Népújság, 1976. július (27. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
r Kétmilliárd liter egy év alatt Több tejet iszunk! | Apad a tároló EREDMÉNYESNEK BIZONYULT az a sok-sok intéz* I kedés, amely az ország tej- ; termelése fokozásának érde- ! kében született ■— ezt iga- ! zolja a Tejipari Tröszt leg- j utóbbi gyorsmérlege. Bár az I erőteljesebb javulás körül- I belül két év múlva várha- ! tó, a felvásárolt tej meny ! nyiségét jelző grafikon máris felfelé tart. A múlt év első I felében 696 millió litert, az ' idén pedig 714 millió liter 1 tejet szállítottak a feldolgo- ! zó üzemekbe, s ez 2,7 szá- ' zalékos növekedésnek felel i meg. | Az ország tizenöt tejipari , vállalata felkészülten várja j a több tejet. Nagyobb fenn- I akadások nélkül folyik a fel* i vásárlás; mindennap óriási ' gépezetet tartanak működés- 1 ben. A tejüzemekhez köze- ; lebb eső településekről hét- I száz tartállyal ellátott teherkocsi szállítja a fehér I italt, a távolabbi vidékekről vagonok viszik a tejet. Néhány vállalat hatalmas területről kapja a tejet; az egri tejüzem például — amely naponta átlagosan száz-száztízezer liter tejet dolgoz föl, — hét megyéből fogadja a szállítmányokat. I Az ország legnagyobb tej* ! ipari vállalatának termékeit I nemcsak a budapestiek, ha- I nem a vidékiek is élvezik. ! Szoros a kapcsolat a tej- [ ipari vállalatok között, ha I valamelyiknél hiány mutat- | kozik néhány termékből, a | közeli testvérvállalatok kül* | deményeikkel rögtön kisegí- | tik egymást. Az a cél, hogy az ivótejből és a napi termékekből <— például tejszínből, tejfölből és túróból — az egyes körzetek önellátóak legyenek. Az ellátásból egyre inkább kiveszik a részüket a termelőszövetkezeti tejüzemek is, amelyek évente 70 millió liter tejet dolgoznak fel. A terv szerint 1980-ra ez a mennyiség 170 millió literre nő, ehhez természetesen a tsz-tejüzemek számát is gyarapítani kell a I jelenlegi huszonnégyről. (A J Cegléden felépülő tsz-tej* üzem naponta 50 ezer liter tejet fogad majd!) Az állami tejipari vállalatok többféleképpen segítik ezeket az üzemeket: szakembereket adnak és ^rendszeresen ellenőrzik a feldolgozást. Ha kevés az alapanyag, rögtön útnak indítják a teherkocsikat, vagonokat, s ha tsz-üzem termékei már megtöltötték a raktárakat, ha ladéktalanul átveszik a „fölösleget”. Az ország tejtermelése ta valy elérte az egymilliárd kilencszázmillió litert, ebből majdnem másfél milliárd liter került a tejipari vállalatokhoz és a tsz-tej üzemekhez. Sokféle tejből áll össze ez a mennyiség, s néha bizony gondot jelent a szakembereknek a megszokott minőséget előállítani. Az üzletekben leggyakrabban vásárolható tej zsírtartalma 2,8 százalékos, a csecsemőtejé 3 százalékos, a minősé gi tejé pedig 3,6 százalékos. (Többféle zsírtartalmú tejet hoznak forgalomba a termelőszövetkezeti üzemek is.) A megfelelő minőség egyik fontos biztosítéka, hogy a frissen fejt tej minél gyorsabban a feldolgozókba jusson. A TEJET EGY NAP MÚLVA, de legkésőbb 36 órán belül feldolgozzák. A sajt és a vaj gyártását ésszerűtlen lenne szétaprózni, itt nem érvényesülhet a körzetek önellátásának elve. Vas megyében, Győr-Sopronban és Baranyában működnek az ország legnagyobb sajtgyárai, ezek fedezik a szükséglet háromnegyed részét. Dr. Vinnay Géza, a Tejipari Tröszt piackutató osztályának vezetője elmondta, hogy a tej és tejtermékek népszerűségének emelkedését a választék folyamatos bővítésének is tulajdonítják. Nemcsak a tej felvásárlás, hanem a tejfogyasztás gyorsmérlege is kellemes meglepetést szerzett. Az év első hónapjaiban 6.6 százalékkal több tej, 12 százalékkal több sajt és 17,1 százalékkal több túró fogyott el az országban, mint a múlt évben! P. D. Öntözni hell Ezen a nyáron az egyik legnagyobb kincs a víz. Eddig csak filmkockákon vagy a televízió képernyőjén láttuk azokat, akik hetek óta kémlelik az eget, most azonban magunk is ebben a várakozásban vagyunk; eső kellene. Méghozzá nagyon sürgősen, mert a földből lassan az utolsó csepp vizet is felhasználják a növények. Termelőszövetkezeteinkben minden lehetőséget kihasználnak az öntözésre, senkinek nem kell külön felhívni a figyelmét, hogy mit jelent ebben az aszályos időben a víz. A mesterséges csapadék azonban csak nagyon kis részben tudja pótolni az esőt. Kevés az öntözésre alkalmas terület, kevés az öntözőberendezés és fogy a víz is. A vámosgyörki Egyesült Barátság Termelőszövetkezetben még el tudták végezni a cukorrépa kelésekor az öntözést, kapott vizet a második kaszálás lucerna, Andornaktályán kétszáz hektár burgonyát próbálnak menteni az aszály elől. összeszerelik a csőrendszerrel a vízkiemelő szivattyút, amely az Eger-patakból juttatja a földekre az éltető vizet. harmadik kaszálás azonban már nem igen lesz ebből a fontos szálas takarmányból, mert nem tudják öntözni. Fogy a víz. Az Adács határában létesített víztároló tavasszal színültig volt töltve. Több mint egymillió köbméter víz húzódott a mesterséges gátak között. Az öntözés azonban jelentősen A kettes telepről kerül a nagyrédei hűtőházba a legtöbb málna, Gál Imréné és fia, Zsoltika együttes erővel gyűjti a termést. (Fotó: Perl Márton) megcsappantotta a vízkészletet. Az egymillió köbméterből már csak 400 ezer van, s a tárolót tápláló Mérges-patak oly halványan csörgedezik, hogy a befolyó víz a párolgási veszteséget sem pótolja. Jelenleg a tároló keleti partján levő földeket öntözik, ahol a fontos fehérjetakarmányt adó szójatáblák terülnek el. Az öntözésben sokat segítenek a vízügyi igazgatóság kirendeltségei is, és nem csupán felhívják a figyelmet a locsolás szükségességére, hanem ahol lehet, konkrét segítséget nyújtanak, öntözőberendezéseket is bocsátanak a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Gyöngyös környékén a cukorrépatáblákon kilométer hosszúságon húzódnak az éltető vizet hordozó vezetékek, csövek, mindennap öntöznek. Nagyrédén az egyik legfontosabb exportgyümölcsöt, a málnát sem kímélte a szárazság. Valószínű, hogy fele annyi sem lesz a termés, mint amennyire számítottak. A kettes telepen ahol öntöznek, ott még jó a termés. Van olyan nap, hogy 70 mázsa málna kerül rekeszekbe, onnan pedig a hűtőalagutakba, hogy télen is friss gyümölcshöz jussanak a vásárlók. Tavaly nagy sikert aratott megyénk üzleteiben is a mélyhűtött málna, amelyből az idén kevesebb kerül piacra a szárazság miatt. EVESBEN Ötéves a műszaki klub Recsken Megtalálni az utat — egymáshoz... — ÖT ESZTENDEJE, amikor éppen több napos tanfolyamra jártunk Egerbe, innen Recskről, akkor született az ötlet: miért ne találkozhatnánk mi rendszeresen a falunkban is? Fejlődnek, gyarapodnak ezek a környékbeli kis üzemek, vállalatok, egyre több műszaki ember költözik ide. Biztosan jól éreznénk magunkat együtt... Ennyi a megalakulás története, ahogy azt Csősz István, az ÉMÁSZ recski ki- rendeltségének vezetője, a klub titkára elmondja. Az elmúlt évek alatt aztán kiderült, hogy valóban jól érzik magukat együtt a különböző képzettségű, érdeklődésű szakemberek is. Ezt már az emlékezetes programok, jó előadások, üzemlátogatások bizonyítják. A környéken dolgozó üzemek valóban sokat fejlődtek az elmúlt években. Recsken az ércbánya, a kőbánya, Parádsasváron az üveggyár, Mátraderecskén a téglagyár, Sirokban a Fémművek. És persze, az áramszolgáltató vállalat kirendeltsége, amely létszámát tekintve a legkisebb ugyan, de a klub kialakításában kezdeményező szerepe volt, s ma is a kirendeltség vezetője a lelke, motorja a klubéletnek. — Amikor a szervezés kezdődött, programjavaslatokat gyűjtöttem össze az érdeklődőktől — mondja Csősz István. — Annyi javaslat gyűlt össze akkor, hogy akár abból élhettünk volna öt esztendeig. Persze, menet közben újabb ötletek jöttek, ám a kiindulás lendületéből összejött programtervet egészen mostanáig hasznosítani tudtuk. Elhatároztuk, hogy még az idén hasonló „gyűjtést” rendezünk a következő időszak munkájának megalapozására. HUSZONKILENC tag jött össze az alakuló gyűlésre a parádi vendéglőben 1971 nyarán. Ott melegében megrendezték az első előadást is, energetikai kérdésekről. A klubtagok megismerkedtek, megbarátkoztak egymással, s ez a baráti kör azóta egyre bővül: ma már 47-en vannak. — Természetesen hivatalosan is bejelentkeztünk az egyesületek közé — folytatja a klubtitkár. — Az Elektrotechnikai Egyesület egri csoportjának műszaki klubjaként jegyeznek bennünket. Szabó István, az ÉMÁSZ egri üzemigazgatóságának igazgatója az egri csoport elnöke; ő szintén lelkesen támogatta mindig ami ügyünket. A klub elnöki tisztét Szigeti Károly, a recski ércbánya igazgatója vállalta. Kéthavonként szakmai előadásokat rendezünk, ezenkívül klubnapokat, élmény- beszámolókat tartunk: van lehetőség kötetlen klubdélután rendezésére is. Hát ennyi a „protokoll". Az ércbánya adja a klubtagok zömét, itt talált a legnagyobb visszhangra a kezdeményezés. Fodor Gyula főmérnök szavaiból is kiderül, fontos ügynek tekintik. — Itt a faluban az élet is más tempót vesz, a szórakozás lehetősége is korlátozottabb mint városban. A bányaüzemnél már legalább hatvan felsőfokú végzettségű műszaki ember dolgozik, jórészt fiatalok. Ide települtek a városból az egyetemi évek után, s bizony a legtöbbször nem nyolc órából áll a munkanap, hanem ameddig csak szükség van rájuk. Az üzemen belül hamarabb kialakulnak a kapcsolatok a szabad idő közös eltöltésére, s meg kellett ezt a kapcsolatot teremteni a többi üzemben dolgozó kollégákkal is. Ne csak elmenjünk egymás mellett az utcán, s legfeljebb annyit tudjunk egymásról: ez az üveggyárban vagy Derecskén dolgozik. Ismerjük gondjaikat és segítsük is megoldani azokat. Éppen ezért nem kellett senkinek kényszeríteni bennünket, hogy hozzuk létre a műszaki klubot, mert ez az igény már sokunkban kialakult. — PÉRSZE, nem kell azt gondolni, hogy mindig nagyszerűen mennek a dolgok — szól közbe szerényen Csősz István. — Voltak időszakok, amikor bizony nem örvendezhettünk valami nagy látogatottságnak. Vannak más tudományos egyesületek is, a műszakiak nagy része tagja azoknak, elegendő a társadalmi elfoglaltság. De aztán csak csak összejöttünk ismét, meghallgatni egymást, találkozni az ismerősökkel. Itt, az ÉMÁSZ kirendeltségének épületében van egy kis oktatóteremféle, abban kényelmesen elférünk harmincán, negyvenen. Diavetítő, magnó — mindehhez egy kis kávé, üdítő. Beszélgettünk már Recsk nagyközség fejlesztési programjáról, neves előadókat kértünk fel elektrotechnikai, híradástechnikai témákhoz, élménybeszámolókat hallgattunk indiai, jordániai, ausztráliai utakról. Olyan szakemberek tartották, akik kutató-, építőmunkát végeztek hónapokig ezekben az országokban. Lehetne sorolni tovább, hiszen voltak emlékezetes rendezvényeink. Évente egyszer rendezünk olyan klubdél- utánt, amikor a munkánk értékelése után teljesen kötetlen a beszélgetés. Erre szinte mindig, mindenki eljön. S úgy érzem, nem a konyak miatt. A jövő? Mit tervezhet egy ilyen klub? Már addig eljutottak, hogy megszilárdították a taglétszámot, s csak olyanokat tartanak meg soraikban, akik komolyan veszik a közös munkát. Mert az elmúlt öt esztendő alatt egyszer sem agitáltak senkit, s mégis egyre többen vannak. Nemcsak műszakiak, hanem szakmunkások is. Ez az egyetlen műszaki klub az elektrotechnikai egyesületeknél, s lassan önálló csoporttá fejlődik. A titkár sorolja a következő programokat; munkalélektani előadás, majd ezt követi a vivőfrekvenciás feszültségek témaköre. A szakembereknek többet mond ez, a kívülállóknak csak annyit, hogy ezek a tömény szakmai kérdések, a technika legújabb vívmányainak megismerése neves előadók tolmácsolásában, sokakat becsábítanak az esténként csendbe burkolózó Recsk műszaki klubjába. Aztán az előadás után is együtt maradnak még egy ideig. — Több kötetlen találkozásra volna szükség — mondja Bazsala Miklós, az ércmű üzemvezetője. Vagyunk most már jó páran ismerősök, barátok, akik együtt szeretnénk lenni. Ilyenkor aztán minien szóba kerül, nekünk ilyen csavar kellene, tudtok-e adni, a villamos kapcsolónkat, gyertek, cseréljétek ki gyorsan. Közös erővel összehoztuk az óvodát a községben, társadalmi munkában. üzemi összefogással segítjük a fejlesztéseket. Persze, nem ártana, ha több központi támogatást is kapna a község, a fontosságának megfelelően. Nekünk, a vállalatoknak nincs pénzünk sok mindenre. Mi, akik itt élünk, szeretnénk ha nagyobb lendületet venne ez a község. Ezt szolgálja a mi összefogásunk is. A KLUB GONDOLATA már más témákhoz kanyarodik, s mind elmondják, mit szeretnének megvalósítva látni a környékükön. Patrióták lettek itt, s tenni akarnak valamit. Ez az igény hozta össze a klubot is, nem kitüntetésekért. díjakért szorgoskodtak. Keresték és megtalálták az utat — egymáshoz ... 5 Hekeli Sándor EZÚTTAL IS központi téma volt a betakarítás, gondoskodott róla a makacs szárazság. Megyei szintű tanácskozáson töprengtek a szakemberek, hogyan lehet minél eredményesebben dolgozni a földeken. Gép és alkatrész van elegendő, de a munka gyorsítására több műszak szervezése a fontos. A hét végére befejezték az őszi árpa aratását, és már vágják a búzát is; a hét közepéig több, mint kétezer vagon új búza került a raktárakba. S bár a nyár slágere, a dinnye is megjelent a piacokon a gyümölcsellátással még mindig sok a gond, s a zöldségfélékkel sem sikerült elkényeztetni a háziasszonyokat. Reméljük, a következő hét már több piaci sikert produkál... A hét első napjai a népek barátságának a jegyében teltek a finn—magyar hét programjában. Az Egri Dohánygyár dolgozói barátsági gyűlésen találkoztak a megyébe látogatott finn vendégekkel, s igen jól sikerült a Pori város férfi munkáskórusának és az Építők Heves megyei Kórusának közös hangversenye is. összességében elmondhatjuk, hogy az ilyen és ehhez hasonlóan gazdag, színes esemény nagyban hozzájárul a népek közötti barátság, a megértés elmélyítéséhez. A barátság követeiként jártak Poriban aa Egert képviselő delegáció tagjai is, és szép élményekkel gazdagodva tértek haza a hét végén. Éhez a gondolatsorhoz kívánkozik meg, hogy igen magas kitüntetés érte a Mátravidéki Fémművek siroki gyárának Ság- vári Endre szocialista brigádját, ugyanis a kollektíva a békemozgalomban végzett eredményes munkáért megkapta az Országos Béketanács emléklapját. Az elmúlt héten fontos; időszerű témák szerepeltek az egri, illetve a Gyöngyösi városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén. Egerben többek között a megyeszékhely sportlétesítményeivel és a munkaerő helyzetével foglalkoztak, Gyöngyösön pedig az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek törvényességi helyzetét, a zöldség- és gyümölcsellátás alakulását vitatta meg a testület, Ülésezett a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is a héten, ahol egyebek mellett a gyermekélelmezéssel kapcsolatos vizsgálat tapasztalatairól is szó esett, VÉGÜL ÉRDEMES megemlíteni a Gyöngyös környéki községi orvosok kezdeményezését a betegellátás, illetve a hét végi ügyeleti szolgálat javításával kapcsolatban. Hat körzeti orvos társult, hogy összevont hét végi ügyeletet tartanak Szűcsi, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyös- tarján és Karácsond betegeinek ellátására. Kezdeményezésüket támogatva a Bugát Pál Kórház több helyiségből álló rendelőt biztosított a számukra. Ez a szolgálat még további tíz, Gyöngyöshöz közel eső község orvosi ügyeletét el tudná látni. A kezdeményezés nem csupán dicséretes, hanem véleményünk szerint követendő példa is. K. G. 1976. július 13., vasárnap J
