Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

Íz NDK fivárosábai megnyílt a KGST XXX. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) végrehajtására, véleményünk szerint mielőbb és szervezett formában meg kell kezdeni az 1980 utáni időszak együtt­működési feladatainak szé­les értelemben Vett előkészí­tését. Aligha szükséges hang­A magyar küldöttség a (Népújság telefotó — súlyozni ennek fontosságát. A fejlesztési döntések idő­igénye igen nagy. Az elhatá­rozások megvalósítása ala­pos mérlegelést, műszaki és gazdasági felkészülést, sőt az esetek jelentős részében anyagi befektetéseket kíván, még mielőtt véglegesítenénk ötéves terveinket és együtt­működésünk konkrét prog­ramját. Ha kellő előrelátás­sal dolgozunk, időt és anya­gi eszközöket takaríthatunk meg, ellenkező esetben vi­szont reális lehetőségeket hagyunk kihasználatlanul. — Az 1980. utáni felada­tokra való felkészülésben kulcsfontossága van a hosz- szú távú célprogramok elha­tározott ütemben való kidol­gozásának. A magunk részé­ről ebben látjuk az egyik legfontosabb biztosítékát an­nak, hogy a fejlődést meg­alapozó fő termékekben — döntően közösségünk erő­forrásaira támaszkodva — hosszú távon is biztosítsuk szükségleteink kielégítését. ' — A Magyar Népköztársa­ság különösen érdekelt az energia- és nyersanyag-ellá­tás megoldására irányuló célprogram kidolgozásában és megvalósításában. Szá­munkra is nagy jelentőségű a KGST-országok egyesített energiarendszereinek fej­lesztése, amelynek program­ját ülésszakunk most hagyja jóvá. Az atomenergia növek­vő szerepet játszik orszá­gaink energiaszükségleté­nek fedezésében, és ezen a területen a KGST-országok széles körű összefogására van szükség. Támogatjuk azt az indítványt, hogy jövő évi tanácsülésen kellő fi-1 gyeimet fordítsunk az atomerőművi berendezések gyártásában kialakítandó együttműködésre. Pártunk XI. kongresszusá­nak útmutatása alapján el­határoztuk, és ötéves ter­vünkben előirányoztuk, hogy jelentős mértékben megnö­veljük a természeti erőfor­rások feltárására és haszno­sítására fordított anyagi esz­közök mennyiségét. — Ennek keretében erő­teljesen fokozzuk a kőolaj- és földgázkutatást. Növel­jük az alacsony íűtőértékű szénvagyon — egyébként je­lentős többletköltséggel járó — kiaknázását és villamos- energia-termelésre való fel- használását. Erőfeszítéseink ellenére népgazdaságunk ener­gia-, fűtőanyag- és nyersanyagszükségletei­nek kielégítésében hosz- szű távon is növekedni fog az import részará­nya. Ezért nagy bizton­ságot jelent számunkra, hogy növekvő szükségle­teink kielégítésében tar­tósan számíthatunk a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjet­unióval folytatott együtt­működésre, — Indokoltnak tartjuk olyan együttműködési meg­oldások kialakítását. ame­lyek kölcsönösen figyelem­be '•»szik mind az exportőr, BSMim mind pedig az importőr or­szágok érdekeit. A nyers­anyagforrások bővítése ér­dekében továbbra is szorgal­mazzuk, hogy tegyük össze- hangoltabbá és célratörőbbé a fejlődő országokkal való együttműködésünket. Ügy vélem, e téren a KGST szer­KGST XXX. ülésszakán ADN—ZB—MTI—KS) veitől is több kezdeménye­zést kell igényelnünk. — Ez alkalommal is sze­retnénk hangot adni annak a véleményünknek, hogy igen nagy jelentőségű, és szerintünk megkülönbözte­tett figyelmet érdemel a me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari célprogram kidolgozása. Úgy gondoljuk, közösségünk országainak megvannak az adottságai és képességei ah­hoz, hogy kedvező feltétele­ket teremtsünk a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­melés olyan mértékű fej­lesztéséhez, amely biztosít­hatja a KGST-tagállamok szükségleteinek a mainál teljesebb kielégítését. A ter­mészet adta lehetőségek na­gyobb mértékű kihasználá- lásához azonban meg kell gyorsítanunk a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséhez szükséges tudományos és ipari háttér kiépítését. A tu­dományos kutatás, a korsze­rű gépek, berendezések és géprendszerek, a műtrágyák és növényvédő szerek töme­ges előállítása, továbbá a feldolgozás, a csomagolás és' a szállítás gazdaságos szín­vonalra emelése hatalmas1 méretű beruházásokat kí­ván. Ez olyan közös gond és feladat, amely szükségessé teszi az érdekelt országok tudományos ismereteinek, anyagi és pénzeszközeinek egyesítését, a kölcsönös ér­dekeltséget biztosító gazda­sági ösztönzőrendszer kiala­kítását Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének meggyorsítása szükségszerű A KGST XXX. ÜLÉS­SZAKA a testvéri szocialis­ta országok gazdasági integ­rációs folyamatának ötesz­tendei eredményeit összegez­heti, miután a legutóbbi öt év egyben a Komplex Prog­ram végrehajtásának első szakasza is volt. A KGST- országok összesített nemzeti jövedelme öt év alatt 36 százalékkal nőtt. Három­szorta gyorsabban, mint pél­dául ugyanebben az idő­szakban a közös piaci orszá­goké. A KGST-államokban tavaly az ipari Össztermelés 45 százalékkal volt maga­sabb, mint 1970-ben. A me­zőgazdasági termelés T4 szá­zalékkal haladta meg az elő­ző öt éy átlagát. A növeke­dés fő forrása a hatékony­ság javulása volt: például az ipari termelés növekedésé­nek 80 százaléka a munka­termelékenység emelkedésé­ből származott. A legnagyobb, az egész vi­lág előtt a legvonzóbb siker pedig az, hogy a szocialista gazdasági közösségen belül a legutóbbi 2—3 évben is tö­retlen maradt a fejlődés, abban az időszakban is te­hát, amikor a világ más ré­szein. a legfejlettebb tőkés államokban is megtorpant a fejlődés. Ezekben az eredmények­ben szorosan összefonódik az egyes országok saját nem­zeti erőfeszítése és azegyütt­és egyben reális cél. Ezért tartjuk nagy horderejű és előremutató elhatározásnak a célprogram kidolgozását. Ebben a szellemben igyek­szünk eleget tenni annak a megtisztelő megbízásnak, hogy & célprogramot kidol­gozó munkacsoport vezeté­sét magyar részről látják el. A Minisztertanács elnöke ezután szólt arról, hogy or­szágaink gazdasági fejlődé­sében, a hatékonyság fokozá­sában meghatározó szerepe van a gépiparnak. Ezért a Magyar Népköztársaság tel­jesen indokoltnak tartja és helyesli, hogy a kidolgozan­dó célprogram a legalapve-, több feladatokra irányuljon. Lázár György így folytatta felszólalását: — A szocialista gazdasági integráció kibontakozása tör­vényszerűen együtt jár or­szágaink közlekedési kapcso­latainak kibővítésével. Ezért külön is üdvözöljük, hogy — a KGST történetében elő­ször — hosszú távú elgondo­lások kimunkálása kez­dődött el a közlekedés fej­lesztésére, és hogy e fontos ágazat előrehaladását is kü­lön célprogram kidolgozásá­val és végrehajtásával kí­vánjuk megalapozni. Ez annál fontosabb, mert az elért fejlődés ellenére a KGST-tagállamok közlekedé­sében, különösen a nemzet­közi szállításokban a terme­lés folyamatosságát és a tervszerűség érvényre jutta­tását zavaró nehézségekkel találkoztunk. Ugyanakkor az előrejelzésekből ismerjük, hogy az egymás közötti áru- szállítások volumene 1976— 1980. között legkevesebb 25 —26 százalékkal, 1990-ig pe­dig több mint 70 százalékkal növekedni fog és hasonló gyors ütemben emelkedik a személyszállítás iránti igény is. — Mindezek miatt elsőrendűen érdekeltek vagyunk abban, hogy or­szágainkban meggyorsít­suk a közlekedést, első­sorban a forgalom több mint felét lebonyolító vasúti rendszerek tovább­fejlesztését. Pontosnak tartjuk, hogy ez­zel egyidejűleg előirányoz­zuk a legkorszerűbb szállítá­si módozatok fokozott elter­jesztését, és a vasutak te­hermentesítése érdekében összehangolt intézkedéseket tegyünk a víziutak és köz­utak jobb kihasználására. — Helyeseljük a lakosság jobb ellátását szolgáló, az ipari fogyasztási cikkek ter­melésének és választékának növelését célzó program ki­dolgozását is. működésből származó anya­gi, szellemi erő. A tagálla­mok népgazdaságai az in­tegrációs folyamatban egyre több szállal kötődnek egy­máshoz, egyre több nagyobb és kisebb fejlesztési, terme­lési programban számíthat­nak egymás közreműködésé­re. Mindez hosszú távon nagy biztonságot teremt a gazdaságok korszerűsítéséhez, az életszínvonal további nö­vekedésének megalapozásához valamennyi tagországban. A TERMELÉSI KOOPE­RÁCIÓK, a gyártmánysza­kosítási megállapodások gyors ütemben bővülő köre például a legkedvezőbb fel­tételeket teremti meg a nagy sorozatok gyártásához, biztos piacot nyújtva az együtt­működésbe bevont termékek számára és ezzel mindenütt, a legkorszerűbb technikai, technológiai megoldások al­kalmazására nyílik mód. Az együttműködés fejlesz­téséért kifejtett korábbi erő­feszítések és az integrációs programok egyre több, gaz­dagabb eredményét élvezhe­tik a tagországok. Mélyreha­tó minőségi változás folya­matában vagyunk, amit mi sem jellemez jobban, mint­hogy ma már. egy-egy ága­zat fejlesztése, egy-egy ter­mékcsoport előállítása, egyes nyersanyagok előteremtése r.em egyetlen nemzet ügye, Beszéde befejező részében Lázár György az európai helyzetet értékelve hangsú­lyozta, hogy a Helsinkiben elfogadott elvek világosak, de a teljes megvalósításuk­hoz vezető út nem ígérkezik sem könnyűnek, sem rövid­nek. Az enyhülést ellenző erők leküzdéséhez fontos hozzájárulást jelentett az eu­rópai kommunista és mun­káspártok Berlinben, a kö­zelmúltban tartott tanácsko­zása. Kiemelte, hogy a közö­sen elfogadott dokumentum megvalósítását a magyar párt és a kormány alapvető feladatának tekinti. A magyar miniszterelnök utalt rá, hogy a KGST és a Közös Piac közötti kapcso­latok létrehozása során ösz- szehangolt és egységes fellé­pésre van szükség, mert a szocialista országok csak így érhetik el a velük szemben alkalmazott hátrányos, meg­különböztető • politika meg­változtatását. Hangsúlyozta, hogy. a KGST-országoknak 'az eddiginél nagyobb figyel­met hfell fordítaniuk a fejlő-“ dő országokkal való együtt-í működés fő irányainak ki­dolgozására és egységes, ösz- szehangolt fellépésük bizto­sítására. Beszédét így1 fejez­te be: — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sa megkülönböztetett figyel­met szentelt a KGST-orszá­gokkal folytatott együttmű­ködésünknek. Megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kereté­ben megvalósuló gazdasági együttműködés valamennyi tagállamban növeli a szocia­lista építőmunka lendületét, és semmi mással nem pótol­ható segítség számunkra, a Magyar Népköztársaság szá­mára. — A. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságát és a Magyar Nép­köztársaság kormányát tevé­kenységében mindenkor az internacionalizmus elvei ve­zérelték. Tudatában vagyunk, hogy munkánkkal nemcsak hazánkat, hanem egész ba­ráti közösségünk ügyét, a szocializmus egyetemes ügyét is szolgáljuk. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében biztosíthatom önö­ket, hogy a jövőben is eb­ben a szellemben munkálko­dunk országaink egységének és együttműködésének erősí­tésén, a mostani tanácskozá­sunkon közös egyetértésben kitűzött feladatok maradék­talan megvalósításán. A legközelebbi ülést ma délelőtt tartják. hanem a közösségen belüli feladattá vált; kettő, három vagy valamennyi tagország ügyévé. Közös ügy például a pet­rolkémiai ágazat kiépítése — Magyarország és a Szovjet­unió, Csehszlovákia és az NDK között. Vagy: a kor­szerű számítástechnikai ipar kibontakoztatása a tagorszá­gok többségének részvételé­vel. Az autóipari együttmű­ködés már a teljes értékű fejlesztési és termelésinteg­ráció jegyeit mutatja, annak valamennyi, kölcsönös elő­nyével. Az összefogás az az­beszt, a cellulóz-, a foszfor­kitermelés bővítésére, a föld­gáz transzkontinentális szál­lítására ugyancsak a minő­ségi változást jelzi az együtt­működés menetében. Azt, hogy az együttműködés rég túllépett már az egyszerű, a hagyományos árucserén, a külkereskedelmi kapcsolato­kon, hogy ezek a kapcsola­tok nem esetlegesek, egysze­riek. rövid távra szólóak, s nemcsak egy-egy területen mutatkoznak, hanem az anya­gi termelés valamennyi szek­torát átfogják. JELZIK TEHÁT AHALA- BÄST a teljes értékű gazda­sági együttműködés, az in­tegráció irányába — a Komp­lex Program menetrendje szerint A szocialista gazdasági integráció útján Újabb frontot nyitottak a libanoni jobboldali fegyveresek Az Arab Liga közreműkö­désével létrejött legutóbbi tűzszüneti megállapodás el­lenére a jobboldali keresz­tény pártok fegyveres ala­kulatai folytatják a harci cselekményeket a nemzeti­hazafias erők és a Paleszti­nái ellenállási mozgalom el­len. Az elmúlt huszonnégy órában 245-en elestek és háromszáznál többen sebe­sültek meg a harcokban. Bejrutban változatlanul nincs villamosenergia- és vízellátás, súlyos az élelmiszer- és . a gyógyszerhiány. A libanoni gazdasági mi­niszter közölte, hogy a ti­zennégy hónapja tartó har­cok alatt legalább 585 ezren hagyták el a hárommillió la­kosú országot. A Bejrút dél-keleti külvá­rosában levő Teli Zaatar pa­lesztin menekülttábor védői immár tizenhetedik napja állják a jobboldali fegyvere­sek rohamait. A támadók nehéztüzérséget, harckocsi­kat, rakétákat vetnek be. A nemzeti hazafias erők és a palesztinok egyesített pa­rancsnokságának szóvivője közölte, hogy . a támadások­ban szíriai alakulatok is részt vettek. Az imperialista és a cio­nista körökkel szoros kap­csolatokat tartó libanoni jobboldali keresztény erők vezetői a Libanon területén élő palesztinok fizikai meg­semmisítésére törekednek. Egyikük, Camille Chamoun, a nemzeti liberális párt ve­zetője ki is jelentette, hogy Libanonban addig nem lehet szó a helyzet normalizálásá­ról, amíg „le nem számol­nak a palesztinokkal”. A jobboldali fegyveresek — ellenszegülve a politikai rendezésre irányuló minden kísérletnek — kedden új frontot nyitottak. Hosszas tü­zérségi előkészítés után meg­kezdték a haladó erők ke­zében levő észak-libanoni Amioun város ostromát. A jobboldali keresátény pártok vezetői meghiúsítják az Arab Ligának a Dzsallud líbiai miniszterelnöknek a tűzszünet betartására és a politikai rendezés megindí­tására irányuló erőfeszítése­it. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke ugyanakkor hang­súlyozta, hogy a tűzszünet betartását elősegíteni hiva­tott arabközi biztonsági erők nem teljesítik feladatukat. Folytatja útját a Szojuz 21, MOSZKVA: Szerdán reggel' kilenckor kezdődött a Szojuz 21. jelzé­sű szovjet űrhajó legénysé­gének első teljes munkanap­ja. A földi irányító központ jelentése szerint Volinov . és Zsolobov a program szerinti feladatokat hajtotta végre. Az űrhajó valamennyi be­rendezése normálisan műkö­dik. A földi irányító köz­pont szakemberei közölték, hogy a Szojuz 21. már meg­döntött egy rekordot — min­den eddigi űrhajónál pon­tosabban tért föld körüli pá­lyájára. Két kép a Laoszi Népi D eitiokraíikus KezMrsasául)ól 4 - ’ u A Vientiane! pedagógiai főiskola egyike azoknak az intéz­ményeknek, amelyek segítik a gyarmati múlt súlyok örök­ségének, a tanítóhiánynak a felszámolását, A népi kormány egyik alapvető feladatának tekinti az oktatási rendszer fej­lesztését és a fiatalok tanulási lehetőségeinek a megterem­tését. A vieníianei Mahoset-kórházban tetanusz és gyermekbénu­lás ellen oltják be a kicsinyeket. A fiatal köztársaság kor­mánya nagy figyelmet szentel a járványos betegségek meg­előzésének. Az egészségügyi személyzetet a Mahoset-kór­házban képezték ki, amely az ország legfontosabb orvos- tudományi intézménye. (Telefotó — ADN—ZE—MTI—KS) ■jA't. július 8-, csütörtök G. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents