Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-03 / 182. szám

Kevesebb papírt!

P

ostát bontott a terület vezető pártfunkcionáriusa, amikor beléptem hozzá, s láttam, elkomoruló arccal válogat a súlyra is tekintélyes borítékok halmazában. Ez a MESZŰV-től jött, emez a MTESZ-től, a sokpecsétes a tanácstól, aztán az egyetem rektori hivatalától, néhány pedig országos. főhatóságtól. Hogy mit tartalmaznak? Mint rendesen : tájékoztatókat, összefoglalókat, jelentéseket, tervezeteket. Számoszlopokkal, kimutatásokkal, vitajegyzőkönyvekkel. S ki győzné felsorolni, mennyi érkezik egykét hét alatt! Hát még elolvasni, érdemben tanulmányozni őket, véleményt formálni róluk, megjegyezni, esetleg megvitatni, ami szükséges. Áradatként hömpölyög felfelé is, lefelé 'is iratfolyam, s egy valamire való tájékoztató anyag nem is adja 20—30 oldalnál alább.

' Tudom magam is. Nevem véletlenül felkerült é§ rajta is maradt egy megyei tanácsi elosztólistán, s azóta is kapom a vaskos csomagokat. A legutóbbiban negyvenkét oldal volt csupán a napirendi előterjesztések anyaga, s még mellékelve hozzá egy 14 oldalas jelentés, a megyei földhivatal munkájáról, annak nyilvántartási tapasztalatairól. S ez még csak nem is a rekord, mert a legnagyobbak a fél- ezáz oldalt is meghaladják.

! Néhány hónapja egy egé- [ szén kis őrségi faluban jártam, a tanácselnökkel volt I dolgom, aki beszélgetés köz- ' I ben egyre sűrűbben pillant- ' gatott órájára. Aztán kifakadt. Most éppen egy tűzrendészet! bizottsági ülésre várták, ahol ott lesz a tsz- elnök, az iskolaigazgató és még jó néhány vezető. Aztán egy állategészségügyi értekezlet lesz, ahol nagyjából ugyanazok lesznek jelen. Az előterjesztések pedig ott lapulnak degeszre tömött aktatáskájában, de őszintén megmondja: még belepillantani se volt ideje. Jó, ha elolvassa azokat, amelyeket alá kell írnia és felfelé küldenie. Azon a héten egyébként a kilencedik bizottsági ülés lesz, amelyen részt vesz.

1 Hát így állunk valahogy a közigazgatásban, s így a vállalati gazdálkodás területén, így szinte mindenütt, ahol őrölnek a hivatalok malmai, és végtermékük, a papír folyamban áramlik felfelé és lefelé. Időnként vannak nagyobb csapolások, mint például a tanácstörvény megszületése, és a köz- igazgatási munka átszervezése után. Elzárjak jó néhány eret, de aztán eltelik néhány hónap, néhány év, és ismét szinte ott vagyunk a papíráradattal, ahol azelőtt. Tv-ben látjuk és rádióban is hallgatjuk, hqgy olykor legegyszerűbbnek látszó ügyekben, mint például néhány száz forintos szociális segély kiutalásában, milyen bonyolult előírások vannak, s kérdőívek számtalan rovatát kell kitöltenie az amúgy is nehezen eligazodó idős embernek, amíg érdemi intézkedésre sor kerülhet.

Mindezeket a bürokrácia megátalkodott konoksága és vasfejűsége teremtené? Régen tudjuk, hogy igen is meg nem is. Van konokság is és vasfejűség — pontosabban szólva egy rossz hivatali magatartásra han- goltság, többnyire az egyéntől függően — ez sem lebecsülendő dolog. Ám valóban vannak más, komoly, objektív okok, amelyek szívós felderítése, kiküszöbölése, megváltoztatása sokkal- sokkal nehezebb, mint a kö- rülményeskedő tisztviselőt gyorsaságra, egyszerűségre és jó belátásra bírni. Egész adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszerünk korszerűsítésre szorul, mind technikai értelemben, mind pedig a követelményrendszer tekintetében. A velük összefüggő jogszabályok, előírások is egyszerűsítést, kívánnak, s aki tudja, hogy itt mi mindenről van szó, azt is érti: ez egyáltalán nem csekély dolog! S csak ezekkel összefüggésben lehet és kell nagyon kitartó munkával változtatni az igazgatási-hivatali munka szemléletén.

Méltatlan és igazságtalan dolog tehát lebürokratázni olyan derék közhivatali vagy gazdasági adminisztrációban dolgozó embert, akit érvényes utasítások és előírások köteleznek ilyen és ilyen adatszolgáltatásra. A bürokrata ott kezdődik, ahol az ember érzéketlenné lesz mindenféle emberi viszonylattal szemben, s ha lehet, még körülményeskedő módon csavar is egyet az ügymeneten : mert irtózik az egyszerűtől.

Ami pedig az adatszolgáltatás csökkentését illeti, arra ugyan bő lehetőség nyílik számos helyen, viszont a modern gazdasági és igazgatási apparátusok is természetszerűen egyre több és pontosabb adatot követelnek, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Technikai értelemben ezt csak a számítógéprendszerek, központi elektronikus adattárolók, adatbankok oldják meg kívánatos módon, ügyviteli értelemben, pedig az ilyen eljárásoknak megfelelő egyszerűsített, gyors ügyintézések. Mindenki tudja, hogy ez jórészt anyagi kérdés, és a fejlesztés máris sokéves késésben van a követelményektől.

Ha viszont azokra a lehetőségekre és tartalékokra gondolunk, amelyek mindenütt, a saját területünkön mutatkoznak, akkor feltétel nélkül állíthatjuk: kevesebb papírral is lehet! Rövidebben és egyszerűbben, lé- nyegretörőbben is lehet. Az együttműködés, a kölcsönös tájékoztatás, a testületi munka pedig egyáltalán nem azt jelenti, hogy mindenkinek, mindenről, azonos részletességgel kell informálódnia. A jogi nehézségeket sem kell feltétlenül tetézni házon belüli felesleges papírgyártással és körülményes eljárásokkal.

M

ost, az adminisztratív létszámzárlat minden nehézségével és problémájával nagyon is felszínre hozta és éles megvilágításba helyezte az igazgatás, az adminisztráció, a nyilvántartás, és adatszolgáltatás eljárásbeli és technikai-technológiai gyengéit. Oktalanság lenne, ha nem vonnánk le mindenütt a szükséges tanulságokat, ha nem ismernénk fel, hogy merő fecsegés magas termelékeKy- ségű munkáról bészélni ott: ahol meddő, . időfecsérelő, lassú és körülményes az az adminisztrációs-igazgatási szektor, amely egymással összeköti, informálja, utasítja és szabályozza a termelői olyamatokat, vagy az állampolgárt, mint. egyént is ekként szolgálja. R. L.

Megyénk társadalmában fontos helyük van a jogászoknak

INTERJÚ DR. PA PAY GYULÁVAL, A MAGYAR JOGÁSZ SZÖVETSÉG MEGYE! SZERVEZETÉNEK ELNÖKÉVEL

A múlt év végén tudósítottuk olvasóinkat, hogy a Magyar Jogász Szövetség Hevés megyei Szervezete újjáválasztotta vezetőségét, azóta . is többször adtunk hírt a szervezet rendezvényeiről. A különböző munkaterületeken dolgozó jogászokat tömörítő szövetség aktív szerepet tölt be a XI. pártkongresszus határozataiból a jogászságra háruló feladatok . végrehajtásában. Munkatársunk felkereste dr. Pápay Gyulát, a Heves megyei Tanács vb-titkárát, a Magyar Jogász Szövetség Heves megyei Szervezetének elnökét és tájékoztatást kért, hogy miben látják legfontosabb, legidőszerűbb feladataikat, miben áll a szövetség tevékenysége.

— Alapvető célkitűzésünk, hogy a megye jogászsága szövetségünk keretei között és a lehetőségek kihasználásával még eredményesebben munkálkodjék az államélet, a szocialista demokrácia, a szocialista törvényesség továbbfejlesztésében. A szövetség. keretei között megvalósulhatnak a jogászság társadalmi összefogásának nélkülözhetetlen feltételei; ideológiai és szakmai képzésük elősegítése, a jogászi munka politikai, erkölcsi elismertetése. Fontos feladatunknak tartjuk azt is, hogy előmozdítsuk tagságunk közösségi életének sokrétű kibontakozását, tudományos és kulturális öntevékenységét.

— A témákat, szakágakat tekintve a legkülönbözőbb érdeklődési területeket kell figyelembe venni.

— Szövetségünk megyei szervezete a különböző jogi munkaterületeken dolgozók szakmai érdeklődési körének megfelelően különböző ! Szakosztályokat alákítótt és

ezek képezik a belső tevékenység alapjait. Van büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatás-jogi, szövetkezeti jogi és vállalati szakosztály. Ezáltal olyan közösségeket igyekszünk létrehozni, amelyek alkalmasak az alkotó

eszmecserékre, vitákra, a különböző jogágak speciális problémáinak megvitatására.

— A szövetség funkciójából is adódik, hogy nem valamilyen „befelé forduló" szervezetről van szó ...

— Ösztönözzük és támogatjuk a megye jogászainak társadalmi, közéleti, tevékenységét. Ma mér igen sokan részt vésznek a tanácsok jogi és igazgatási bizottságainak munkájában, a Hazafias Népfrontbizottságok tagjai és aktívái, a békemozgalom tevékeny résztvevői. A városokban segítenek a tanácsi szakigazgatási szervezeteknek a jogalkalmazási tevékenységben. Vannak, akik elismerésre méltóan évek óta üzemekben és termelőszövetkezetekben jogi tanácsadást végeznek és szövetségünk számos tagja figyelemreméltó jogpropaganda-tevékenységet is folytat. Éppen a közelmúltban együttműködési megállapodást kötöttünk a TIT Heves megyei Szervezetével a jogismereti előadások megtartásának összehangolására. Ezzel is segítséget akarunk adni a lakosságnak a jogszabályok megismerésére és az azokban való eligazodására. Nagy szükség van erre, mert az elmúlt hat évben miniszteri rendelet szintig 2061 jogszabály, 1231 módosítás és 811 hatályon kívül helyezés jelent meg — a tanácsok helyi szabályain kívül! A hatályos jogszabályok száma meghaladja a 3000-ret. Az állampolgároknak adott ügyekben a legújabb jogszabályokra van szükségük, de ezt megtalálni, alkalmazni a joghoz értő szakember közreműködését igényli. Szövetségünk tagjai szívesen vállalkoznak arra is, hogy a továbbfejlesztendő szakszervezeti üzemi jogsegélyszolgálatban közreműködjenek.

— A kérdés nem is olyan rendhagyó: sok szervezet, jelentőségének megfelelően sajátjának „vallja” az év

egyik napját. A jogászoknak miért nincs a szakmát reprezentáló hasonló napjuk?

— Tagságunk körében a választás óta többen felvetették a más megyékben is szokásos jogásznap megrendezésének szükségességét. A javaslatnak is eleget téve ez év őszén megrendezzük a megye jogászai számára az úgynevezett jogásznapot, melyen központi és főleg he- \ lyi előadók foglalkoznak a tagságot érdeklő kérdésekkel. Arra törekszünk, hogy a szocialista jogászi szellemi élet fenntartásában és fellendítésében közreműködjünk, fórum legyen szövetségünk azok számára, akik a gyakorlati munka mellett elméleti tevékenységet is szeretnének folytatni. Megyénkben igen sok jól felkészült, politikailag és szakmailag helytálló jogász dolgozik és munkájuk ilyen irányú segítése jelenti a helyes értelemben vett jogászi testületi szellem kialakítását. A megyei szervezet munkájához a szövetség országos vezetősége a szükséges támogatást megadja. Megyénk jogászai az országos választmányban is képviseltetik magukat.

— Mindent összefoglalva: a kezdet valóban biztató. Az elmúlt évben megválasztott megyei vezetőség arra törekszik, hogy munkájában a jövőben is, még határozottabban kifejezésre juttassa a párt vezető szerepét, politikáját és iránymutatását és ehhez, valamint egész munkánkhoz az illetékes pártszervek részéről a szükséges segítséget meg is kapjuk. Mindezzel együtt tehát úgy értékelhetjük a Magyar Jogász Szövetség Heves megyei Szervezetének tevékenységét, a vezetőségválasztás óta végzett munkáját, hogy az fejlődő irányú, szervezeti és tartalmi elemeiben erősödik. Bízunk benne, hogy ez a megye jogászságának, ezen keresztül megyénk egész társadalmának hasznára válik.

— Köszönjük az interjút.

Kátai Gábor

Körkép a beruházásokról

Korábbi befejezést akarnak a derecskéi gyárépítők

Az új gyár értékes része az olasz gyártmányú gépsor

(Szántó György felv.)

f Valamivel több mint két esztendeje annak, hogy Mát- raderecskén hozzákezdtek a tégla- és cserépgyár „rekonstrukciójához”, ennek so- ; rán pedig a modern vázke- j rámiaüzem létesítéséhez. A • 140,1 millió forintos beruhá- ' zás sokat ígér: két és félszeresénél is nagyobbra nő í majd a termelési érték, az új gyár — hagyományos, kis méretű egységben szá- ' molva, — évi 90 millió téglát ! ad az építőiparnak.

' Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla- I lat jelenlegi — és eddigi —

; legnagyobb fejlesztéséről,

| húsznál több cég megyénk- : ben is. igen jelentősnek ne- ! vezhető vállalkozásáról a napokban tájékozódtunk a helyszínen.

j Nos, a kibontakozó kép ismét sokkal többet mutat már, mint korábbi látogatásunk alkalmával. A még 'tavaly befejeződött bányagépesítés mellett további munkákról beszélhetett múlt időben Panyik Sándor gyárvezető:

j — A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat által készített agyagtárolóból úgyszólván csak a csehszlovák gépek hiányzanak, s a 6300 négyzetméteres üzemcsarnoknak a padozatát is kialakították időközben. Ez utóbbi épületben most a szárító kivitelezésén dolgoznak, s ha-ezzel is végeznek: az ösz- szes belső építési munka befejeződik. Kissé távolabb készül a két, egyenként 500 köbméteres olajtároló és a hozzájuk csatlakozó ellátó rendszer is, azonban itt a 'legkevésbé vagyunk elégedettek az előrehaladással. A Budapesti Vegyipari Gépgyár késedelmesen szállította a béléstesteket, s ez határozottan nyomot hagyott az ' igyekeztem érződik ma is.

A nagy csarnokba április közepétől érkeztek az olasz „nyersgyártó” és szárító berendezések tartozékai, sőt az előbbieknek lényegében már a szerelésével is végeztek. Tulajdonképpen ez az automatizált gépsor a „lelke” az új gyárnak, hiszen a segítségével lehet majd előállítani a már említett vázkerámiát, ezt az 5Ö—60 százalékban üreges, kitűnő építőelemet. A szerelések második szakasza szeptemberben kezdődik, s ezzel egyidejűleg beszabályozzák a gyártósort is.

A Hötechnika Építő és Szerelő Vállalat eredeti szerződése szerint december 20-ra ígérte a 130 méteres alagútkemence építésének befejezését, de egy szocialista együttműködési megállapodás folyamatban levő megkötése alapján szó lehet a jóval korábbi, október végi befejezésről is. A közeljövőben várható az osztrákok, illetve a magyar TÜKI tüzelőberendezéseinek érkezése, s még az év vége előtt megjönnek az agyagtároló csarnokba szükséges csehszlovák gépek.

— A BVG már jelzett nagyobb késedelmétől eltekintve, általában nincs számottevő lemaradás a beruházás megvalósításában — mondta derűsen a gyárvezető — többnyire megfelelőnek tartjuk az ütemet. Sokat segített az eddigiekben, hogy vállalati központunk, gyárunk és a tanácsi építők is kommunista műszakokat szerveztek,

s szocialista brigádjaink a kivitelezéssel összefüggő valamennyi vállalásukat határidőre, pontosan teljesítették. Június 28-tól, négy turnusban — már hagyományosan — gyöngyösi szakmunkástanulók építőtábora ad további segítséget a beruházási feladatok végzéséhez is, s rövidesen egy kisebb csoport építő katona érkezik üzemünkbe, hasonló szándékkal. Remélhetően lényegesen meggyorsul a „Hőtechnika” munkája is, törekvésünk valamennyi közreműködő akaratával párosul, s így jelentősen korábban befejezhetjük közös vállalkozásunkat: december végéig 137 millió forintos programot megvalósíthatunk a 140,1-esből. Úgyhogy, bár csak a következő év szeptemberének utoljára terveztük a teljes üzembe helyezést, valójában legkésőbb 1977 első felében sor kerülhet erre.

— S az új gyárhoz lesz megfelelő szakgárda is?

— Természetesen elkezdtük már a szükséges képzést, továbbképzést is. Néhány szakemberünk Olaszországban, a helyszínen ismerkedett új gépeinkkel, mások számára pedig a szerelés után — rövidesen — kerítünk erre módot. Befejezéshez közeledik az elektromostanfolyam s a közeljövőben szeretnénk megkezdeni a tanítást házi „iskolánkban” azok részvételével, akiknek későbbi munkája majd az új olajtüzeléshez kötődik. Feltétlenül kell ez, mivel gyárunk a vállalat legkorszerűbb üzeme lesz, s országosan is biztosan ahhoz az öt legnagyobbhoz tartozik, amelyektől a legtöbbet várják. Kellő felkészültség nélkül, tudjuk, a legtökéletesebb felszerelés mellett is csalódást okozhatnánk.

Ilyent pedig nem akarunk!

Amire bizonyság, hogy a mátraderecskei gyár a beruházással egyidejűleg a napi termelésben is minduntalan helytáll. Megnövelt tervét is számottevően túlteljesitette az első félévben!

Gyónj Gyula

Folyamatos szállítások

Van vetőmag a másodvetésekhez

Csaknem három hete már, hogy folyamatosan szállítják a másod vetésekhez szükséges magvakat megyénk közös gazdaságai. A Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjában Horváth István igazgatótól megtudtuk, hogy levélben megkeresték az állami gazdaságokat és szövetkezeteket. Ezek alapján felmérték az igényeket és hozzáláttak a szállításokhoz.

Eddig legtöbbet — 170 mázsát — a takarmányveszteségek pótlására napraforgóból vittek, melynek nagy része már földbe is került. A vállalat ezenkívül 10 mázsa nu- har és 13 mázsa köles vetőmagot is eladott nagyü enie- inknek.

A zöldségfélék közül a legnagyobb érdeklődés az uborkavetőmag iránt van. melyből a Füzesabonyi Állami Gazdaságon kívül a visznek!, a bodonyi, az cUilel- ki, a mezőszemerei és jó- rudi termelőszövetkeze, vásárolt.

A másodvetésekhez szükséges magvak szállítása augusztusban is folytatódik.

1976. augusztus 3« kedd