Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
\ Évente 30 ezer A lakásokról szólva f Ä június derekán közre- j adott minisztériumi gyorsje- ' lentésből kitűnik: az ÉVM vállalatai az 1976-ra elő- ’ irányzott 44 400 lakásból május végéig mindössze 6488 új otthont adtak át. Ráadásul jelenleg csaknem ötezerrel kevesebb lakás épül, mint egy esztendővel ezelőtt. Jóllehet, az ötödik ötéves tervidőszaknak még csupán a kezdetén vagyunk, az alig fél év eredményeiből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, az ÉVM gyorsjelentése mégis módot ad némi tűnődésre. Ha másért nem, hát azért, mert tavaly december táján szinte minden fórumon hangot kapott: a középtávú népgazdasági terv egésze szempontjából létfontosságú, miként rajtolunk. Lakásról szólva az utóbbi évtizedben megannyi örvendetes hírről, de változatlanul Sok gondról — szervezetlenségről, kapkodásról, minőségi kifogásokról — is hall- hattunk-tuaósíthattunk. Ami az eredményűid^ élére kívánkozik: a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában kiépült az országos házgyári. hálózat. A főváros négy kombinátján kívül nagy kapacitású házgyárral rendelkezik Győr, Szeged, Debrecen, Miskolc, Veszprém és — néhány hónapja — fecskémét. E tíz nagyüzem .hatósugara voltaképpen a megyehatárokon is túlér: jószerével nincs az országnak olyan jelentősebb városa, ahová ne jutna a házgyári panelekből. Magyarországon évente csaknem 30 ezer házgyári lakás épülhet; Európának — a Szovjetunió kivételével — nincs még egy olyan országa, amely hasonlóan iparosított lakásépítő bázissal rendelkezne. Az iparosított építést nemcsak e tíz gyár teszi lehetővé; országos hírnévre tett szert a pécsiek panelüzeme (ők készítik a paksi „atomváros” lakóépületeit is), a dunaújvárosi poligonüzem elemeiből Százhalombattának is jut, . a kaposvári panelekből Barcsnak, Nagyatádnak, Marcalinak is telik. Több megyei építőipari vállalat sík- és alagutzsaluzatokat vásárolt; a szövetkezeti építőiparnak kohóhabsalak- blokkgyártó és téglablokk- készítő üzemei vannak, a korszerűsödés tehát végbement. Mindez lehetővé tette, hogy az 1960-ban meghirdetett 15 éves lakásfejlesztési program túlteljesüljön: a célul tűzött egymilliónál csaknem 50 ezerrel több új otthont emeltek 1975 végéig (az egymillio- modik lakást tavaly decemberben adták át Győrött). E tetszetős eredménylista olvastán mi indokolja hát, hogy — immár az ötödik ötéves terv feladatait felemlítve — elöljáróban a gondokra utaltunk? Mindenekelőtt az, hogy — kiváltképp a városokban — nehezebb körülmények közepette dolgoznak majd az építők, mint a hatvanas évek vége felé, vagy a hetvenes évek elején. Az építésre alkalmas, könnyen közművesít- hető területek fogytán vannak; Miskolcon, Szegeden, Veszprémben is előadódott már, hogy ideig-óráig raktárra termeltek a házgyárak, kapacitásfölöslegre panaszkodtak a korábban kapacitáshiánnyal bajlódó szövetkezeti építők... A magyar népgazdaság ötödik ötéves terve kimondja: a tervidőszakban 430— 440 ezer új lakást kell építeni; több mint 60 százalékot a városokban, legnagyobbrészt többszintes lakóházakban. Állami eszközökből lakásépítésre 105—110 milliárd forintot lehet fordítani, ebből — takarékos költséggazdálkodással — 150 —160 ézer új állami lakást kell felépíteni. Hozzávetőleges számokról van szó tehát, de ötmilliárd forint is rendkívül nagy összeg, a tízezerrel több lakás pedig kisvárosnyi népességnek adhat otthont. A ' forintmilli- árdokat régiókra — megyékre, városokra, kisebb településekre — bontották le: e „mikro-normák” határozzák 'meg, hogy végül is hol, mennyi lakás épüljön. Ha tehát valahol — megszegve az előírásokat, figyelmen kívül hagyva a műszaki-gazdasági normatívákat — az átlagosnál drágább, vagy az országos 53 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű lakásokat emelnek; kevesebb új otthon készülhet el. A számokból az is kitűnik: az 1980 végéig épülő otthonok mintegy kétharmada önerőből készül el. Ám kizárólag önerőből igen kevesen vállalkozhatnának a több százezer forintos beruházásokra. Tekintettel a lakásépítések növekvő költségeire, az év elején új rendeletek láttak napvilágot, A korábbiaknál nagyobb összegű kölcsön kérhető az OTP- től, egyszersmind kedvezőbbé váltak a kamatfeltételek, hosszabb idő jut a részletek törlesztésére. Fokozódnak a vállalati lakásépítkezések is, mind több kiskeresetű munkáscsalád költözhet majd — munkahelyének támogatásával — új, saját otthonba. S ami ugyancsak létfontosságú: az ötödik ötéves terv időszakában javulás ígérkezik az építőanyag-ellátásban. A tervtörvény szerint a cementtermelést 5,4—5,6 millió tonnára, a falazóanyagok termelését 10—12 százalékkal, a tetőfedő anyagokét 28—30, a síküvegét . pedig 24—25 százalékkal kell növelni. A feltételek tehát kedvezőbbek, mint korábban voltak; a nagyszabású lakás- építési program folytatódik. Ám, hogy kevesebb legyen a zökkenő, azért még — miként az első öt hónap tapasztalata tanúsítja — országszerte akad tennivaló. F. T. Nyár a füMekesi AZ ANDORNAKTÁLYAl Eger völgye Termelőszövetkezet 200 hektáros . öntözött területen termel burgonyát. A nagy szárazságtól kemény, kötött talajon nehéz a termés gépekkel történő betakarítása. A korszerű NDK gyártmányú betakarítógép tehát még nem kerülhetett bevetésre, így az asszonyok és a szünidős diákok kétkezi munkájára most nagy szükség van. (Fotó: Perl Márton) A BOCONÁD1 határban is munkába álltak a kombájnok. Az idén a tarnamérai Tarnamente Egyesült Tsz-ben 3807 hektár aratását kell elvégezni. A 26 kombájn már jó előre kijavítva várta az aratást. A 410 hektáros őszi árpa aratását még ezen a héten befejezik és hétfőn már a búzát aratják. A termény szállítását 14 vontató és 19 teherautó végzi. A nagyüzemi táblákról 1200 vagon terményt takarítanak be, amely 30—32 millió forint termelési értéket jelent, (Fotó: Szabó Lajos) Közkedvelt az egri gyorsvonat Elköltendő: 5 milliárd 600 millió Utak, forinttal kirakva ■— Miért most szánták rá magukat a tanulásra? — Hát, az egyénenként különböző. Van itt közöttünk, aki .családi okok miatt nem tanulhatott a nyolc, általános után, de jó néhá- nyunknál a „csintalanság” volt az igazi ok. Nem akartunk tanulni. Most már rájöttünk, érdemes volt egy kicsit ráhajtani... Az iskola folyosóján tucatnyi várakozó. Feszült csendben ülnek a fal mellett sorakozó székeken, nem nagyon akaródzik most beszélgetni senkinek. Bent az ő sorsuk felől dönt a bizottság, arról, hogy ki érdemli meg a szakmunkásbizonyítványt. Az Egri Ipari Szakmunkásképző Intézet folyosóján várakozók ezúttal nem 17— 18 éves fiatalok; ez látszik az arcukon, s a vaskos, erős tenyereken is. Ezek a tanulók már hosszú évek óta üzemben, gépek, munkapadok mellett ismerkedtek a szakmával. Egy esztendővel ezelőtt aztán elhatározták, hogy a gyakorlati tapasztálatok megszerzése mellett élnek a lehetőséggel és leteszik a szakmunkásvizsgát. Az eredményhirdetésre várakozók a BUBIV egri gyárának leendő asztalos szakmunkásai. Betanítottként öthat éve dolgoznak már a gyárban, ők az elsők, akik felnőtt fejjel ebben a szakmában elvégezték a szakmunkásképző tanfolyamot. —: Hetenként kétszer volt oktatás, délután a gyárban — mondja Szolári László.az osztály bizalmija. — A szak(Tudósítónktól): Egy hónappal ezelőtt lépett életbe a MÁV 1976—77. évi menetrendje. Mint ismeretes, a megyei és városi tanács kérésére a MÁV az egri lakosok régi kívánságát teljesítette azzal, hogy a főváros és a megyeszékhely között közvetlen gyorsvonatot állított forgalomba. Időszerű volt ez, mert a feltételek — új vasúti pálya, a villamosított vonal — és az igények megvoltak erre. Az új menetrend megjelenésekor azonban olyan vélemények is elhangzottak, hogy feleslegemunkásképzőből is jártak hozzánk oktatók, a szakmai tárgyakból pedig két mérnök készített fel bennünket. A gyakorlati foglalkozásokat magunk között szerveztük meg. Elosztottuk, ki, mikor mehet gyakorolni a prototípusműhelybe, mert egyszerre nem fértünk volna be. Szorgalmas volt a társaság, csak azok maradtak le, akiknek közben katonának kéllett bevonulnak. Tizenhatan várjuk most a bizonyítványt. — Hát, ha elszántuk magunkat, akkor már végig is csináljuk — folytatja a bizalmi mellett ülő Török István. — A vállalat támogatott, fizette a kiesést, ha munkaidőbe esett az oktatás. Nekünk az volt a dolgunk, hogy helytálljunk. No, persze, nem könnyű már két-három gyerek mellett, meg aztán tanulmányi szabadság sincs erre a tanfolyamra. A jövőben érdemes lenne rajta gondolkodni, hogy pár nap szabadságot kapjanak a következő tanfolyamok résztvevői. A színvonalat Kiss Mátyás és .. Ladányi Péter, a gyár mérnökei, az osztály szakoktatói, így értékelik: — Egy év alatt nem lehet megtanulni azt a tansen közlekednek majd ezek a vonatok, mert nem lesznek kellően kihasználva. A napokban az egri vasútállomás főnöke, Káli Ottó főtanácsos társaságában megtekintettük az érkező és induló gyorsvonatokat. A szerelvényeken minden ülőhely foglalt volt, sok utasnak pedig már csak a folyosókon és peronokon jutott hely. Az állomásfőnök véleménye szerint a nyári kiránduló szezonban még két-három kocsi hozzácsatolása is elkelne ezeken a szerelvényeken. (sz. j.) anyagot, amit az ipari tanulók három év munkájával sajátítanak el. De a szorgalom, a fegyelmezett munka sokat pótol, s a színvonalas oktatás feltételeit is biztosította a munkahely. Egészen jó eredmények is születtek a vizsgákon, ahol tizenkét tantárgyból kellett számot adniuk ezeknek az öreg tanulóknak. Az ajtó nyílik, rendben felsorakoznak a piros abrosszal leterített hosszú asztal előtt: kezdődik az _ eredményhirdetés. Perceken belül kiderül, kit, milyen érdemjeggyel jutalmaztak. Az erős, 1 vaskos, asztalosujjak idegesen babrálnak a zakó szélén, az arcokon igazi diá- kos szorongás. Szemerédi János, a gyár főmérnöke, a vizsgabizottság elnöke sorolja az eredményeket. Mindent összevetve az átlag jobb a közepesnél. Ünnepélyes búcsúzkodás, gratulációk; e pillanattól kezdve mindannyian szakmunkások. Megkönnyebbülten mosolyognak, s talán mindannyian azt érzik már magukon, amit egyikük az iménti beszélgetésnél így fogalmazott meg: „azért csak más ember az, aki tanul...", A főmérnök véleménye: TÉLEN TERVEZNI KELL, nyáron építeni! — hangzik a régiek bölcsessége, s szó ami szó, a meleg beköszöntővel folynak is a beruházások szerte az országban, nagy- nagy lendülettel. Az útépítők se pihennek, ■'hiszen ebben az esztendőben éppen 5 milliárd 600 millió forintot kell elkölte- niük, ez az összeg pedig már önmagában is figyelemre méltó tempót diktál. — Az egri gyárnak nincs ipari tanulója, mert még nincs tanműhelyei Nem megoldott a szakmunkás-utánpótlás. Érthető, hogy kaptunk az alkalmon, és minden erővel támogattuk a jelentkezőket. Szakmunkásként dolgoznak ezután, természetesen mindegyikük magasabb órabérrel. Ügy érzem, tovább kell fejlesztenünk ezt az oktatást, kell, hogy kapjanak tanulmányi szabadságot a résztvevők. A szorgalmuk minden elismerést megérdemel, s nekem is jólesett, amikor az intézet vizsgáztató tanárai közül egyikük azt mondta: ha nem látnánk az arcukat, kezüket, a feleletük alapján azt hinnénk: a végzős ipari tanulók vizsgáznak itt. Felnőtt igyekezetük pótolja az éveket. Míg mi beszélgetünk, azalatt megkezdődik a sorban állás: egy kis adminisztráció, aláírások, aztán kézszorítás kíséretében megkapják a szakmunkás-bizonyítványt. — Igaz, hogy nem akkora ünnepség ez, mint az ipari tanulók avatása — fordul vissza derűsen egyikük —, de azért mi éppen úgy örülünk neki, mint a gyerekek... . (hekeli) Nézzük hát a télen összeállított terveket. Végre elkészül az 5-ös autóút szegedi bevezető szakasza. Az itteni munkálatok meglehetősen hosszú ideig várattak magukra, sok bosszúságot okozva a megyeközpontbelieknek, s azoknak, akik Jugoszláviába igyekeztek. Hasonló a tempó a 6-os út pécsi torkolatrészénél, ahol az idén avatják fel az új, a belső forgalmat már elkerülő nyomvonalat. Miskolcon, a 3-as úton is erősen dolgoznak: javában tart a Gömöri pályaudvar vasúti vágányai felett átvezető híd építése. Felszedett kövezet, földbuckák, dózerok, és szkréperek fogadják az utast -Sátoraljaújhelyen, Egerben, Harkányban is, mint ahogy tartós útburkolatot kap Komáromtól az M 1-es „félautópálya”, az 5-ös és a 6-os főút egy-egy újabb szakasza. Szélesítik, javítják az 51-est Solt és Kalocsa,- az 50-est Kecskemét és Solt között, jobb és biztonságosabb lesz a közlekedés az 55-ösön Szeged és Mórahalom között, a 21-esen Nógrád megyében, a 36-oson Nyíregyháza és Tiszavasvári között, s hasonló okból állt munkába sok száz ember és gép a 10-es úton Dorog és Tát, a 24-esen Mátraháza és Eger között. S azt is említsük meg, hogy az idén kezdték meg a szentes—csongrádi Tisza-híd építését és hozzáláttak a bájai Duna-híd, valamint a dombrádi Tisza-híd átépítéséhez. Budapesten pedig az Erzsébet-híd után a Margit-híd pályáburkolatát építik át De félre a térképszerű felsorolással, és vessünk ismét egy pillantást a költségvetés e fejezetére. Egyetlen méternyi autóút építése sík terepen 50—80 ezer forintba kerül, de már a legegyszerűbb felüljáró ára is több miliői forint. E számok ismeretében válik érthetővé az utas elismerése: a negyedik ötéves terv soráfi kereken 30 milliárd forint jutott a leginkább túlterhelt utak, a veszélyessé vált vasúti átkelők, a városi bevezető szakaszok • bővítésére, átépítésére. Mint ahogy az ötödik ötéves terv sem adta alább: 31 milliárd áll az érdekelt vállalatok rendelkezésére. AZ IDÉN A KORÁBBI jó tapasztalatok alapján fogalmazták meg a feladatokat, s ha nem is takarékoskodik a KPM öncélúan, de mindenképpen megfontolja: hol kél el a legsürgősebb segítség. Összesen 1700 kilométernyi útra kerül új aszfaltszőnyeg, s további 1400 kilométeren szélesítik a 6 méternél keskenyebb" burkolatokat. Gondoljuk meg: egy-egy településen az átvezető útszakasz korszerűsítése 15—17 millió forintba kerül, s napjainkban egyedül a fővárosban —, ahol a föld, a vasbeton, a szerkezetek' szállítása külön gond és pagyobb költség — 14 helyen építik az utakat, a felül- és aluljárókat új beruházásban és 43 helyen folyik egyszerre a felújítás. És hogy még egyetlen összefüggés erejéig Budapesten maradjúnk, mondjuk el, hogy a főváros teljes útburkolata 3500 kilométer hosszú és csaknem 17 millió négyzetméter felületű. És a karbantartás, a felújítás idei summája pedig éppen 8 milliárd! MINTHA NEM IS ASZFALTTAL, hanem csengő 'forintosokkal burkolnánk a gyorsan növekvő járműforgalom alatt útjainkat! B. LG. ßSrnm-M 1976. július 2., péntek ^ Szakmunkástanulók — a törzsgárdából Milyen lett a bizonyítvány?
