Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-28 / 203. szám

\ Iparosodó építés — tartalékkal Az Ózdi Kohászati Üzemek legújabb gyáregységében, a rúd- és dróthengcrműben idén kezdődött meg az üzemszerű termelés. Rudat január 1-től, drótot április 1-től hen­gerelnek itt. A gyárrészleg vezetősége az indulás nehézségeinek leküzdése érdekében rövid távú feladatokat tűzött ki az új üzem 26 szocialista brigádja elé. Hónapról hó­napra értékelik a vérsenyt, s az első és második helyezett brigád tagjai jelentős juta­lomban részesülnek. Emellett a brigádok naponta 2—300 forintnyi plusz jövedelemhez juthatnak első osztályú drót hengerlésével. A jó munka és jó szervezés következtében az új üzem az első félévi hengerlési tervét 106 százalékra teljesítette. (MTI fotó — Erezi K. Gyula) Hét hónap alatt 13] milliárdos forgalom a kiskereskedelemben [ Havonta, átlagot számít­va, nem egészen tizenkét- milliárd forintot költöttek tavaly a szocialista szek­torban beruházásokra. E nagy összeg tetemes része valamilyen módon össze­kapcsolódott 2 az építőipar tevékenységével. Legalábbis azzal, amit a közfelfogás — tévesen — építésként tart számon, holott a mély- és magasépítés, a technológiai szerelés, a beruházásoknál felhasznált javak előállítása és szállítása, az épületgépé­szet stb. korántsem azono­sítható egyetlen tárca fel­adataival. Amikor tehát az építés iparosításának tarta­lékait jelzésszerűen érintjük, nem egyetlen iparág teen­dőiről szólunk. Kedvezőtlen hullámzás A kivitelező építőipar ter­melése 1971 és 1975 között egyenetlenül fejlődött. Amíg 1971-ben 10,1 százalékkal haladta meg az 1970. évit, i 972-ben csupán 3,5 száza­lékkal volt nagyobb az elő­ző esztendeinél. Tavaly a termelés növekedése 8,4 szá­zalékot tett ki, s a kedve­zőtlen hullámzás nemcsak a szűkén vett építőipar, ha­nem a tágan értelmezett építés gondjait is kifejezi. Elsőként azt, hogy a folya­matos és egyenletes munka feltételei nem mindenkor jönnek létre, s ez hátrányo­san befolyásolja a termelé­kenységet, az iparszerű épí­tés lehetőségeinek hasznosí­tását. . Sokféle intézkedés szol­gálja ma már a gondok is­métlődésének megakadályo­zását. Ide tartozik az ún. minimális felkészültségi szint előírása, aminek telje­sítése nélkül egyetlen nagy- beruházást sem lehet meg­kezdeni. Hasonló, a fegyel­mezettebb munkát segítő kikötés azoknak a műszaki­I Négy országos vizsgálat programját hagyta jóvá pén. teki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Esze­rint a korábbi — 1972. évi — ellenőrzés megállapításaiból kiindulva a kijelölt gépipari, építőipari, könnyűipari vál­lalatoknál és intézményeknél a népi ellenőrök megvizsgál, íják. hogyan alakult a IV. öt_ éves terv időszakában be­szerzett nagy értékű, korsze­rű gépek és műszerek kihasz­náltsága, hogyan hajtották végre a kormányhatározato. kát, és felsőbb utasításokat. A munkaerő-gazdálkodás javítását kívánja segíteni a KNEB által elfogadott másik program: a telj esi t^nény-kö_ vetelmények hatása a mun­kaidőalap hasznosítására. En. nek vizsgálatát ugyancsak széles körben, a fővárosban és 9 megyében ipari, építő­ipari és közlekedési vállala­toknál kezdik meg a népi el. lenőrök. Népgazdaságunk fontos kérdését érinti továb- bát két vizsgálat: a nem ru. bel elszámolású export bőví. tési lehetőségeinek felmérése, továbbá a takarmányterme­lés, az ellátás és felhasználás ellenőrzése. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság — beható vita után, kiegészítésekkel — el­fogadta az állategészségügy helyzetének vizsgálatáról ké_ szült jelentést. Az ország tíz Öt év alatt 1,6 milliárd szociális célodra Az ÉDOSZ megvizsgálta az élelmiszeripari vállalatok középtávú, 1976—80. évi szo­ciális terveit, és ezen belül a nőket több műszakban fog­lalkoztató ágazatok üzemei­nek fejlesztési programjait. Az élelmiszeripar öt év alatt 1,6 milliárd forintot fordít a szociális létesítmé­nyek fejlesztésére és a kul­turált munkafeltételek bizto­sítására. gazdasági normatíváknak a kidolgozása és közreadása, amelyeknek nagy szerep kell, hogy jusson a lakás­építés és más kommunális létesítmények költségeinek csökkentésében. Szorosan ide tartozik, hogy befejeződött a házgyári épületszerkeze­tek méreteinek egységesíté­se, illetve koordinálása, ami módot nyújt a különböző üzemek termékeinek egy­mással kevert felhasználá­sára, s ezzel a lakóépületek változatosabbá tételére. Te­gyük mindehhez hozzá: az építésnél alkalmazott anya­goknak mintegy a fele már nem az építő- vagy építő­anyag-ipar által kibocsátott termék! Ezek folyamatos szállításával, minőségével legalább annyi baj van, mint a „házon belül” előál­lított árukéval, azaz az ipa­rosítás hátországára szintén nagy figyelmet kell fordíta­ni. A pénznél is fontosabb Nemzetközi összehasonlí­tásban az építő- és az épí­tőanyag-ipar hosszú időn át nem kapta meg súlyához mérten azt a részesedést a népgazdaság összes beruhá­zásaiból, amely megillette volna. Az ötödik ötéves terv változtat ezen a helyzeten, amikor kimondja, hogy 18 —20 milliárd forint fordít­ható az építőipar fejleszté­sére, s ezt az összeget első­sorban gépesítésre, az új technológiák elterjesztésére kell felhasználni. Hatalmas tartalékok rej­lenek a szállítás, az anyag- mozgatás korszerűsítésében. Számítások szerint az orszá­gos szállítási teljesítmény negyven százalékát építési szerkezetek és építőanyagok alkotják. Szervezett anyag­továbbítás nélkül elképzel­hetetlen iparszerű kivitelezői munka. Nagy lehetőségeket megyéjében folytatott, s a mintegy 100 milliárd forint értékű állatállomány jelentős részére kiterjedt vizsgálat ta. Rémálmaim egyik vissza­térő témája a következő je­lenet: Táblához szólítanak, a ta­nár felolvassa a példát, ter­mészetesen szövegest. Nekem meg kéne oldani, de egy halvány ötlet sem jut eszem­be. Kínlódom, feszengek, ve­rejtékezem, megborzongok a számon kérő tekintettől, s megsemmisülten sejtem a végeredményt: „szegény emi­nens megint elrontottad a bizonyítványod”. Riadtan ébredek, s meg­könnyebbülten veszem tudo­másul, hogy Pythagorasz attrakcióihoz ma már sem­mi közöm. Ilyen előzmények után könnyű elképzelni, hogy mennyire meglepett, s ellent­mondásra ingerelt a követ­kező kijelentés: — Egyáltalán nem nehéz tárgy a matematika. Persze nem besúlykolni kell, ha­nem megértésre nevelni, méghozzá játékos, változa- tosnál-változatosabb mód­szerekkel. Ha ez történik, akkor a gyerek részese lesz a felfedezés örömének. Hát ezt nem olyan egysze­rű megemészteni. Igenám, de aki elmondta, szakember: Demeter Károly- né, a TIT-központ osztály- vezető helyettese, a kis ma­tematikus baráti körök or­szágos mozgalmának egyik leglelkesebb szervezője. S ráadásul így vélekednek kollégái is, akik valameny- nyien részt vettek az Egerben rendezett konferencián, s nemcsak „kinyilatkoztattak”, hanem érvekkel is bizonyí­tottak. Nos, figyeljük őket... kínál például az értékesebb építési s szerelési anyagok, épületgépészeti berendezések konténeres továbbítása — amit néhány építőipari vál­lalat már csinál —, de szükség van arra is, hogy az ún. építőipari tömegáruk, így a kő, a cement szállítá­sa ne függjön túlzottan az évszakoktól. Ehhez viszont anyagellátási központi tele­peket kellene a vállalatok­nál kialakítaniuk, s ez von­tatottan halad. Amiben sze­repet játszik a kényelmes­ség, de az is, hogy nem eléggé szervezett az ilyen telépek működtetéséhez szükséges gépek, berendezé­sek szocialista országokon belüli felkutatása és meg­vásárlása. Ezek és a ha­sonló tények arra figyelmez­tetnek, hogy a pénz önma­gában még nem biztosítéka a várt eredményeket hozó fejlesztésnek, mert a vi­szonylagos technikai elma­radottság csak akkor szá­molható fel, ha a pénzhez műszaki, szervezési intézke­dések társulnak. Kínálkozó források A népgazdaság ötödik öt­éves terve szerint az orszá­gos építési, szerelési tevé­kenységet 1976 és 1980 kö­zött évi átlagban 5,5—6 szá­zalékkal, az építőipari ága­zat termelését ennél is na­gyobb léptékben kell növel­ni. Egy évtizedre tehető az az időszak, amelyre az építés iparosítása visszatekinthet. Az alapok létrejöttek. Most már arra van szükség, hogy a tárcán belül és azon kí­vül egyaránt tökéletesebb legyen az együttműködés, érvényesüljön az az igazság, hogy ami az építés iparosí­tásának gyümölcseként lét­rejön, az az egész népgaz­daságot gyarapítsa. Mészáros Ottó pasztalatai alapján kidolgo­zott javaslatokat a KNEB el­nöke a kormány elé terjeszti. (MTI) L Kezdjük a vállalkozás krónikájával, s fejlődésének, terebélyesedésének legfon­tosabb mozzanataival. — 1965-ben, Budapesten bontottunk zászlót. Szándé­kosan használom a képletes kifejezést, mert a néhány kezdeményező az úttörők lelkesedésével fogott a mun­kához. Hittek abban, hogy megváltoztatják az évtizede­ken át rögződött szemléletet, s felszabadítják a fiatalok gúzsba kötött képzelőerejét, kihasználatlan alkotó fantá­ziáját. A patronálásra hama­rosan vállalkozott a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat, s 1970-től már szerve­zetten, egységes alapelvek szerint dolgoztunk. A 3-tól nyolc osztályosok számára biztosítottuk a segédanyago­kat, a feladatlapokat, s évről évre országos konferenciákat rendeztünk a körök vezetői részére, hogy bemutassuk, megvitassuk a legjobb mód­szereket. A Heves megyei kollegák mindjárt csatlakoz­tak hozzánk, s 1966-tól már' megindították az egyes cso­portokat. Épp ezért nem vé­letlen, hogy 1970-ben itt tar­tottuk tájértekezletünket. Önök kiemelkedő sikereket értek el, s diákjaik minden országos versenyen ott vol­tak az első helyezettek kö­zött. Ereményeinkkel elége­dettek lehetünk, hiszen úgy­szólván valamennyit felhasz­nálták az új tanterv összeál­lításánál. 2. Induljunk most felfedező körútra, s pillantsunk be a kísérletező tanárok izgalmas műhelytitkaiba. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium most közzétett gyorsjelentése szerint a kis­kereskedelem az év első hét hónapjában 131 milliárd fo­rintos áruforgalmat bonyolí­tott le, folyóáron számítva 7,2, változatlan áron pedig körülbelül 2,7—3 százalékkal nagyobbat, mint a múlt év azonos időszakában. A for­galom összetétele folyóáron számítva megváltozott, még­pedig az élelmiszerek javára, amelyeknek aránya 44,5-ről 45,4 százalékra növekedett. Élelmiszerekből többet, ipar. cikkekből viszont kevesebbet adtak el, mint amivel a terv számolt. Különösen a ruháza. Horváth István, a gyöngyö­si főiskola adjunktusa váro­sában két csoportot vezet, az egyiket öt, a másikat három éve. Ö így összegzi az ügyesebb­nél ügyesebb fogások lénye­gét. — A tanuló munaktársunk, s érzi is, hogy képességeire alapozunk. Gátlásai felol­dódnak, s a feladatok megol­dásakor együtt indulunk a cél felé, s a hibás kitérők után együtt térünk a helyes útra. Gyapjas Ferenc, a buda­pesti Eötvös Löránd Tudo­mányegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának tanára a témához kapcsoló­dik. — Nem osztályozunk, csak pontozással értékelünk. Ez nagyon lényeges, mert elma­rad a drukk teljesítmény- csökkentő hatása. A keszthelyi Szendrey Jú­lia Általános Iskola nevelő­je: Székely Istvánné meg­jegyzi : — Ha megszűnt a sikerte­lenség miatti félelemérzet, felszabadulnak a fiúk-lányok szellemi erői. Ezt segíti az oldott légkör, a játékos, a képzeletet serkentő motí­vum. Tapasztalataim alap­ján állíthatom, hogy ilyen­kor a pedagógus is felfrissül, szinte megfiatalodik, mert érzi: nem dolgozott hiába. A budapesti Reményi Gyu- láné fontos gondolatra hívja fel a figyelmet. — Senki sem botfülű a matematikához. Régebben ezt a téves nézetet vallot­ták, s belenyugodtak abba, hogy a fiatalok zöme csak a szabályokat képes megtanul­ni, mert nincs kombinációs ti cikkek forgalma volt ki­sebb a számítottnál. A fogyasztásicikk-kereske. delem — folyó fogyasztási árakon számítva — 45,6 mil­liárd forint értékű készlettel rendelkezett július 31-én, vagyis a készletek — ugyan, csak folyóáron számítva — 5,1 milliárd forinttal emel­kedtek egy év alatt. A hús és húskészítmények, különösen a marhahús iránti kereslet a fogyasztói árvál­tozást követő hetekben csők. kent. A kereslet utolsó heté­ben azonban elsősorban az ol­csóbb termékekből — meg­élénkült a vásárlás. A szá­razáru iránti igények váltó­készsége. Ez nem igazi Sze­rencsére be is bizonyítottuk, s így közreműködtünk egy téves elmélet, s az idegőrlő gyakorlat megbuktatásában. Szóval: a rémálmaimban fel-felbukkanó rettegés ma már a múlté... 3. Ezek után természetesen rőkönyödöm meg, amikor a matematikaoktatás előnyei­ről, az órákon szerzett isme­retek kisugárzó hatásáról be­szélnek. A keszthelyi Linter Pálné kiemeli: — Rendkívül jelentős a személyiségformáló szerep. Aki a különböző megoldás­módokat mérlegeli, abban kialakul a logikus gondolko­dás mindenütt nélkülözhe­tetlen adottsága. Horváth István, a vásáros- naményiek meglátásait pmlí- ti, ezek közül idézzük most az első hallásra legmegle- pőtt tapasztalatot. — A magyartanárok je­lezték, hogy gyerekeink sza­batosabban fogalmaznak, a versek, a novellák elemzésé­nél csak a lényeget hangsú­lyozzák, s igen világosan kü­lönítik el az egyes szerkeze­ti egységeket. Hát bizony magyar sza­kosként erre sohase gondol­tam. .. S hogyan fogalmaz Deme­ter Károlyné? — A mai gyerek jövője matematikai felkészültségén, tudásán múlik. Mi tagadás: így van. hi­szen kollegái már érzéklete­sen bizonyították... Pécsi István zatlanul meghaladták a kí­nálatot. egyéb termékekből a kínálat kiegyensúlyozott volt. Baromfiból az igényeknek megfelelő volt az ellátás, en­nek forgalma kezdetben mér. sékeltebben. majd a hónap második felében folyamato. san nőtt, s végül is 7—10 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Halból körülbelül 18 százalékkal fo_ gyott több. mint a múlt év júliusában. Tejből 19. túrófélékből 25 százalékkal adtak el többet. A tojás iránti mintegy 15—20 százalékkal megnövekedett keresletet is ki tudták elégi, teni. Húskonzervekből továbbra is választékos volt a kíná­lat, a forgalom azonban jú­liusban — az elővásárlások miatt — a tavalyinak csupán 30—40 százalékát érte el. Élénk volt viszont a kereslet a zöldség- és gyümölcskon- zervek iránt, amit azonban a kereskedelem a választékot tekintve csak hiányosan tu­dott kielégíteni. A lakosság burgonya-, zöld. ség- és gyümölcsellátása júli. usban az elmúlt hónapokhoz viszonyítva kis mértékben javult. az elmúlt évinél azonban lényegesen kedve­zőtlenebb voit. A vendéglátóipar a húsár­változással és a munkahelyi vendéglátásban az adagnor­mák rendezésével kapcsolatos feladatait zökkenőmentesen hajtotta végre. A tanácsok jelzései szerint átmenetileg fokozódott az előfizetéses été lek iránti kereslet, a hónap végére az étlap szerinti étel. forgalom is élénkült. Az italfélék közül sörből nem volt elegendő, forgalma csak 2,6 százalékkal nőtt. A Balatonra azonban körűibe, lül 20 százalékkal több sört szállítottak, mint tavaly jú­liusban. A ruházati termékek iránt mérséklődött a kereslet. Jú­liusban folyóáron 1,8 száza­lékkal kisebb vqlt a forga. lom, mint egy évvel koráb. ban, a hét hónap együttes forgalma is csak a tavalyi szinten maradt. A szakma árukínálata összességében megfelelő volt. Nem tudtak minden igényt kielégíteni a nyári öltönyökből, továbbá azonban szintetikus és far­mer alapanyagú pantallók­ból. A nagyobb méretű női ruhákból is hiány volt. (MTI) 1976. augusztus 28., szombat Négy országos vizsgálat programja a KNEB munhatervébsn Tanácskozás az állategészségügy helyzetéről Felfedező körúton a számok birodalmában Szakemberek, a matematikáról I Hatásos ösztönzés

Next

/
Thumbnails
Contents