Népújság, 1976. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-19 / 196. szám
Terítéken a munkaerő-gazdálkodás, a gépek kihasználása A KNEB soron lévő országos felmérései Hogyan hasznosítják vállalataink a IV. ötéves tervidő. szakban beszerzett nagy értékű. korszerű gépeiket, megfe. lelően kihasználják-e a kutatási célokat szolgáló műszere, két? — erre keresi a választ a fővárosban és kilenc megyében a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szeptemberben kezdődő vizsgálata. Októberben látnak hozzá a fővárosban és kilenc megyében annak áttekintéséhez: a vállalatok a rendelkezésükre álló munkaerőt termelési feladataikkal összhangban, terv. szerűen és szervezetten foglalkoztatják-e. A vizsgálat a vállalati munkaerőgazdálko. dás tartalékainak feltárásé, hoz. illetve mozgósításához .kíván segítséget adni. Ez az V. ötéves tervben előirányzott feladatok teljesítésének egyik legfontosabb előfeltétele, mert — felmérések sze. rint — a népgazdaság rendelkezésére álló munkaidőalap mintegy 20—30 százaléka kárbavész. Gondok irányították a figyelmet a takarmány terme, lés, az ellátás és felhasználás tapasztalatainak összegezésére is: novemberben nyolc megyében látnak hozzá annak megállapításához, hogy az állatállomány és állati tér. mék termelés fejlesztéséhez szükséges takarmányok ren. delkezésre állnak-e, s biztosítják-e az előirányzott hozamok elérését. Termelő és külkereskedelmi vállalatoknál kerül majd sor a tőkés export bővítési lehetőségeinek vizsgálatára: az október, ben kezdődő felmérésben a főváros és nyolc megyei NEB vesz részt. A lakosságot közvetlenül érintő kérdést. a magánerőből építkezők építőanyagokkal és szerelvényekkel való ellátását vizsgálják a főváros és nyolc me. gye népi ellenőrei szeptemberben ennek kapcsán nagyító alá kerül az ipar és a kereskedelem együttműködése és áttekintik, hogyan készült fel az építőanyag- és szerelvénygyártó ipar, valamint a kereskedelem az V. ötéves terv során várható la. kossági igények kielégítésére. Napjainkban a szakmunkástanulók száma megközelíti a 200 ezret, és az általános iskolát végzett fiatalok csaknem fele szakmunkásképző iskolákban tanul tovább. Munkásosztályunk utánpótlásának élet- és munkakörülményeiről igyekeznek képet nyerni a KNEB szakemberei, egy tervezett országos felmérés során. A többi között tá. jékozódnak arról: a szakmunkásképző intézetek taná. esi felügyelet alá helyezését követően hogyan alakultak a képzés tárgyi, személyi feltételei, A év végén ellenőrzik a fővárosban és kilenc megyében a közületi autóbuszállomány alakulását és az üzemeltetés gazdaságosságát. A szakemberek kedvezőtlen tapasztalatok nyomán indulnak felmérő útjukra: a statisztikai adatok szerint a vállalati, intézményi autóbuszok száma 1971 óta 70 százalékkal emelkedett. Ez ötszöröse a közhasználatú járműpark növekedési ütemének. Ugyanakkor a közületek saját járműre való törekvése nem jár együtt az autóbuszok megfelelő kihasználásával: átlagteljesítményük csupán fele a volán autóbuszokénak. A II. félév feladatai közé tartozik még a lakosság lábbeliellátásának ellenőrzése, a cipők választékát és minőségét kifogásoló, évek óta visszatérő panaszok alapján. A KNEB tervei szerint utóvizsgálatot végeznek még a minőségszabályozás rendszerének fejlesztésére, hatékonyságának növelése érdekében hozott kormányhatározatok végrehajtásáról is. (MTI) FELSÖTÄRKÄNYBA „hazajárok”. Sűrűbben megfordulok itt, mint szülőfalumban. Ennek oka pedig az, hogy ebben az igazi palócfaluban maradandóbban fellelhetni a valahavolt idők, a gyermekkor eredeti környezetét. Itt is számba vehetők az anyagi jólét, a gyarapodás jegyei. Sok az új ház — többrészes, fröccsös homlokzattal, magas kőlábazattal, s egyik-másiknál olyan lánd- zsás vaskerítéssel, mint a Tuilleriákon. Ám az új házak mellett ott vannak a tisztelettel gondozott, takarosán csinos öreg lakhelyek is, amelyek kapui előtt valamiféle jóleső, otthonias érzés kerít hatalmába minduntalan. S hadd tegyem hozzá, hiszen nem utolsó szempont, hogy mindez a természet, a bükki erdők és hegyek szép foglalatában van. Ideköt sok jó barátság, s jövök lagziba, aztán, ha „gólya- szállt a csűrre”, poszrikba, és sajnos temetésre is. Legutóbb születésnapra szólt a meghívás — az erdei kisvasút születésnapjára. Éppen hatvan esztendeje, hogy nekifogtak a síneket lerakni és a keskeny vágányú gazdasági vasúton megindult az első lóré. — Lóvontatású volt a vasút 1922-ig, a Lambot-háztól Tárkányig — magyarázza Felbinger István, az erdei vasútüzem főnöke, aki kerek harminc éve szolgál a hatvanesztendős kisvasúinál, harminc éve vezetőként. — Erdők, mezők, s amit/a két szem beláthatott, síit még azon is túl, mind az egri érsekség tulajdona volt. 1922- ben tíz évre bérbe adták a tárkányi erdőket az Egri Erdő- és Faipari Rt-nek, s hamarosan gőzvontatású vasút hálózta be a völgyeket és bevezették a síneket Felnémeten át Egerbe is. Valóságos erdőirtás folyt itt. Rablógazdálkodás. Évente 60—80 ezer köbméter fát vágtak ki és szállítottak el a tárkányi, valamint a cserépfalui erdőrészekből. A bérleti idő le- foltéval a7 prHőkpf ps o r-n«?Itt a kenyér! Napi 300 mázsányi kenyér készül az egri gyárban a megyeszékhely és környéke, többi között az új, nagy cementüzemét építő Bélapátfalva ellátására. A korszerű kenyérgyárban már okos berendezések, gépek egész sora segíti a mindennapi munkát, de — mint képünkön is látható — például a tészta formázása közben szükség van még az emberi kézre, Balogh Ferencné és Szarvas Gábor ügyességére is. Kisült a vekni! A gépkemencénél Szerencsi István péknek csupán a szállítószalagra kell igazítania a kenyeret, s az máris megy tovább, a raktárba. Itt pedig már a kocsikba rakják a jő illatú vekniket, bogy mielőbb a boltokba vigyék, a fogyasztókhoz. Veí'-nr,?T,>nr,+?n^ Nagygyűlés a Volán szerelőműhelyében „II barátság szálait közösen kell szorosabbra fonnunk...” Az Eger testvérvárosából, Csebokszáriból érkezett delegáció tagjai az itt-tartózko- dásuk második napján először az egri Finomszerel- vénygyárba látogattak el. Konstantin Filipovics Jefre- movot és kíséretét Kócza Imre, a vállalat vezérigazgatója kalauzolta végig az üzemcsarnokokban. A dolgozókkal beszjélgetve esett szó a Berva és a csuvas főváros nagyüzeme, az Aggregátorgyár kollektívája közötti kapcsolatok fejlődéséről. A baráti szálak ápolásáról, a két nép testvéri kapcsolatának elmélyítéséről szóltak a delegáció tagjai a tegnapi nap másik eseményén, a VOLÁN 4. számú, egri vállalatánál tett látogatásuk során is. Csuvas vendégeink a vállalat szerelőcsarnokában találkoztak a dolgozókkal, a közlekedés mintegy ezerkét. száz szakemberével. A rögtönzött emelvényre lépő K. F. Jefremovot, a delegáció másik két tagját, valamint a kíséretükben levő Kovács Jánost, a városi pártbizottság titkárát és dr. Varga Jánost, a városi tanács elnökét hosszan tartó taps köszöntötte. A nagygyűlés első szónoka Kovács János volt, aki egyebek között hangsúlyozta: „Kapcsolataink alapja az a szilárd elvi és politikai viszony, amely pártjainkat és népeinket a proletár internacionalizmus jegyében összeköti. s ettől az eszmétől vezérelve nő egyre magasabbra, borul virágba a barátság fája. bővül népeink között a testvérnek, az őszinte barátnak. a harcostársnak kijáró kölcsönös megbecsülés, tisztelet.” A köszöntő szavakra K. F. Jefremov. a csebokszári városi pártbizottság első titkára válaszolt. Kiemelte: „A barátság szálait közösen kell szorosabbra fonnunk ... Erre minden lehetőségünk megvan, hiszen a két terület dolgozói. munkáskollektívái keresik az együttműködés alkalmait. Köztudott, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást a közös eredményekről, de szólnak a gondokról is. hiszen ezek megoldása együtt sokkal könnyebb. Nálunk most épül a majdan iO ezer embert foglalkoztató traktorgyár. Reméljük, az üzem leendő kollektívájának Eger sok vállalatával lesz majd szoros kapcsolata.” A nagy tapssal fogadott felszólalás után adták át a csuvas delegáció tagjai azt az ajándékot, amelyet Csebokszári dolgozói, munkásai készítettek és küldtek. A gazdag termést, s a Szovjetunió népeinek az összefogását jelképező kalászok — a sarlóval és a kalapáccsal jelképesen a barátig > vait is tartalmazzák. ' A ■ -es ajándékot az egri dolgo&V is viszonozták: egy g inv: 3 ólomkristály vázával ;.ék meg a küldöttséget, a -el-, tagjai a nagygyűlés vállalat eredménye ve merkedtek. A dolgozók mi.r kájáról Balogh Tibor '.»izgató adott tájékozta vendégeknek, akik ma la te • gatást tesznek a meg. e v.*,- tőinél, majd megtek n tik város új lakótelepét. Születésnap milliókkal utat visszavette az érsekség, használta is 1945 végéig, amikor is engem bíztak meg, hogy hajtsam végre a vasútüzem államosítását. A HÁBORÜT KŐVETŐ években az erdei vasútüzem látta el Eger városát fával, amiből persze jutott a környező falvaknak is. Akkor volt fontos igazán a kisvasút. — Fontosak voltunk az ásványbányának is jó ideig hiszen naponta 600—800 tonna követ szállítottunk nekik. És fontosak lettünk a Fi- nomszerelvénygyár építésénél, ahová a szükséges anyag nagy részét mi szállítottuk s mi vittük a gyárépítő munkásokat is naponta. 1953 nyarától használjuk a vasutat rendszeres munkásszállításra, s ez tart a mai napig. Egy időben riasztó hírek érkeztek a kisvasút sorsáról. Hogy ráfizetéses, hogy fölösleges, hogy megszüntetik. Aztán mégsem úgy lett. Ennek örülnek sok ezren. — A nehéz időkben is bizonyítani tudtuk hasznosságunkat. Ennek köszönhető most a dolomitbánya, a ritkaságában is egyedülálló esz- tátkői cseppkőbarlang. No, meg azzal sem dicsekedhetnek sokan, pláne hozzánk hasonló kisüzemek, hogy olyan kollektívájuk van, amely a Népköztársaság Kiváló Brigádja címnek a birtokosa. Az erdei feltáró utak és az ásványbánya drótkötél- pályájának megépítése abba a helyzetbe hozta a kisvasutak hogy’ egyszerre nem volt mit szállítaniuk. A felszámolás azonban ezúttal is elmaradt. Elmaradt, mert a vasútüzem olyasmivel rukkolt elő, amely pénzt hozott az erdőgazdaság konyhájára. A vasút munkásai bányász- V'idácl-in kezdtek. Felmerlek a környéken található értékes ásványi anyagokat, kitermelték, feldolgozták és szállították. Hét mészkőbányát nyitottak, mígnem a Várhegy oldalában — régi' geológiai térképek útmutatása nyomán — 1969-ben ráakadtak a vasút jövőjét biztosító értékes ásványi anyagra, a dolomitra. 1970-től kezdődően évi 55—60 ezer tonna dolomitot termelnek, amit saját maguk fel is dolgoznak. A feldolgozott ásványi termék nagy részét (40 ezer tonna) az Ózdi Kohászati Üzemnek szállítják, a többit pedig útépítő vállalatok kapják. — Természetesen a közjóléti feladatokból is jelentős terheket vállalunk. És szívesen vállaljuk. Erre csak egyetlen adatot hadd idézzek: személyszállításunk évi 100 000 fő. Szeretnénk, ha az eddigieknél többen is felfedeznék az erdei vasutat és útra kelnének rajta a pihentető és felüdítő szép bükki tájakra. — Hadd kérdezzem meg, mi volt a születésnapi ajándék? — Húszmillió forintot kaptunk közjóléti szolgáltatásaink javítására, bővítésére. Ebből a pénzből meghosz- szabbítjuk vonalunkat Egerig. A kisvasút alsó végállomása a Csebokszári-lakótelep lesz, a felső végállomás pedig Stimecz-ház, illetve Esztátkő. Az esztátkői cseppkőbarlang feltárása már megkezdődött. Ötvenezer köbméter mészkő leszedése, lerobbantása után bukkantunk erre a természeti tüneményre, amelyet majd a nagyközönség is rendszeresen látogathat. Jelenleg egy 12 méter hosszú vízszintes táró építését végzik a nógrádi bányászok. Természetedonyparkjának és sz 'ki csijainak cseréjére, bővítess re is. Ezeket a feladatokai 1980-ra kell teljesítem Már most ígérhetem, hog» négy év múltán képesek l 6 SZÍ! Ink évi 300 000 ember ki lyelmes utaztatására.,. A RIPORT FOLYTATÄ. SA, s egyben befejez i veképpen, mi is útra kelünk. Sín- autón utazunk, affói nyitott „bahnwaglin”. A mű szerfal előtt Felbinger István, mellettem a hó só mesén pedig Tóth Gyulc íz Országos Erdészeti I, c: let erdei vasutak szaki ~z‘- ' nak vezetője, az érd vasúi nyugalmazott szakfi -velője, aki ugyancsak ne keveset tett a kisvasút nmvé radásáért. Kigördül link .-.z üzem fenyőfás u< , mellettünk a szép tó víztükre lúdbőrzik zL i nekivágtunk az ■■eres- völgynek. Hamar e tyiufc a Varró-házat és a z zik- lás hegyoldalak köz va, a szép nevű Vöröskő-vöi- gyön csattog alattun sínpár. A fák tömött koronái úgy hajolnak eg;, áshoz, mint sötétzöld boltívek. A bolthajlás rácsozatai fákban hull be a záporozó nap fénye. A Toldi-kútnál megállunk, hogy hideg forrásvizet kóstoljunk. A csörgedező patak vizében pi z<- rángok háta görbül . kövek között. Eleven szivárványok a kristálytiszta csob sbí.a Még egy iramodás a a nyár - gó völgybe, s már o' gyünk a végállomásnál. Stimecz-ház tisztásán leheverünk a zöld fűbe. Mellettem hever a noteszom, s a toliam is. Színes lepke száll megpihenni az irónra. Csodái o- san szép a környék, csöndben hallgatjuk < - a fák titokzatos léle Pataky Dezső hl misgg v*-
