Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-05 / 184. szám

Fővállalkozások előnyben Exportfokozás — szervezéssel A KÜLKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM, a Pénzügy­minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben közös rendelkezésben sza­bályozta az export-fővállal­kozási rendjét, s miután e tevékenység általában több­letmunkát és a megszokott­nál nagyobb kockázatválla­lást követel a vállalatoktól, pénzügyi könnyítéseket és támogatást helyeztek kilá­tásba az export-fővállalko­zások résztvevőinek. 1 Mit is jelent a fogalom: export fővállalkozás ? A gép­ipari termékek világkereske­delme az utóbbi 10—15 esz­tendőben új vonásokat mu­tat. A vevők mind szíve­sebben vásárolnak komplett berendezéseket, kulcsra kész gyárakat, működésre kész gépsorokat. A komplett be­rendezések exportját a leg­hatékonyabban a fővállal­kozói szervezetek bonyolít­hatják le. Feladatuk abban áll, hogy összehangolják több alvállalkozó és szállí­tó munkáját, olyaténképpen, hogy a komplett berendezés 1 minden tekintetben megfe­leljen a vevő műszaki kö­vetelményeinek és mindenki betartsa a szállítási határ­időt. ' Azok á vállalatok, ame­lyek készek a hazai terme­lőüzemek, szállítóvállalatok és a külkereskedelem mun­kájának egyeztetésére, e többletmunka révén jelen­tősen növelhetik gépipari cikkeink eladási esélyeit. A fővállalkozás keretében kivitt berendezések aránya teljes tőkés exportunkban 1971—75 között 8 százalék volt, s ez az arány 1980-ra a terv szerint 15—18 száza­lékra emelkedik. A komp­lett berendezések aránya a szocialista országokba irá­nyuló exportban is jelentős: 10 százalék. Nem véletlen tehát, hogy a főhatóságok könnyítéseket ígérnek a fő- vállalkozói export fokozása érdekében. A RENDELKEZÉS ALAP­JÁN lehetővé válik, hogy a fővállalkozónak szállított terméket a termelő vállalat exportként tartsa nyilván, jóllehet, a fővállalkozó for­málisan hazai vevőnek szá­mít. Ez — az export után járó állami visszatérítéssel erősíti az alvállalkozók anyagi érdekeltségét. Egy-egy komplett gyár vagy létesítmény eladása, felállítása nem megy máról holnapra, tehát gondosan ki kell választani, hová érde­mes hosszú szállítási átfu­tással berendezéseket szál­lítani, hogy a kockázat a minimumra csökkenjen. A fővállalkozás ugyanig sokfé­le kockázati elemet hordoz. Az alvállalkozók esetleg nem teljesítik a minőségi feltételeket, vagy a szállítá­si1 határidőt, előfordulhat az is, hogy a hosszadalmas munka közben megváltoz­nak a vevő szándékai. Ezért a fővállalkozók kockázati alapot képezhetnek — álta­lában a szállítások értéké­nek három százalékának megfelelő összeg erejéig. (Ha az exportérték meghaladja a hatmillió dollárt, kérhetik a kockázati alap emelését is.) Ha a fővállalkozó saját eszközeiből nem képes a szállítások finanszírozására, akkor a Nemzeti Bank hi­telt nyújt számára. A fővál­lalkozás sikeres lebonyolí­tása érdekében az üzletekbe bevonható a Külkereskedel­mi Bank is. Erre többnyire akkor kerülhet sor, ha a hazai fővállalkozó külföldi partner közreműködését is felhasználja a szállításhoz, például közös vállalkozást létesít. Ilyen szervezeti for­mában bonyolított le sike­res export-fővállalkozást például a Transelektro a Fiat-céggel, más esetben len­gyel vállalattal. A fővállalkozás - keretei között érdemes a KGST-or- szágok vagy más országok vállalataival kooperációs együttműködést kialakítani. Ilyenkor a legcélszerűbb forma az úgynevezett tárna- sági szerződés. Közös vál­lalkozást elsősorban hazai vállalatok együttműködésé­vel érdemes létesíteni. En­nek előnyeit jól példázza a Metrimpex, a Technoimpex és a Gépexi társasági szer­ződése, amelyet komplett oktatási rendszerek export­jára hoztak létre. A fővállalkozás tehát — sokféle bonyodalma és koc­kázata mellett is — tekin­télyes előnyökkel kecsegtető exportüzlet. A vevőknek — elsősorban a fejlődő orszá­gokban — szellemi értékek­re van szükségük. Hiába vásárolnak gépeket, ha — szakemberek hiányában — nem képesek azokat haté­konyan működtetni. Ezért terveket, technológiai leírá­sokat ég szakembereket igé­nyelnek. A szellemi értékek exportjához pedig rendsze­rint áruexport is kapcsoló­dik. A fővállalkozások egyik fontos célja ennek előmozdí­tása. Az sem elhanyagolha­tó szempont, hogy a komp­lett berendezésekben elad­ható egy eor olyan hazai termék, amelynek kivitelé­re egyébként aligha került volna sor. Tehát a fővállal­kozás önmagában is növeli az exportot — pusztán e magasrendű szervezési for­ma alkalmazásával. IGAZ, A FŐVÁLLALKO­ZÓ nagyobb felelősséget és több munkát vállal. Ez azonban busásan megtérül, érdemes tehát a vállalatok­nak szorgalmazniuk a fővál­lalkozásokat. L. P. Pendliző patikus Avagy: öröm és üröm Lőrinciben Lőrinciben, szemközt a tanácsházávaíl, szép és új emeletes épület kelleti ma­gát- A nagyközség egészség­ügyi központja. Ez év tava­szán avatták, s költsége jó­val hárommillió forint fe­lett van. Az összeg egyhar- madát fedezte csupán a Gyógyszertár Vállalat me­gyei központja, a többit esz­tendőkön át a helyi tanács spórolgatta össze fejlesztési alapjából. Kellett már ez a központ a településnek. Korábban évszázados vályogházban húzódott meg a patika, az orvosok saját rendelőikben fogadták a beteget, a gyer­mekgyógyászati szakrende­lés pedig teljesen hiányzott a községből, noha — ideszá­mítva Selypet, Petőfibányát és az erőmű lakótelepét — a vezetőknek tízezer lélek egészségügyi ellátásáról kel­lett gondoskodniuk. Üres rendelők A héten Lőrinciben jár­tunk, kíváncsian: mennyire felel meg az igényeknek a nagyközség új létesítménye. S az első meglepetés a ta­nácsházán fogadott bennün­ket. Érdeklődésünkre el­mondották, hogy mindmáig majdnem hiábavaló erőlkö­désnek tűnik a helyiek anya­gi áldozata. Csak egy gyógyszerés há­zaspárt sikerült a községben letelepíteniük, a másik két rendelőnek, valamint az emeleten húzódó összkom­fortos családi otthonoknak nincs lakójuk. Az egészség- ügyi ellátás pillanatnyi álla­potát még csak súlyosbítja, hogy Petőfibányán is üres az égyik körzeti orvosi hely­ik: gyakorlatilag annyit je­lent, hogy öt körzet minden feladatát, beleértve a hét végi ügyeleteket, három szakem­bernek kell ellátnia. Az új központ egyik rendelőjében például dr. Böze Zsolt fo­gad hetente három alkalom­mal. Közbeeső napokon a távol eső második körzet rendelőjébe kell járniuk a betegeknek. Tiszoczi István tanácstit­kár meglehetősen rezignált, amikor a jövendőt illetően faggatjuk. Mondja, hogy mindenfelé hirdetik a betöl­tetlen állásokat, talpalnak a megyeszékhelyre, megoldást azonban csak az ősztől remél­nek. Talán a körzeti orvosi állást sikerül betölteniük egy frissen diplomázó orvos­sal. Hét végi ügyelet Mind orvosi, mind gyógy­szertári szempontból fogas kérdés a hét vépi ügyelet biztosítása az igen szétterü­lő, több részre tagolt nagy­községben. A jó példa azon­ban ragadós! Jelen esetben a Gyöngyös környéki kisebb településekre gondolunk, ahol öt község összefogásá­ból született központi ügye­let. Lőrinciben most hasonló tervet forgatnak fejükben a tanácsi vezetők, öt körze­tükhöz szeretnék társítani Apcot, Rózsaszentmártont, Zagyvaszántót, s a nyolc or­vos minden hét végen a sely- pi cukorgyár rendelőjében tartana felváltva szolgálatot. Az elgondolásnak többféle előnye van, ezért megvaló­sítását feltétlenül érdemes szorgalmazni- A gyári ren­delő centrikus helyen fek­szik, bármelyik körzetből, faluból egyenlő távon köze­líthető meg. Fejlesztésének, korszerűsítésének költségei többfelé oszlanak, így hama­rabb megoldhatók. S ne fe­ledkezzünk meg az orvosok­ról, akikre ilyenformán két- havonként jut megfeszítő, szombat reggeltől hétfő reg­gelig tartó hét végi szolgá­lat. A gyógyszertárban Csak itt „teljes az üzem” látogatásunk alkalmával. S az asztalnál Kasza Jolán asszisztensnő, beljebb pedig Pillér István, a lengő szakál- lú, fiatal gyógyszerész fo­gad szívélyesen. Mint később kiderül, ő sem igazi gazda. Mazolai Istvánt és feleségét helyettesíti második hete. A házaspár, gyermekestől nya­ral valahol. A hélyi viszonyok megítélésére azonban keres­ve sem találtunk volna al­kalmasabb embert Pillér Istvánnál! A központ „pend­lizőként” alkamazta tanul­mányai végeztével, s e mi­nőségben hosszabb-rövidebb ideig szolgált már az egész megyében, Sarudtól a mát­rai falvakig. Végigvezet átmeneti biro­dalmán, a modern és tágas laboratóriumokon, raktára­kon, egyéb kiszolgálóhelyi­ségeken, majd ennyit rrtond: eszményi! Hasonló sizintű, a személyi feltételeknek is maximálisan megfelelő köz­ségi gyógyszertár nincs He­vesben. S mi a véleménye Hordós Győző lakatosnak, vagy pedig a szívével bajló­dó Komjáti Jánosnénak? Gyógyszerüket várva egyön­tetűen vallják, hogy a kör­nyék lakói hálásak lehetnek a községi tanácsnak- Az üres orvosi lakások, rende­lők benépesítését persze sür­getik, mert addig holt tőke jPS fittes ifí László Anna az Ikarus Karosszéria— és Járműgyár * C»# Ir CrÄ# w vACrtf vezető tervezőnője. Munkájához hozzátartozik a jármű, az autóbusz vezetése is. Keze alatt több autóbusz terve is „átfut”, melynek pro­totípusát ő próbálja ki. (MTI fotó — KS) Nyolcmillió forint értékű zöldségvetőmagot adtak el a másodyetésekhez A szárazság miatti termés- kiesés mérséklésére, a ter­melők nagy területen alkal­maznak másodvetést. Egyes növények ismételt termeszté­sével nagyobb mennyiségű alapanyaghoz juthat a fel­dolgozóipar és tovább javul­hat a lakosság ellátása. A Vetőmagtermeltető és -Értékesítő Vállalat a tava­lyinál lényegesen nagyobb készleteket bocsátott rendel­kezésre. Az augusztus eleji összesítések szerint, mintegy 60 ezer hektárra elegendő ve­tőmag talált gazdára, s na­gyobb tételeket vásároltak a kistermelők is, A nagy ve­vők vásárlásainak összesíté­sekor kitűnt, hogy különösen ■a zöldségvetőmagvak iránt volt nagy az érdeklődés. \ a beruházás, bármilyen mu­togatnivaló, s bármennyire büszkélkednek vele a lőrin­ciek. Feketét szürcsölve Szemrevételezvén az alig félesztendős egészségügyi központot, s feketét szürcsöl­ve az inspekciós szobában, beszélgetünk még kevéskét az ifjú gyógyszerésszel. Fe­lettébb érdekel, mi a jó a vándoréletben, amit harma­dik esztendeje választott? Sanda gyanakvásom ha­mar szertefoszlik, s örömmel hallgatom fejtegetését, hosz- szabb távú terveit. Nem a több forint, a vezetői fizetés és a napidíj érdekli. Inkább a tudományos munka, amit napi teendői mellett, család- talanul könnyebben végez­het. Asztalát itt is szakköny­vek borítják, mappáiban pe­dig az egész megyére szóló statisztikai elemzés adatlap­jai, kimutatásai lapulnak. Alaptémája a gyógyszerfo­gyasztás. Ezt mérlegeli, tár­sadalmi, biológiai vetületű­ben, kicsit a jövőre számít­va. A pendlit ugyanis nem tekinti élete végcéljának. Ha betölti a harmincadikat, to­vábbi munkáséveit tudomá­nyos intézetben képzeli el. Nem sikerül? Csinálja to­vább valamelyik falusi pati­kában, majd családot ala­pít- Pest, a városi élet nem bűvöli. A civilizáció eljut mindenhová. De ő sincs le­láncolva, ha a nagyvilágban szét akar tekinteni. Elhagyott falusi rendelők, gyógyszertárak sorjáznak itt és országszerte. Ez jut eszembe. S képzeletben ka­lapot emelek Pillér István­nak. .. Modvay Győző Ezekből mintegy 8 millió fo­rint értékben adtak el. fő­ként uborkavetőmagot. Több mint ötmillió forint értékű zöldborsómagot vásároltak meg az elmúlt hetekben és csaknem 4 millió forint érté­kű zöldbabvetőmag került a földbe az aszály miatt kiesett termés helyettesítésére. Az üzletekben elegendő kis csomagolású vetőmag állt a kiskert-tulajdonosok rendel­kezésére. A vetőmagboltok továbbra is gazdag választék­ban kínálják a különféle zöldségnövények szaporító­anyagait. Az aszály miatt a gazdasá­gokban nem sikerült begyűj­teni a kellő mennyiségű ta­karmányt, ezért sok helyen került sor másodvetésre. Az ehhez szükséges vetőmagok­ból szintén minden igényt ki. elégített a vállalat, különö­sen a napraforgó, a köles. A Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Szakszerveze­tének meghívására néhány napja hazánkban tartózko­dik a Belga Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének delegációja. Tanulmányoz­zák a hazai közlekedést, fő­leg a hajózás helyzetét, va­lamint az ott dolgozók élet- és munkakörülményeit. A delegáció tagjai Tóth Istvánnak, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszer­vezete főtitkárának kíséreté­ben szerdán délután Heves Az utóbbi három-négy hét alatt éi'dekes hidrológiai je­lenség következett be a Tisza magyarországi alsó szaka­szán. A várt apadás helyett emelkedett a vízállás, s egy­ben nagymértékben lassult a lefolyás. A jelenlegi szintnél két kilométeres óránkénti sebességgel szokott haladni a folyó, most viszont alig egy kilométert tesz meg órán­ként. Ennek oka a Jugoszlá­viában épülő törökbecsei vízlépcső részleges üzembe helyezése. Az Alsó-Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóságon ezzel kap­csolatban elmondták, pilla­natnyilag körülbelül mínusz száz centiméteres értéknék kellene lenni Szegednél a folyón, s ehelyett kisebb in­gadozással plusz száz centi­méter körüli értéket mérnek. A jugoszláviai öntözőmű duzzasztó hatása — amint az egyébként várható volt — egészen Csongrádig érezhető a szudáni cirokfű, a takar­mányborsó és .a csalamádé- keverékek voltak keresettek az elmúlt hetekben. Természetesen nemcsak a vetőmag vállalat „termékeit” használták fel a gazdálko­dók, hanem saját vetőmag- vaikat is. Például az állami gazdaságok nagyobb mennyi­ségű kukoricavetőmagot ad­tak át a termelőszövetkeze­teknek. A vidéki határszemlék ta­núsága szerint, az esők nyo­mán kizöldültek a másodve­tésű növények, és a gazdál­kodók abban bíznak, hogy az időjárás kedvezőbbre fordul- fásával sikerül javítani a zöldségkínálatot. A vetőmagboltokban to­vábbra is teljes készletet biz­tosítanak a másodvetések utolsó szakaszához. (MTI) megyébe látogattak. A verw dégek először Szilvásváradon megismerkedtek a Bükk neves idegenforgalmi köz­pontjával és a nagy hírű lipicai ménessel. Ezután Egerbe, a Volán a 4-es szá­mú Vállalathoz látogattak. Balogh Tibor igazgató és Purszky Sándor, a szakszer­vezeti bizottság titkára adott tájékoztatást munkájukról, eredményeikről. A vendégek végül megtekintették a me­gyeszékhely korszerű autó­busz-pályaudvarát. a Tiszán. A három-négy heti időszak elegendő volt ahhoz, hogy Csongrádtól a déli or­szághatárig kialakuljanak olyan mikroorganizmusok, amelyek csak az álló vizek­re jellemzőek. Feltehetően megváltoznak a hordalékvi­szonyok is, például a Maros­ból érkező homok lerakódása növekszik az új-szegedi part. fürdőnél. Ezt a laza lerakó­dást azonban a szokásos ár­hullámok magukkal ragad­hatják. A vízlépcső megépí­tésének egyébként teljes el­készülte után sem lesznek ár­vízi kihatásai, az csupán kö­zepes vízállást hivatott biz­tosítani. a nagy vizeket za­vartalanul átbocsátja. Mmrnm Q 1976. augusztus 5„ csütörtök Belga szakszervezeti delegáció megyénkben Fél sebességgel folyik a Tisza az alsó szakaszon 4

Next

/
Thumbnails
Contents