Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-04 / 157. szám

Közlemény a hús és húsfélék fogyasztói árának emeléséről, valamint a jövedelemkiegészítő intézkedésekről A nagykruliázásról jelentjük Bányásznak, építenek és kutatnak a recskiek r A Minisztertanács határo­zata alapján a hús és hús­félék fogyasztói árát 1976. július 5-től — átlagosan 30 százalékkal — felemelik, és ezzel kapcsolatban a lakos­sági jövedelmeket 1976. jú­liustól kiegészítik. A hús és húsfélék fo­gyasztói ára 1966 óta válto­zatlan, a termelés, a fel­dolgozás és a forgalmazás költségei viszont jelentősen növekedtek. Ily módon a fogyasztók 1 kg sertéshús vásárlásánál átlagosan már 18,30 Ft, 1 kg marhahúsnál pedig 26 Ft állami támoga­tásban részesültek. A tény­leges költségekhez képest alacsony fogyasztói ár arra késztette a saját szükséglet­re termelőket is, hogy a húst olcsóbban, a boltokban vásá­rolják meg. Ez növelte a központi ellátással szembeni igényt. Az új fogyasztói árak ki­alakításánál fontos cél volt az árarányok javítása. Ezért a hús és húsfélék 30 száza­lékos áremelésén belül a tő­kehúsok ára 40 százalékkal, a húskészítményeké pedig 26 százalékkal emelkedik. A hús. és húsos konzervek ára 24 százalékkal nő. Nagyobb mértékben emelkednek a színhúsok árai, kisebb mér­tékben a nagy csonttartal- múaké, pl. fej, láb. A ser­tés tőkehúsrészek közül a rövid karaj kilója 62 Ft, a comb 58 Ft, az oldalas 40 Ft lesz. A marha tőkehúsnál a fehérpecsenye kilója 60 Ft- ra, a vastag lapockáé 52 Ft- ra emelkedik. Az átlagnál kisebb mértékben nő a hur­kafélék, hússajtok és a fel­vágottak ára, nagyobb mér­tékben a füstölt és főtt hú­soké, különösen a szalámié. Az egyéb húsok közül a baromfihús 20 százalékkal, az élő és fagyasztott hal át­lagosan 30 százalékkal drá­gul. Az étkezési szalonnák fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb, nem változik a zsír és a zsírszalonna ára. A fogyasztói árak válto­zásával emelkednek a keres­kedelmi vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés árai is. A vendéglői ételek árai­ba csak a hús árának emel­kedése következtében előálló költségnövekedést szabad be­számolni. A fogyasztói árak emelésé­vel egyidejűleg jövedelemki­egészítő intézkedésekre kerül sor: Minden munkáltató — a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek kivételével — a vele munka-, tagsági vagy bizto­sítási kötelezettség alá eső bedolgozói viszonyban álló dolgozójának, szakmunkás- bérrel foglalkoztatott szak­munkástanulóknak, valamint a fegyveres erők és testüle­tek hivatásos tagjainak 1976. júliusától havi 60 Ft fizetés­kiegészítést köteles folyósí­tani. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek is fizet­hetnek dolgozóik részére ki­egészítést. Ennék mértékét — legfeljebb 60 Ft-ot — a közgyűlés határozza meg. A bérkiegészítés mentes a munkabért terhelő levoná­soktól és nem képezi illet­ményadó, járulék-, nyugdíj-, táppénz- és terhességi-gyer­mekágyi segély alapját. Nem vehető továbbá figyelembe a munkaviszony alapján járó juttatásoknál, nem lehet be­számítani az átlagkeresetbe és a termelőszövetkezetek jö­vedelem-színvonalába. 60 Ft-tal emelkedik a nyug­ellátás, és az egyéb, nyugel­látások keretébe tartozó rendszeres havi juttatások összege. Egyidejűleg havi 60 Ft-tal kiegészül a nyugdíja­sok részére folyósított házas­társi pótlék is. A családi pótlék összege gyermeken­ként 60,— Ft-tal növekszik. A gyermekgondozási segé­lyen levő anyák pedig — a gyermekek számától függet­lenül — havi 60,— Ft ki­egészítést kapnak. A katonai szolgálatot teljesítők hozzá­tartozóinak családi segélyét, illetve a hozzátartozók után járó jövedelempótló segélyt havi 60,— Ft-tal kell emel­ni. Intézkedés történt a szak­munkás- és az egészségügyi szakiskolai tanulók ösztön­díjának kiegészítéséről is. A 60,— Ft-os pótlék megilleti a főiskolai, egyetemi hallga­tókat is. ha ösztöndíjban ré­szesülnek. A jövedelemkiegészítés egy személynek csak egy jogcímen és havonként egy­szer jár. A kiegészítéseket első alkalommal 1976 júliu­sában fizetik ki, A nyugel­látással és az egyéb rend­szeres ellátással járó kiegé­szítéseket az érdekeltek már június végén megkapták. Az intézkedésekkel egyide­jűleg átlagosan 15 százalék­kal megemelik az étkezési normákat a költségvetési in­tézményekben, a SZOT és vállalati üdültetésben, vala­mint a vállalatok által fenn­tartott gyermekintézmények­ben. Ezért emelkednek a felnőtt üdültetési díjak, va­lamint a költségvetési intéz­mények alkalmazottainak — beleértve a SZOT és válla­lati üdültetés, valamint a vállalati gyermekintézetek al­kalmazottait is — az élel­mezésért fizetett térítési dí­jai. Az üdülési térítési dijak 1977. január 1-től lépnek életbe. Addig az áremelés terheit a költségvetés viseli. Nem emelkednek viszont az ellátási díjak a költségveté­si, vállalati gyermek-, diák­jóléti és egyéb szociális in­tézményeknél, valamint a gyermekek után fizetett ősz- szegek a SZOT, a költségve­tési és a vállalati üdültetés­ben. Az áremelésre és a jöve­delemnövelő intézkedésekre vonatkozó részletes szabá­lyokat, a hús és húsfélék árának változását a hivatalos lapok közük. (MTI) Recsk térségében, a Köz­ponti Földtani Hivatal szak­emberei az idén további 42 millió forintos költséggel folytatják az érckutatást, a feltárást és az új bánya nyi­tásának előkészítését pedig több mint 400 milliós beru­házás segíti. A munkákról Szigeti Ká- rolytól, a rézércmű igazgató­jától tájékozódtunk a napok­ban. Ahogyan beszélgetésünk során — egyebek mellett — megtudtuk: a feladattal meg­bízott szakvállalat tovább folytatja az I. számú akna 700. illetve 900 méteres szint­jéről kiinduló fővágatok ké­szítését. A teendőkön finn gépsorok osztoznak az emberekkel: egy-egv „lánchoz” fúrókocsi, önjáró rakodó és bunkervonat tar­tozik. Az előbbi „folyosó” egyben az újabb vizsgálódásokat is szolgálja. Szeptemberre ide várják a svéd „Diamec” föld alatti kutatóberendezéseket, amelyekkel már az ércmű dolgozói próbálnak majd részletes fúrásokkal alapo­sabb információkat is szerez­ni az érctestek pontos elhe­lyezkedéséről. Sokirányú, rendkívül precíz munka lesz ez. olyan, amilyenre hazánk­ban még nem volt példa. Az idén kétezer méteres a prog­ram, a jövő esztendőtől azon­ban már évi több tízezres. A második ..lejárón” a 410 méteres mélységig szeretné­nek ebben az évben eljutni az aknamélyítők, akik itt komplett szivattyútelepet is készítenek. A munkahelyen az év folyamán kerül sor a szovjet gyártmányú, végleges aknamélyítő berendezés üzembe helyezésére. illetve — az esztendő vége felé — kipróbálására is. Ugyanitt, a Il-es aknánál — a felszínen — jókora ké­séssel ugyan, de végre át­adásra kerülnek az egyéb üzemi létesítmények — a kazánház, a javítómű­hely. az iroda, öltöző, a für­dő. s más épületek —. 120 kilovoltos transzformátorál­lomással, kapcsolóházzal biz­tosítják az energiaellátást, s lehetőséget teremtenek a korszerűbb hírközlésre is. A meglevő, központi iroda­ház előtt 22 szolgálati lakás is épül, amelyekbe — hosz- szú várakozás után — az idén szintén beköltözhetnek. Te­kintve. hogy a rézércműnek már vannak is lakásai a közelben, az üzemben és a beruházáson együttesen csak­nem másfél ezren dolgoznak: az igények jobb kielégítésé­re — a parádi ÁFÉSZ segít­ségével — egy 250 négyzet- méteres alapterületű ABC- áruda is elkészül az idei bá­nyásznapra. Mindezekkel egyidejűleg, a recski laboratóriumban is rendszeresen elemzik a mélyfúrások alkalmával elő­került magmintákat, s biz­tató kísérleteket folytatnak az üzemben a baktériumos rézkioldással kapcsolatban. Érdekesség, hogy a jelenlegi ipartelepen — a meglevő öreg üzemben — a minden­napi munka során már az újabb lelőhely készletéből is több ezer tonna ércet feldol­goztak. Az ércmű ugyanis a nagyberuházás mellett ter­mészetesen termel: ez évi feladata nem kevesebb, mint 60-ezer tonna. számottevő exporttal. Az üzemet azonban kétség­telenül. leginkább új szerepe foglalkoztatja. Ezért alakított például már korábban saját földtani, majd önálló beruhá­zási osztályt, illetve kivitele­ző és szolgáltató részleget, s így került sor a műszaki osztály bővítésére. Ugyanek­kor szüntelenül erősíti a szakembergárdát. csupán a közeljövőben nyolc friss dip­lomás — közöttük két mér­nökházaspár — lép szolgálat­ba. Folyamatos a képzés, a továbbképzés, amelyet az új gépek sora. a modern tech­nológia. a mai üzem helyén felépülő — hazánkban egye­dülálló — kombinát követel. Jelenleg éppen a már em­lített svéd „Diamec” megis­merésére szervezett várpalo­tai tanfolyam hallgatója több recski bányász is, akik az ősztől kellő tudással akar­nak buzgolkodni a kutatá­sokban. (gyóni) Együtt gondolkozni és együtt cselekedni Nem újdonság, jó néhány hónapja már természetes és mindennapi gyakorlat, hogy az egykori két szomszédvár: a Thorez és a Gagarin „egy­más kezére játszik”. Azt ke­resik. hogyan tudnak egy­másnak segíteni, és nem akarnak mindig a másik hi­bájára hivatkozni, ha valami nem megy. Most ' közölni. szeretnénk ennek az együttműködésnek a megnyilvánulásait, a bizo­nyítékát és — mindenek­előtt — a hasznosságát. * G ulyás-értekezlet. Ha valaki akarja, bizonyos előjellel így is nevezhetné azt a tanácskozást, ami a két üzem párt-végrehajtóbizott­sága között létrejött. Nem is akárhol, hanem a Mátra egy nagyon kellemes helyén. La- jos-forrásnál. Az ottani vál­lalati üdülőben, ahová a zi­háló kisvasút vitte ki a két párt-vb tagjait és a meghí­vottakat. Mi tagadás, az együttes ülés hivatalos napirendje után előkerültek a poharak, is. aztán kint a szabadban még az összetolt asztalokra abroszokat is leterítettek és nagyon finom pörköltet tálal­tak. méghozzá galuskával. Mindez ott készült kint, és mindez nagy sikert aratott az tisztái mellett ülők körében. A jókedv zsilipjei megemelkel- tek. és egymást érték a szel­lemes „bemondások”, a tré­fák, fesztelen, szinte baráti légkörben „múlatták” az ide­jüket a két vállalat párt- és gazdasági vezetői — egy asz­tal mellett. Ha úgy tetszik, önmagában ez a kép is rengeteg mindent elárul, mindenek­előtt annak bizonysága, hogy i yijesen új szelek fúj dogálnak Visontán, az erőmű és a bá­nyavállalat igazgatója így került egymás mellé ennél az asztalnál, és hogy korábbi ülésrend szerint egymással szemben foglaltak helyet, ab­ban semmi jelképesség, sem­mi tendencia nem fedezhető és sejthető meg. ★ A tények: az elmúlt év utolsó negyedében és az idei év első negyedében mind az erőmű, mind a külfejtés tel­jesítette a mennyiségi és a minőségi tervét. Szelíd kér­dés: még egy évvei ezelőtt is. hol voltak ettől a tény­től? Az erőmű műszaki igazga­tóhelyettese kijelentette, hogy a külfejtés képes kielé­gíteni a Gagarin igényeit. Ez sem vitatott kérdés ma már. A külfejtés a nyári időben tudja a termelését „köny- nyedén” teljesíteni, az erő­műnek viszont a téli hóna­pokban volna a több lignitre szüksége. A megoldás: most olyan tartalékokat képeznek, olyan tárolóhelyeket hoznak létre, hogy a bánya nyugod­tan dolgozhasson, később pe­dig az erőmű ne „idegesked­jék”, hogy honnan kap ele­gendő lignitet. Miután a folyamatos ter­melés mind a két üzemnek egyenlő módon érdeke, egy­mást munkaerővel is, tech­nikai eszközökkel is kisegí­tik. ha a hiba gyors elhárí­tása végett erre szükség van. Így most a blokkok javításá­nak idején az egyik, ahogy a szállítószalagok rendbe hozásakor pedig a másik félnek nyílik lehetősége munkásokat küldeni — be­segítésre. A közös diszpécserszolgá­lat megszervezése már nem elvi kérdés. A két üzem disz­pécserei egymás mellett ül­nek majd. egyszerre látják maguk előtt a két üzem ter­melését jelző műszereket, egymás mellett ellenőrizhe­tik. hogy a két oldalon mi történik. A vitának még a lehetősége is lázárt tehát. + Az erőmű és a bányaüzem műszaki igazgatóhelyettese egymás után adott számot a két párt-vb együttes ülésén a tervek teljesítéséről, a so­ron levő feladatokról, az ak­tuális kérdésekről. A vitában sokan kértek szót. Többek között elhang­zott, hogy már kétség sem fér ahhoz, hogy a két üzem felelős vezetői és vezető szer­vei mennyire „együttgondol­koznak és égyütt cseleksze­nek”, de nem mondható még ez el az alsóbb szinten pa­rancsnokoló vezetőkről. Mint­ha ott még uralkodna olyan felfogás, hogy „no, most meg­mutatom. ki az úr a háznál”. Leáll a szállítás, nem fogad­ják a szenet, a két vezérkar pedig értetlenkedik, hogyan fordulhat elő ilyen? A megoldás megtalálása sürgető, de a módja sem két­séges. Nyilvánvalóvá kell tenni a közös határozatok végrehajtására irányuló cse­lekvést. Annak a bizonyos szocialista szerződésnek nem­csak a megkötését kell az üzemek dolgozóival közölni, hanem magának a szerződés­nek a legfontosabb tételei is, hadd lássa, hadd hallja min­denki maga. hogy a két „ve­zérkar” miben állapodott meg. Aki pedig ennek ellenére is „betart”, mert ő „meg akarja mutatni”, annak a körmére kell koppintani, hogy elvegyék a kedvét a hancúrozástól. Másként csak jámbor óhaj marad minden. A végrehajtásban ugyanis minden rendű munkásnak is egy akarattal kell részt ven­nie. •k A két üzem súlyát bizo­nyítja a tény, hogy a maguk területén az országos telje­sítményeknek mintegy ne­gyedét szolgáltatják, nagy­ságban pedig az élen állnak, Akár az erőmű „robban le”, akár a bánya, ebből orszá­gos bajok. bonyodalmak származnának. A megye ipa­rának összességében pedig még sokkal nagyobb arány­ban játszanak szerepet. Te­hát nem valamiféle csip-csup periférikus kérdés a két üzem együttműködésének kérdése. A megyei párt-végrehajtó­bizottság annak idején azt állapította meg. hogy a két üzem termelését a szubjektív tényezők befolyásolták. Erre kérdezte meg az egyik fel­szólaló: hogyan alakulhatott ki olyan helyzet, amikor egy vagy két személy hangulata döntött abban, hogyan dolgo­zik az erőmű vagy a külfej- téses bánya? A megyei párt­testület azt is megállapítot­ta aAnak idején, hogy a nem kielégítő munka- és üzem- szervezés. illetve az együtt­működés hiánya is okozta a bajt a két üzemben. Most azt jelenthették ki a felszólalók, hogy jelentős for­dulat következett be. még­hozzá aránylag rövid időn be­lül. Igaz, ebben erőteljesen hatott a két igazgató törek­vése. De hogy a gazdasági vezetés rövid időn belül ha­tásosan tudott intézkedni, ez annak is köszönhető, hogy fe­lettes szerveik ,.szabad kezet” adtak nekik. Ügy mondták, majd csak akkor szólnak be­le az ügyekbe, ha erre neta­lán szükség lenne. Egyelőre — nincs rá szükség. kr A két üzem végterméke a villamos energia. Az együtt­működésük már csak emiatt is elkerülhetetlen. Ebből a vi- sontai lignitből — amit tré­fásan muskátliföldnek hív­nak egymás között a két üzem dolgozói — ilyen nagy teljesítményű erőművet mű­ködtetni. maga is nemzetkö­zi elismerést vált ki a szak­körökben. Ha úgy tetszik, rangot ad a Gagarinnak is. a Thoreznak is. A villamos energiára szük­ség van, a lignit számunkra ezért fontos tüzelőanyag, te­hát minden azt mutatja, hogy a visontai két szomszédvár egyetlen nagy közös akarat­nak a hordozója és megtes­tesítője. Jó kell dolgozniuk, ez népgazdasági érdek. Ennek az érdeknek a ki­szolgálásáért történt az utób­bi időkben sok minden Vi­sontán és történik még ez­után is. Tulajdonképpen „csak” er­ről van szó. G. Molnár Ferenc EVESBEN A LEGFONTOSABBAL kezdjük az összefoglalót, az ilyenkor örökké visszatérő, de mindig új, és sokakat foglalkoztató témával, az aratással. A „szokás”, hogy ez a nagy munka Pétcr-Pál napján kezdődik, de ebben már régóta csak kerülget­jük a kalendáriumot. Az idén Horton és Vámós- györkön kezdődött meg el­sőként hétfőn, június 28-án az aratás. Ügy látszik, a boriink ragaszkodnak az elsőséghez, hiszen tavaly — június 24-én. — ugyancsak itt (és Boconádon) kezdő­dött a gabona aratása. Ter­mészetesen szurkolunk, hogy minden rendben men­jen, hogy ne legyen prob­léma a gépekkel, s a rak­tározás visszatérő gondja se térjen vissza „annyira”, A Heves megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat — központi segít­séggel — igyekszik jobban megoldani a tárolást. Mint bejelentették, az idén, a már meglevők mellett, új raktárak várják a gabonát: Hevesen egy hatszáz vago- nos, Sarudon pedig egy 480 vagonos üzem készült el. Ez mindent még nem old meg, így már most hozzákezd­tek Kálban két, egyenként ötszáz vagonos, könnyű- szerkezetes raktár építésé­hez. Arról is hír érkezett az elmúlt héten, hogy sikeres félévet zártak Visontán. A két hatalmas üzem, az erő­mű és a bányaüzem dolgo­zói teljesítették féléves vál­lalásukat. Az erőmű hat hó­nap alatt kétmillió kilo­wattóra elektromos áramot termelt, s ennek biztosítá­sára a külfejtéses bánya,- üzem 102 százalékra teljesí­tette féléves tervét. Ismer­ve az energiagondokat, szívből örülünk e szép ered­ménynek. Az Ifjúsággal kapcsolat­ban két igen fontos tanács­kozás zajlott le az elmúlt héten. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége a fiatalok köré­ben végzett szakszervezeti munka tapasztalatairól ér­tekezett. A napirend fon­tosságát indokolta többek között az a tény, hogy a megyében negyvenkétezer fiatal szervezett dolgozó éL A körükben végzett szak- szervezeti munkát kilcne megyei és ötvennégy alap­szervezeti ifjúsági bizottság végzi, segítséget nyújtva a pályaválaszváskor a munka­körülmények javításáig, az anyagi-erkölcsi elismerte­téstől a szociális kérdésekig. A szám önmagáért beszél: a megyében az utóbbi idő­ben több, mint tizenkilcnc- ezer fiatal hatvanegymil­lió forintos lakásépítési tá­mogatást kapott. A Hatvani Városi Tanács ülésén ugyancsak a fiata­lokról volt szó, nevezetesen az ifjúsági törvény és az ez­zel kapcsolatos végrehajtá­si utasítások érvényesülésé­ről. Az ülésen egyértelmű­en elismerték, hogy a segít­séget lelkes, aktív munká­val, a termelési mozgalmak­ban való részvétellel, s ér­tékes társadalmi munkák­kal is igyekeznek viszonoz­ni a város fiataljai. Ide kí­vánkozik még, hogy a múlt vasárnap a „Hatvani nap” keretében gazdag kulturális és sportprogramokon ve­hettek részt a város lakói. A JELEK SZERINT a kánikula még tovább tart, de ezt nem kiabáljuk eL Viszont amíg tart, biztató hír érkezett Gyöngyösről: ötmillió palack üdítő italt készítenek a szomjuhozók- nak. Reméljük, ez elég lesz, mert azért a jó melegből is árt a sok ... K. Q» * * 1976. július 4., vasárnap j *

Next

/
Thumbnails
Contents