Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-08 / 160. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVII. évfolyam, 160. szám ARA: 80 FILLÉR1976. július 8., csütörtök Együttműködésünknek minden ország számottevő hasznát látja Az NDK fővárosában megnyílt a KGST XXX. ülésszaka Kádár János fogadta a Belga Kommonisfa Párt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta a hazánkban tartózkodó Louis Van Geyt-et, a Belga Kommunista Párt elnökét és Marcel Couteau-t, a párt országos titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélés során véleménycserét folytattak a két párt tevékenységének tapasztalatairól, a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a két testvérpárt közötti együttműködésről. A találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Pinczési Pál és Sebestyén Tibor, az MTI tudósítói jelentik: Szerdán az NDK fővárosában megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszaka. A háromnapos tanácskozá* son nyolc KGST-tagállam küldöttségét miniszterelnök vezeti, így a magyar delegációt Lázár György, a bolgárt Sztanko Todorov, a csehszlovákot Lubomir Stro- ugal, a lengyelt Piotr Jaro- szewicz, a mongolt Zsambin Batmönh, az NDK küldöttségét Horst Sindermann, a román küldöttséget Manea Manescu, a szovjetet pedig Alekszej Koszigin. A Kubai Köztársaság delegációjának vezetője Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes. A KGST XXX. ülésszakának első napja a küldöttségvezetők rövid, nem hivatalos megbeszélésével kezdődött, majd a Hotel Stadt Berlin dísztermében Horst Sinder- mannak. a vendéglátó ország miniszterelnökének üdvözlő beszédével megnyílt az első plenáris ülés. A megnyitás ünnepélyes perceiben jelen voltak az ülésteremben a világ minden részéből összesereglett újságírók is. A mostani ülésszak nem elsősorban kerek, harmincas sorszáma, azaz jubileumi jellege miatt emelkedik ki a KGST legfőbb, miniszter- elnöki szintű általában évente tartott tanácskozásai sorából. Sokkal inkább azért, mert az ülésszak egy másik „jubileumot” is megülhet: öt év telt el a szocialista integráció Komplex Programjának kidolgozása óta. Az öt év egybeesett a tagállamok legutóbbi ötéves nép- gazdasági tervidőszakaival, és a berlini tanácskozás jó alkalmat kínál a Komplex Program alapján végzett eddigi közös munka felmérésére. Az előzetes napirend szerint az ülésszak első témája ezt a címet viseli: ,,Az 1971—75. évi együttműködés és a Komplex Program végrehajtásának eredményei.’’ E napirendi pont előadója, Gerhard V/eiss, az NDK miniszterelnök-helyettese — aki egy éven át, a budapesti ülésszak óta a KGST végrehajtó bizottságának soros elnöke volt — a berlini ülésszak előtt adott nyilatkozatában kijelentette: „A mérleg, amelyet a KGST XXX. ülésszakán megvonhatunk, azt mutatja, hogy fokozódott gazdaságaink egymással való egybefonódása. Ennek min-, den ország számottevő hasznát látja”. A miniszterelnökhelyettes utalt például arra, hogy a KGST-országok nemzeti jövedelme az elmúlt öt év során 36 százalékkal emelkedett, a közös piaci országoké viszont csak 12 százalékkal. Ez az eredmény nagymértékben köszönhető a Komplex Program alapján egyre fejlődő szocialista gazdasági integrációnak. A XXX. ülésszak napirendjén szereplő többi téma is az integráció dinamikus fejlődéséhez kapcsolódik. A napirendtervezet szerint a tanács Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettes előterjesztése alapján megvitatja a KGST hosszú távú célprogramjai kidolgozásának helyzetét. Nyepo- rozsnyij szovjet energiaipari miniszter volt az előadója „Az egyesített energiarendszer megvalósításának feladatai” című napirendi pontnak. Bejm lengyel közlekedésügyi miniszter a közlekedési együttműködés fejlesztéséről tett előterjesztést a testületnek A KGST legfőbb szervének ülésszaka idején összeül Berlinben 77. ülésére a KGST végrehajtó bizottsága is, amelynek tagjai az egyes országok állandó KGST-kép- viselői tisztségét betöltő miniszterelnök-helyettesek. A VB tervezett napirendjének egyik' fontos pontja lesz a tagországok egymással kötött hosszú lejáratú külkereskedelmi megállapodásainak megvitatása, az ezekkel kapcsolatos eredmények és tapasztalatok felmérése. A berlini KGST-tanácskozás várható fontos eseményei közül érdemes még kiemelni annak a nemzetközi konvenciónak ünnepélyes aláírását, amelyet a tagállamok a levegő- tisztaság védelmében való együttműködésről dolgoztak ki. A XXX. ülésszak jelentőségét külön növeli az a tény, hogy minden eddiginél nagyobb számú olyan ország képviselteti magát megfigyelőként a berlini tanácskozáson. amely nem tagja ugyan a szocialista integrációs szervezetnek, de szoros kapcsolatban kíván lenni vele. Jugoszlávián kívül, amely megállapodás alapján már hagyományosan részt vesz a KGST-szervek munkájában, megfigyelőként jelen van a mostani KGST-ülés- szakon a Koreai Népi Dé- mokratikus Köztársaság, továbbá — ezúttal első ízben — az Egyesült Vietnam, a VSZK, ezenkívül az Angolai Népi Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége. Berlinben tehát a KGST, amely annakidején, 1949-ben csak az európai szocialista országok szervezeteként indult, immár négy földrész: Európa, Ázsia, Amerika és Afrika képviselőinek bevonásával tanácskozik eredményeiről és feladatairól. A KGST XXX. ülésszakán szerdán délután megkezdődött a küldöttségvezetők felszólalásainak sora. Elsőnek Alekszej Koszigin, á Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Utána Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök következett, majd Lázár György, a Minisztertanács elnöke szólalt fel. a Lázár György beszéde Bevezetőben Lázár György átadta az ülésszak részvevőinek, a házigazda NDK kormányának és a küldöttségeknek az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar kormány üdvözletét. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ülésszak munkája eredményes lesz, a tanácskozás tovább erősíti a KGST-országok gazdasági együttműködését, és újabb területeken viszi előre a szocialista gazdasági integráció ügyét. Kiemelte, hogy az ülésszak határozattervezete reálisan irányozza elő azokat az időszerű feladatokat, amelyeknek megoldása előmozdítja a szocialista gazdasági integráció további kibontakozását és jól szolgálja mind a nemzeti, mind a közös érdekeket. Beszédét így folytatta: f _ A KGST XXX. üléssza- [ kát olyan időpontban tart- [ amikor országainkban sikeresen befejeződött az 1971—1975. évi népgazdasági tervekben kitűzött feladatok végrehajtása, pártjaink kongresszusai pedig megtárgyal~ ták és meghatározták az 1976—1960-as időszakra szóló ötéves népgazdasági tervek fő irányvonalát. — Eredményeink — amelyeknek egyik fontos forrása a szocialista gazdasági integráció elmélyítése — világosan bizonyítják, hogy a Komplex Program helyesen jelölte ki együttműködésünk fejlesztésének fő irányait, és hosszabb távlatokat tekintve is megbízható alapul szolgál gazdasági együttműködésünk számára. — Sikerrel valósítottuk meg az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek koordinálását. A népgazdasági tervek koordinálása, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozása és végrehajtása jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy szellemi és anyagi erőinket még inkább a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására összpontosíthassuk. Nemzeti terveink megalapozásának fontos és biztonságot adó elemei azok a — tervkoordináció eredményeire épülő — megállapodások, amelyeket az érdekelt tagállamok — köztük hazánk is — a Szovjetunióval kötöttek a nyersanyag- és energiaforrások feltárásának gyorsítására, a közös érdekeket szolgáló termelőkapacitások bővítésére. — Amikor múltbeli eredményeinkről és a jövőbe mutató terveinkről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül/ azt a tényt, hogy a tőkés világ súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. Ennek tükrében még inkább megnő annak jelentősége, hogy a KGST-országok továbbra is tervszerűen fejlődnek, a világ legdinamikusabb gazdasági közösségét alkotják, és még szembetűnőbben mutatkoznak meg szak »sí előnyök, amelyeket a szocialista tervgazdálkodás, az internacionalizmus elvei által vezérelt együttműködés, a szocialista gazdasági integráció biztosít számunkra. Ezek olyan erősségei közösségünknek, amelyekre biztosan építhetünk a jövőben is. Mindamellett azonban számításba kell vennünk azt is, hogy a világ- gazdaságban tartósnak ígérkező átrendeződési folyamatok mennek végbe. Ennek egyik jól ismert megnyilvánulása az a gyökeres átalakulás, ami az árviszonyokban következett be. — Ami a Magyar Nép- köztársaságot illeti, a világpiacon bekövetkezett változások népgazdaságunkat igen hátrányosan érintik. Ez azzal függ össze, hogy importunkban a nyersanyagok, exportunkban pedig a késztermékek teszik ki a döntő hányadot. Ilyen struktúra mellett a nemzetközi árarányok megváltozása egyrészt azzal a következménnyel járt, hogy az elmúlt évben az azonos mennyiségű import kiegyenlítésére a tőkés piacra 23 százalékkal, a szocialista országokba 8 százalékkal kellett több terméket exportálnunk, mint 1972-ben. Önök előtt ismert, hogy gazdaságunkban — természeti adottságaink és országunk méretei következtében — a külkereskedelem különösen fontos szerepet tölt be, amit jól érzékeltet, hogy a behozatal értékben kifejezett nagysága eléri az évi nemzeti jövedelem 45 százalékát. Így érthetővé válik, hogy a cserearányok számunkra előnytelen változása és az, hogy szükségleteinket egyes nyersanyagokból ) növekvő mértékben kényszerültünk tőkés piacokról biztosítani, népgazdaságunknak olyan nagyságrendű veszteséget okozott, ami az egyensúly számottevő romlásához vezetett. Az egyensúly visz- szaállítása hosszú időt és megfeszített munkát kíván. —- Pártunk XI. kongresz- szusa világosan kijelölte e nehéz problémák leküzdésének útját. ötéves tervünk arra épül, hogy országunkban meggyorsítsuk a gazdasági hatékonyság növelését, fegyelmezett és tervszerű munkával maximálisan kihasználjuk erőforrásainkat, és még szorosabbra fűzzük a gazdasági együttműködés szálait a Szovjetunióval és közösségünk többi országával. Az időszerű feladatokról szólva a következőket mondta: — Fontos és az élet által igazolt tapasztalat, hogy gazdasági együttműködésünk elmélyítésének, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásának alapja és legfőbb biztosítéka a népgazdasági tervezésben megvalósuló együttműködés, ezért szüntelenül növelnünk kell annak színvonalát. Az elmúlt években e téren is jelentősen előrehaladtunk. Az ötéves tervek koordinációja mellett gyakorlattá tettük a gazdaságpolitikai konzultációkat, a tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseinek számbavételét; a hosszú távú prognózisok készítését; a sokoldalú integrál ciós intézkedések egyeztetett tervének kidolgozását; az érdekelt országok egyes iparágainak és termékfajtáinak együttes tervezését; a népgazdaság irányítási és tervezési rendszerének tökéletesítésében szerzett tapasztalatok kicserélését; megkezdtük a hosszú távú célprogramok együttes kidolgozását. — Figyelmünket most mindenekelőtt a kölcsönösen vállalt kötelezettségek maradéktalan és fegyelmezett végrehajtására kell fordítanunk. Népgazdaságaink számára az adott világgazdasági helyzetben rendkívül fontos, hogy az energia- és nyersanyagforrások bővítésére elhatározott és közös erőfeszítéssel megvalósítandó nagylétesítményeket — gondolok itt az Orenburg! gázvezetékre is — a kitűzött határidőkre felépítsük és üzembe helyezzük. Lázár György szólt a vállalt nemzetközi kötelezettségek pontos és időben való teljesítése fontosságáról, majd így folytatta: — Miközben kellő figyelmet fordítunk folyó terveink (Folytatás a 2. oldalon.) Lesmczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Paria« mentben fogadta a Isaak Ni- kolau Lavrentidis-nek, a Görög Köztársaság országgyűlése alelnökének vezetésével hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttségét A szívélyes légkörű beszélgetésen részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Georges Kalitsounakis, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Hazánkba látogat a belga külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Renaat Van Elslande, a Belga Köztársaság külügyminisztere. Renaat Van "Elslande, 1916-ban született, a louvaini egyetemen jogi, politikai és társadalom- tudományi tanulmányokat foly- látott és jogi doktorátust szer» zett. A keresztény néppárt tagjai, 1946 és 1949 között a párt ku- tatóközpontjában dolgozott. 1947- tői Lot város polgármestere és 1949-től a brüsszeli választóké- rület parlamenti képviselője. 1968 és 1971 között a keresztény néppárt parlamenti frakciójának, elnöke, és a párt igazgatótanácsának tagja. A belga kormányban I960 óta tölt be különböző tisztségeket. 1961 és 1963 között miniszteri rangban a kulturális ügyek államtitkár-helyettese, majd a kulturális és oktatásügyi miniszter helyettese . 1963-tól kulturális miniszter és az oktatásügyi miniszter helyettese. 1966—68 között az európai és holland kulturális ügyek minisztere. 1967-től 1973-ig a Közös Piac miniszteri tanácsának, elnöke. 1972-ben bel ügy miniszterré nevezték ki. Renaat Von Elslande 1973-tól áll a belga kül- ügy- és . az együttműködés- fejlesztési ügyek minisztériuma élén. Berlinben tanácskozik a KGST XXX. ülésszaka, amelyen hazánk küldöttségét Lázár György kormányfő vezeti (Népújság telefotó—Pl—MTI—KSJ 4
