Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

Boldogi határjárás

sl'ms

!»■

Zsíros Lászlóné fejcsóválva néz végig a káposztaföldön :

— Az eső megjött, jól jött... Csak a férgek. .. Látja-e? — mutat a szétterült, szétrágott levelekre. — Porozunk, kapáljuk, de a rusnya férge majdhogynem gyorsabb — sóhajt, aztán a rögtönzött interjúnak véget vetve, már tappog is tovább, a kapanyelet szorongatva, a káposztatáblák között. Bízva, hogy az aszályt

kács Dezső, nézzem csak, hogy hever a földön, .hogy húzható ki, nem is húzya, inkább csak ujjal hívogat-: va is, a zöld bokor, a levelek között bánatosra asza- lódott körömnyi paprikával. Itt is van kár tehát. De itt is jól jött még az eső — az is igaz.

,Szemközt — ritka látvány manapság — a dűlőn lovas kocsi poroszkál, megtetézve

káposztával...

— Na, hát mégis van? .—

Q); — • A tövénél rágta el a féreg a paprikát — panaszolja Lukács Dezső, a szövetkezet elnöke

Is lebfrva, a föld alatti pajorral is megbír az ember.

Ismerik minden bizonynyal — ugye? — azt a mondást Allahhal? Allah segíts, de ne ennyire — könyörgött fel az igazhitű, amikor harmadszori könyörgésre és nekirugaszkodásra úgy sikeredett végül is felkapaszkodnia a magas lóra, hogy menten sikerült le is esnie a másik felén. Allah segíts, de ne ennyire. Valahogyan ezt a mondást is elrebeghették volna itt Boldogon a minap, amikor nagy dérrel-durral, meg a hozzávaló erős széllel megjött az eső, és a nyomában — mármint a szél nyomában — egymás után fordult ki a földből mindmegannyi paprikatő, mert hogy nem volt ellenállása a széllel szemben: elrágta tövét az átkozott féreg.

Járjuk a határt Lukács Dezsővel, a boldogi szövetkezet elnökével, hol vidá- mul az arca, hol elkomo- rodik. Mutatja a kukoricát, jó részének még nem késett meg túlságosan az eső. meghozza a 40—45 mázsát hektáranként, májusi mor- zsoltban számolva — igaz, hogy tavaly a 60 mázsa is megvolt —, de amott meg

kérdem gyanakodó kaján- sággal, fülemben még Zsí- rosné siránkozása...

álmodik a sarjadzó mag.

— Négymillió volt a kiesésünk. Az egész tervezett nyereség. A búza kétmillióján nem tudunk már segíteni ...

Nem sikerült a búza?

— Nem így igaz. Nem úgy sikerült, ahogyan terveztük — mondja Lukács Dezső. Most már a tanács- elnöki irodában ülünk, ösz- szegzendő, mit láttunk, mit tesz a szövetkezet, hogy a kiesést pótolja. — Félezer hektárnál is több a búzánk, s a hektárankénti hétmázsás kiesés, mert csak 31 mázsa termett a félezer hektár átlagában, elvitt kétmilliót. Nagy gazdaság, a veszteség sem fillérre megy.

Aztán kiderül a következő' mindep terményfélét felmértek, négyzetméternyi egységet figyelembe véve. Szinte kilónyi pontossággal, már amennyire jósolni lehet a mezőgazdaságban, olyan pontossággal meghatározva, mi várható majd a betakarításkor. A kép nem olyan tragikus, mint amilyennek akár még csak két hete is kinézett, a mindössze 11 milliméter eső (azóta már esett bővebben is) megtette a magáét: a kevés is hasznosnak bizonyult.

— Ügy, hogy a tervezett 32 ezer forintos évi jövedelem 90 százalékát már most, és mindenféle hitel felvétele nélkül biztosítani tudjuk. Remélem, meglesz a száz százalék is.

Dűlőúton a város felé: pótlólagos szállítmány káposztából a SZÖVTERMÉK-nek, és azon keresztül a városi fogyasztóknak

(Fotó: Gyurkó Géza)

— Vanni van, persze, hogy van. Dolgozunk azért, és ha dolgozik az ember, akkor a panasz mögött termelés, a termelés mögött meg valamiféle eredmény is akad — magyarázza Lukács Dezső, mit sem törődve kajánkodásommal ... És nagyot köszön a 63 éves Pet- rovics Andrásnak, aki tizenhét esztendeje fogatosa a szövetkezetnek és éppen most egy kis pótlást visz a SZÖVTERMÉK-nek, az átvevőtelepre.

— Nem piacolunk. Mindent átadunk a SZÖVTERMÉK-nek, meg a budapesti konzervgyárnak... Szerződtünk. Amit tudunk, azt teljesítünk, sőt még azt is, amit nem tudunk — teszi hozzá mosolyogva és a nem mesz- sze talajt forgató Dutra erőgépre mutat. A fiatal Tóth József készíti elő a talajt — a másodvetésű uborkának. Az is megy majd a szerződés szerint a konzervgyárnak. meg a SZÖVTER- MÉK-nek.

— Az eső jól jött a gépnek is, ekének is. Könnyebb a munka... És kevesebb a por — teszi hozzá, és ha rágondolunk az elmúlt hetek kemencepoklára, meg is értheti az ember, hogy a forróságban szálló por kínja még nehezebb lehetett. Öröm hát az eső. öröm. hogy nincs por. Feketén, zsírosán fordul a föld a húszhektárnyi táblán, ahol napokon belül talán már a konzervgyárról

— Szólj csak a zöldségről — ösztönzi Medveczki Sándor, a tanács elnöke Lukács Dezsőt, (az imént egyeztek meg, hogy a szövetkezet teherautót ad a pártház építéséhez szükséges fuHűszhektárnyf másodvetésű uborka kerül majd ide néhány

napon belül, ahol most Tóth József dolgozik Dutra erőgépével,..

varhoz) —. érdemes elmondani ...

Amit érdemes és amit el is mond Lukács, az a saját szavaival, így foglalható össze:

— Mindent megveszünk, ami zöld... Mindent A háztáji gazdaságok nekünk szállítják be a paprikát a zöldséget, a bármit és mi adjuk tovább úgy, hogy megfelelő arányban részt kapnak a nagyüzemi felárból is.l. Eddig majdnem egy és negyed milliót forgalmaztunk így, tegnap meg kereken 300 ezer forintot Szép summa, nem?

■— Higgyék el ott a városon — szól közbe a tanácselnök —, hogy a szövetkezetnek nem érdeke a magas ár. A tagságnak is a bő termés és a tisztességes haszon az igazi.;. Szidnak bennünket de jogtalanul és oktalanul..;

— Az értelmes ember

nem szid senkit, hanem megérti, hogy az Időjárás még nem a rabszolgánk — vetem közbe, de Lukács felsóhajt: *

— Bár igazad lenne." !s- 'merjük mi, hogy sokan hogyan szólnak a szövetkezeti tagról... Pedig rengeteg munkára, erőfeszítésre van szükség, hogy a városnak is jusson elbírható áron és megfelelő mennyiségben zöldség, és aki megtermeli, annak is jusson pénz érte. Csináltunk mi intézkedési tervet, bevezettük a legszigorúbb takarékosságot... Hogy úgy mondjam, centralizáltuk az egész pénzügyet... Mármint az én kezembe..; De tudom, hogy ez mind csak akkor ér valamit, ha a szorgos munka segíti... Csak akkori

Ebben maradtunk.

Gyurkő Géza

A család és a szocialista életmód

J

elentős lépésekkel ha^ ladunk a társadalmi egyenlőség útján. Ezen az úton szükségszerűen merül fel a kérdés: hogyan éljünk? Hogyan éljünk abban a társadalomban, amelyben egyre kiteljesedőbb valóság a társadalmi megkülönböztetések, hátrányok és privilégiumok megszüntetése. A válaszok, ha nem is mindig teljes tudatossággal, de már a szocialista társadalmi változás talaján, azt természetesnek tekintve, általában a jelent meghaladó igénnyel fogalmazódnak, az útkeresés szándékával bátrak és mesz- szire tekintők, alapjában reálisak és a nehézségekkel is számot vetők.

Általános rokons zenvet vált ki az a megfogalmazás: éljünk úgy, hogy cselekedeteink méltóak legyenek szocialista eszményeinkhez. Ennek az igénylésnek tudatában kereshetjük azokat az általános, de közel sem könnyű erkölcsi, magatartás- és szokásbeli problémákat, amelyek megváltoztatása, szocialista tartalmú megoldása szinte minden egyes embertől ítéletei, cselekedetei, szokásai tudatos változtatását igénylik. A rangban és fajsúlyban egyenértékű társadalmi kér-; dések hosszú sorából m< csak egyet emelünk ki: fc férfi és a nő családon belüli egyenlőségének problémáját.

A politikai, gazdasági Sí kulturális haladás eredményéként a férfi és a nő állampolgári jogai szinte hW ánytalanul egyenlőek, és társadalmi esélyegyenlőségük is egyre jobban közelíti egymást. A munkájában! és családjában helytálló nő láttán megváltozik a társadalom értékítélete „a" nőről, kialakul a szocialista jellemvonásokkal gazdagodó, képességeit a társadalom hasznára kamatoztató nő ideálképe. Társadalmunk tudati haladásának egyik legjelentősebb kifejezője ez a kialakuló új értékítélet.

A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz- szusi határozatában felhívj ja a társadalmat, tegyen még többet a nők társadalmi esélyegyenlőségének javítása, teljessé válása érdekébe n. Ebben a váltod zásban természetesen a nőnek magának is aktívan, tudatosan kell és lehet részt vennie. A folyamatban a férfi ugyan elveszíti a megelőzően élvezett privilégiumokat, de éppen ezáltal és eközben nyer új értékeket. Többek között a nőben egyenrangú társat a társadalomban és a családban, a teljes embert hitvese, gyermekei anyja személyében, a teljesebb örömet az apaságban. Így a megelőző társad dalmi rendtől örökölt hátrányok leküzdése, illetve á privilégiumok elvesztése az ember általános emelkedését, személyiségének kiteljesedését eredményezik.

Mindenki tudja? ül család a gyermekek életre indításában meghatározó szerepet) játszik. Éppen ezért, ahhoz, hogy minden megszülető fiú és leány társadalmi lehetőségeit egyenlő eséllyel ki is használhassa, ahhoz már a családi nevelés minden mozzanatának is a szocialista ember nevelése szolgálatába kell állnia.

Amikor a hogyan éljünk jelent és jövőt formáló kérdéséről beszélünk, a nevelésben kialakult és még tovább élő egyenlőtlenségeket is reálisan számba kell venni, hogy további gyakorta-,' tunkban tudatosan, korszerűen fogalmazzuk, alakítsuk és fogadtassuk el gyermekeink elé állított követelményeinket. Tudjuk, hogy az általánosán javuló gazdasági és kulturális feltételek ellenére is társadalmi rétegenként, illetve a városi; vagy a falusi életviszonyoknak megfelelően igen különbözőek a családok táplálkozási, higiéniai és kulturális igényei és ezek kielégítési lehetőségei, s hogy ezek is befolyásolják, gyorsítják, vagy lassítják a női és férfiszerepekre rakódott nézetek és szokások változását;

Ahhoz, hogy megszülető gyermekeik igazán jól hasz- . nálják ki a társadalom által felkínált egyre javuló lehetőségeket,’ az is szükséges, hogy a szülők, az apa és az anya is tudatosan cselekedjenek fiú, illetve leánygyermekük sokoldalú, egyenlő jogú és esélyű teljes személyiséggé nevelésének érdekében. Nevelő munkájuk eredményétől is függ, hogy az új nemzedék tagjai a társadalmi realitás talaján álló, önálló, tevékeny, a családi és a szélesebb társadalmi közösségi tevékenységre kész, harmonikus emberek legyenek.

A nő és a férfi társadalmi esélyegyenlősége a szo^ ciallzmus építésének eredményeként egyre jobb lesz, de figyelmeztetni szükséges: az intézményes nevelés — az óvoda, az iskola, tömegkommunikációs eszközök együttes pozitív hatása is csak nehezen bonthatja le azokat az akadályokat, ame-r' lyeket netán a családok, a tradicionális nevelés kövét- kezményeként, már a kisgyermekkorban fiaik ésJ.eá- nyaik elé még felépítenek.- A családok a társadalom támogatása, a pedagógiai ismeretek megszerzéséhez nyújtott gazdag források nélkül nem birkózhatnak meg a feladatokkal. Ezért a Szocialista életmód formálásának egyik alapproblémája: megnövelni az ember ismereteit az emberről. Segíteni a szülőt abban, hogy értő, érzelemgazdag, tudatos nevelője legyen gyermekének, s hogy ezáltal is előkészítse fiát és leányát arra, hogyan éljen egyenlő jcú gával, egyenlő esélyekkeL ",

Turgonyi Júlia

Eredményes szakszervezeti oktatás

Ülést tartott az SZMT elnöksége

A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnöksége ülést tartott szerdán délelőtt Egerben. A testület munkájában részt vett dr, Voksán József, a SZOT elnökségének tagja,. a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára és Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osztályvezetője is.

A résztvevőknek előbb Nagy Sándor, az SZMT köz- gazdasági osztályának vezetője adott jelentést a vállalati szakszervezeti szervek középtávú tervezésben való közreműködésének megyei tapasztalatairól, majd Ga- ramvölgyi Lajos és Molnár János politikai munkatársak előterjesztésében az elmúlt oktatási évvel kapcsolatos beszámoló került a testület elé.

Mint ez utóbbiból —egyebek mellett — kitűnt: az SZMT gyöngyösi oktatási központjában, illetve az alapszervezeteknél, együttesen több mint 21 és fél ezren tanultak a különböző

politikai tanfolyamokon. A képzésben részt vett tisztségviselők kétharmada a legutóbbi szakszervezeti választások alkalmával kapott bizalmat munkájához, s túlnyomóan a reszortjuknak leginkább megfelelő témakörökben bővíthették ismereteiket. Javult a gyöngyösi iskola tevékenysége, a nevelést több módszertani újdonság — üzemlátogatás, tartalmas kulturális program, a hallgatók által tartott kiselőadás — tette a korábbinál sokkal eredményesebbé. A tömegpolitikai oktatás során négy kérdés- csoportban összesen 834 tanfolyamot rendeztek a vállalatoknál, üzemeknél, s közülük a munkahelyi élet időszerű témáival összefüggő foglalkozások vonzották a legtöbb érdeklődőt. Az előadások tovább gyarapították a tanulok tudását, egyszersmind pedig remek fórumoknak is bizonyultak a legkülönbözőbb vélemények cseréj éré.

A következő, az új oktatási év feladatait érintve bejelentették az SZMT elnökségének, hogy 25,5 ezer dolgozó, szakszervezeti tisztség- viselő képzésével számolnajt, s a nevelés — különösen az alapszervezeti ismeretbővítés — színvonalának javításához felhasználják a legjobb tapasztalatokat, javaslatokat, elképzeléseket.

Ugyanekkor figyelmeztettek arra, hogy a tanulást sokkal komolyabban kell venni, nem engedhető meg olyan „lemorzsolódás”, mint amilyent korábban észleltek.

Az előterjesztések felett nyitott vitákban elhangzottakat Dorkó József, az SZMT vezető titkára foglalta ösz- sze, választ adván a különböző kérdésekre. Végül egyéb szervezeti ügyekről tárgyaltak.

Személyi kérdésekről szólva Farkas Sándor SZMT- titkár — többi között —bejelentette, hogy a Vas-, Fém- és Villamosenergiaiparí Dolgozók Szakszervezet te központjának, illetve az SZMT titkárságának közös állásfoglalása alapján Gotyár Lajost, a szakma területi szervezőjét —■ érdemei elismerése mellett — felmentették tisztségéből és megbízták az SZMT szervezési és káderosztályának vezetésével. A testület az előterjesztéseket tudomásul vette, elfogadta.

Dr. Voksán József, a Pe-' dagógusok Szakszervezetének főtitkára, a testületi ülés után — megyei szak- szervezeti vezetők társaságában — Bélapátfalvára látogatott, ahol megtekintette az új cementgyár építési munkáit.

(—ni)

1976. július 29., csütörtök

Zsíros Lászlóné szerint a kapa is jó fegyver az aszály meg a féreg ellen egyaránt

olyan táblák vannak, hogy azok csak silónak valók, semmi másra. Az is valami, de ez a valami bizony jócskán kevesebb a „többnél”. És kereken 700 hektár kukoricáról van szó.

Emitt meg az a bizonyos paprika. A szántóföldi. Mert a fólia alattival nem volt baj, meghozta a fáradság árát, jó pénzt kapott érte a télen-nyáron hajnalban kelő. éjjel fekvő boldogi paprikatermelő. Mutatja is Lu-