Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Viharfelhők az Égei-tenger felett Utoljára március elején hangzott el — nyilvánvalóan amerikai nyomásra — olyan nyilatkozat Athénben misén Ankarában is, amely szerint — két országnak „nincsenek egymás elleni háborús szándékai”. Mintegy hatvan nappal ezelőtt, a NATO miniszteri értekezletének egyik legfőbb témája éppen az volt, hogyan lehetne a nagynehezen kierőszakolt márciusi deklarációt legalább valamelyest valósággá lenni. Sok remény erre akkor sem volt, most pedig ijesztően háborog a hagyományos ellenséges két ország „belső medencéje”, a különben oly kék Egei- tenger. A vihar ezúttal nem egy pohár vízben, hanem várhatóan nagy mennyiségű olajban tört ki, A hetvenes évek legelején Athén megbízásából egy külföldi cég olajra bukkant az Égei-tenger északi részének úgynevezett kontinentális talapzatán. Ezekem a vizeken valósággal hemzsegnek a görög I Fennhatóság alá tartozó szigetek, számukat legalább háromezerre becsülik. Abban a pillanatban, ahogy az olajleletről értesült, Ankara elvi állásfoglalást tett közzé, amelynek lényege: Törökország igényt tart az anatóliai partnak a görög szigetektől nyugatra eső térségére. A . fekete arany” megjelenése újabb feszültséggel terhelte meg a két ország amúgy is mélyponton lévő viszonyát. Mindeddig úgy tűnt, hogy a kontinentális talapzat problémája — legalábbis aránylag — eltörpül a ciprusi viszályhoz képest. Hiszen Cipruson a to”ók hadsereg már partra is szállt és közismert, hogy jelenléte állandósult a szigetországban- Most azonban nem látszik lehetetlennek, hogy az Égei-tenger olaja is felrobban. Ma még képtelenség pontosan megmondani, milyen bel- és külpolitikai indítékok késztet-: hették a török kormányt arra, hogy „ismeretlen; irányba” elindítsa a vitatott vizekre Sismik—1 nevűi kutatóhajóját. Választási motívum minden esetre le-; hetséges: Demirel esetleg nagy „hazafias” huszárvá-: gással akarja ellensúlyozni Ecevit ellenzéki vezér Cip-; russal kapcsolatos népszerűségét. Készültségbe helyezték a görög és a török hadsereget ^Libanoni tűzszünet- halottakkal BEJRÜT: Két szudáni katona halt meg annak a támadásnak a következtében, amelyet a jobboldali fegyveresek intéztek a Bejrut „semleges övezetében” felvonult arabközi békefenntartó erők ellen. A Libanonban állomásozó arabközi erők első halottal a Chamoun belügyminiszter vezette nemzeti liberális párt milícistái lövéseinek estek áldozatul. Ez az egyik legjelentősebb katonai erővel rendelkező jobboldali párt nem írta alá a vasárnap reggel életbe lépő tűz- szüneti megállapodást. A kelet-bejrúti Teli Zaa- tar palesztin menekülttáborban szombaton délután óta 500 ember várja, hogy kiszabadítsák őket egy támadás alkalmával összeomlott föld alatti óvóhelyről. Egy palesztin szóvivő elmondotta, hogy húsz sérültet sikerült elszállítani, de az állandó lövöldözés lehetetenné teszi a további evakuálást. Fuád Malek őrnagy, aki a tábor elleni támadást irányítja, újságírókkal közölte, hogy az ostromot egész addig nem szüntetik be, amíg a tábor lakói meg nem adják magukat. „Két lehetőség van Teli Zaatarban: a teljes megadás, vagy a totális háború” — jelentette ki a jobboldali erők katonatisztje. Mint mondotta, ugyanez vonatkozik a szintén ostromlott, egyébként libanoni muzulmánok lakta Nabaa negyedre. Bejrúti „csendélet” a Citadella környékén: egy jobboldali falangista katona kikémlel a fedezék mögül. A csend — mint ismeretes — az 53. tűzszünet után sem tartott sokáig. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az elnöki székhez még mindig ragaszkodó Frangié vasárnap részrehajlással vádolta az egyiptomi államfőt. Mint arról beszámoltunk, Szadat elnök pénteken elhangzott beszédében támogatásáról biztosította a Palesztinái ellenállást és a libanoni haladó erőket és követelte a szíriai fegyveres erők kivonását Libanonból. Frangié másrészt a palesztin ellenállási mozgalmat tette felelőssé a libanoni konfliktusért és a libanoni baloldalt a válság nemzetközivé tételéTovábbra sem tudni a Sismik—1 török olajkutató hajó pontos tartózkodási helyét. A bajó,' mely pénteken reggel indult el’- Istambulból, vasárnap még minden valószínűség szerint nem hagyta el a Márvány-tengert. A török korrpánv továbbra is hallgat a Sismik—1 mozgásáról, de az a hírügynökségek értesülése szerint egyelőre nem haladt át a Márvány-tengert az Égei-tengerrel összekötő szoroson. Mint arról már beszámoltunk, az Égei-tenger alatt lelhető olaj felkutatásával megbízott hajó elindulása nagymértékben kiélezte az amúgy is feszült görög—török viszonyt, mindkét országban fokozott készültségbe helyezték a hadsereget. Hírek szerint Görögországban tartalékosokat hívtak be katonai szolgálatra, katonai források azonban a fiatalok kiképzését célzó rutinintézkedésről beszélnek. Bülent Ecevit, a török ellenzék vezetője vasárnapi sajtóértekezletén gyengeséggel vádolta a kormányt, amely szavai szerint békülékeny vonalat követ az Égei-tenger kontinentális talapzatával kapcsolatos török—görög vitában. (AP, Reuter) Olaszország: Egypárti kormány sem létezhet, dolgozhat az OKP nélkül Alessandro Natta, az OKP országos vezetőségének tagja, a képviselőház kommunista csoportjának elnöke az Unita-ban közölt nyilatkozatában megerősítette, hogy milyen feltételeket támaszt az OKP az új kormány megalakításához. Tekintettel az országban tapasztalható súlyos válságra és az ennek megoldásához szükséges intézkedésekre, az új kormány megalakításához feltétlenül szükség van valamennyi demokratikus és népi erő nyílt és őszinte összefogására, mondotta Natta. Az OKP ennek legésszerűbb mórjaként javasolta, hogy a kommunisták részvételével hozzanak létre széles . koalíciós kormányt. Amennyiben jelenleg nincs - mód a megoldásra, az OKP nem zárja ki a másik lehetséges, az egypárti kormány létrehozását. „Ám egy ilyen típusú kormány ma csupán az OKP-val egyetértésben alakulhat meg, csupán a párttal együtt létezhet és dolgozhat” — hangoztatta a képviselőház kommunista frakciójának elnöke. És csupán ezen az alapon hajlandó az OKP a szavazástól való tartózkodással támogatni egy ilyen kormányt. Berlin és a párbeszéd MOST, AMIKOR Helsinki első évfordulójának megünneplésére készülünk, nem felesleges emlékeztetni rá: a legnagyobb szervezett erő, amely e tanácskozásért küzdött, az európai kommunista mozgalom volt. A kezdeményezés a szocialista közösség országainak kommunista és munkáspártjaitól indult ki és óriási munkát végeztek a közvélemény mozgósításában az európai tőkés országok testvérpártjai is. Ezek az egybehangolt erőfeszítések tették lehetővé az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának megtartását a legmagasabb szinten. Napjainkban az európai kommunista és munkáspártok a helsinki eredmények elmélyítését, az ott elért sikerek továbbfejlesztésén munkálkodnak. És aligha lehet túlbecsülni annak a jelentőségét, hogy a testvérpártok a továbbfejlesztés dolgában egyhangúan elfogadott berlini dokumentumukban azonos következtetésekre jutottak. Melyek e következtetések sorában különösen fontosak? Mindenekelőtt tek abban, hogy egyetértet- Helsinki is QJwfitfág, 1976. július 27., kedd példázza: a legbonyolultabb európai és nemzetközi problémákat meg lehet oldani valamennyi érdekelt részvételével, a teljes egyenjogúság alapján. Igen lényeges a megállapítás, s az azóta eltelt időszak is bizonyítja, hogy a záróokmány ajánlásai nem valósulnak meg maguktól és automatikusan. A Helsinkiben kötött megállapodások hatékonysága annál nagyobb lesz, minél sikeresebben tudják mozgósítani a kommunista és munkáspártok a kontinens valamennyi békeszerető és demokratikus erejét, a néptömegeket. A dokumentum mélyrehatóan elemzi az enyhülésért és a társadalmi haladásért vívott harc dialektikus egységét. Megállapítja, hogy a békés egymás mellett élés kedvezőbbé teszi a harci körülményeket azok számára, akik az igazságosabb társadalomért’, akik a szocializmusért küzdenek. A kommunista és munkáspártok olyan munkaprogramot dolgoztak ki dokumentumokban. amely reális és hatékony intézkedéseket tartalmaz az enyhülési folyamat elmélyítéséért. Az intézkedések első köre a fegyverkezési hajsza megszüntetésére vonatkozik. Egyebek közt felszólítja az államokat — elsősorban az atomfegyverekkel rendelkező, nagy katonai potenciájú országokat — a katonai költségvetések rendszeres csökkentésére. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Szovjetunió már hónapokkal korábban ennek a felhívásnak szellemében járt el s rendkívül nagy önmérsékletet tanúsított katonai költségvetésének elkészítésénél. A folyó költségvetési évre érvényes szovjet katonai költségvetés százalékosan még valamelyes kisebb is az előző esztendeinél, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok rekordugrással 112 milliárd dollár fölé emelte katonai kiadásait! Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen helyzet hosz- szabb időszakon át nem tartható fenn, s a mérsékletre a másik félnek is hasonló módon kell válaszolnia. Ugyancsak ebbe az első körbe tartoznak azok a javaslatok, amelyek az atomháború megakadályozására irányulnak. Alig több, mint két héttel a tanácskozás után újabb előrelépés történt ezen a téren: a Moszkvában aláírt szovjet—francia dokumentum igazolta, hogy ilyen intézkedések lehetségesek és kölcsönös jószándék esetén elérhetők. A JAVASOLT intézkedések egy második köre a fasizmus gyökeres kiirtására, a demokrácia és a nemzeti függetlenség kivívására és megvédésére vonatkozik. Harminc évvel azután, hogy a kommunisták és demokraták hősi harcra kényszerültek a fasiszta ellenforradalommal szemben Spanyolországban, minden jel az utolsó európai fasiszta rezsim közeli végére mutat. A kommunisták azonban az antifasiszta-demokratikus küzdelem kérdését nem szűkítik le Spanyolországra. Valódi demokratikus fejlődésre hívnak fel olyan államokban, mint Portugália, Görögország, amelyekben megdöntötték a fasiszta, ultrareakciós diktatúrát. Ott is és más európai tőkés országokban is a demokratikus jogok védelméért és kiterjesztéséért szállnak síkra, hogy a burzsoázia ne tudjon az egyetemes békét is veszélyeztető diktatúrához folyamodni. A javasolt intézkedések harmadik köre egyebek közt a népek közötti kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére, a kulturális, tudományos együttműködésre vonatkozik. Igen lényeges annak hangsúlyozása, hogy véget kell vetni a gazdasági kapcsolatokban a diszkriminációnak s minden állam számára biztosítani kell a legnagyobb kedvezményt. A KOMMUNISTA és munkáspártok dokumentumának jelentősége elválaszthatatlan a történelmi perspektíváktól, lehetőségektől és felelősségérzettől. Attól, hogy a kontinens minden lakóját érintik a javaslatok említett és további „körei”. Éppen ezért hatékony összefogásra hív fel a berlini okmány, mozgósítani kívánja a tömegeket a párbeszédre és az akcióegységre. Vajda Péter vei vádolta. ■ir Kórházi jelentések szerint vasárnap éjszaka több mint 130 halálos áldozatot követeltek a libanoni csatározások. A sebesültek száma 170 körül van. A jobboldali keresztény erők a Bejrút ke- resztény-lakta részében levő maradék muzulmán állásokat támadták. A palesztin parancsnokság és a baloldali bejrúti lapok szerint újabb két szíriai páncélos dandár haladt át a határon a Libanonban levő szíriai haderő erősítésére. ★ Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hétfőn megkezdte négynapos hivatalos látogatását Genfben a világszervezet európai központjában. A főtitkár elnököl az ENSZ koordinációs bizottságának évi konferenciáján. Waldheim feltehetőleg találkozik a Vöröskereszt képviselőivel is, hogy megvitassák a libanoni helyzetet. Amin üzenete az ENSZ-hez NAIROBI (MTI) A Kenya és Uganda között támadt feszültség legújabb fejleményeként Idi Amin ugandai államfő hétfőn üzenetet intézett az ENSZ-hez és az afrikai egységszervezethez. Felháborodásában Amin felszólította a két szervezetet, hogy küldjenek ténymegállapító bizottságot Kenya és Uganda viszályának kivizsgálására. Az üzenet másolatát eljuttatták az Arab Ligához is. Amin szerint Kenya blokádja következtében országa üzemanyagtartalékai már csak öt napra elegendőek. Kadhafi Egyiptomot vádolja Kadhafi líbiai elnök országa elleni katonai paktum létrehozásával vádolta Egyiptomot. A nasszerista unionis- ta arab diákok szövetségének III. kongresszusának záróülésén elhangzott beszédében a líbiai államfő először nyilatkozott néhány héttel ezelőtti szudáni puccskísérlet és Szadat elnök Líbiát élesen támadó pénteki beszéde óta, s azóta, hogy a közelmúltban katonai megállapodás született Egyiptom és Szudán között. Mint már jelentettük, a két ország közötti katonai egyezmény a hadiipar összehangolt fejlesztését írja elő, s ehhez Szaud-Arábiától kapnak anyagi támogatást. Kadhafi beszédében kijelentette, hogy Egyiptom csapatokat vonultatott fel a líbiai határ mentén. Az Al- Sziásza című kuvaiti lap szerint mindkét ország fegyveres alakulatokat csoportosított a közös határ mellett. A kuvaiti újság szerint Egyiptom az izraeli front mellől vonta el csapatait és légvédelmi rendszert is felállított a líbiai határ mentén. (AFP) NDK tiltakozás BERLIN Karl Seidel, az NDK külügyminisztérium NSZK-osz- tályának vezetője tiltakozott Günter Gausnál, az NSZK állandó berlini képviselőjénél az NDK államhatárának újabb provokatív megsértése miatt. 1976. július 24-én egy férfi, aki semmiféle igazoló iratot nem hordott magánál és Willi Bubbers hamburgi lakosnak mondotta magát, Ga- debusch térségében behatolt az NDK területére. Miután Bubbers nem tett éleget a határőrség felszólításának, előállították és letartóztatták. Az NDK külügyminisztériumának osztályvezetője követelte, hogy az NSZK illetékes hatóságai hozzák meg a szükséges intézkedéseket az államhatár megsértésének megakadályozására. Az ilyen jellegű lépésekért a következményeket azok viselik. akik nem tartják, tiszteletben az NDK államhatárának sérthetetlenségét. (ADN) / Az olaszországi Seveso térségében katonák szögesdróttal veszik körül a gázfertőzött térséget. Két héttel ezelőtt ugyanis egy vegyiüzemből mérges gáz szabadult el. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)
