Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-05 / 184. szám
í 1 € i 5 ■verd a esti külpolitikai kommentárunk: < Csorbuló örökség ALIGHA LEHET CSODÁLKOZNI AZON, hogy ! :< Korzikában töltött szabadságáról visszatért Georges s Uarchais a szokottnál is keményebben fogalmazott ? tedd esti televízió-nyilatkozatában. Mi tagadás, nem < i kormány, hanem — az FKP KB főtitkárának gon- l iol&tát kölcsönözve — a politika szorul átalakításra, 5 ényeges módosításra Franciaországban. ? Márpedig a jelekből ítélve, semmi sem utal ilyes- i fajta változásra. Annál több szó esik a kabinet eset- | leges átalakításáról. Ha a szóbeszéd igaznak bizonyul- s na is, az igazságügyminiszter — Giscard elnök régi ? bizalmasa — aligha válnék meg tisztségétől. Nem s véletlen, hogy őt küldték nemrég Rómába, az elnök ? személyes üzenetével, valamint a franciák támogatási s készségének kinyilvánításával. > KINOS MEGLEPETÉST KELTETT Schmidt kan- \ cellar szándékos „elszólása” a nyugati nagyhatalmak ? Puerto Rico-i megállapodásról. Ami Olaszországban 4 bekövetkezhet előbb vagy utóbb — nevezetesen a | kommunisták bekerülése a kormányzatba —, attól \ bizonyos párizsi körök is tartanak. Ám a nyílt fellé- > pés, a beavatkozás helyeslése belpolitikailag árthat \ Giscard elnök megtépázott személyes presztízsének, s > a kedvezőtlen hatás ellensúlyozására született meg az < olaszoknak felkínált segély ötlete. A nemzeti szuvere- > nitásukra, függetlenségükre mindig oly büszke fran- < ciák körében visszatetszést keltett a nyílt zsarolás és | beavatkozás Puerto Rico-i terve. Túlontúl közeleg < 1978, a francia választások éve, s ha a szavazók a bal- > oldalt juttatnák többségre, tiszteletben kell tartani a < választások eredményét — hangsúlyozta Marchais. | NÖVEKVŐ KATONAI KIADÁSOK az egyik ol- í dalon, hónapról hónapra több és több munkát kere- < ső a másikon. Gyengülő vásárlóértékű frank, emelkedő : árak és változatlanul magas deficit — Marchais így j foglalta össze a dolgozó franciákat leginkább érintő ; j gondokat. A megoldás? Georges Marchais ezzel sem j; maradt adós: „Azokra a változásokra, amelyekre a dolgozóknak és a nemzetnek szüksége van, csak a bal- 1; oldal hatalomra jutása esetén kerülhetne sor” — állapította meg. S nyomatékül még azt is hozzátette: a 1; növekvő elégedetlenség légkörében egyre több gaulle- ista fordul a baloldal, nemegyszer az FKP felé. 1;-A^VVNA^/V^AAA^WVVAAAAA^VNAA/XA^VNAA^AAAWAAAAAA^VWWVWWVVVV Kivégzés Khartoumban 36 százalékkal magasabb nemzeti jövedelem Mihail Leszecsko a KGST-orsságok együttműködéséről — A szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása óta eltelt ötéves időszak fő eredménye a KGST-országok nemzetgazdaságának további fejlődése, a népjólét emelkedése. s ezen az alapon a szocialista országok egységének és összeforrottságának szilárdítása — mondotta többek között a TASZSZ munkatársának Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. dó földgázvezeték, az uszty- ilimszki cellulózkombinát, a kijembajevi azbesztkombinát, vasérckitermelő vállalat stb. öt év alatt a Szovjetuniónak a KGST-tagországokkal lebonyolított árucsereforgalma több mint megkétszereződött. Mihail Leszecsko nyilatkozatának további részében arról szólt, hogy a nemzetgazdaság fejlesztésében és az integráció komplex programjának megvalósításában elért eredmények hozzájárultak a szocialista közösség országai és a KGST nemzetközi tekintélyének szilárdításához, így az utóbbi években megállapodást írtak alá a KGST együttműködéséről Finnországgal, Irakkal és Mexikóval. A KGST-országok, amidőn az együttműködést a komplex program alapján fejlesztik, egyidejűleg cselekvő lépéseket tesznek a világ többi országával való egyenjogú. és kölcsönösen, előnyös együttműködés fejlesztése érdekében is. mondotta egyebek között Mihail Leszecsko. A szudáni ' hírügynökség jelentése szerint a július 2-i puccskísérletben való részvételért halálra ítélt 81 személyen szerdán reggel Khartoumban végrehajtották az ítéletet. A kivégzetteken kívül eddig 14 „összeesküvőt” sújtott a bíróság életfogytiglani, egyet pedig tíz évi szabadságvesztésre. A vád szerint az- elítéltek „háborút indítottak Szudán ellen, és Nimeri elnök hatalmának megdöntésére szövetkeztek”. A hírügynökség bejelentette, hogy további 232 vádlott ügyében az ítélet még ki- V hirdetésre vár. fogad el segítséget A KGST-országok nemzeti jövedelme az 1971-től 1975- ig eltelt időszakban átlagosan 36 százalékkal növekedett, az ipari termelés értéke pedig csaknem másfélszeresére nőtt. Ez újabb meggyőző bizonyítéka a szocialista gazdasági rendszer vitathatatlan előnyének. — Az elmúlt években az együttműködés történetében első ízben dolgozták ki és egyeztették a KGST-országok sokoldalú integrációs intézkedéseinek tervét az 1976- tól 1980-ig terjedő időszakra. E tervben előirányoztak mindent, ami az integrációs létesítmények közös építéséhez és az érdekelt KGST-or. szágokbán a nyersanyag- és fűtőanyagipar. a közlekedés, a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztéséhez, fontos tudományos-műszaki problémák közös megvalósításához szükséges. Csupán a Szovjetunió területén az érdekelt KGST-országok részvételével olyan hatalmas integrációs objektumok épülnek, mint az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati országhatáráig húzóKína nem A Pekinget közvetlenül fenyegető újabb földrengés veszélye csökkenni látszik, bár nem zárható ki teljesen — közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője szeiz- mológusok elemzésére hivatkozva. Eszerint valószínűtlen, hogy a főváros körzetét a Richter-skála szerinti hatosnál nagyobb erősségű földlökések érjék. Ugyanakkor a szóvivő jelezte, hogy az eddigi rengésektől leginkább sújtott Tangsan—Fengmin körzetben még mindig érezhetők utórezgések. A kínai hatóságok változatlanul elsőfokú készültséget tartanak fenn és ez a helyzet — nyugati megfigyelők szerint — még hetekig elhúzódhat. A kínai kormány elutasította Waldheim ENSZ-főtit- kár ajánlatát, hogy a világ- szervezet segítséget nyújt a természeti csapás sújtotta körzetek lakosságának. Mint az ENSZ New York-i központjában kiadott kínai közleményből kitűnik. Kína saját erejére támaszkodva nyújt majd segítséget a földrengés áldozatainak. Az Űj Kína hírügynökség mind ez ideig nem számolt be azokról a károkról, amelyeket a körzet a július végi földrengések következtében szenvedett el. Kínában óriási pusztítást végzett a földrengés. A képen: orvosok vizsgálják a július 28-i katasztrófát túlélő lakosságot Tangsangban. (Népújság telefotó — MTI — KS) Finnországi iátogatások Történelmi bédekker Kállai Gyula finnek és magyarok gyűrűjében. (Fotó: Antal Sándor) 1. Eger—Budapest mikro- busszal 2 óra 35 perc, Budapest—Helsinki TU—154-es sugárhajtású gépen 2 óra 20 perc. Igaz, az előbbi az egyre zsúfoltabb 3. számú főúton, az utóbbi pedig 11 ezer méter magasan, zavartalanul, óránként 900 kilométeres sebességgel halad célja felé. És amíg lent a földön a járművek igyekeznek egymás elé tülekedni, fent le nem írható színék kavalkádja jár láncot előttünk — hajnali fél háromkor a Balti-tenger fölött felragyogó nap kísérőjeként. Egy órával később nappali fénynél nyújtották át csokraikat a finn testvérvárosok képviselői, akik őszinte örömmel köszöntötték azt a 200 fős magyar delegációt, amely Kállai Gyulának, a Politikai Bizottság tagjának, a Hazafias Népfront Orszá- ’gos Tanácsa elnökének vezetésévé! érkezett a barátság egy hétig tartó fesztiváljára Finnországba. Szeged, Székesfehérvár, Salgótarján, Miskolc, Szolnok, Esztergom, Pécs, és Debrecen küldöttségével együtt landoltak Helsinkiben Eger képviselői is, akiket Pori város hívott meg. fogadott és látott vendégül. Eger „színeit” munkások. középiskolai tanár, orvot: újságíró, párt-, tanács' ■ Fiúsági és népfrontvezető '-"ovisélte. A 20 tagú fcü’ uutséget dr. Varga János. Eger Város Tanácsának elnöke és Kovács János. a városi pártbizottság titkára vezette. ★ És most, a megérkezés és a kötelező bevezető után tartsanak velem, ismerkedjünk ezzel a szép baráti országgal, ahol kalauzaink, kísérőink nem engedték idegenvezetőnek nevezni magukat, mert ők, mint mondták, rokonvezetők. S valóban azok is voltak, kedvesen barátok és rokonvezetők. Vendéglátóink még csak egy tartós nyújtózkodást e\rHémw jDIfi. augusztus 5„ csütörtök sem engedélyeztek az éjszakai repülés után, máris autóbuszba ültették a csoportokat és indították őket a testvérvárosokba. Az egriek a szegediek társaságában — akik Turkuba utaztak — indultak a Helsinkitől 280 kilométerre fekvő testvérváros, Pori felé. Ez az út is és az egész finnországi utazgatás nemcsak igazolta, hanem túl is szárnyalta mindazokat az el- - képzeléseket, amelyeket Finnországról tudtunk, magunkkal vittünk. Gyönyörű ez az ország. Égbe nyúló, haragoszöld fenyvesekkel fehér törzsű nyírfák váltják egymást, időnként kék hátú tavak, sárguló repcetáblák, méregzöld gabonaparcellák törik meg az erdők folytonosságát. A fenyvesek közé élénk, sokszínű házak, gyárak, városok ékelődnek. A harc itt még ma is folyik az ember és a vadon között. A jég alkotta sziklás talaj, a sűrűre nőtt erdők útját próbálják állni a civilizálódás- nak, de a győztes az ember, amely keményebb és erősebb a természetnél: Az ember a győztes, aki erdőt irt, csatornát ás, óriási fenyőket dönt, gabonát termel és állatot nevel, gyárakat, városokat rajzol az erdők helyén a térképre. Azt mondják, Finnország a fény és a víz birodalma, a sok ezer tó, a tengermosta lágy sziklapartok és az éjféli nap országa. Valóban, a finn táj két alapvető és uralkodó jellege a fa és a víz. Az ország területének 68,4 százaléka erdő, nem egészen 10 százaléka víz, és mindössze 9,6 százaléka a Megművelt föld. Azt is mondják, hogy az erdők tartják el a finneket. A titokzatosan, félelmetesen zúgó fenyőóriások és a szellőben is félénken rebbenő nyírfák, amelyek összeölelkezve kelnek lábra, hogy a folyók hátán — úszó tutajokként — a feldolgozó gyárakba jutva fehér tekercsekké alakulva a finn papír alakjában eljussanak a világpiacra. Óriási és meghatározó a fa, a papír jelentősége a finn gazdaságban. A papírgyártó ipar korszerű, állandóan tökéletesedő technikára épül és bár fogynak, egyre dőlnek, pusztulnak a hatalmas fenyők, ismételten megújulnak a finn erdők: fiatal csemeték nyújtózkodnak, erdőgenerációk sorakoznak, ígérnek jövőt és viszonylag jó életet. Megújulnak, mint ahogyan újult és újul az ember is, amely uralkodik a tavak és az erdők országán, és aki kemény munkával, hallatlan akarattal és szorgalommal tette szolgájává, termővé a vadont. Erdőt irtott, csatornát ásott, magot vetett a sovány sziklás talajba, amelyet valaha a jég alakított ki és életet csikart ki belőle. A finnek olykor tréfás keserűséggel mondják, hogy az ősök nem ezt a mostoha tájat keresték, de hát ezt találták. Viszont a szűkösséget, olykor a zordságot, a táj szépségével, megszámlálhatatlan szigettel, mindig friss és pezsdítő levegővel, hosszú, de nem embertelen téllel, meleg, pihentető nyárral és fehér éjszakákkal — a nyári hónapokban naponta 22 órát süt a nap — egészítette ki ráadásként a természet. A finn nép megszerette, meghódította és sok-sok szenvedés árán megvédte a számára nem mostoha földet. Harcolt az elnyomó svéd hercegségekkel és az árnyékként felette sötétülő cári Oroszországgal szemben. És ahogyan behódolt a természet, az erdő, ahogy a mezők szélén nőttek a falvak, a városok, a tájjal együtt alakult és formálódott a társadalom, még ha ez a társadalom olyan volt és Olyan ma is, hogy kinek milyen és mennyi a földje, az erdeje, a háza — olyan az ember és olyan a hitvallása a hazájáról és a világról. Nem mindegy, hogy kastélyban, vagy kunyhóban születik-e, él-e valaki. Sokszor lecsapott a cári kard ebben az országban a tüntető munkásokra, az 1905-ös oroszországi forradalom hatására azonban megmozdult Finnország is, a munkások a függetlenségért, a szocializmus eszméiért vonultak énekelve az utcákra, de önállóságot csak a pro- letáriátus Oroszországa, Lenin adott Finnországnak. Az orosz példa nyomán itt is összecsaptak az erők, vörösök és fehérek álltak szemben egymással a kettészakadt országban. A forradalom elbukott, tobzódott a gyűlölet, a bosszú, az egész ország egy nagy internáló táborrá vált, de mert a munkás-, a dolgos kézre szükség volt, kinyíltak a börtönkapuk,, kezdődött — vagy folytatódott? — a küzdelem a létért, a természettel és az elnyomókkal szemben. Gazdasági válság, munkanélküliség gyengítette, a nacionalizmus szította gyűlölet gyilkolta a népet. S bár 1932-ben a finn kormány megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval, az imperialista hatalmakra támaszkodva, kommunistaellenes külpolitikát folytatott. A reakciós Man- nerheim — a szobra Helsinki egyik nagy terét díszíti — 1939—40-ben belehajszolta az országot az úgynevezett „téli háborúba” a Szovjetunió ellen. Mindössze egy fél évig tartott ez a háború, az 1940 márciusi békeszerződésben Finnország lemondott Nyu- gat-Karéliáról és 30 évre bérbe adta a Hanko-félszi- gelet a Szovjetuniónak. 1940 őszén német csapatok szálltak partra Finnországban és 1941 júniusától 1944 szeptemberéig Finnország részt vett a Szovjetunió elleni háborúban. az 1944 júniusi súlyos viborgi vereség után azonban kénvtele.n volt fegyverszünetet kérni. ★ Hideg, kemény, kegyetlen évek voltak ezek a finn nép életében és keserű lecke értelmetlen harcuk. De végre megszületett az óhajtott béke. A csonka, megtépett fenyőóriások alatt a füstölgő városok, gyárak romjai között kesereg, éhezik a nép, amely azonban sokat tapasztalt, tanult és látja: az élet nem térhet vissza a régi vágányra. Űj politika formálódik, színre lép, előjön a föld alól a kommunista párt, a nép legjobbjai fegyverrel szállnak szembe a fasiszta megszállókkal. S egyre többen vannak, akik közeledést, barátságot, tárgyalásokat sürgetnek a hatalmas szomszéddal, a Szovjetunióval. Egyre nagyobb azoknak a száma, akik azt vallják: másként is nézheti egymást a két nép, nemcsak célgömbön, irányzókon keresztül, fegyverrel a kézben. A háború után nehezen szedi a levegőt az ország, de aztán lépés lépést követ. Á gyárak gépei megindulnak, otthont keresnek és teremtenek a volt frontkatonák. A romok helyett új házak épülnek, amit a bomba, gránát pusztított, helyreállítja a kéz. A munkásosztály érzi, mutatja erejét, sztrájkokkal, tüntetésekkel „nyomja” a politikusokat, a békés együttélés politikája felé. 1948 Helsinki — az olimpia éve. Nemcsak a zászlók lobognak, és a békegalambok röpködnek, nemcsak új kikötő, repülőtér és vadonatúj szállodák épülnek, hanem a közösségi szellemből, az összefogás erejéből is kóstolót kap az ország közvéleménye. Az olimpia két ünnepi hete után — amely a magyar sportolóknak is felejthetetlen marad — a nép, amely hétköznapjait éli, reálpolitikusaival együtt egyre több és hatásosabb lépést tesz a külpolitikai semlegesség, a Szovjetunióval való kapcsolat erősítése felé. Kekkonen, a kiemelkedő finn államférfi — elődje, Paasikivi politikáját folytatva — előbb, mint miniszterelnök, később külügyminiszterként, 1956 óta pedig köztársasági elnökként elévülhetetlen, lörténelmi érdemeket szerzett a finn—; szovjet közeledésben, Finnország semlegességének megteremtésében és Euróoa biztonságának előmozdításában. Hosszú, nehéz volt az út, amíg a hitleri szövetségtől a finnek eljutottak addig, hogy házigazdái Ehettek Európa biztonságának. Papp János (Folytatjuk.)
