Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
SHLAG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA | XXVII. évfolyam, 197. szám ARA: 1 FORINT 1976. augusztus 20., péntek Colomból csúcs Egy ú], igazságosabb gazdasági rend létrehozása szükséges Fanig f?a<í3umf; a Palesztinái Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezetője Colombóban ismét felvetette, hogy Izraelt zárják ki az ENSZ-ből és sürgette, hogy haladéktalanul valósítsák meg a tűzszünetet Libanonban. Ezenkívül követelte, hogy vessenek véget minden külső beavatkozásnak és tartsák tiszteletben az Arab Liga Libanonra vonatkozó határozatait, valamint alkalmazzák a PFSZ és a Szíriái kormány július 29-én kötött megállapodását. Faruk Kad- dumi kifejtette, hogy a pa- lesztinaiak Libanon területi egységének fenntartását támogatják és az országban meglevő politikai és társadalmi válságot a libanoniaknak kell megoldaniuk. Hangoztatta, hogy a palesztinok ideiglenesnek tekintik libanoni jelenlétüket és igen nehéz körülmények között élnek. amelyeket csak súlyosbít a katonai intervenció. A palesztin vezető éles szavakkal bélyegezte meg az imperialistákkal szövetséges fasisztákat, akik népirtó háborúba taszítják Libanont, s emlékeztet rá, hogy Teli Za- atar táborában egyetlen nap leforgása alatt 3000 embert öltek meg. Kadhafi líbiai elnök csütörtökön sajtóértekezletet tartott Colombóban. A több mint kétórás beszélgetés során leszögezte, hogy Líbia kizárólag emberiességi megfontolásokból, az érintett kormányok kérésére adott leszállási engedélyt az eltérített repülőgépeknek. Politikai kérdésekről szólva kijelentette, hogy Líbia kész támogatni és garantálni Málta semlegességét, mert ez fontos lenne a Földközi-tenger térségének biztonságához. Ami a Közös Piac és Izrael nemrég megkötött szabadkereskedelmi megállapodását illeti, Kadhafi hangoztatta, hogy a nyugat-európaiaknak választaniuk kell Izrael és az arabok között. Az arabokkal való kapcsolatokból sokat nyerhetnek, míg Izraeltől semmit. Az arabközi viszonyokról igen tartózkodóan szólt az elnök, nem viszonozta Szadat egyiptomi elnök rá vonatkozó becsmérléseit, és azt mondta, hogy semmi akadálya a Szudánnal való normális kapcsolatok helyreállításának. (AFP, DPA) ★ ’ A moszkvai Pravda Co- lombóba kiküldött tudósítói az el nem kötelezettek csúcs- értekezletét kommentálva rámutatnak, hogy a gazdasági kérdések rendkívül fontos helyet foglalnak el a Küldöttek beszédeiben. Érthető ez, ha meggondoljuk, hogy a fejlődő országok általában á rövidebbet húzzák a tőkés világgal való gazdasági kapcsolatokból. Érzékeny veszteségek érik őket a tőkés piacon való áringadozások és a dühöngő infláció következtében. „A fejlődő országok felvetik egy új, igazságosabb gazdasági világrend létrehozásának szükségességét”. A csúcstalálkozó csütörtökön véget ért. Libanon: r,A hegyvidéki csata döntő lesz...” Libanonban folytatódnak a harcok, de az „igazi” hegyvidéki csata tulajdonképpen még nem kezdődött meg — jelentette csütörtökön az AFP. A francia hírügynökség szerint, a libanoni konzervatív keresztények és „szíriai szövetségeseik” szerdán „utolsó lehetőséget” adtak a palesztinaiaknak a július 29-én létrejött szíriai —Palesztinái megállapodás végrehajtására és hegyvidéki állásaik kiürítésére. Ha erre nem hajlandók — fűzi hozzá az AFP hírügynökség — akkor a csata elkerülhetetlen. Egyébként több nyugati hírügynökség is azt az értesülését szellőztette, hogy mintegy tíz nap óta „jó úton haladnak” a tárgyalások a libanoni jobboldaliak és a palesztin ellenállók között a hegyvidéki állások „békés” kiürítéséről. A libanoni haladó erőkés a velük szövetséges palesztinok azonban cáfolták az állítólagos tárgyalások hírét. A WAFA palesztin hírügynökség a haladó erők egyik katonai vezetőjének nyilatkozatát közölte, amely szerint a baloldali fegyveresek „elhatározott szándéka”, hogy megőrzik Bejrút környéki hegyvidéki állásaikat. Kamal Dzsumblatt, a haladó szocialista párt elnöke pedig ismételten kijelentette „a háború hosszú lesz, a hegyvidéki csata döntő lesz”. A UPI amerikai hírügynökség úgy tudja, hogy a jobboldal '„fegyvemyugvási ajánlatát” Alexander Gema- jel, a falangista pártvezér unokaöccse szerdán juttatta el a PFSZ-nek, az Arab Liga egyik közvetítője útján. Egy palesztin szóvivő — ugyancsak a UPI értesülése szerint — azt mondotta, hogy az ajánlatot „gondosan tanulmányozzák”, de nem valószínű, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet mindaddig, amíg nem teljesítik elsőrendű követelését — azt ugyanis, hogy az ösz- szes szíriai csapatokat vonják ki Libanonból — hozzájáruljon hegyvidéki állásainak kiürítéséhez. „Ha a keresztények támadnak — mondotta — készek vagyunk a harcra.” Emberi jogaink M ennyi zaj, mennyi fe» ’ * csegés hangzik el Nyugaton az emberi jogok körül. És mily szép is lenne, ha e valóban magasztos fogalmak a valóságban is úgy nyilvánulnának meg, úgy éln ének, mint á törvénytárak ünnepélyes szövegeiben, a politikusok szónoklataiban, a kérkedő sajtóformulákban, a burzsoá sajtó cikkeiben. A „minden ember szabadnak és egyenlőnek született” gyönyörű gondolatát már megszületése pillanata után hatályon kívül helyezte a valóság, hiszen például a sokat idézett amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (amely először fogalmazta meg 1776-ban ezeket az elveket és amelyeket Marx maga is „az emberi jogok első nyilatkoza- ta”-ként üdvözölt) még a rabszolgaságot se helyezte hatályon kívül a maga idejében. Annak az eszmének pedig, amely szerint e célokkal ellentétbe kerülő kormányzási formát „a népnek jogában áll megváltoztatni, vagy teljesen megsemmisíteni”, tehát a népek jogának a felkelésre és a forradalomra, éppen ott kellett hosszú üldöztetést kiállnia, ahol ezeket a jogokat valamikor megfogalmazták. A kérdés; mármint az, hogy ki veszi komolyan és ki juttatja következetesen érvényre minden jogát a szabadsághoz, méltósághoz és állampolgári egyenlőséghez, változatlan érvényű. És változatlan az is, hogy a választ nem a nyilatkozatok, az ünnepélyes deklarációk adják meg, hanem azok a társadalmi és emberi körülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a meghirdetett alapvető jogok érvényesüljenek. Mi szépnek, ünnepélyesnek tartjuk a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányát, amely megszabja minden polgárának alapvető jogait, szélesebb értelemben természetes emberi jogait is. Lehet, hogy vannak más alkotmányok, amelyek még szebb, vagy fennköltebb kifejezéseket találtak az illető ország állampolgárai jogainak meghatározására. A kérdés azonban mégis az: mennyi valósul meg azokból? Az 1972. évi országgyűlés, amely módosította a korábbi szövegezést, egyebek között beiktatta paragrafusai közé, hogy „Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.” Ugyancsak törvénybe iktatta azt is, hogy „a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona”, minthogy csakis ez utóbbi rend nyithatja meg az ember, minden állampolgár lehetőségét ahhoz, hogy valóban érdemben, közvetlenül is részt vegyen mind munkahelyén, mind lakóhelyén a közügyek inté-u fcéséSeni Részt venni, Beleszól; ni, egyenlő állampolgárként befolyást gyakorolni a közügyekre csak olyan társadalomban lehetséges, ahol a tulajdon nem szolgálhatja mások kizsákmányolásának és elnyomásának céljait. Csak ilyen állam képes garantálni amit az Alkotmány törvénycikkelyei sorra kimondanak, például azt, hogy „A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket”. Vagy azt, hogy „szervezi és támogatja á társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését”. Az emberi jogok ugyanis ott kezdődnek, hogy egy társadalom túl a nyilatkozatokon, valóban tud-e polgárainak lehetőséget biztosítani képességei kifejlesztéséhez, hasznosításához, egyéni céljainak eléréséhez oly módon, hogy azok ne mások érdekeinek rovására, mások kizsákmányolásával valósuljanak meg. Igen, mi azt mondjuk: minden embernek joga van a szabadsághoz, de olyan szabadsághoz, amely nem fenyegeti vagy sérti mások szabadságát. Minden embernek joga van a boldogsához, de csak úgy, hogy annak nem mások boldogtalansága az ára. Minden embernek élveznie kell az emberi megbecsülés és méltóság érzéseit, de úgy, hogy nem alázhat meg másokat és nem sérthet méltóságukban másokat. Ezért a szocialista felfogás szerint az emberi szabadság, méltóság és jog ott kezdődik, hogy az embereknek módjuk legyen és joguk legyen dolgozni: ne váljanak feleslegessé. Módjuk legyen tanulni és művelődni, hogy megértsék koruk követelményeit, képzettséget szerezzenek, élhessenek demokratikus jo- ' gaikkal, ne pedig csupán alanyai legyenek. egy fogyasztásra és politikai manipulációkra berendezett rendszernek. H a az emberi jogokat nemcsak deklaratív értékű szempontjából, hanem társadalmi konkrétságukban vizsgáljuk, büszkék lehetünk arra, amit eddig is elértünk és megvalósítottunk, hiszen e jogok kiterjedt lét- biztonság, szilárd törvényesség, demokratikus részvétel és humánus társadalmi célok emberhez méltó politikai eszközei útján valósulnak meg. Alkotmányunk, melynek napját most ünnepeljük, valóságot tükröz: az emberi jogok tiszteletére és érvényesítésére alapozott társadalom valóságát ________ R ózsa László Alkotmányunk tulajdonosai
