Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-09 / 161. szám
r - " .... f t. Néhány tanács — forintot ér Eredményesebb munkayerseny segítse közös célkitűzéseink végrehajtását! Az SZMT elnökségének és a KISZ Heves megyei Bizottságának felhívása Ezekben a napokban hagyják jóvá az V. ötéves terv vállalati programjait, s ezeken belül az idei év gazdasági célkitűzéseit, tennivalóit, illetve az elképzelések megvalósítását szolgáló kollektív szerződéseket. Az események kapcsán mindenütt szóba kerül a szocialista munkaverseny, amely az eddigiekben már annyi siker, eredmény forrása volt, s legutóbb felszabadulásunk 30. évfordulóját, a XI. pártkongresszust köszöntötte országosan újabb, értékes tel- ' jasítményekkel. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa vezető testületének legutóbbi ülésén mindezekre emlékeztetett az SZMT elnöksége és a KISZ Heves megyei Bizottsága is, miközben felhívással fordult „szűkebb hazánk” szervezett dolgozóihoz, ifjúkommunistáihoz. Az üzenet további, lelkes igyekezetre buzdítja üzemeinket, vállalatainkat. Hangsúlyozza, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a szocialista munkaverseny magasabb színvonalra emeléséért. Kéri, hogy az ágazati irányelvekben megfogalmazott feladatokat a legjobb akaratukkal igazítsák mindenütt a helyi lehetőségekhez, kívánalmakhoz, s a végrehajtásban teremtsék meg a munkások, a műszaki értelmiségiek és a gazdasági szakemberek gyümölcsöző együttműködését. Az idei és a további verseny javítsa a termelékenységet, a hatékonyságot, ennek érdekében pedig foglalkozzanak következetesebben a munka- és üzemszervezéssel, törődjenek jobban a műszakok kihasználásával, a rendelkezésre álló eszközök gazdaságosabb hasznosításával, fordítsanak nagyobb figyelmet a takarékosságra. Élénküljön az újítómozgalom, a műszaki és tudományos eredmények szolgálják jobban a mindennapi munkát. Törekedjenek a beruházások tökéletesebb, összehangoltabb előkészítésére és megvalósítására. Korszerűbb szerkezet kialakítására, a minőség szüntelen javítására, az exportképesség növelésére van szükség az iparban — mezőgazdaságunkban pedig az öntözési lehetőségek jobb kihasználásával, a zártrendszerű technológiák szélesítésével, illetve a háztáji gazdaságok fokozottabb segítésével kell biztosítani a gabona-, a zöldség- és húsprogram maradéktalan végrehajtását. Az építőipari brigádok, üzemek, vállalatok fordítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet a szerződésben vállalt határidők betartására és a kifogástalan munkára. A közlekedési dolgozók vállalásai gyorsítsák a kocsifordulókat, csökkentsék az állásidőket, a kereskedelemben tegyenek meg mindent az igényesebb, a kulturáltabb kiszolgálásért, a szolgáltatók tevékenységük bővítésével, korszerűsítésével szolgálják mind nagyobb megelégedésre a megrendelőket. A jól értelmezett, s hozzáértéssel szervezett, irányított szocialista munkaverseny jelentősen növelheti ismét Heves megye és az egész népgazdaság eredményeit, amelyek népünk boldogulásának biztosítékai. Hektáranként: 34 mázsa Az árpa 70 százalékát betakarították megyénkben Tetten érhető-e a szaktanácsadás haszna? Terem-e pénzmagot a termelőszövetkezetnek az a szerződés, amelyet a kutatókkal kötnek meg? Vagy minden csupán írásos szentencia, amely annyi hasznot hajt, mint a betegnek a ráolvasás? — Nehéz lenne összeget mondani — gondolkodik el a kérdéseken Frecska Sándor, P a nagyrédei tsz elnöke. — Ha arra is gondolok, hogy a szüretig még mi minden történhet, nagyon óvatosnak kell lennem. De pillanatnyilag úgy látszik, a tavalyihoz képest mintegy harminc százalékkal több termés várható. Ez pedig az új metszési módnak is köszönhető. Helyben vagyunk. Az új módszer pedig a szaktanács- adás következménye ugyanis.- '* ' Három évvel ezeelőtt kötötték meg a szerződést a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel. Ilyen témákra : a szőlő tápanyagának Utánpótlása, különböző analízisek, talajvizsgálat és levélvizsgálat, amik összefoglalóan a termelési, technológiát teszik ki. A főagronómussal, Emri • Józseffel azt is kiolvassuk a különböző kimutatásokból, hogy a szőlőtermésük hogyan alakult az utóbbi időkben. Tavaly 48, előtte 58 mázsa átlag jött ki, az öt évre kivetítve pedig 62 mázsa. A mostani ötéves terv során mintegy 11 mázsával tervezik emelni az átlagot. Az utolsó évben, 1980-ban 79 mázsa hektárankénti termés a céljuk. — Az átlagok sok mindentől függnek. Azt is jelzik, hogy az egyik évben esetleg megugrik a termés mennyisége, a másikban pedig talán jelentősen visszaesik. A szaktánácsadás legfőbb eredményét így jelöli meg a főagronómus: — Miután rendszeresen találkozunk, tárgyalunk a kutatókkal, lassan bennünk is kialakul egy új gondolkodásmód, egy új szemlélet. Minden olyan lesz, mintha magunk jutottunk volna el az új módszerekig. Két név hangzik el az együttműködést emlegetve, dr. Eifert Józsefné és Szőke Lajosné. A bizonyítékot pedig a Hartai Állami Gazdaság és a felgyői adja, bár Badacsonyt is ide sorolják azonnal. Az ottani szőlőtáblákon 80—100 mázsa a termés átlaga. A kutatóintézet tanácsait követték ezekben a gazdaságokban is. Csoda-e, ha a nagyrédeiek is sokat remélnek ettől sz együttműködéstől, aminek az eredménye még csak az idén kezd el mutatkozni igazán. •k A nagyrédeiek úgy is ösz- szefogtak az intézettel, hogy bekapcsolódtak a különböző szőlőfajták kísérleteibe. Évente huszonöt újfajta szőlő oltványait gondozzák. Az oltórügyeket kapják, a többi a rédeiek dolga. Így segítik az új szőlőfajták terjesztését. Kezdődik a munka a kísérleti intézetben, aztán más gazdaságokkal együtt a Szőlőskert Tsz is bekapcsolódik. A kezdeti egy-két tőkéből lesz a törzs- ültetvény, hogy megteremtsék az alapot a nagyüzemi telepítéshez. Évente nagyjából egymillió oltvány az, amivel itt számolni lehet. — Hogy tíz év múlva szőlőink legyenek, azt most alapozzuk meg. Ügy is mondhatom, ma dől el az, hogy tíz év múlva milyen szőlőink lesznek. Ezért is támogatják lelkesen a kísérleti intézet kutatómunkáját, fajtanemesítését. Annyi előnyük származik még ebből a közös munkából, hogy maguk választhatják meg azt a fajtát, amit saját tábláikon el akarnak szaporítani. így juthatnak lépéselőnyhöz, vihetnek majd piacra olyan szőlőt, amilyennel más még nem dicsekedhet. * Ha már a távlatokról is beszéltünk, nem hagyják megjegyzés nélkül, hogy a szőlőtermesztés, úgy látszik, válság előtt áll. Ha gazdaságossági számításokat végzünk, kiderül, hogy a telepítéstől kezdve a vegyszeres kezelésen keresztül az értékesítési árig minden azt sugallja: drága dolog manapság a szólóval foglalkozni. Ennek az ágazatnak még az is jellemző vonása, hogy nagyon bizonytalan a termés mennyisége. Feltűnően érzékeny az időjárási változásra a fürt, de a tőke és a lombozat is. Néhány szakember megkockáztatja a kijelentést, hogy teljesen kiszámíthatatlan, miért lesz. ennyi vagy annyi a termés. Ha pedig még azt is hozzátesszük, hogy a nagy költségigény miatt csak ■ a nyolcvan mázsa körüli átlag a gazdaságos, akkor válik egyértelművé, h rgy sürgősen dönteni kell magasabb fórumokon a szőiő jövőjéről. Ma még csak , hangosan való gondolkozásnak ítélhető az, amit most megpendítettünk, de holnapra már erőteljes kérdőjellé válhat. Ezt mutatja a szőlősgazda- ságok beruházási szándékának módosulása is. „Nem kapkodnak” az új telepítés iránt. Illetve: nem akarják a szőlőterületeket állandóan fejleszteni. ★ Az élet mindenben olyan: a jó mellé odaállítja a kevésbé jót is, az örömteli mellé a kevésbé örömtelit is, a siker mellé az eredménytelenséget is. Onnan indultunk el, milyen haszna van a szakmai jó tanácsnak, és eljutottunk odáig, hogy a jövő alakulását körvonalaztuK. Az egyik nem mond ellent a másiknak. És így válik teljessé a kép. Mióta nyugdíjba ment, csendesebbek, de mégis változatosak a napjai. Többet találni unokái körében, ahogy mondja „a három vasgyúró fiú” között, mint kinn a falusi majorokban, az állattartó telepeken. Pedig életének nagy részét, több mint három évtizedet, ott töltött dr. Zá- horszky Dezső, megyei szakállatorvos. Falusi gyerekként, a felvidéki Stósz községből indult pályájára, onnan, ahol Fábry Zoltán, a híres író élt, s akivel barátságban volt. A legfrissebb állatorvosi szaklapok jelenleg is ott fekszenek íróasztalán. Szívesen fellapozza azokat, hogy továbbra is lépést tartson az újabb eredményekkel. Most, idős korában is él benne a szakmai szeretet, az új iránti érdeklődés. — Otthon a faluban, sok állat volt — beszéli emlékezve dr. Záhorszky Dezső. — Hamar megszerettem őket, de azt is észrevettem, hogy könnyen megbetegszenek és akkor mennyire megváltoznak. Rajtuk szerettem volna segíteni. Ez volt az első indíték ahhoz, hogy az állatorvosi pályát válasz- szam. Brnóban jártam egyetemre, a diplomát azonban már Budapesten szereztem 1939-ben. Aztán alig dolgoztam, mert jött a háború és a Don-kanyarhoz vittek. 40 fokos hidegből szinte a csodával határos módon kerültem haza, de boldog voltam, hogy túléltem. — Jött a felszabadulás és 1946-ban Ludasra helyeztek körzeti állatorvosnak. Tizenegy község tartozott hozzám. Nehéz volt a munkám, hiszen télen a hóban, nyáron a forróságban kölcsönkért kerékpárral naponta 60 kilométert kerekeztem. A gyógyítást nehezítette, hogy alig Jól halad az őszi árpa betakarítása Heves megyében. A száraz, napfényes időjárást mindenütt kihasználják az aratók és néhány helyen, mint Vá- mosgyörkön, Horton, Sarudon és Kálban, már be is fejezték az árpa vágását. Különösen Vámosgyörkön értek el igen jó eredményt, ahol a hektárankénti átlagtermés 45 mázsa. Mint Kocsis Gyula, a meakadt egy-két műszer és a gyógyszerkészlet is hiányos volt. Bizony sokszor elfáradtam, elcsigázva értem haza esténként, de mégsem torpantam meg, mert örültem, hogy segíthetek, gyógyíthatok. Dr. Záhorszky Dezső munkáját hamarosan megyeszer- te megismerték. A községekben oly népszerű és közvetlen „Dezső bácsit” 1953-ban a megyei tanácsra hívták dolgozni. — Váratlanul ért a megtiszteltetés — folytatja gondolatait —, amikor megyei szakállatorvosnak neveztek ki. Több mint 20 esztendőn át láttam el ezt a feladatot. Változatos volt a munkám és mindig örömmel gondolok vissza rá. Pedig ez sem volt könnyebb, mint korábban körzeti állatorvosnak. 1959-ben például, amikor megalakultak a termelőszövetkezetek, mi szerveztük meg a nagyüzemi állategészségügyet. Akkoriban kezdték meg építeni az első állattartó telepeket szarvas- marháknak és sertéseknek. Az állategészségügyi feltételekkel azonban nem sokat törődtek. Ezért rendszeresen jártuk a falvakat és a jobb tartásra, valamint takarmányozásra hívtuk f$l a figyelmet. Ezt azonban hosszú időn át tudatosítanunk kellett, de megérte, mert elfogadták és ma már jelentős eredmények vannak. A szakosított telepek térhódításával nagyon sokat javultak az állategészségügyi feltételek is. Most már mindenütt arra törekszenek, hogy megelőzzék a különböző állatbetegségeket, mert így nagy értékeket mentenek meg. Ez a modern gyógyászat alapelve. Nevéhez fűződik a Heves megyei Állategészségügyi Álgyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője elmondta, gazdaságaink az őszi árpának mintegy 70 százalékát már betakarították. Tapasztalatok szerint az aszály nem pusztította a szemeket. A hét közepén megyeszerte hozzáláttak a búza aratásához is. Főleg Hatvan környékén haladnak jól a munkával. Az idei első kenyérgabonalomás megszervezése, amely országosan az első volt. — Részese voltam ennek a beruházásnak, a tervezéstől a kivitelezésig. 1989 őszén adtuk át, de míg elkészült, sok harcot folytattunk azért, hogy kevés pénzből korszerűt, jól felszerelt intézetet alkossunk. Mellé épült az állatkórház, amely ma már elismert a megyei gyógyászatban. Az utóbbi 20 esztendőben egy új állatorvos-generációt nevelt maga körül. Mindig emberséges volt és jó szóval megértőkre talált. — A fiam most Kálban körzeti állatorvos, ö is megszerette ezt a szép hivatást, és szívesen csinálja. Dr. Záhorszky Dezső több mint három évtizedes eredményes munkáját bizonyítja, hogy kétszer részesült Kiváló dolgozó kitüntetésben, kétszer nyerte el az Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társaságának aranykoszorús emlékérmét. Nyugdíjba vonulása alkalmával pedig dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtitkár nyújtotta át neki a Munka Érdemrend bronz fokozatát. — Nem tettem én többet, mint más ember — mondja elfogódva, — csupán szerettem a szakmámat, és ennek éltem egy életen át. Szerencsés embernek érzem magam, elégedett vagyok. Mindig értékelték a munkámat, és jóleső érzés, úgy mentem nyugdíjba, hogy aktívan részt vehettem Heves megye állategészségügyének megszervezésében. Hatvanhat éves vagyok, de nem unatkozom, mindig találok valami újat, ami leköt. Ez éltet, ez teszi derűssé napjaimat. Mentusz Károly szállítmány már meg is érkezett a selypi Zsófia malomba, amelyet a zagyva- szántói termelőszövetkezetből szállítottak. A búza hektolitersúlya 80—81, amely jó minőségre utal. Ebéd a határban A tarnaörsi határban a mezőgazdasági nagyüzem dolgozói reggeltől estig dolgoznak az aratásban. Ilyenkor a családoknál az ebédfőzés gondot jelent. Ezért határozta el a termelőszövetkezet vezetősége, hogy a helyi kisvendéglőben rendelik meg a napi ebédet és azt kiszállítják a határban dolgozóknak. Naponta száznál is több ebédet főznek az ÁFÉSZ kisvendéglőjében, amelyet a szövetkezet kocsija szállít a gabonaföldekre, illetve a családtagoknak. Búzát aratnak a debrői földeken A meleg, nyári napok időben beérlelték a kalászosokat, Feldebrő, Aldebrö és Tófalu határában is. A három Tárná menti község egyesült termelőszövetkezeteiben hat kombájn látott hozzá 290 hektár őszi árpa aratásához. A nagy meleg hatására kissé megszorultak a szemek, de így is 35 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be. Az őszi árpa után a búza aratását is megkezdték, és kilenc kombájn nyújtott műszakban 1 300 hektárról takarítja be a termést. A szövetkezet vezetői megfelelően gondoskodtak az aratás jó szervezéséről és műszaki előkészítéséről. Néhány nap múlva 290 hektár sörárpa aratása is kezdetét veszi,' melyet saját tárolókban helyeznek el. A nyári betakarítás zárásaként száz hektár lent is aratnak a debrői határban. Nagyon hiányzik az eső. A csapadékhiányt különösen a kukorica és a dohány érzi. A szövetkezetben nemrég üzembe helyezték az öntöző- berendezést, és a Tárná patakból locsolják a lucernatáblákat. Rendszeresen öntözik a másodvetéseket is. A felszántott tarlókon száz hektáron vetnek napraforgó- csalamádét a téli takarmányok pótlására. 1976. július 9., péntek Épül a miskolci összekötő Miskolcon az avasi lakótelep első ütemének befejezése után a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei jó ütemben építik az úgynevezett összekötő városrész lakótömbjeit. Ebben az évben itt hétszáznegyven lakást állítanak össze előre gyártott elemekből. (MTI fotó — Érczi K. Gyula) G. Molnár Ferenc Állatgyógyász, Munka Érdemrenddel
