Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-31 / 180. szám
20 ezer hektáron a füvet is Takarmánytartalékaink NAGYOT FORDULT a világ az utóbbi évtizedekben. Különösen falun szembetűnő a változás. Mások a paraszti munka eszközei, módszerei és eredményei is. Gondoljunk csak az idei aratásra! Jó részén már túl 1 vagyunk, s napról napra jobban beteljesül reménységünk; mindazokon a területeken, ahol az emberileg lehetséges, úrrá lehetünk az időjárás vak szeszélyén. ! Nem lehet vitatni eredményeinket, de tagadhatatlan, többre is tellett volna. Sokszor nagyvonalúak vagyunk. Gondoljunk csak arra, hogy helyenként istállóépítés ürügyén vasbetoní csodákat alkotunk, pedig esetleg megfelelne az egyI szerűbb megoldás is. Az igaz, hogy jó a gyári táp, az állat viszont szívesen eszi a répafejet és egyebet is. Csak hát éppen oda kéne adni neki! Nem elég korszerű és nem eléggé elegáns? Az igazi korszerűség sosem pazarlás! Pedig menyinyit eltékozolunk vagy mi másnak nevezhetnénk azt, amikor naponta 10 ezer liter számra ömlik a csatornákba a tejüzemek hulladéka, a savó, a kiváló fehérjedús takarmány. Közben drága pénzen külföldről vesszük a fehérjét. ! Az idén 20 ezer hektáron a füvet is levágják, a. csatornapartokról, útszélekről. Ez is enyhít gondjainkon. De miért csak most, mikor az aszály kényszerít rá? Sok kicsi sokra megy, jól jönne ez máskor is. Főleg, mert ez a „kicsi” évente legalább 160 ezer tonna zöldtakarmányt eredményezne. Állatállományunk az utóbbi időszakban szépen gyarapodni kezdett, nem engedhetjük, hogy a biztató eredmények után visszaessen. Gondoskodni kell a takarmányról. Nem lehet kifogás, hogy a mi gazdaságunknak elég a készlete, az országos szükségletet kell előteremteni. Ahol lehet, ott takarmányt kell termelni! Nem árt arra is emlékeztetni, hogy a szalma sem elégetni való hulladék! Nem is csak alomnak való. Apróra szecskázva, más zölddel silózva sok jó takarmányt pótolhat. a tarlót is Érdemes aratás után birkákkal megjáratni. Természetesen amint lehet, végezzük el a másodvetések talaj-előkészítését. Sok növénnyel mostohán bántunk, kimentek a divatból, akár csak a másodvetés is. Ilyen többek közt a takarmánykáposzta. Másodvetésként eredményesen termeszthetjük. Egészen január végéig etethető, kiváló étrendi hatású takarmány. A takarmányborsó vetésével is csak jól járhatunk. A káposztához hasonlóan speciális fehérjéket is tartalmaz, fokozza a tejtermelést. A gabonák után eredményesen termeszthetünk fehérmustárt és napraforgót is. Természetesen az öntözési lehetőségeket továbbra is ki kell használni, elsősorban ott érdemes másodvetésként takarmányt termelni, ahol azt öntözni is lehet, vagy pedig egyébként a talajadottságaink kedvezőek. Célszerű, ha az árpa- és borsószalmát külön tároljuk és már most felkészülnek a gazdaságok a kukoricaszár szakszerű összegyűjtésére és silózására. Mindig, de most még fontosabb volna a szűkös takarmánykészlet hatékonyabb felhasználása. A „vakolj való etetés” még sajnos, nagyüzemi gyakorlat. Nem vizsgáljuk közvetlen etetés előtt a takarmány tényleges béltartalmát. Az ésszerű takarmányfelhasználásban most kell előre lépnünk, ez nem a holnap, hanem a ma feladata. Addig takarékoskodjunk, ameddig van miből! Annál is inkább, mert nincs biztosítékunk arra sem, hogy a következő évben vagy később kedvezőbb lesz az időjárás. Tartalékot kell gyűjteni. Máskor is célszerű kaszálni az utak mentét, a csatornák partján levő füvet. Ja, igen a fű. Többet beszélünk gyepgazdálkodásunkról, mint amit teszünk érdekében. Pedig az intenzív fűfajokkal vetett, jól kezelt réték most is bizonyítottak, a nagy szárazság ellenére is jó hozamuk volt. Nincs olyan rossz föld, amit semmir.e sem lehetne használni. Ahol a kukorica se megy, rossz homokokon is 30 mázsa körül fizet a szemes cirok. Igénytelen, szárazságtűrő és főleg értékes takarmány a magja, de a zöld szára is. Egyetlen a sok lehetőség közül. A hasznosítás módját a körülményeknek megfelelően kell megválasztani. De semmi esetre sem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy évente több tízezer hektárt parlagon hagyjunk akkor, amikor hazánkban egy főre alig fél hektár szántó jut. A KORSZERŰ TERMELÉST nemcsak a gépek száma, vagy a gazdaságok területi nagysága jelzi, hanem a lehetőségek teljes hasznosítása. Már ma nem vagyunk védtelenek a természeti erőkkel szemben, már nem képes az aszály éhínséget hozni ránk, de fejlődésünket még visszavetheti. Ennek elkerüléséért kötelességünk minden lehetségesei megtenni! Keserű József Másodvetés a füzesabonyi járásban (Tudósítónktól.) A múlt hét végén véget ért az aratás első félideje a füzesabonyi járás közös gazdaságaiban. A földekről lekerült a repce, az őszi és tavaszi árpa, valamint a kenyérgabonának 50 százalékát is magtárba szállították. Jól szervezték az aratást a poroszlói Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, ahol 11 kombájn 2000 hektár kalászos gabonát takarított be. Az aratás végeztével a szövetkezet arató-cséplő gépei Feldebrő, Füzesabony és Sarud határában dolgoznak, segítve a gazdaságokat. Az aratással egyidőben, illetve annak végeztével a járás minden közös gazdaságában a legfőbb teendő az öntözés, illetve az aszálykárok csökkentésére a másodvetés. A szövetkezetekben 21 öntözőgép 1200 hektár rendszeres locsolását teszi lehetővé. Mezőszemerén például öntözik a legelőket és a lucernaföldeket. Munkában vannak a locsológépek Sarudon és Füzesabonyban is, ahol a cukorrépát, a lucernát és kukoricatáblákat öntözik. A járás szövetkezetei tervet dolgoztak ki a másodvetésekre. A tervezett 522 hektárból eddig több mint 400 hektáron végezték ezt a munkát. Feldebrőn és Kálban 20—20, Sarudon pedig 32 hektáron került földbe az uborkamag. A takarmányhiány pótlására 399 hektáron végeznek másodvetést a szövetkezetek, s ebből 300 hektáron már vetettek is. A hét végi esőzések, ha átmenetileg szüneteltették is az aratást, a kapásokra és a másodvetésekre egyaránt kedvezően hatottak. Császár István Egy hőforrás jelene és jövője Folyik, folyik — hasztalanul *5* 1»: Nagy erővel tört fel a Senkit se tévesszen mega fényképen látható sok-sok kopasz fatörzs, a fehéren vakító erdőrészlet. Kameránkkal nem a havas, jeges Mátrát kaptuk lencsevégre. A valóság énnél sokkal ijesztőbb, elszomorítóbb. Azok a kirándulók, akik mostanában a Sándorrétre túráznak, már messziről érezhetik az ott feltörő víz kellemetlenül erős kénszagát. Közelebb érve döbbennek csak meg, látva a buzogva feltörő és végtelen medrében elfolyó vizet. És amerre csak eljut, pusztítja a zöldet, mérgezi a környezetet, a levegőt. Érckutatás nyomán..; Mint ismeretes, az elmúlt év augusztusában Sándor- réten, Mátraderecskén és környékén érckutatást végeztek. Az egyik fúrólyukból — meglepetésre — a kéngáz 33 méter magas oszlopban vizet nyomott a felszínre. A parádi tanácsházán megtudtuk, hogy a községek lakói örömmel fogadták a hírt a gyógyforrás feltöréséről, hiszen ezzel lehetővé válik újabb gyógymedencék, fürdőhelyek építése. Egyelőre azonban csak Népszerűén, kizáftiietöen — a Jogszabályokról Magyarországon jelenleg több mint háromezer érvényes — hivatalos nyelven szólva „hatályos” jogszabály van. Az eligazodás e jogszabályok között még a szakembernek is nehéz olykor, hát még a laikusnak. Igaz, manapság nálunk mindenki „szakértő”, de amikor ügyes-bajos dolga akad az embernek, egy-kettőre kiderül, nem értette, vagy félreértette a paragrafusokat. Segíteni az eligazodásban, régi komoly probléma. Közérdekű óhajt teljesítettek tehát a szerkesztők, amikor útjára indították az azóta már népszerűvé vált „Házi jogtanácsadó” füzeteket. Némi bepillantás a szerkesztői műhelybe, Gallé Tibor szerkesztő révén sokak számára érdekes lehet. Az igény tehát már régi, csupán a megfelelő formát kellett megkeresni. Az előd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Közalkalmazottak Szakszervezetének közös vállalkozásából született jogpropagandafüzet [ volt. a földtörvényről, a telekrendeletről. Végül is létrejött a szerkesztőség, amelynek közreműködésével az újabb füzetek napvilágot láttak. Az egyik erény, a gyorsaság. A rendeletek megjelenése után nem sok idővel elkészülnek az ismertető füzetek is, melyek a hétköznapi ember nyelvére lefordítva adnak tájékoztatót a rendelkezés különböző paragrafusairól. Például mi a vásárló joga, mit jelent a garancia, szavatosság? Mi a gyorsaság titka? A válasz igen egyszerű. Ä szerkesztőség jelentős létszámú külső segítséggel dolgozik. A füzetek megírásába bevonják azokat a szakembereket, akik részt vesznek a törvények megalkotásában, megszerkesztésében. Így „első kézből” származik minden értelmezés, azoktól, ak'k készítették a rendelet szövegét. Ez a magyarázata annak, hogy például a környezetvédelmi törvényről, amelyet nemrégen szavazott meg az országgyűlés, már készül az ismeretterjesztő füzet is. A kis füzetek előnye, hogy lényegesen egyszerűbben, a mindennapok nyelvén íródnak. Ebben viszont a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársai adnak segítséget. A készülő füzetek lektorálását nyelvész szakemberek vállalták, kigyomlálva belőlük a nehézkes, bürokratikus kifejezéseket. így válik világosabbá, közérthetőbbé a jogszabály. A mindennapi élet természetesen újabb és újabb követelmények elé állítja a jogpropaganda szakembereit is. Ezt vették figyelembe, amikor az újabb kiadásokat bővítették, például a „Közönségszolgálat” című részben kérdésekre adnak válaszokat, egyes jogszabályok alkalmazásáról. s menet közben ismertetik a jogszabályok változásait is. A Házi jogtanácsadó nem az egyetlen lehetősége a jog- propagandának. A röplapok az adott pillanatban az egyes embereket legjobban érdeklő problémára adnak gyors választ Például az építési engedélyekkel, a társadalombiztosítás egyes kérdéseivel kapcsolatban. Segédeszközök lehetnek ezek a röplapok a szakszervezeti jogsegélyszolgálat munkájában is, mert az érdeklődő dolgozó írásban is megkapja áltáluk, a kért felvilágosítást. A jogpropaganda is állandóan fejlődik, sokrétűbbé válik. Most vannak előkészületben újabb füzetek, a közelmúltban érvénybe lépett jogszabályokról, rendeletekről, például a BM ötnyelvű tájékoztatása az érvényes vámrendelkezésekről, s a honvédelmi törvény ismertetője is készül. A kérés: segítsenek a szerkesztésben az érdekeltek — az emberek, jelezve, melyik rendelkezésről szeretnének bővebben hallani ebben a formában. A Házi jogtanácsadó szerkesztőségének nincs elődje. Úttörő vállalkozásba fogtak, amikor a jogszabályok népszerű és közérthető ismertetését kívánták megoldani. S mint az eddigiek mutatják, nem sikertelenül. Deák Rózsi Ugyanakkor naponta csaknem ötezer köbméter víz folyik el az Eger-patakba — hasztalanul. E nagy mennyiségű víz megmentéséről tanácskoztak a napokban Egerben a KÖJÁL, valamint a víz- és egészség- ügyi intézmények képviselői. A megbeszélésen hozott határozat értelmében a közeljövőben zárttá kell tenni a gyógyforrást és vízforgató berendezéssel biztosítani kell a medencék állandó vízcseréjét. Ez a csaknem 8 millió forintos szerkezet egyúttal meg is tisztítja majd a medencéket a különböző szennyeződésektől. Reméljük, hogy az elhatározást hamarosan tett követi majd, és Eger s á Mátra gyógyvizei a sportot, a fürdőzést, a gyógyulást szolgálják, még azok a köbméterek is, amelyek még most a patakba, az erdő fái alá folynak. (szüle) sándorréti hőforrás a tervezgetésig, a víz analizálásáig jutottak el. A fővárosi KÖJÁL laboratóriumi vizsgálatai kiderítették, hogy a víz a bükkszékihez hasonló, 28 fokos és többféle ásványt tartalmaz. Ebből következik, hogy gyógyításra kiválóan alkalmas. Most végzik a bakterológiai kísérleteket is, s majd csak ezek után — előreláthatólag augusztusban — döntenek a víz- és egészségügyi szakemberek a forrás sorsáról, a víz felhasználásáról. Addig azonban felhívjuk a Sándorrétre kirándulók figyelmét, hogy a kút közelében csak rövid ideig lehet tartózkodni, mert a kitörő gáz veszélyes, fejfájást, rosszullétet, mérgezést okozhat. Gyógyvíz — az Egér-patakban...? És egy másik, ugyancsak a gyógyvízzel kapcsolatos hír. Eger is, főként a török korabeli időkben fedezték fel, gazdag gyógyvizekben. És nemcsak az idegenforgalom, hanem a műemlék- jp védelem is sürgeti a fürdők ápolását, megmentését. Nyaranta ugyanis szinte megszokott látvány, hogy az ország különböző részéről a megyeszékhelyre zarándokolt turistákat, gyógyulni vágyó betegeket üres medencék fogadják az egri strandon. v; Szolgáltató épületet aratott az ÉMÁSZ Egercsehiben Pénteken délután avatta legújabb megyei létesítményét az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Egercsehiben: új szolgáltató épületet adtak át az egri üzemigazgatóság nemrég szerveződött kirendeltségén. Húsz település tartozik a kirendeltséghez, több mint 8200 család villamos energiával való ellátásáról kell gondoskodnia. A kirendeltséget úgy szervezték, hogy üzemzavar esetén félóra alatt a körzetük legtávolabbi helységébe is eljuthassanak a gépkocsijaik. Innen rádióösszeköttetést is biztosíthatnak az úton levő szerelőkkel, 6 lerövidíthetik a hibák kijavításának idejét. A bányaüzem sok segítséget adott az új létesítmény megvalósításához és jelenfős a társadalmi munka értéke is, amelyet az egri üzem- igazgatóság dolgozói végeztek az építkezésen. A több mint hárommillió forintos költséggel épült kirendeltségi központot a pénteki avatási ünnepségen Burgony László, az ÉMÁSZ műszaki igazgatóhelyettese adta át a dolgozóknak. 1976. július 31., szombat Naponta több ezer köbméter víz folyik el — a növényzetet pusztítva — az erdő fái közé, (Fotó: Szántó György)
