lényeges csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly a behozatal jelentős mértékben megugrott. Egyes termékekből a behozata most a normális szintre állt vissza. Egyébként ez év első felében körülbelül 12 százalékkal volt magasabb az import, mint 1974 hasonló időszakában. Az esztendő további részében a behozatal megélénkülésével lehet számolni, a tervezett mértéket éves szinten azonban valószínűleg a tőkés import nem éri el. A külkereskedelmi cserearány az első félévben körülbelül 7 százalékkal volt jobb számunkra, mint a múlt év első felében. Ezt a 7 százalékos arányt az egész év folyamán valószínűleg nem tudjuk tartani, mert az általunk importált nyersanyagok ára ismét emelkedésnek indult, így is a számítások szerint 1976-ban 5 százalékkal lesz magasabb a magyar exporttermékek ára az importcikkekéhez viszonyítva, mint a múlt esztendőben. A jelek szerint az ország idei külkereskedelmi mérlege kedvezőbb lesz, mint tavaly, s jobb lesz a tervezettnél is. A Külkereskedelmi Minisztériumban azt is elmondták, hogy az első félévi eredmények jó alapokat teremtettek az éves külkereske delmi terv teljesítéséhez. A tervezettnél valószínűleg több áru áll rendelkezésre a vegyiparban, az alumínium- és a feketeíém-kohászatban A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelés időjárás okozta problémái miatt azonban számolni kell egyes élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek exportjának a visszaesésével, amit egyéb termékek exportjával igyekszik majd pótolni a külkereskedelem. A tőkés országokat sújtó recesszió oldódása várhatóan folytatódik, bár a kereslet növekedése rövid távon csak a fogyasztási szektorban várható és nem valószínű, hogy ez gyorsan átterjed a beruházási javakra is. Az élénkülő kereslet hatására változnak az értékesítés és a beszerzés feltételei is. Borbély Ssidor Hevesen Tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott az MSZMP heves; járási párt-végrehajtóbizottsága. A testület megvitatta az 1976. I. félévi cselekvési program teljesítését. A járási párt-végrehajtobizottsági ülésen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője is. Bemutató időben Mj íglepetlen kaptam föl 1 1 a fejem egy értekezleten. Országos nagyvállalat műszaki igazgatója fejtegette, milyen lehetőségekkel számolva tartják mégis megvalósíthatónak nagyszabású terveiket A tények tárgyilagos felsorolása közben azonban egyszercsak félretette jegyzeteit és arról kezdett beszélni, hogy hiába a sok-sok milliós műszaki fejlesztés, ha az embereket nem készítik fel jó előre az új technika igénybevételére. Náluk ezt is megtervezik, tudatosan építenek a munkások érdeklődésére, újdonságok iránti fogékonyságára, hogy mire felszerelik, már ismerősként kezelhessék az új gépeket, berendezéseket. Nem kell szakembernek lenni hozzá, hogy ember és gép egymásra utalságát, kölcsönhatását, elválaszthatatlan kapcsolatát megértsük. Az én meglepődésemet sem ez váltotta ki, inkább azon lepődtem meg, hogy a jelenlevő szakemberek mennyire az újdonságnak kijáró érdeklődéssel figyeltek föl. Ha rövid időre is, de hamarosan ez a tulajdonképpen „műsoron kívül” elhangzott megjegyzés került a vita középpontjába. Mert mint kiderült: megfelelő módszer alkalmazásának szükségességét máshol is érzik, csak éppen nem mindenütt csinálják. Nincs hozzá idejük, erejük, nem tudtak kellő formát találni — az ok többnyire mindenütt ugyanaz. És a következmény: nemcsak az új gépek felszerelése, beállítása telik hónapokba, újabb heteket, hónapokat vesz igénybe, amíg a munkások megbarátkoznak velük, kiismerik őket, „ki tudják hozni” belőlük a várt teljesítményt. Soha nincs annyi várakozás, idegeskedés, izgalom a műhelyekben, üzemrészekben, mint ilyenkor. Aki ismeri a gyárak belső életét, jól tudja ezt. A próbaüzemelésnek nevezett kipróbálási időszakban együtt izgul, lelkesedik és káromkodik a mérnök és a munkás, mindig kevés a nyolcórai munkaidő, amíg nem működik olajozottan az új gép, gépsor, senkiben nem oldódik a feszültség. Ilyenkor, az együttes felelősség szorításában mutatkozik meg igazán, mennyire egymásra utalt a gép és az ember, a munkás és a mérnök. Azon az értekezleten mindezt abban foglalta össze a jegyzeteit félretevő műszaki igazgató, hogy a munkások fogékonyak az újdonságok iránt. Bebizonyosodott előttük, hogy nem kell félni tőlük. Nem a kenyerüket veszélyeztetik, hanem köny- nyítik a munkájukat, megkímélik fizikai erejüket. Ma már idősebb munkásoknak is ritkán jut eszükbe, hogy még tizenöt-húsz éve is gyakran palotaforradalom tört ki egy-egy műhely felújításakor. Sistergő indulatok csaptak össze, találgatták, hol szorítanak majd a normán, mennyivel lesz kevesebb a borítékban. Következetes bérpolitika, folyamatos technikai megújulás feledtette el a rossz emlékeket. És tette nyilvánvalóvá; az új technika nem azért van, hogy kevesebbet keressenek, hanem hogy ugyanazzal vagy éppen kevesebb erővel, több legyen a termelés. Még az asszonyokat is az újdonságok pártjára sikerült állítani ezzel a következetességgel, pedig sokáig — talán emlékszünk rá — őket emlegettük a korszerűtlen megoldások legharcosabb védőiként. Náluk persze bizonyára a háztartási gépek térhódítása is hozzájárult az előítéletek feloldódásához, de mindenesetre; ma már segítséget, könnyebbséget várnak ők is a gyárban az új gépektől, akárcsak otthon. /"Vülni kell ennek a ^ várakozásteli bizalomnak, örülni a szétfosz- lott félelmeknek. De meg is kell felelni a bizalomnak. Mindenütt kell, hogy legyen idő és alkalom az előzetes ismerkedésre: egyetlen új gép megérkezése sem okozhat meglepetést. V. E. j I
