Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: II „zöldsisakosok" második menete A LIBANONBAN 15 HÓNAPJA FOLYÓ polgár- i háború legújabb fejleménye az, hogy az Arab Liga ; most másodszor is megpróbálkozik a béke helyreállí- 1 tásával. Az Arab Liga miniszteri tanácsa legutóbb jú- ; nius 10-én vitatta meg a libanoni helyzetet, határoza- 1 tot hozva egy arabközi békefenntartó haderőről. Né- ; hány száz líbiai és szudáni katona azóta megérkezett! Libanonba, ahol egyébként több ezer szíriai katona ; is tartózkodik, de ez semmit sem javított az ország tragikus helyzetén. A libanoni jobboldal a kérészéle-; tű tűzszünetet arra használta fel, hogy támadást in­tézzen két palesztin menekülttábor ellen, s az utóbbi napokban fellángolt harcok során emberek újabb szá­zai vesztették el életüket. Az Arab Liga csütörtökön hajnalban Kairóban vé- ; get ért ülésén két fontos határozat született. Az első szerint azoknak az arab országoknak, amelyek koráb- ; ban bejelentették, hogy készek részt venni az arabközi békefenntartó haderőben, haladéktalanul Libanonba kell irányítaniuk egységeiket; A legfrissebb hír sze- szerint a szomszédos Szíriából már úton vannak Bejrút: felé 1300 fős szaúd-arábiai és szudáni katonai alakula­tok. Ezenkívül az Arab Liga — a szervezet főtitkárá­ból, valamint Bahrein és Tunézia külügyminiszteréből, álló — bizottságot alakított, amely azon nyomban Bej­rútba utazott. A bizottság feladata, hogy érvényt sze­rezzen az Arab Liga határozatainak, s ellenőrizze a tűz­szünet maradéktalan végrehajtását. EGYELŐRE MÉG NINCSENEK megbízható érte­sülések arról, hogy a Libanonban szembenálló felek — a nagyobbrészt maronita keresztényekből álló jobb­oldal és a muzulmánokat, valamint a palesztinaiakat tömörítő baloldali front — eleget tettek-e az Arab Liga tűzszüneti felhívásának, amelynek csütörtökön délben kellett volna érvénybe lépnie. Nem túl bizta­tó az a tény, hogy ez lenne sorjában a 410. libanoni tűzszünet... Kétséges, hogy a „zöldsisakosok” — aho­gyan az arabközi békefenntartó haderő katonáit neve­zik — képesek lesznek-e megbirkózni feladatukkal?$ Kamal Dzsumblatt, a libanoni baloldal vezetője min- ^ denesetre közölte, hogy harcosai nem hajlandók felté- | tel nélkül elfogadni a tűzszünetet. Ha a jobboldal fegyveresei nem vonulnak azokba az állásokba, ame­lyeket a palesztin menekültek két tábora ellen meg­indított offenzívájuk előtt foglaltak el, akkor a bal­oldal el fogja vetni a tűzszünetet — mondotta Dzsumblatt. Ezért az Arab Liga második Libanoni \ kezdeményezése nehezen számíthat több sikerre, mint az első. \ VVNAAAAAAAAA/VVAA/VNAA/VVVAAA/SAA/VAA^VVWWVSAAAAirsyVVSAAAAAAAAAAA/'rf Vietnami nemzetgyűlés Dél-Vietnamban erősíteni kell a szocialista szektort Az egységes Vietnam nem­zetgyűlésének első üléssza­kán felszólalt Pham Hung, a Vietnami Dolgozók Pártja KB PB tagja, a KB titkára, a párt dél-vietnami irodájá­nak titkára. — Dél-Vietnamban meg kell teremteni a szocialista nagyipari termelést, időlege­sen és meghatározott kere­tek között fenntartva az ott jelenleg is létező öt gazda­sági szektort — mondotta — Ez azonban nem jelenti azt, hogy szabad teret enge­dünk a kapitalista és kis­kereskedelmi szektoroknak. Az állam, a proletárdikta­túra *határoz»tt irányítása mellett mindent megteszünk az állami szektor és i a kol­lektív gazdaság fejlesztésé­ért, s azért, hogy a kapita­lista és kiskereskedelmi szektort ezeknek rendeljük alá. Valamennyi szektor egy­séges állami terv alapján köteles tevékenykedni. Pham Hung felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a testvéri szocialista országok más államok és a világ ha­ladó szervezeteinek segítsé­gét ésszerűen kell felhasz­nálni. Lesz újabb tűzszünet Libanonban ? KAIRO, BEJRUT: Csütörtökön hajnalban ért véget az Arab Liga tanácsá­nak szerdán este Kairóban megnyílt rendkívüli ülése. A külügyminiszterek több ha­tározatot fogadtak el. Ezek egyebek között arról intéz­kednek, hogy 12 órán belül békefenntartó alakulatokat irányítanak Libanonba, s felszólítják az egymással szembenálló libanoni fele­ket, hogy csütörtökön közép- európai idő szerint 11 <60 órá­tól érvényesítsék a tűzszüne­tet. A határozatok értelmében azoknak az arab országok­nak, amelyek korábban be­jelentették, hogy készek részt venni az arabközi béke- fenntartó erőben, haladékta­lanul és feltétel nélkül Li­banonba kell irányítaniuk egységeiket. Létszámát és fegyverzetét tekintve erősíte­ni kell a libanoni békefenn­tartó erőt, hogy maradékta­lanul eleget tudjon tenni megbízatásának. A tanács megerősítette: el­veti Libanon mindennemű felosztását, s tiszteletben tartja Libanon függetlensé­gét és területi sérthetetlen­ségét. Végül ismételten le­szögezte, kötelességének tartja a palesztin ellenállási mozgalom támogatását. Csütörtökön reggel Da- maszkuszból szárazföldi úton elindultak Bejrútba az arab­közi békefenntartó erő 1300 fős szaúd-arábiai és szudáni kontingenséi. A békefenntartó erő 1000 szíriai és líbiai katonából ál­ló' első kontingense a múlt héten érkezett Libanonba. A szaúd-arábiai és szudá­ni alakulatok elindulása előtt Mohammed Hasszán Gonaim vezérőrnagy, az arabközi bé­kefenntartó erő parancsno­ka Damaszkuszban újabb fel­hívásban kérte a libanoni konfliktusban érintett összes feleket: feltétel nélkül, szo­rosan működjenek együtt a „zöldsisakosokkal”, e „sem­leges erővel”, amelynek egyetlen célja a béke hely­reállítása Libanonban. Elmaradt Nyugat-Európa „összekovácsolása’’ Az Egyesült Államok jubileuma (I) Bicentenárium és elnökválasztás Zászlódíszbe öltözik az amerikai főváros, hatalmas dísztribünt emelnek a Lin- coln-emlékmű lépcsőjén és óriási szabadtéri színházzá varázsolják a Washington- emlékmű környékét. Tíz- és százezrek özönlenek a ha­talmas ország minden részé­ből Washingtonba. Kiállítá­sok és történelmi élőképek várják őket. Megtekinthetik a „Vöröskabátosok” — az an­gol királyi hadsereg — fölött győzedelmeskedő amerikai forradalmi egységek döntő összecsapásának hiteles (ter­mészetesen korabeli kosztü­mökben előadott) újrajátszá­sát. Meghallgathatják a tö­meggyűlések magas rangú szónokait és gyönyörködhet­nek a csodálatosan gazdag, színpompás tűzijátékokban. Július 4., az angol koroná­tól elszakadt 13 amerikai gyarmat önállóságát, az Amerikai Egyesült Államok megalakulását deklaráló Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának évfordulója — a legnagyobb nemzeti ünnep. Nemcsak a főváros, hanem az egész ország túláradó ha­zafias lelkesedéssel ünnepe! ezen a napon. Ünnepli Ame­rikát — önmagát. A „hazafias pikniket” — amint cinikus amerikai új­ságírók az előző években fémjelezték a kormányzat napi politikai szükségletei­vel önkényesen átszőtt júli­us 4-i központi ünnepsége­ket — minden esztendőben megrendezik. De az idei bicentenáriumi év — más. Nem csupán azért, mert az amerikai füg­getlenség kikiáltásának 200. QJMfigg, lAtti július 1.» csütörtök évfordulója számvetésre, a forradalmi múlt humanista, demokratikus történelmi ha­gyományainak és a jelen va­lóságának összevetésére készteti Amerikát, hanem azért is. mert a két évszá­zados alkotmány értelmében — amely szerint az Unió négy évig hivatalban maradó mindenkori elnökét minden szökőév novemberének első hétfőjét követő első kedden kell megválasztani —, ez a bicentenáriumi év története­sen elnökválasztási év is az Egyesült Államokban. Méghozzá az amerikai tör­ténelemben példa nélkül ál­ló elnökválasztási év. Hiszen a függetlenség 198. évfordu­lója után alig 36 nappal „szégyenben és gyalázat­ban” lemondani kényszerült az Egyesült Államok 37. el­nöke, Richard Nixon és he­lyét a magas posztra soha meg nem választott Gerald Ford foglalta el 38. elnök­ként. így a 200. évforduló ünnepségein — a szinte val­lásosan tisztelt Alapító Atyák szándékaival ellentétben — kinevezés útján hatalomra került államfő elnököl. És küzd azért, hogy a bicente- ráriumot követő 4 évben immár a választók többségé­nek akaratából gyakorolhas­sa a fehér házi főhatalmat. Ügy tűnik, hogy ez a kí­nos-keserves alkotmányjogi­történelmi precedens, és ál­talában mindaz, ami az utób­bi 10—15 év során Ameriká­ban és Amerikával történt, kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a csillagos-sávos lo­bogót lengető minden ren­dű és rangú amerikai életére és gondolkodására, önmagá­ról és hazájáról alkotott el­képzeléseire. Ha csupán a Fehér Ház legutóbbi lakóinak névsorát tekintjük, ez már önmagá­ban is elgondolkoztató: Jonh F. Kennedyt 1963-ban meg­gyilkolták, utóda Lyndon B. Johnson az amerikai társa­dalom mély meghasonlásával kísért öldöklő vietnami há­borúja miatt meg sem kísé­relhette, hogy újra jelöltes­se magát, az ő utódát, Ri­chard Nixont pedig a Wa- tergate-ügy politikai-kor­rupciós szennyáradata kény­szerítette lemondásra. A politikai gyilkosságok sorozata, a vietnami hábo­rú, a Watergate-botrány, a kormányzati és üzleti világ­ban mindenre és mindenki­re kiterjedő megvesztegetés és megvesztegethetőség fel- tárulása, a Központi Hírszer­ző Hivatal, a CIA, a Szövet­ségi Nyomozó Iroda, az FBI és az adóhivatal hazai és külföldi „piszkos trükkjei- nek” lelepleződése, a nagy­városok erkölcsi és anyagi csődje, a fékezhetetlen bű­nözési hullám — mindez hozzájárult a romantikusan hazafias amerikaiak leg­szebb, legféltettebb illúziói­nak megrendüléséhez. A leg­fájdalmasabb talán az, ami­re az utóbbi négy évtized legsúlyosabb inflációjával pá" rosuló gazdasági hanyatlás döbbentette rá őket: Ameri­ka többé már nem „a kor­látlan lehetőségek hazája”. A lelkes, felsőfokú jelzők, amelyekkel a választási had" járatát vívó hivatalos Wa­shington a 200 éve elindított Amerikai Vállalkozást illeti, sok amerikai fülében egyre üresebben konganak. S a vi­lág számkivetettjeit és sza­badgondolkodóit valaha az Üj Világba vonzó Amerikai Álom mindinkább önmaga lidérces ellentétébe csap át az Unió harmadik évszáza­dának küszöbén. Köves Judit (Folytatjuk) Szabadon bocsátott túszok A francia légitársaság utasszállító gépét hatalmukban tartó légi kalózok száz túszukat szabadon engedték, csak az iz­raeli utasokat és a gép személyzetét tartják fogva. A ké­pen: az egyik szabadon engedett utas csecsemőjével a pá­rizsi Orly-repülőtércn. (Népújság telefotó—AP—MTI—KS) Portugália: Felmentett jibbaldaliak Portugáliában sorra kien­gedik börtönükből, eseten­ként felmentik a vád alól is azokat a katonatiszteket, akik tavaly március 11-én részt' vettek Spinola sikerte­len fegyveres puccskísérleté­ben. A szárazföldi erők ve­Vietnam: szocialista köztársaság A június 24-én összeült 492 tagú vietnami nemzet- gyűlés határozata szerint az egységes Vietnam neve Vi­etnami Szocialista Köztár­saság, fővárosa Hanoi, Sai­gon nevét Ho Si Minh vá­rosra változtatták. Az egysé­ges állam területe 329 600 négyzetkilométer, lakossága 48,8 millió fő. A ■ népi felszabadító erők 1975. április 30-án elért történelmi győzelme tette le­hetővé Észak és Dél újra­egyesítését, a békés építő- munJca megindítását. A har­minc évig tartó háborús ál­lapot, a két országrész (Észak szocialista, Dél kapitalista) különböző társadalmi rend­szerrel, eltérő úton fejlődő gazdasággal rendelkezik. A saigoni győzelem után a háborús károk felszámolása mellett megindult a két or­szágrész egyesítésének elő­készítése: 1975. november 21: Befe­jeződött Saigonban a Viet­nam újraegyesítéséről meg­, tartott konferencia. A kon­ferencia résztvevői elfogad­ták, hogy az újraegyesítés­nek a szocializmus talaján általános választások útján kell megtörténni. 1976. február 27-én közöl­ték az egységes Vietnam új ■közigazgatási térképét, amely szerint az országot 35 tarto­mányra osztották fel, Hanoi, Haiphong és Ho Si Minh­város kiemelt nagyváros stá­tuszt kapott. 1976. április 25-én megvá­lasztották a nemzetgyűlés képviselőit. Egyesült a két országrész ifjúsági szervezete, nőszö­vetsége és szakszervezeti mozgalma is. — TERRA — zérkari főnöksége bejelentet­te, hogy szabadon bocsátot­ták Almeida e Bruno ezre­dest, Spinola szárnysegédjét és Morgado ezredest, a san- taremi páncélosezred volt pa­rancsnokát. A puccskísérlet egyik esz­mei szerzőjének, Burano ez­redesnek ügyét már koráb­ban „ad acta” tették, mivel „nincs kellő bizonyíték per­be fogásához”. Osorio őr­nagy, Spinola volt tájékozta­tásügyi minisztere, aki an­nak idején Spanyolországba menekült a felelősségre vo­nás élői, időközben nem­csak visszatérhetett Portu­gáliába, hanem a vád alól is tisztára mosták,/sőt a keresz­ténydemokrata párt aktivis­tájaként kinevezték a Li- berdade című jobboldali lap főszerkesztő j évé. A fasizmus megdöntése után sikkasztás és nagy ösz- szeg külföldre csempészésé­nek vádjával perbe fogták Jorge de Brito bankárt, a portugál finánctőke egyik legismertebb alakját. Most felmentették a vád alól, s még az elsikkasztott össze­get sem hajtják be rajta. Szárazság Brazíliában Brazília északkeleti terü­letein az immár három hó­napja tartó szárazság már eddig is óriási kórokat oko­zott. A térség hét szövetsé­gi államát sújtó aszály kö­vetkeztében megindult az emberek tömeges elvándor­lása. Egyedül Bahia-állam- ban legkevesebb 250 000 négyzetkilométernyi mező" gazdasági területen olyan mértékű az aszály, hogy a termény jelentős része — a gyapot 95 százaléka, a kuko­rica 70 százaléka — tönkre^ ment, .. ' szí át fél évre a miniszteri tanács elnökének tisztét. Thorn sajtókonferencián összegezte működésének fél­éves tapasztalatait. Azt han­goztatta, hogy az elmúlt hat hónapban nem erősödött, ha­nem bizonyos vonatkozásban gyengült a Közös Piac belső összetartása. A gazdasági válság hatásaként az egyes országok gazdasága egyre inkább eltérő képet rri-utat, az EGK nem hozott lénye­ges gazdaságpolitikai intéz­kedéseket politikai' téren, pedig „elmulasztotta az al­kalmat” a politikai egység elmélyítésére. Nyugat-Euró- pa összekovácsolására. Július elsejével megtör­tént a szokásos félévi őr­ségváltás, az EGK miniszte­ri ^tanácsának élén: Gaston Thorn luxemburgi miniszter* elnöktől Max van Der Stoel holland külügyminiszter ve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents