Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-04 / 157. szám
Közlemény a hús és húsfélék fogyasztói árának emeléséről, valamint a jövedelemkiegészítő intézkedésekről A nagykruliázásról jelentjük Bányásznak, építenek és kutatnak a recskiek r A Minisztertanács határozata alapján a hús és húsfélék fogyasztói árát 1976. július 5-től — átlagosan 30 százalékkal — felemelik, és ezzel kapcsolatban a lakossági jövedelmeket 1976. júliustól kiegészítik. A hús és húsfélék fogyasztói ára 1966 óta változatlan, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás költségei viszont jelentősen növekedtek. Ily módon a fogyasztók 1 kg sertéshús vásárlásánál átlagosan már 18,30 Ft, 1 kg marhahúsnál pedig 26 Ft állami támogatásban részesültek. A tényleges költségekhez képest alacsony fogyasztói ár arra késztette a saját szükségletre termelőket is, hogy a húst olcsóbban, a boltokban vásárolják meg. Ez növelte a központi ellátással szembeni igényt. Az új fogyasztói árak kialakításánál fontos cél volt az árarányok javítása. Ezért a hús és húsfélék 30 százalékos áremelésén belül a tőkehúsok ára 40 százalékkal, a húskészítményeké pedig 26 százalékkal emelkedik. A hús. és húsos konzervek ára 24 százalékkal nő. Nagyobb mértékben emelkednek a színhúsok árai, kisebb mértékben a nagy csonttartal- múaké, pl. fej, láb. A sertés tőkehúsrészek közül a rövid karaj kilója 62 Ft, a comb 58 Ft, az oldalas 40 Ft lesz. A marha tőkehúsnál a fehérpecsenye kilója 60 Ft- ra, a vastag lapockáé 52 Ft- ra emelkedik. Az átlagnál kisebb mértékben nő a hurkafélék, hússajtok és a felvágottak ára, nagyobb mértékben a füstölt és főtt húsoké, különösen a szalámié. Az egyéb húsok közül a baromfihús 20 százalékkal, az élő és fagyasztott hal átlagosan 30 százalékkal drágul. Az étkezési szalonnák fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb, nem változik a zsír és a zsírszalonna ára. A fogyasztói árak változásával emelkednek a kereskedelmi vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés árai is. A vendéglői ételek áraiba csak a hús árának emelkedése következtében előálló költségnövekedést szabad beszámolni. A fogyasztói árak emelésével egyidejűleg jövedelemkiegészítő intézkedésekre kerül sor: Minden munkáltató — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kivételével — a vele munka-, tagsági vagy biztosítási kötelezettség alá eső bedolgozói viszonyban álló dolgozójának, szakmunkás- bérrel foglalkoztatott szakmunkástanulóknak, valamint a fegyveres erők és testületek hivatásos tagjainak 1976. júliusától havi 60 Ft fizetéskiegészítést köteles folyósítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek is fizethetnek dolgozóik részére kiegészítést. Ennék mértékét — legfeljebb 60 Ft-ot — a közgyűlés határozza meg. A bérkiegészítés mentes a munkabért terhelő levonásoktól és nem képezi illetményadó, járulék-, nyugdíj-, táppénz- és terhességi-gyermekágyi segély alapját. Nem vehető továbbá figyelembe a munkaviszony alapján járó juttatásoknál, nem lehet beszámítani az átlagkeresetbe és a termelőszövetkezetek jövedelem-színvonalába. 60 Ft-tal emelkedik a nyugellátás, és az egyéb, nyugellátások keretébe tartozó rendszeres havi juttatások összege. Egyidejűleg havi 60 Ft-tal kiegészül a nyugdíjasok részére folyósított házastársi pótlék is. A családi pótlék összege gyermekenként 60,— Ft-tal növekszik. A gyermekgondozási segélyen levő anyák pedig — a gyermekek számától függetlenül — havi 60,— Ft kiegészítést kapnak. A katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak családi segélyét, illetve a hozzátartozók után járó jövedelempótló segélyt havi 60,— Ft-tal kell emelni. Intézkedés történt a szakmunkás- és az egészségügyi szakiskolai tanulók ösztöndíjának kiegészítéséről is. A 60,— Ft-os pótlék megilleti a főiskolai, egyetemi hallgatókat is. ha ösztöndíjban részesülnek. A jövedelemkiegészítés egy személynek csak egy jogcímen és havonként egyszer jár. A kiegészítéseket első alkalommal 1976 júliusában fizetik ki, A nyugellátással és az egyéb rendszeres ellátással járó kiegészítéseket az érdekeltek már június végén megkapták. Az intézkedésekkel egyidejűleg átlagosan 15 százalékkal megemelik az étkezési normákat a költségvetési intézményekben, a SZOT és vállalati üdültetésben, valamint a vállalatok által fenntartott gyermekintézményekben. Ezért emelkednek a felnőtt üdültetési díjak, valamint a költségvetési intézmények alkalmazottainak — beleértve a SZOT és vállalati üdültetés, valamint a vállalati gyermekintézetek alkalmazottait is — az élelmezésért fizetett térítési díjai. Az üdülési térítési dijak 1977. január 1-től lépnek életbe. Addig az áremelés terheit a költségvetés viseli. Nem emelkednek viszont az ellátási díjak a költségvetési, vállalati gyermek-, diákjóléti és egyéb szociális intézményeknél, valamint a gyermekek után fizetett ősz- szegek a SZOT, a költségvetési és a vállalati üdültetésben. Az áremelésre és a jövedelemnövelő intézkedésekre vonatkozó részletes szabályokat, a hús és húsfélék árának változását a hivatalos lapok közük. (MTI) Recsk térségében, a Központi Földtani Hivatal szakemberei az idén további 42 millió forintos költséggel folytatják az érckutatást, a feltárást és az új bánya nyitásának előkészítését pedig több mint 400 milliós beruházás segíti. A munkákról Szigeti Ká- rolytól, a rézércmű igazgatójától tájékozódtunk a napokban. Ahogyan beszélgetésünk során — egyebek mellett — megtudtuk: a feladattal megbízott szakvállalat tovább folytatja az I. számú akna 700. illetve 900 méteres szintjéről kiinduló fővágatok készítését. A teendőkön finn gépsorok osztoznak az emberekkel: egy-egv „lánchoz” fúrókocsi, önjáró rakodó és bunkervonat tartozik. Az előbbi „folyosó” egyben az újabb vizsgálódásokat is szolgálja. Szeptemberre ide várják a svéd „Diamec” föld alatti kutatóberendezéseket, amelyekkel már az ércmű dolgozói próbálnak majd részletes fúrásokkal alaposabb információkat is szerezni az érctestek pontos elhelyezkedéséről. Sokirányú, rendkívül precíz munka lesz ez. olyan, amilyenre hazánkban még nem volt példa. Az idén kétezer méteres a program, a jövő esztendőtől azonban már évi több tízezres. A második ..lejárón” a 410 méteres mélységig szeretnének ebben az évben eljutni az aknamélyítők, akik itt komplett szivattyútelepet is készítenek. A munkahelyen az év folyamán kerül sor a szovjet gyártmányú, végleges aknamélyítő berendezés üzembe helyezésére. illetve — az esztendő vége felé — kipróbálására is. Ugyanitt, a Il-es aknánál — a felszínen — jókora késéssel ugyan, de végre átadásra kerülnek az egyéb üzemi létesítmények — a kazánház, a javítóműhely. az iroda, öltöző, a fürdő. s más épületek —. 120 kilovoltos transzformátorállomással, kapcsolóházzal biztosítják az energiaellátást, s lehetőséget teremtenek a korszerűbb hírközlésre is. A meglevő, központi irodaház előtt 22 szolgálati lakás is épül, amelyekbe — hosz- szú várakozás után — az idén szintén beköltözhetnek. Tekintve. hogy a rézércműnek már vannak is lakásai a közelben, az üzemben és a beruházáson együttesen csaknem másfél ezren dolgoznak: az igények jobb kielégítésére — a parádi ÁFÉSZ segítségével — egy 250 négyzet- méteres alapterületű ABC- áruda is elkészül az idei bányásznapra. Mindezekkel egyidejűleg, a recski laboratóriumban is rendszeresen elemzik a mélyfúrások alkalmával előkerült magmintákat, s biztató kísérleteket folytatnak az üzemben a baktériumos rézkioldással kapcsolatban. Érdekesség, hogy a jelenlegi ipartelepen — a meglevő öreg üzemben — a mindennapi munka során már az újabb lelőhely készletéből is több ezer tonna ércet feldolgoztak. Az ércmű ugyanis a nagyberuházás mellett természetesen termel: ez évi feladata nem kevesebb, mint 60-ezer tonna. számottevő exporttal. Az üzemet azonban kétségtelenül. leginkább új szerepe foglalkoztatja. Ezért alakított például már korábban saját földtani, majd önálló beruházási osztályt, illetve kivitelező és szolgáltató részleget, s így került sor a műszaki osztály bővítésére. Ugyanekkor szüntelenül erősíti a szakembergárdát. csupán a közeljövőben nyolc friss diplomás — közöttük két mérnökházaspár — lép szolgálatba. Folyamatos a képzés, a továbbképzés, amelyet az új gépek sora. a modern technológia. a mai üzem helyén felépülő — hazánkban egyedülálló — kombinát követel. Jelenleg éppen a már említett svéd „Diamec” megismerésére szervezett várpalotai tanfolyam hallgatója több recski bányász is, akik az ősztől kellő tudással akarnak buzgolkodni a kutatásokban. (gyóni) Együtt gondolkozni és együtt cselekedni Nem újdonság, jó néhány hónapja már természetes és mindennapi gyakorlat, hogy az egykori két szomszédvár: a Thorez és a Gagarin „egymás kezére játszik”. Azt keresik. hogyan tudnak egymásnak segíteni, és nem akarnak mindig a másik hibájára hivatkozni, ha valami nem megy. Most ' közölni. szeretnénk ennek az együttműködésnek a megnyilvánulásait, a bizonyítékát és — mindenekelőtt — a hasznosságát. * G ulyás-értekezlet. Ha valaki akarja, bizonyos előjellel így is nevezhetné azt a tanácskozást, ami a két üzem párt-végrehajtóbizottsága között létrejött. Nem is akárhol, hanem a Mátra egy nagyon kellemes helyén. La- jos-forrásnál. Az ottani vállalati üdülőben, ahová a ziháló kisvasút vitte ki a két párt-vb tagjait és a meghívottakat. Mi tagadás, az együttes ülés hivatalos napirendje után előkerültek a poharak, is. aztán kint a szabadban még az összetolt asztalokra abroszokat is leterítettek és nagyon finom pörköltet tálaltak. méghozzá galuskával. Mindez ott készült kint, és mindez nagy sikert aratott az tisztái mellett ülők körében. A jókedv zsilipjei megemelkel- tek. és egymást érték a szellemes „bemondások”, a tréfák, fesztelen, szinte baráti légkörben „múlatták” az idejüket a két vállalat párt- és gazdasági vezetői — egy asztal mellett. Ha úgy tetszik, önmagában ez a kép is rengeteg mindent elárul, mindenekelőtt annak bizonysága, hogy i yijesen új szelek fúj dogálnak Visontán, az erőmű és a bányavállalat igazgatója így került egymás mellé ennél az asztalnál, és hogy korábbi ülésrend szerint egymással szemben foglaltak helyet, abban semmi jelképesség, semmi tendencia nem fedezhető és sejthető meg. ★ A tények: az elmúlt év utolsó negyedében és az idei év első negyedében mind az erőmű, mind a külfejtés teljesítette a mennyiségi és a minőségi tervét. Szelíd kérdés: még egy évvei ezelőtt is. hol voltak ettől a ténytől? Az erőmű műszaki igazgatóhelyettese kijelentette, hogy a külfejtés képes kielégíteni a Gagarin igényeit. Ez sem vitatott kérdés ma már. A külfejtés a nyári időben tudja a termelését „köny- nyedén” teljesíteni, az erőműnek viszont a téli hónapokban volna a több lignitre szüksége. A megoldás: most olyan tartalékokat képeznek, olyan tárolóhelyeket hoznak létre, hogy a bánya nyugodtan dolgozhasson, később pedig az erőmű ne „idegeskedjék”, hogy honnan kap elegendő lignitet. Miután a folyamatos termelés mind a két üzemnek egyenlő módon érdeke, egymást munkaerővel is, technikai eszközökkel is kisegítik. ha a hiba gyors elhárítása végett erre szükség van. Így most a blokkok javításának idején az egyik, ahogy a szállítószalagok rendbe hozásakor pedig a másik félnek nyílik lehetősége munkásokat küldeni — besegítésre. A közös diszpécserszolgálat megszervezése már nem elvi kérdés. A két üzem diszpécserei egymás mellett ülnek majd. egyszerre látják maguk előtt a két üzem termelését jelző műszereket, egymás mellett ellenőrizhetik. hogy a két oldalon mi történik. A vitának még a lehetősége is lázárt tehát. + Az erőmű és a bányaüzem műszaki igazgatóhelyettese egymás után adott számot a két párt-vb együttes ülésén a tervek teljesítéséről, a soron levő feladatokról, az aktuális kérdésekről. A vitában sokan kértek szót. Többek között elhangzott, hogy már kétség sem fér ahhoz, hogy a két üzem felelős vezetői és vezető szervei mennyire „együttgondolkoznak és égyütt cselekszenek”, de nem mondható még ez el az alsóbb szinten parancsnokoló vezetőkről. Mintha ott még uralkodna olyan felfogás, hogy „no, most megmutatom. ki az úr a háznál”. Leáll a szállítás, nem fogadják a szenet, a két vezérkar pedig értetlenkedik, hogyan fordulhat elő ilyen? A megoldás megtalálása sürgető, de a módja sem kétséges. Nyilvánvalóvá kell tenni a közös határozatok végrehajtására irányuló cselekvést. Annak a bizonyos szocialista szerződésnek nemcsak a megkötését kell az üzemek dolgozóival közölni, hanem magának a szerződésnek a legfontosabb tételei is, hadd lássa, hadd hallja mindenki maga. hogy a két „vezérkar” miben állapodott meg. Aki pedig ennek ellenére is „betart”, mert ő „meg akarja mutatni”, annak a körmére kell koppintani, hogy elvegyék a kedvét a hancúrozástól. Másként csak jámbor óhaj marad minden. A végrehajtásban ugyanis minden rendű munkásnak is egy akarattal kell részt vennie. •k A két üzem súlyát bizonyítja a tény, hogy a maguk területén az országos teljesítményeknek mintegy negyedét szolgáltatják, nagyságban pedig az élen állnak, Akár az erőmű „robban le”, akár a bánya, ebből országos bajok. bonyodalmak származnának. A megye iparának összességében pedig még sokkal nagyobb arányban játszanak szerepet. Tehát nem valamiféle csip-csup periférikus kérdés a két üzem együttműködésének kérdése. A megyei párt-végrehajtóbizottság annak idején azt állapította meg. hogy a két üzem termelését a szubjektív tényezők befolyásolták. Erre kérdezte meg az egyik felszólaló: hogyan alakulhatott ki olyan helyzet, amikor egy vagy két személy hangulata döntött abban, hogyan dolgozik az erőmű vagy a külfej- téses bánya? A megyei párttestület azt is megállapította aAnak idején, hogy a nem kielégítő munka- és üzem- szervezés. illetve az együttműködés hiánya is okozta a bajt a két üzemben. Most azt jelenthették ki a felszólalók, hogy jelentős fordulat következett be. méghozzá aránylag rövid időn belül. Igaz, ebben erőteljesen hatott a két igazgató törekvése. De hogy a gazdasági vezetés rövid időn belül hatásosan tudott intézkedni, ez annak is köszönhető, hogy felettes szerveik ,.szabad kezet” adtak nekik. Ügy mondták, majd csak akkor szólnak bele az ügyekbe, ha erre netalán szükség lenne. Egyelőre — nincs rá szükség. kr A két üzem végterméke a villamos energia. Az együttműködésük már csak emiatt is elkerülhetetlen. Ebből a vi- sontai lignitből — amit tréfásan muskátliföldnek hívnak egymás között a két üzem dolgozói — ilyen nagy teljesítményű erőművet működtetni. maga is nemzetközi elismerést vált ki a szakkörökben. Ha úgy tetszik, rangot ad a Gagarinnak is. a Thoreznak is. A villamos energiára szükség van, a lignit számunkra ezért fontos tüzelőanyag, tehát minden azt mutatja, hogy a visontai két szomszédvár egyetlen nagy közös akaratnak a hordozója és megtestesítője. Jó kell dolgozniuk, ez népgazdasági érdek. Ennek az érdeknek a kiszolgálásáért történt az utóbbi időkben sok minden Visontán és történik még ezután is. Tulajdonképpen „csak” erről van szó. G. Molnár Ferenc EVESBEN A LEGFONTOSABBAL kezdjük az összefoglalót, az ilyenkor örökké visszatérő, de mindig új, és sokakat foglalkoztató témával, az aratással. A „szokás”, hogy ez a nagy munka Pétcr-Pál napján kezdődik, de ebben már régóta csak kerülgetjük a kalendáriumot. Az idén Horton és Vámós- györkön kezdődött meg elsőként hétfőn, június 28-án az aratás. Ügy látszik, a boriink ragaszkodnak az elsőséghez, hiszen tavaly — június 24-én. — ugyancsak itt (és Boconádon) kezdődött a gabona aratása. Természetesen szurkolunk, hogy minden rendben menjen, hogy ne legyen probléma a gépekkel, s a raktározás visszatérő gondja se térjen vissza „annyira”, A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat — központi segítséggel — igyekszik jobban megoldani a tárolást. Mint bejelentették, az idén, a már meglevők mellett, új raktárak várják a gabonát: Hevesen egy hatszáz vago- nos, Sarudon pedig egy 480 vagonos üzem készült el. Ez mindent még nem old meg, így már most hozzákezdtek Kálban két, egyenként ötszáz vagonos, könnyű- szerkezetes raktár építéséhez. Arról is hír érkezett az elmúlt héten, hogy sikeres félévet zártak Visontán. A két hatalmas üzem, az erőmű és a bányaüzem dolgozói teljesítették féléves vállalásukat. Az erőmű hat hónap alatt kétmillió kilowattóra elektromos áramot termelt, s ennek biztosítására a külfejtéses bánya,- üzem 102 százalékra teljesítette féléves tervét. Ismerve az energiagondokat, szívből örülünk e szép eredménynek. Az Ifjúsággal kapcsolatban két igen fontos tanácskozás zajlott le az elmúlt héten. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége a fiatalok körében végzett szakszervezeti munka tapasztalatairól értekezett. A napirend fontosságát indokolta többek között az a tény, hogy a megyében negyvenkétezer fiatal szervezett dolgozó éL A körükben végzett szak- szervezeti munkát kilcne megyei és ötvennégy alapszervezeti ifjúsági bizottság végzi, segítséget nyújtva a pályaválaszváskor a munkakörülmények javításáig, az anyagi-erkölcsi elismertetéstől a szociális kérdésekig. A szám önmagáért beszél: a megyében az utóbbi időben több, mint tizenkilcnc- ezer fiatal hatvanegymillió forintos lakásépítési támogatást kapott. A Hatvani Városi Tanács ülésén ugyancsak a fiatalokról volt szó, nevezetesen az ifjúsági törvény és az ezzel kapcsolatos végrehajtási utasítások érvényesüléséről. Az ülésen egyértelműen elismerték, hogy a segítséget lelkes, aktív munkával, a termelési mozgalmakban való részvétellel, s értékes társadalmi munkákkal is igyekeznek viszonozni a város fiataljai. Ide kívánkozik még, hogy a múlt vasárnap a „Hatvani nap” keretében gazdag kulturális és sportprogramokon vehettek részt a város lakói. A JELEK SZERINT a kánikula még tovább tart, de ezt nem kiabáljuk eL Viszont amíg tart, biztató hír érkezett Gyöngyösről: ötmillió palack üdítő italt készítenek a szomjuhozók- nak. Reméljük, ez elég lesz, mert azért a jó melegből is árt a sok ... K. Q» * * 1976. július 4., vasárnap j *