Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-20 / 197. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Pártegység kolonccal Kansas City, nevére rácáfolva, Missouriban van, mármint nagyrészt: a városon keresztülhúzódik az államhatár, s a republikánus konvenció színhelye Kansas államhoz is közel esik. Aligha választhatott volna stílszerűbb terepet a megosztott párt mint ezt a megosztott, ám meglehetősen barátságos települést, amelyet a nagy francia író, André Maurois „a föld égjük legbájosabb városának1’ nevezett. Ennél kelle­mesebb háttért nem is nagyon kívánhat a köztársa­sági párt Kansas City-i — és országos — kedélyeket feldúló politikai harc gyors lezárására, amelyre Ford elnök győzelme után tüstént sort is kerített, maga keresvén fel vetélytársát, Ronald Reagant, aki illő sportszerűséggel ígérte meg az általa vezetett párt­szárny „teljes támogatását” a novemberi elnökválasz­tásra. Reagan nemcsak keserves küzdelemre késztette a hivatalban levő elnököt, hanem, mint a jobbszárny bajnoka elérte, hogy mind a több hónapos kampány során, mind a konvención elfogadott pártprogram­ban egyik politikai engedményt a másik után csi­karja ki Fordtól. Mivel az amerikai választásokat ha­gyományosan „középen” nyerik, főleg a mind na­gyobb számú függetlenek kegyét keresve, Fordnak most ügyesen vissza kell „oldalaznia” a Reagan rá- kényszerítette politikai pozícióból. Csakhogy Reagan aligha adta ingyen széles mosolyát és — főleg — a hajszállal megvert, párton belüli tábor áldását Ford- ra. Szerda éjjel még szíve és hajlama szerint tom­bolt a konvencióteremben a két tábor, csütörtökön viszont a pártegységet demonstrálták a tévékamerák­nak. Ford azonban ezt bízvást tekintheti olyan ko- loncnak, amelyet novemberig — és netán azután is - cipelnie kell. Ürhírek MOSZKVA: A Luna 24. szovjet automa­tikus űrállomás sikeresen végrehajtotta munkaprog­ramját a Holdon. Csütörtökön az űrállomás leszállóegységéről „Hold- Föld” űrrakéta indult a Föld felé. Az űrrakéta visz- szatérőegységében holdkőzet, minták vannak. Mint ismeretes, a Luna 24. automatikus űrállomás szer­dán. moszkvai idő szerint 9 óra 36 perckor, sima leszál­lást hajtott végre a Válságok Tengere délkeleti körzetében A leszállás után ellenőrizték az űrállomás fedélzeti rend­szereit. meghatározták hely. zetét a Hold felszínén és föl­di utasításra megkezdődött a kőzetminták vetele. A kőzetminták vételére szolgáló berendezés mintegy végzett a Hold felszínén. Az így kapott kőzetmintákat az űrrakéta visszatérőegységé­nek konténerébe helyezték és hermetizálták. Az űrrakéta a holdkőzettel együtt csütörtökön, moszkvai idő szerint 8 óra 25 perckor indult el a Föld felé az űr. állomásnak a Holdon maradt leszállóegységéről. A rakéta visszatérőpályájának adatai közel állnak a tervezetthez. A Föld felé haladás közben az űrrakétával fenntartott táv­közlési kapcsolat segítségével pályamódosításokat hajtanak majd végre. A felkutatóesz­közöket a szükséges készült­ségbe helyezték. PASADENA: A Viking 2.. amelyet több hónapos út után. augusztus 8- án vezéreltek Mars körüli orbitális pályára, szeptember 3-án, az „Utópia-síkságnak” nevezett területen száll le a vörös bolygó felszínére —r jelentették be a pasadenai központban. A megjelölt te­rület körülbelül félúton fek­szik a bolygó egyenlítője és északi pólusa között, s mint­egy kilencven foknyira van a Mars talajmintáit vizsgá. ló Viking 1. kozmikus labo­ratóriumtól. Az Utópia-síkságról az el­következendő napokban még fényképeket készít és továb­bít a Földre a Viking 2., ezek alapján születik végleges dön­tés a leszállás pontos helyé­ről. A kijelölt körzet ugyan­is meglehetősen sziklás, de a program irányítói remélik, hogy megteremthetők a biz­tonságos leszállás feltételei, s abban is bíznak, hogy a má-I sodik Viking vizet talál, ami növelné az élet esetleges kez­detleges formái kimutatásá­nak esélyeit, Az írástudatlanság felszámolására Gigászi vállalkozás Portugáliában A kommunisták kezdeményezték LISSZABON: Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: „Alfa” néven mozgalom bontakozik isi Portugáliában az írástudatlanság felszámo­lására. Központja a lisszaboni egyetem bölcsészkarán mű­ködik. Tanárok, diákok, munká. sok és más értelmiségi dol­gozók, munkaidejük után vagy szabadságukat feláldoz­va. betűvetésre tanítják az ország 35 százaléknyi analfa­béta lakosát. A gigászi vál. lalkozáshoz csekély anyagi eszközökkel rendelkeznek: eddig mindössze a Soares- kormány előtti kulturális mi­nisztériumtól és a haladó tiszt vezette déli katonaikor, zettől kaptak segítséget (úti­költséget. dzsipeket): a moz­galom tagjai a lisszaboni ut­cákon heteken át pénzt gyűj. töttek, hogy fedezzék az al- fabetizálással járó legelemibb kiadásaikat. A portugál jobboldali lapok máris kikezdték a mozgal­mat. A kommunista párt „számlájára” írják a kezde­ményezést és szemére vetik a komunistáknak. hogy a be. tűvetésen kívül politikára is oktatják az embereket. A kommunista párt ugyan nem cáfolta a „vádat”, de nyil­vánvaló. hogy tagjain kívül még sok önfeláldozó, segítő­kész falu járó is kiveszi ré­szét a nemes munkából. A mozgalom nyitva áll minden olyan portugál előtt, aki — pártállásától függet­lenül — hajlandó megtaníta­ni írni és olvasni az ország minden harmadik lakosát, vagy anyagilag akar segíteni az „alfásoknak”. A iobboldal nyilván azért támadja a mozgalmat, mert semmi kö­ze sincs hozzá — vélik Lisz- szabonbán. (MTI) Politikai foglyok amnesztiája Indonéziában DJAKARTA: Az indonéziai hírügynök­ség bejelentése szerint, az or. szágban 1965 óta fogva tar­tott politikai foglyok közül 1160-at szabadon bocsátanak. Az Antara jelentése nem köz. li, hogy az amnesztia mikor­tól lép érvénybe: megjegyzi viszont, hogy a rendelkezés azokra vonatkozik, akik rész­vétele az 1965 októberi puccskísérletben „nem volt bizonyítható a bírósági eljá­rások során”. Ismét útra kelt a Sismik ~ 1, ISZTAMBUL: Csütörtök reggel, harmad­ízben indult útra az izmiri kikötőből a Sismik—1. török olajkutató hajó. amelynek te­vékenysége az Égei-tenger olaj kincsének birtoklásáról heves vitát robbantott ki Athén és Ankara között. A hajó vasárnap este tért visz- sza az izmiri kikötőbe, nem a görög tiltakozásnak enged, ve. hanem — mint az ezzel kapcsolatos közleményekből kiderült — üzemanyagfelvé­tel és az eddig gyűjtött ada­tok leadása céljából. A török rádió a hajó újabb elindu­lását bejelentve leszögezte, hogy a Sismik 1. kutató­munkáját az Égei-tenger tö­rök, illetve nemzetközi fel­ségvizein végzi. Szerdán Demirel török mi. niszterelnök megismételte a vitában több ízben kifejtett Líbiai jegyzék Waldheimhez Szadat Kadhafi életére tör (?) NEW YORK: New Yorkban közzétették annak a Waldheim. ENSZ- főtitkárhoz intézett líbiai jegyzéknek a szövegét, amelyben Líbia tiltakozik Szadat egyiptomi elnök egyik Kadhafi-ellenes kijelentése miatt. A jegyzék utal Szadat elnök egy nemrégiben tett kijelentésére, amely így hangzott: „Ezúttal (Kadhafi) nem csúszik ki a kezeim kö. zül”. Tripoli e megjegyzést úgy értelmezte. hogy az egyiptomi elnök valamiféle Ä világ bármelyik nagy autóverseny-pályáján 70:30 esélyem van a túlélésre, ha menet közben valami eltörik a kocsimon, a Nürburgrin- gen az esély majdnem zéró. ' Ezt a véleményét akkor mondta el újságíróknak a 27 éves Niki Lauda, az oszt­rákok egyelőre még mindig világbajnoknak számító ver­senyzője, a Ferrari cég büszkesége, amikor mégnem tudta, hogy az NSZK idei Grand Príxén jóslata hajszál híján valósággá válik. Augusztus elsején, mind­járt a második körben Lau­da úgynevezett Forma I. ko­csija (ebbe a csoportba a nehéz speciális versenyautók tartoznak) a Nürburg pálya egyik nehéz, túlságosan is nehéz kanyarjában előbb a palánknak ütközött, majd felmászott a sziklapárkány­ra és máris lángokban állt. Ha két versenyzőtársának nincs óriási lélekjelenléte és nem teszi kockára saját életét, akkor Lauda eszmé­letlenül bennég a kocsi ron­csaiban. Ma már remény van arra, hogy túléli a tör­ténteket — ha versenyezni többé nem is fog. A Nürburgring már hosz- szú évek óta hírhedt. Min­denki tudja, hogy pályave­zetése a 22,8 kilométeres északi nagy körben egész egyszerűen túlhaladott. Az­az: a mai nagy kocsik — Lauda Ferrarija 500 lóerős volt! — olyan tempóban száguldanak, a kanyarokban olyan nyomatékok keletkez­Q Mermm 1976. augusztus 20-, péntek Lauda sebei nek, hogy a kézben tartásuk­hoz enyhébb vonalvezetésű pálya kellene. Mellesleg van ilyen az NSZK-ban is, Hoc- kenheimben, csak hát ott ke­vesebb néző fér el a pálya mentén, s emiatt kisebb vol­na a haszon. A Nürburgring egyébként a világ egyik legszebb pá­lyája. Nem messze Bpnntól az Eifel hegység egyik fenn­síkján terül el, földrajzilag olyan remek helyen, hogy nagy versenyre legalább any- nyi holland, belga, luxem­burgi és francia néző tódul a lelátókra, mint német. To­vábbi attrakciója a pályá­nak, hogy teljesen száraz na­pokon „mazsolákat” is rá­eresztenek a különleges fe­lületű aszfaltra. A kocsi mo­torűrtartalma szerint megál­lapított tarifa lefizetése után és természetesen szigorúan a saját felelősségére mindenki vá.sárra viheti a bőrét. S minthogy ebben a „súlycso­portban” egyszer egy 128-as Fiattal én is indultam, tanú vagyok rá, hogy a Ring ka­nyarjai még 55 lóerővel és olykor 30 kilométernél va­lóban nem nagyobb tempó mellett is hátborzongatóak. Az autó repülni akar... A négykerekűnek olyan tulaj­donságai keletkeznek, mint­ha világ életében a felhők között járt volna. Niki Lauda sebei termé­szetesen nem az elsők az autóversenyzés történetében. Szót az ügy ezúttal azért érdemel a motorsportrova­ton kívül is, mert a háttér­ben az a gyilkos konkur- renciaharc húzódik meg, amely Európa autópiacát immár három éve jellemzi. Az igazság az, hogy a hír­hedt olajválság, tehát 1973 ősze óta a nyugat-európai személygépkocsi-ipar nem tudott magához térni. Mire elmúlt az üzemanyagválság nyomán keletkezett idegláz, beütött a gazdasági krach, sokmilliósra duzzadt a mun­kanélküliek tábora és az emberek nem siettek kicse­rélni régi kocsijaikat. Az export, különösen Ameriká­ba, ugyancsak megcsap­pant, aminek viszont a va­lutaárfolyamokban bekövet­kezett nagyarányú eltolódá­sok az okai. Egy VW Golf ma majdnem annyiba kerül az Egyesült Államokban, mint egy nyolchengeres Ford. Ilyen körülmények között a gyárak és a kereskedők mindent elkövetnek portéká­juk reklámozására. S az egyik lehetséges reklám az éles, mindent kockára tevő verseny a pályán. Különös, de Nyugaton vannak • olyan rétegek, amelyek a kegyet­len filmeken és könyveken nevelkedve, valójában ab­ban a reményben mennek ki a Nürburgringre és a ha­sonló helyekre, hogy hátha lesz valami... A lapok pedig hetekig cse­megéznek Utána a részlete­ken. S a történetkékbe min­dig bekerül olyan mondat, hogy — úgymond — a vizs­gálat még tart, de az már biztos, hogy a baleset oka nem a gumikban keresendő, mert azok tökéletesek vol­tak. Ha aztán ugyanazon az oldalon valamelyik nagy gu­migyár valamilyen új gyárt­mányát hirdeti, akkor a „mélylélektani” összefüggés hamarosan hatni kezd a t. olvasóra. A minden másnál fonto­sabb nyereség utáni hajszá­ban Nyugat-Európában ki­alakult egy másik verseny/ is. Ez pedig a játék az autó­árakkal és a valutaárfolya­mokkal. A lényege az, hogy a tőkés valuták árfolyama manapság naponta ingado­zik, ellentétben a korábbi másfél évtized szinte merev paritásaival. Nos, aki ezzel az ingadozással, s a tartó­san tapasztalható tenden­ciákkal ügyesen kalkulál, az hatalmas pénzeket vághat zsebre. Ha valaki például nyugatnémet márkáért óhajt autót vásárolni és választá­sa egy Volkswagenre esett, az legjobban teszi, ha el­megy Párizsba és ott vásá­rol. Tudniillik nemcsak az útiköltséget keresi meg ezen, hanem egy szép párizsi hét minden költségét is — per­sze polgári árakon számít­va. A kisember nem ismeri az ilyen trükköket, nem beszél nyelveket, fél a kockázattól, ő tehát ezen a tőzsdén nem játszik. A tehetős polgár, akinek ráadásul ideje is van, annál inkább. Sőt Stras- burgban meg Saar- brückenben már virágzó üz­letág a nyugatnémet kocsik importja Franciaországból... Amíg tehát Lauda sebeit a mannheimi klinika sebé­szetén gyógyítják, sokan a pálya szélén sebeiket nya­logathatják. Azokat, ame­lyeket a „szabad piacgaz­dálkodás”. ejtett rajtuk. Hajdú János akciót tervez Kadhafi meg­gyilkolására. Mivel Szadat kijelentését a világsajtó — beleértve az egyiptomi lapo_ kát és a MENA közel-keleti hírügynökséget is — cáfolat nélkül közölte, Líbia ebből arra következtet, hogy a megjegyzés valóban elhang­zott. A líbiai jegyzék arra kéri az ENSZ főtitkárát, hogy hívja fel az ENSZ-tagok fi. gyeimét, milyen súlyos pre­cedenst teremt e kijelentés a nemzetközi kapcsolatokban. Első ízben fordul elő. hogy egy állam elnöke kinyilvánít­ja szándékát egy másik ál­lam elnöke elleni erőszak al­kalmazásáról — hangoztatja a jegyzék. A két ország közti kapcso­latok romlásának új fejlemé­nyeként az egyiptomi kül­ügyminisztérium szerdán el­rendelte Líbia alexandriai konzulátusának bezárását. A kairói külügyminisztériumi közlemény a lépést pusztán védelmi intézkedésnek neve­zi és azzal indokolja, hogy a múlt heti alexandriai bom­bamerénylet miatt felhá­borodott tömegek veszélyez­tetik a konzulátus biztonsá­gát. (AP, Reuter, UPI, AFP) török álláspontot. Elmondta, hogy a Sismik 1. még három­szor hajózik ki a nyílt ten­gerre. Hozzáfűzte, hogy in­dokolatlannak tartja Görög­ország felháborodását, hiszen nem katonai akcióról Van szó. Demirel szerint Törökor­szág változatlanul előnyben részesíti a nézeteltérések bé­kés, tárgyalásos rendezését. Mindamellett azzal vádolta Görögországot, hogy katonai támaszpontokat tart fenn a görög szigeteken és ezzel megsérti a nemzetközi egyez­ményeket. Követelte a görög csapatok visszavonását a Tö­rökország partjaihoz közel eső szigetekről. A Biztonsági Tanács tagor. szágai. mindenekelőtt Nagy- Britannia, Franciaország és Olaszország képviselői. to­vább folytatják a megbeszé. léseket a vita rendezésére al­kalmas határozattervezetről. Megfigyelők véleménye sze­rint a mérsékletre felszólító határozattervezet eddig elké­szített egyetlen változatát sem sikerült elfogadtatni sem a görög, sem a török fél­lel. (AP, Reuter, ADN) Üjabb földrengés )-szigeteken MANILA: A hongkongi obszervatóri. um csütörtökön reggel újabb, nagy erejű földrengést re­gisztrált: az első adatok sze­rint a rengés epicentruma a várostól kétezer kilométerre délkeletre, feltehetően a Fülöp-szigetek területére esik. ahol a két nappal korábban pusztító elemi csapás és az azt követő szökőár azonosí. tott halálos áldozatainak szá. ma már meghaladja a 3100- at. További háromezer sze­mélyt eltűntnek nyilvánítót, tak: a hatóságok attól tarta­nak, hogy az ország, történe­tének legnagyob katasztrófá­ja, feltehetően közel hatezei ember halálát okozta. A mentési munkálatokat, a sé­rültek és hajlék nélkül ma. radtak megsegítését nagy­mértékben nehezíti a föld­rengés sújtotta körzetber uralkodó esős. viharos időjá rás. AP Lépcső-tusa ügy adom tovább ezt az ér­tesülést, ahogyan kaptam, nem szerelnék Ugyanis vitába keve­redni azokkal az orvosokkal, akik esetleg károsnak tartják a sok lépcsőmászást. Tény azon­ban, hogy (áz aszpirinjéről, a megfázás ellen tablettájáról ne­vezetes) Bayer gyár egy munka­lélektani kutatóintézettel kö­zösen három hónapos vizsgála­tot tartott és megállapította, hogy a lépcsőmászás igen jó hatással van a szív működésé­re és a vérkeringésre. Elsősor­ban olyan paciensekre vonatko­zik ez, akik egész napjukat író­asztal mellett töltik. Nem is kellett messze menni, a válla­lat 31 emeletes irodaháza kellő terepet nyújtott a kísérlethez és az ezernyi dolgozó között bő­ven akadt vállalkozó. Íme az eredmény: ötvenegy 35 éven felüli paciens közül 26 naponta megmászott huszonöt emeletet; a maradék 25 viszont a liftet használta. Negyed esz­tendő múltán tüzetes vizsgála­tok alapján megállapították, hogy a lépcsőmászók fizikai ál­lapota javult, teljesítőképessé­gük 25 százalékkal nőtt. Azok­nál viszont, akik a liftet hasz­nálták, az orvosok nem tapasz­taltak javulási és a feleségek sem értesítették a céget pozi­tív változásokról. Gondolkoztam az ügyön és végül rájöttem arra> hogy mi mocorgott bennem mindvégig miközben ennek a vizsgálatnak a részleteiről olvastam. Mos már értem, hogy miért állna oly gyakran a liftek a lakóte lepi házakban (ahol még újak és a régi épületekben (ahol má régiek). Szívünkre és vérke ringésünkre vigyáznak l Termé szetesen nem mondják nyílta a szemünkbe, ismeri két. Mi nem szeretj pre dikálnak, ha meg dk•? voj ni arról, hogy a L ómén:-} jó, hasznos és nőve kHö\fs képességeinket. A mennénk föl gyalog emeletre. Minket ne be — mondanánk —, ve lami rejlik a dolog t • rülő úton kellett te) tékeseknek elérniök, ■: £1 működésünk és véri- ügye fellendüljön. Ü- i'f.s* tehát, mintha rossza, a liftek, s így azután gv c : nemzet léphet az ec • . jár a. Ezek után jól víg Nemzetközi Olimpiai Ha netalán tán — néven — versenyszó tetné elő ezt a sporti. lág le fog ülni a ci tői: mennyi érett mennyi állandóan tré vő, szilárd csúcsformc sázót tud fölmutatni s nemzeti Ta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents