Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-14 / 165. szám

I Kedd esti külpolitikai kommentárunk: í fi „kis EiSíÉpa’’ kis lépései ■ EZÚTTAL NEM KELLETT a Közös Piac régi keletű í hagyományai szerint éjfélkor megállapítani az órákat, i várva a megegyezésre. A nyugat-európai integrációs í szervezet már eleve óvatos volt, vagyis nem tűzött ki > határidőt erre a kényes témára. A „kilencek” hetek óta > napirenden tartják az úgynevezett „európai parlament” < közvetlen választásainak ügyét Ami már működik | Strasbourgban annak tagjait az egyes tagországok nem- £ zetgyűlése jelöli ki. Az új formában minden tagország­< ban választásokat tartanak a közös piaci parlament man­< dátumaiért, amelyeken arányosan osztoztak meg a „ki­< lencek”. A hétfő—keddi közös piaci csúcstalálkozónak ez t, a legfontosabb eredménye, stílszerűen még hétfőn éjfél > előtti megegyezéssel. S mivel a tavaszi luxemburgi közös | piaci csúcson ebben a kérdésben látványosan nem szüle- | tett megállapodás, a mostani brüsszeli találkozó — az évi > három integrációs csúcs közel a második — tehát ered­> ményt mutathat fel. Legfőképpen a nyugatnémet kancel­> lár örvendezhet ennek, az október eleji választások előtt < elért sikernek. Bonn mindig is az élen járt a közvet­len választásokon alakuló „nemzetek feletti parlament” ügyének szorgalmazásában. A bonni sikert, azonban nem szabad eltúlozni, és fő­ként nem a nemzetek felettiségtől berzenkedő angolok, francia gaulleisták (a Giscard elnök által is mind jobban cserbenhagyottak) vereségét. A közös piaci parlamentnek eddig sem volt semmi hatásköre, és most sem kapott jottányi hatalmat -sem. Arra már nem futotta a brüsszeli tárgyalók energiájából, végtére is az még a közvetlen választás ügyénél is bonyolultabb kérdés. Még sok víz folyik le a Rajnán, amíg a Közös Piac valóban komoly lépést tesz a politikai integráció felé. Az elmúlt időszak gazdasági ellentétei éppen elég politi­kai vihart okoztak a „kilencek” körében, úgyhogy most inkább teremtettek egy keretet, amelyet majd még meg kell tölteni tartalommal. Mivel a tavaszi csúcs kudarca után sikernek ez a kis lépés is elegendő volt (és az olasz választások keresz­ténydemokrata eredménye láttán immár megtehető), nem csoda, ha a kilencek kormányfőinek nem sok közük és lehetőségük volt további érdemi nagyobb horderejű dön­tésre. Így megintcsak halasztódott a válasz a KGST tár­gyalási kezdeményezésére. A KILENCEK IGYEKEZTEK MÉG elsimítani a Puerto Rico-i nyugati „exkluzív” Csúcs miatt a Közös Piac „nagy” és „kicsi” tagjai közti ellentétet, amit per­sze kár volna túlértékelni, miből következően a megöldá- \ sát sem lehetne eltúlozni. Nyilván akadt még jócskán | téma a zárt ajtók mögött: Olaszország megsegítése, a ter- ' rorizmus elleni — pedzegetett — „közös kommandó” I létrehozása. De ezekről nem a hivatalos eredményközlés­< bői lehet ismereteket szerezni, hanem majd csak a csúcs í utáni kiszivárogtatások alapján. '? 1 ,/VVVV\AA/VVSAA/VSAAAAA/VVVAA/VVVVVVS/VVNAA/VVVVVV>AAAAA!<VVVVVVVVVSAA^ 1 Demokrata párti elnökjelölt) konvenció Kedden — közép-európai idő szerint — az esti órák­ban folytatódott New York­ban a demokrata párt orszá­gos elnökjelölő konvenciója. Ezen az ülésen terjesztik be és fogadják el a párt, illetve (novemberi választási győze­lem esetén) egy jövendő de­mokrata párti kormány prog­ramját. A demokrata párt külpo­litikai elképzeléseit Church szenátor (a titkosszolgálatok ügyeiben vizsgálatot folyta­tott v kongresszusi ! bizottság vezetője) és a szovjetellenes kirohanásairól ismert Zum­wait nyugállományú tenger­nagy, a haditengerészet volt vezérkari főnöke ismerteti majd. A párt külpolitikai prog­ramja az enyhülési politika folytatását ígéri és a két világrendszer gazdasági ver­sengésére helyezi a hang­súlyt a fegyverkezési verseny helyett. A kongresszus egyetlen fon­tosabb nyitott kérdése az al- elnök személye, akivel Car­ter az elnökválasztási küz­delemben indul. A demokra­ta párt alelnökjelöltje várha­tóan Mondale, Muskie és Glenn szenátorok közül ke­rül majd ki. A párt néger támogatói — arra hivatkoz­va, hogy minden negyedik demokrata párti szavazó fe­kete — soraikból akartak al- elnökjelöltet, mégpedig Los Angeles polgármesterét, Bradleyt. Carter azonban az­zal vetette el a javaslatot, hogy „-washingtoni tapaszta­latokkal rendelkező személy­re” van szükség ezen a posz­ton. Kormányalakítás Olaszországban Az esélyesek: Andreotti és Moro Kedden Rómában lemon­dott tisztségéről Francesco de Martino, az Olasz Szo­cialista Párt főtitkára.., Olaszország harmadik leg­nagyobb pártja, amely áp­rilisban kormányválságot idézett elő és így hozzájá­rult a választások idő előtti megtartásához, a választáso­kon négy-négy helyet veszí­tett a képviselőházban, il­letve a szenátusban. Lemondását de Martino párton belüli nézeteltérések­kel indokolta, a Szocialista Párt balszárnya ugyanis az egész ■ vezetőség távozását követelte. Giovanni Léone Olaszor­szág köztársasági elnöke kedden folytatta kormány­alakítási tárgyalásait a pár­tok képviselőivel. A köztársasági elnök elő­reláthatóan már kedden es­te kijelöli a hetedik tör­vényhozási időszak első kor­mányának megalakítására hivatott politikust. Sajtókö­rökben Giulio Andreottit és Aldo Morót a lemondott kormány költségvetési és tervezésügyi miniszterét^ il­letve miniszterelnökét tart­ják a legesélyesebbnek a kormányalakításra szóló ] megbízás elnyerésére. Amin az eníeiei akcióról Idi Amin ugandai elnök pénteken beszédet mondott a kampalai nemzetközi konfe­renciaközpontban. Beszámol­va az entebbei repülőtéren történt eseményekről, teljes képtelenségnek nevezte azo­kat az állításokat, amelyek szerint Uganda együttműkö­dött a géprablókkal. Az izraeli támadással kap­csolatban kijelentette, hogy amikor az akciót végrehaj­tották, már igen előrehala­dottak voltak a túszok sza­badon bocsátásáról kezdett tárgyalások. Közölte, hogy a Biztonsági Tanács vitája után tárgya­lásokat kezd a francia kor­mánnyal a repülőgép vissza­szolgáltatásáról. Nimeri villámlátogatása Szadatnál Nimeri szudáni elnök ked­den előzetes bejelentés nél­kül Kairóba érkezett. A re­pülőtéren Mubarak egyipto­mi alelnök és Szalem mi­niszterelnök fogadta a szu­dáni államfőt. A fővárosból mindhárman helikopteren tovább utaztak Alexandriá­ba, ahol Szadat elnök üdvö­zölte Nimerit. , A kairói repülőtéren adott sajtónyilatkozatában Nimeri elnök elmondotta, azért ér­kezett Egyiptomba, hogy a két ország politikai és gaz­dasági integrációs program-, jának keretében tárgyaljon Szadat elnökkel. Megismé­telte azt a vádat, hogy Líbia „szervezte a megdöntését célzó legutóbbi államcsíny­kísérletet”. Etióp­küldöttség Elutazott Moszkvából azaz etióp küldöttség, amely Mo­pes Molde Michaelnek, az etióp ideiglenes katonai kor­mányzó tanács bizottsága elnökének vezetésével né­hány napos látogatáson a Szovjetunióban tarózkodott. Meddig lehet az ember a súlytalanság állapotában Bokor Pál,-az MTI tudósí­tója jelenti: „A szakértők évről évre derűlátóbban ítélik meg azt a kérdést, hogy mennyi időt tölthet az ember a súlyta­lanság állapotában” — kö­zölte jevpatoriai sajtóérte­kezletén -a Szál jut 5. űrál­lomás földi egészségügyi sze­mélyzetének vezetője. A föld törüli expedíciók időtartama növekszik, s az orvosok nem tudják megjelölni azt a ha­tárt, amelyen túllépni lehe­tetlen. Egyesek fél évről, má­sok egy évről beszélnek, mint a föld körüli pályán való tartózkodás lehetséges idői tartamáról. A Szaljut 5. legénységének főorvosa szerint a földi - egészségügyi személyzet első­rendű feladata az, hogy min­den rendelkezésre álló esz­közzel megóvják az űrhajó­sok egészségét, frisseségét és munkaképességét az egész kísérlet alatt. A második cél a súlytalanság szervezetre gyakorolt hatásának további vizsgálata, amely egyre töké­letesebb eszközökkel folyik. Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov űrhajósok hatodik munkanapjukat töltik a Szal­jut 5. tudományps űrállomás fedélzetén, kedden a techno­lógiai kísérletek programjá­nak elvégzéséhez láttak hoz­zá. Az egyik, a „szféra” elne­vezésű kísérlet célja a fo­lyékony fém olvadási és der­medés! folyamatainak tanul­mányozása a súlytalanság ál­lapotában. Az űrhajósok or­vosi megfigyeléseket is vé- geznek, funkcionális megter-l helési próbák mellett. Hz eredmények csupán részlegesek Közös piaci csúcstalálkozó Kiss Csaba és Kurucz Já­nos, az MTI tudósítói jelen­tik: Kedden délre befejezték brüsszeli találkozójukat a közös piaci tagállamok kor­mányfői. Az európai tanács ülése, mindenekelőtt a „kö­zös piaci egység” demonstrá­lásába gyors megállapodásokat hozott az - előterjesztett kér­désekben, igyekezve elkerül­ni a vitatott témákat. Giscard d’Estaing, Schmidt, Callaghan és társaik, a hol­land miniszterelnök, Joop den Uyl elnökletével hétfőn viszonylag gyorsan megálla­podtak a közös piaci álla­mok úgynevezett európai parlamentje helyeinek jövő­beli elosztásáról. Kedden dél­előtt így elsősorban az EGK gazdasági és szociális hely­zetével tudtak foglalkozni. Az EGK bizottsága óvatosan derűlátó jelentést terjesztett a csúcstalálkozó elé, s ebben azt hangoztatta, hogy a vál­ság Nyugat-Európában túlju­flüfrikcai csúcs iUSeauritiuscn NEM IS OLYAN RÉGEN Mauritiusról mindössze any- nyit tudott a világ, hogy szi­get valahol az Indiai-óceán­ban és hogy onnan szárma­zik a födkerekség egyik leg­értékesebb bélyege. Változ­nak az idők: ma már azi is tudjuk, hogy a nemrég füg­getlenné lett szigetország fővárosa Port Louis. Ezt a várost most a nemzetközi érdeklődés reflektorai pász­tázzák. Június 25-én 47 tag­állam részvéteiével itt ült össze az Aír,Kai Egységszer­vezet miniszteri tanácsának 27. ülésszaka, hogy előké­szítse a szervezet ugyanitt megnyíló állam- és kor­mányfői csúcstalálkozóját. Volt valami jelképes ab­ban, ahogyan az ülés meg­kezdődött: a résztvevők egy­perces csenddel adóztak a légi :abb dél-afrikai véreng- íC, áldozatainak, valamint a közelmúltban . meggyilkolt Muritala Mohammed nigé­riai államfő emlékének. Hi­szen Dél-Afrikában a to­vábbra is hatalmon lévő gyarmatosítók gyilkolnak, a nigériai államfő pedig nem utolsósorban az ugyancsak kolonialista örökségnek szá­mító etnikai-törfsi viszályok áldozata. QJÉMkM 19*6. július 14„ szerda A vendéglátó Mauritius külügyminisztere nyitobeszé“ dében emlékeztetett arra, hogy az Afrikai Egységszer­vezet „végső célja” az Afri­kai Egyesült Államok meg­teremtése. De ő is, a többi megjelent is pontosan tudta, hogy addig még igen sóit, sokszor véres víznek kell le­folynia a kontinens buja dzsungelek / övezte hatalmas folyóin. Kenyában', a kor­mányzó Kikuju-törzs mellett mind többet hallunk „va- benzikről”. Ez is összafrikai jelképként használható. A szó az újgazdagok csoport­jára vonatkozik, akik Mer­cedes-Benz kocsikkal (innen a vabenzi kifejezés) élik a maguk édes életét. Zaire be­vallottan egyik legnagyobb dilemmája — és persze ez sem csak zairei gond — a korrupció; az Afrikát lián­ként behálózó nyugati mo­nopóliumok szuper-profitjá­nak töredékeiből táplálkozó olyan állami bürokrácia, amely belföldön a „vaben- zik”, külföldön pádig — az imperializmus szövetségese. RIASZTÓ ARÁNYÚ nép- szaporulat, a városokat' túl­zsúfoló, bádog viskó-negye-. deket teremtő nincstelen ag­rárproletariátus — ez is a mai Afrika, nemcsak a két­ségtelenül impozáns ered­ményeké. Minden kontinen­sen mélyek a múlt gyökerei. De talán Afrikában a leg­mélyebbek. Azon a földré­szen, ahol a gyarmatosítók vonalzóval húzták a határo­kat, nem meglepő, ha 1976- ban is villongások vannak Etiópia és Szomália között, vagy szeparatista kísérletek, például az eritreai zendülés Etiópiában. Es mégis: az Afrikai Egy­ségszervezet csúcsértekezle­te olyan körülmények között ül össze, amelyre elsősorban és mindenekelőtt a megállít­hatatlan, diadalmas változás a jellemző. A portugál fasiz­mus megdőlése, ezzel az el­ső és utolsó nagy afrikai gyarmatbirodalom hányát* lása, majd pusztulása clyan láncreakciót indított ti — il­letve gyorsított meg — a minapi rabszolgák földré­szén amelynek jelentősége történelmi mércével mérve is felbecsülhetetlen, A „portugál világ” össze­omlása annyit jelentett, hogy egyedül maradt a fekete kontinens két fehér bástyá­ja, a Dél-Afrikai Köztársa­ság és a rhodesiai telepes rezsim.' Először Pretoria is­merte fel az új helyzetet, Ígéretekkel árasztotta el a saját színes bőrű lakosságát, valamint az illetékes ENSZ- fórumokat. Belül liberalizá­lást- ígért, összafrikai vi­szonylatban pedig azt, hogy közeledik a kontinens or­szágaihoz, sorsára hagyja a rhodesiai rendszert és kivo­nul a törvénytelenül meg­szállt Namíbiából. Nem így történt. Kitört az angolai háború, a régi és új gyarmatosító erők kísérlete az afrikai változások vissza­fordítására. A háborúban új elem volt Peking részvétele a reakció védelmében és Ku­ba aktív szereplése az afri­kai felszabadító erők olda­lán. A küzdelem eldőlt, Lu­andában lefolytatták a nép­ügyész által „politikai lec­kének” minősített zsoldos­pert. De a leckéből sokan nem tanultak. Az Egyesült Államok kül-' ügyminisztere a festői bajor hegyek között egy asztalhoz ült a közvélemény és az ENSZ által kiközösített hó­hérral, Vorster dél-afrikai miniszterelnökkel. Mintha csak Dél-Afrika színes bő­rű lakosságának válasza len­ne, kitörtek a Johannesburg- környéki zavargások és a rezsim, amelyet Washigton a tárgyalás puszta tényével is erősített, újra gyilkolt. ...A NYUGATI VÁLSÁG hatása az afrikai gazdasági életre, az el nem kötelezet­tek közelgő colomboi érte­kezlete, a szocialista orszá­gok mind nagyobb és ered­ményesebb segítsége — ta­lán ez a vázlatos felsorolás is érzékelteti: az afrikai ál­lam- és kormányfőknek lesz miről tárgyalniuk a koráb­ban csak' bélyegéről híres Mauritiuson. Harmat Endre tott a mélyponton. Árnyolda­la a helyzetnek — s erről különösen Callaghan angol miniszterelnök beszélt a csúcstalálkozón —, hogy a munkanélküliség változatla­nul magas. Az angol kor­mányfő külön aláhúzta a fiatalok, az iskolai tanulmá­nyaikat most elvégzettek munkába állításának nehéz­ségeit. — Másik veszélyes pont a fellendüléssel kapcso­latban az infláció újjáéledé­se. A gazdasági kérdésekkel összefüggésben tárgyaltak a kormányfők a valutáris kér­désekről is. Megállapodtak abban, hogy a Közös Piac — Franciaország kilépése kö­vetkeztében összezsugorodott — „valutakígyóját” továbbra is fenntartják. Nem tudtak azonban megállapodni ab­ban, mi legyen a „kigyón” kívül maradt államok valu­táinak viszonya pénzügyi együttműködésben részt vevő tagállamok valutáihoz. Szó volt a tanácskozáson az EGK és a többi vezető tőkés ország közötti együtt­működésről, a közelmúltban megtartott, és a gazdasági közösségen belül komoly po­litikai feszültséget kiváltott Puerto Rico-i „tőkés gazda­sági csúcs” kapcsán. A kor­mányfők óvatosan megkerül­ték a jövendő együttműködés pontos szabályainak megha­tározását, s csupán , elvileg állapították meg, hogy „a Közös Piacot érintő kérdése­ket illetően fenn kéj) tartani az előzetes konzultáció rend­szerét, az EGK mechaniz­musát”. Ez még arra sem ■ kötelezi el a négy nagy tag­államot, hogy a jövőben fel­tétlenül az EGK álláspontját képviselje az Egyesült Álla­mok és Japánnal folytatott tárgyalásokon. A csúcskonferencia foglal­kozott a halászati övezetek kérdésével, de egyelőre nem hozott végleges döntéseket. Megállapodtak abban, hogy az EGK rövidesen nyilatko­zatban jelenti be, szándéká­ban áll kiterjeszteni a „kö­zösségi vizek” határát 200 mérföldre. A csúcskonferencia — bon­ni javaslatra — foglalkozott a „nemzetközi terrorizmus” témakörével, vagyis a repü­lőgép-eltérítésekkel, a túszok szedésével és a hasonló ak­ciókkal. A kilencek szoro­sabban együttműködnek egy­mással a terrorizmus elleni küzdelemben. Elvileg megállapodtak a konferencián arról, hogy az EGK bizottságának kö­vetkező elnöke a jelenlegi angol belügyminiszter, Roy Jenkins lesz, hivatalosan azonban csak akkor erősítik meg kinevezését, ha a bizott­ság valamennyi tagját kije­lölték már. A csúcskonferencia befe­jeztével minden résztvevő azt igyekezett hangsúlyozni nyilatkozatában, hogy a kö­zös piaci összetartás —szem­ben a tavaszi luxemburgi kudarccal — mégiscsak mű­ködő erő. Ezt a kormányfők mindenekelőtt az európai parlament helyelosztásáról — keserves körülmények kö­zött létrejött, de bizonyos körök számára rendkívül lát­ványos — megállapodás fon­tosságának aláhúzásával igyekeztek bizonyítani. Elis­merték azonban, hogy az eredmények csupán részle­gesek és nem minden téren kielégítőek.' Addis£ Abeba Kivégezték az Összeesküvőket Az Addisz Abgba-i rádió kedden bejelentette, hogy a múlt hét végén összeesküvés kísérletének vádja miatt 19 személyt, köztük magas ran­gú katonai vezetőket és ci­vileket végeztek ki. Az ideig­lenes katonai korfhányzóta- nács közleménye szerint az összeesküvők ügyében kato­nai bíróság hozott ítéletet, amelyet Teferi Benti, az ál­lamfő hagyott jóvá. A 19 személy ellen a vád az összeesküvésen kívül: ál­lami pénzek hűtlen kezelése, hatalommal való visszaélés, a fegyveres erők megosztása, külföldi kormányokkal való összejátszás, kötelességmu­lasztás és ellenforradalmi te­vékenység, mint a közlemény bejelentette, a kivégzettek között van Sisai Habte őr­nagy, az ideiglenes katonai kormányzótanács volt tagja is. Egy másik vádlottat, Geta- csev Nadav tábornokot, Erit­rea volt katonai kormányzó­ját szombaton tűzharcban lőtték agyon, amikor ellen­állt a letartóztatási parancsot végrehajtó katonáknak. Két tisztet, akik feltehetően kap­csolatban álltak az állam­csíny-kísérlettel, nem sikerült elfogni.

Next

/
Thumbnails
Contents