Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-10 / 136. szám
£ táppénz és gondfai II. A számok mögött az ember Az Egyesült Izzót gyöngyösi gyárában a bérügyi osztály vezetője Dénes Tibor. Megörült, amikor ez a szó elhangzott a találkozásunk kezdetén: táppénz. — Ha lehet azt mondani, hát nekem a hobbym a táppénz. Évek óta állítok össze egy kis statisztikát ebből a tárgykörből és valami elemzésfélét is. ★ Az Izzóban négyezer ember dolgozik. Ebből a tényleges összlétszám néhány százzal kevesebb. A két szám közötti különbséget azok teszik, ki, akiknek ugyan ott van a munkakönyvük, de valamilyen ok miatt a munkában nem vesznek részt, például azért, mert éppen táppénzen vannak. De lehetnek szabadságon is, ahogyan akár tanfolyamon is. Ez a létszám az ' utóbbi években lényegesen nem változott, főként nem az utolsó három évben. Ha viszont azt nézzük meg, hogyan alakult az összes táppénzes napok száma a gyárban, megállapíthatjuk, hogy az évente több ezerrel emelkedett. Tavaly már minden dolgozóra átlagban majdnem húsz táppénzes nap jutott. Nagyjából három hét, de ha csak a munkanapokat vesszük figyelembe, akkor több is, mint három hét. Gyakorlatilag ez annyi, mintha a gyár három hétre leállította volna a termelését. Gondoljuk el, a gyöngyösi gyár évente több mint egy- milliárd forint értékű árut ad. Egy hónapra majdnem százmillió jut. És három hétre? Micsoda tartalék ez! Persze, csak elméletieske- dés az egész, mert olyan nincs, nem is lehet, hogy egész évben mindenki egészséges legyen. De a másik véglet is realitás: vajon mindenki beteg, aki táppénzes állományban van? Hogyan is mondta dr. Tóth Pál, a visontai körzeti orvos? — Volt olyan kolléga a járásban, aki szinte árulta a táppénzt. Azt. is megtette, hogy , a felülvizsgálat előtt esetleg kiírta az illetőt, amikor elment az ellenőrzés, akkor másnap ismét táppénzbe vette. De az is megtörtént, hogy az ellenőrző főorvos ugyan kiírta a pácienst, ő viszont másnap állományba vette. Egyébként is, az ellenőrző főorvosoknak látniuk kell, - hogy melyik körzetben, mi a helyzet. ★ Hányán vannak egyszerre táppénzén az Izzóban? Dénes Tinói azonnal válaszol a kérdésre: — Általában több mint kétszázan. 1974-ben 224, egy évre rá már 234 személy hiányzott munkanaponként. Ha azt is nézzük, hogy 1973-ban még csak 205 személy volt egy munkanapon táppénzben, akkor látszik, milyen erőteljes a változás üteme. Hadd idézzük itt dr. Molnár Tivadarnak, a gyöngyösi rendelőintézet vezető főorvosának a véleményét. — A mi kimutatásunkból pontosan nyomon lehet követni a társadalmi változásokat évekre visszamenően, de a havi bontás azt is jelzi, melyik évszakban mi történt a városban és a volt gyöngyösi járás területén. — Mégpedig? — Statisztikánk megmutatja azt is, mikor kezdődik a szüret, mikor állt be a húsüzem karbantartásra, mikor kezdődtek a hidegebb napok az építőiparban, amikor érdemesebb táppénzbe menni inkább, mint akár kényszer- szabadságra, akár rendes szabadságra. íme, az okok egy része. Az előbbiekhez még felsorol néhányat Dénes Tibor: a bérek alakulása, a 1 létszám szerkezeti összetétele, vagyis: mennyi a nő és a férfi, menynyi a fiatal és az idősebb dolgozó, de nem feledkezik meg a központi intézkedések hatásáról sem. Mindebből pedig az következik, hogy nem csupán a betegség a ludas a táppénzes állomány változásában. ★ Érdekes összehasonlítást lehet végezni az Izzóban. Egy felmérés szerint a táppénzesek háromnegyed része a nő, és ők a betegállományban jóval több napot töltenek el, minta férfiak. Egy-egy esetben tovább is maradnak táppénzen, mint a férfiak. Igaz ez az arány úgy is, ha az összehasonlítást az életkor szerint tesszük, választóként a 26. életévet megjelölve. De igaz ez az arány akkor is, ha az életkori megoszláson belül a két nemet hasonlítjuk össze. A táppénzállományban való nagyobb részesedés mindig a nőknél állapítható meg. Nálunk ugyanis a kisgyermek betegsége esetén általában az anyát szokták táppénzbe venni. Hány apa vállalja magára, hogy ő majd otthon marad a gyerekkel, ápolja, gondozza, eteti, pelen- kázza? Hová tudunk eljutni még a táppénzről folytatott vizsgálódásunk során is? ★ Január 1-tó'i megváltozik a helyzet. Attól kezdve az egy-három napra eső táppénzt a vállalatok fizetik ki és nem az SZTK. Ügy látszik, teszünk valamit azért, hogy a munkáltatók is érdekeltek legyenek a táppénzes állomány csökkentésében. — Ez a rendelkezés nem éri el a célját — állapította meg határozottan Dénes Tibor. — Ugyanis az egy-három napra jutó táppénzt a vállalat költségként számolja el. Teheti ezt az adózatlan nyereség terhére. Tehát mi történik majd? Ha emelkednek a költségek, azokat be kell Kalkulálni az általunk gyártott termék árába. Termékeink tehát a táppénz összegével lesznek drágábbak. — Tehát a vásárló fizeti meg a táppénzt? — Minden termelő vagy adminisztratív dolgozó vásárló is valahol. Ezért mondhatjuk úgy, mi fizetjük meg a táppénzt a vásárlásaink során. Ebből az is következhetne, hogy csakugyan érdekünk az egy-két napos táppénzek csökkentése, tehát a „lógók” visszaszorítása. De gyakorlatilag ki gondolkozik úgy, hogy magára vegye: a termelési költségek növekedése az én zsebemből is „kiveszi” a pénzt. — Miután ezentúl majd nekünk kell ezeket a táppénzeket számfejtenünk, megnövekszik a munkánk. Tehát újabb kartonok, velük újabb foglalatosságok, újabb kimutatások. Ha azt veszem, hogy statisztikánk szerint ezek a rövid időszakra kifizetett táppénzek nálunk évente alig haladták meg a százezer forintot, bérre pedig kifizetünk, mondok egy számot: kilencvenmilliót, akkor el lehet dönteni, milyen jelentősége van a százezer forintnak. Persze, a kilencven- millióhoz képest. Igen, mondjuk, hogy takarékosság, hogy minden fölösleges forintot meg kell fogni, de amikor százmillióhoz kell viszonyítani a tízezreket, akkor a hangsúlyok azonnal eltolódnak. Egyáltalán: táppénz és a vállalat, milyen összefüggések vannak itt, mennyire érdeke. vagy nem érdeke a táppénzes állomány alakulása egy vállalatnak? (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc mm I avarcimár o taloiiauítóclion Lézersugár vezérlésű alagcsövezö gépét LCc.CI oliyai H U?3aJ;a VI Ida Ildii mutatott be működés közben a Déldunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat a nagybajom! Lenin Tsz-ben. A lézersugarat előállító egység — amelyet egy fix ponton állítanak íel — körbeforog, s így egyszerre több csőlerakó gépet vezérelhet. Kétezrelékes lejtésnél mindössze öt milliméter eltéréssel dolgozik a ..láthatatlan” fénysugárral vezérelt gép.(MTI fotó — Bajkor Józsefi * AZ IFJÚSÁG FÓRUMAI * AZ IFJÚSÁGI törvény megjelenése óta megyeszerte megélénkült a fiatalokkal való törődés. Ipari és mező- gazdasági üzemekben, közintézményekben az ifjak mind sűrűbben beleszólnak a dolgok menetébe, saját sorsuk irányításába. Ma már egyetlen jelentős döntés sem képzelhető el fiatalok véleményének kikérése nélkül, sőt szavuk mind jelentősebb szerepet játszik az elhatározásokban. A KISZ IX. kongresszusa újabb buzdítást jelentett az irányban, hogy ifjúságunk vállaljon minél nagyobb és több szerepet a fejlett szocialista társadalom felépítésében, a mindennapok munkájában. Az ifjúsági törvény megjelenése óta először 1974-ben rendeztünk ifjúsági parlamenteket, ahol akkor — csupán Heves megyében — több mint 27 ezer fiatal vett részt és csaknem ötezren mondták el véleményüket. Ezek a parlamentek nagy többségükben jól sikerültek., a vállalatok. intézmények, szövetkezetek vezetői helyesen értelmezték felelősségüket az ifjúsági parlamentek megrendezésében. a fiatalok peA városi tanács igazgatási osztályának felmérése szerint 66 olyan nagycsalád él Hatvanban, amely múlt esztendő végéig lakásigénnyel élt, 194 otthonban várják a gyors besorolási szinthez szükséges harmadik gyermeket, további 109 sokgyermekes családnál indokolt a helyi közigazgatás anyagi segítsége, ami 483 apróságot juttat ruhaneműhöz, iskolaszerhez, s évente 6—8 helyen kell beavatkoznia a gyámügynek egy-egy família belső életébe a szülők iszá- kossága, gondatlansága, törvénysértő magatartása miatt. Gond ez,. aminek súlyos költségvonzata, politikai jelentősége van! De nem mulaszthatjuk el megjegyezni a munkahely, a társadalom felelősségét sem. Hatvanban e napokban kezdődik a költözködés a Horváth Mihály úton épült 139 lakásba, a 4—10 emeletes tömbökbe. Minőségi cserékkel együtt csaknem 240 család lakásviszonyait javítják meg az új épületek. S amikor a lakásügyi társadalmi bizottság tagjai sorra látogatják a város mintegy 900 lakásigénylőjét, a besorolásnál elsődleges . szempontnak tekintetíék a gyermekáldást. Jogszabályon alapszik az ilyesféle eljárás, aminek megnyugvást keltő eredménye, hogy június 30-ig minden nagy. három vagy háromnál több gyermekes csillád lakásigényét megoldja a városi tanács. Munkások túlsúlyban Az igazgatási osztálynak nem sok könnyebbséget enHatvani helyzetkép Sokrétű segítség a nagycsaládosoknak ged a júniusi költözködés. Hiszen bevezetőben említettük, hogy rövidesen megközelítően 200 családi otthonban várható a harmadik gyermek, akinek jöttéhez parancsokban kapcsolódik az előnyös besorolás. Sajnos, pillanatnyilag ezeket a családokat kevés jóval tudja kecsegtetni az igazgatási osztály, mert 1978-nál hamarabb nem adnak át tanácsi rendelkezésű lakóépületet Hatvanban. Az érintett ügyfeleken legfeljebb az OTP és az üzemek által anyagilag támogatott társasházépítési akció tud hamarabb segíteni. Magasabb segélykeret Az 1973-as jogszabályok, mint utaltunk erre, a gyámhatóságot arra is kötelezik, hogy kellő fedezet birtokában anyagi segítséget nyújtson a sokgyermekes családoknak. Utóbb nőtt az évi keret, tavaly és az idén egyaránt 130 ezer forintból gazdálkodik az osztály, s mielőtt rendkívüli támogatást nyújtana, gondos felmérést végez: jó helyre kerüljön a forint! Segítenek ebben az üzemek is. Vezetőik, szakszervezeti bizottságaik kiszűrik a kis jövedelmű, sokgyermekes munkásokat, s kereseti igazolásuk egyidejű csatolásával tesznek javaslatot a segélyezésre. Tavaly 109 családnál volt indokolt a támogatás. S ami döntő módszerváltozás: a gyámügy a szándékot, a tisztességet tekinti. Megszűnt a Sárkánytelep indokolatlan ajnározá- sa. Azok kapnak a közös zsebből, akik dolgoznak, igyekeznek, legfeljebb képességük nincs a magasabb szintű, jobb bérezésű munkákhoz. Eközben az osztály, illetve a gyámhatóság figyelme még arra is kiterjed, hogy olyan családokkal törődjön, ahol nem biztosított a gyermekek testi-szellemi fejlődése. Tavaly öt esetben kezdeményezett bűnvádi eljárást szülők ellen, akik keresetüket, a kapott különféle támogatást rendre eldorbézolták, miközben családjuk éhezett. Két másik esetben ifjúság elleni bűncselekmény miatt tett fel" jelentést a szakigazgatási szerv vezetője a rendőrkapitányságnak. Társadalmi pártfogók Az igazgatási osztály egyik dossziéjában találni azokat a feljegyzéseket, amelyek a sokgyermekes családoknál tartott vizsgálódás eredményeit rögzítik, megállapítva egy-egy kiskorú veszélyeztetettségét. Szomorú: közel 70 az olyan gyermekek száma, akikre társadalmi szükségből fokozott figyelmet kell fordítani. Hogyan lehetséges ez a tanács szűkös személyi feltételeinek ismeretében? Önkéntes pártfogók, az érintett családok szomszédságából toborzott társadalmi aktívák nyújtanak áldozatos segítséget a feladat megoldásához. Pillanatnyilag 27 ilyen asz- szony, férfi tartja szemét a veszélyeztetett fiatalokon. Szinte naponta ellenőrzik, hogy elment-e iskolába a csemete. Ügyelnek a szülők magatartására. Rendszeresen elkísérik a tanácsi segélyben részesült családfőt az üzletbe, nehogy italra költse az összeget gyermekük felruházása helyett. S bárminemű rendellenességet állapítanak meg, jelzik a gyámhatóságnak, amely nem késlekedik a felelősségre vonással. A társadalmi pártfogóknak, valamint az utóbb jócskán megemelt bírságoknak köszönhető például az is, hogy Hatvanban rövid időn belül felére csökkent az iskolakerülök száma.Azt hiszem, mindezek alapján nyugodtan lejegyezhetjük, hogy a nagycsaládosokról való gondoskodást célzó jogszabályokat általában eredménnyel érvényesítik a városban. Sokrétű á feladat, s összefogást, nagy erőfeszítéseket követel. Társadalmi következménye azonban pa- rancsolóan írja elő valamennyiünknek a gondok vállalását. Moldva; Győzd dig harcosan, fiatalos tenni- akarással, de ugyanakkor hallatlan felelősséggel vettek részt a vitákban és tették meg javaslataikat. Valamennyi szintű ifjúsági parlament jól szolgálta a fiataloknak a közéletbe való be. vonását, a munkahelyi demokrácia gyakorlását, E fórumok alkalmasak voltak arra is. hogy ifjúságunk és a velük foglalkozó dő- sebbek még alaposabban megismerjék az ifjúsági törvény szellemét, tartalmát. A Minisztertanács döntése alapján, ez év őszén, illetve a tél folyamán — pontosabban 1974 szeptember és 1977 február között — újra sor kerül országszerte az ifjúsági parlamentek megrendezésére. Az ifjúsági fórumok megrendezéséért és megszervezéséért most is. mint korábban, az állami, illetve a gazdasági szervek a felelősek. A rendelkezés arról is intézkedik, hogy az elhangzott javaslatokra és kritikai megjegyzésekre az illetékeseknek 30 napon belül érdemben válaszolniuk kell. Ha a felszólalás intézkedést igényel, altkor a válasznak magába kell foglalnia az intézkedés módját is. MEGYÉNKBEN máris elkezdődött az ifjúsági parlamentek megszervezésének felelősségteljes munkája. A szervezőmunka jelentőségét és szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy az idén megrendezésre kerülő parlamenteken a korábbinál jóval több, mintegy negyven, ezer fiatal vesz majd részt. Szeptember és október hónapokban munkahelyi, oktatási. intézményi parlamenteket rendezünk valamennyi munkahelyen, vallalatMűintézménynél. tekintet nélkül annak létszámára. Ez az intézkedés lehetővé teszi, hogy minden 30 éven aluli fiatal — tekintet nélkül arra.. hogy kicsi vagy nagy üzemben, kis vagy nagy létszámú munkahelyen dolgozik-e — részt vehessen ifjúsági parlamenten és ott elmondhassa véleményét. Azokon a helyeken, ahol csak kevés számú fiatal dolgozik, összevont ifjúsági parlamentet rendezünk, ott viszont, ahol sok a fiatal. adott a lehetőség üzemrészi szintű parlamentek megrendezésére is. Ez év novemberében és decemberében kerül sor a középszintű (megyei) ifjúsági parlamentek megrendezésére a munkahelyi parlamenteken megválasztott küldöttek részvételével. Megyei szintű parlamenteket rendezünk termelő-. fogyasztási és értékesítő, valamint ipari szövetkezetekben. tanácsi vállalatoknál, tanácsi szerveknél, egészségügyi és oktatási intézményekben. továbbá a fiatal pedagógusok és népművelők részére. A jövő év elején kerül majd sor az országos ágazati ifjúsági parlamentek megrendezésére, amelyek lebonyolításáért az országos állami szervek a felelősek. ÚJ FELADATKÉNT jelentkezik, hogy az idén a tanácsi apparátusokban dolgozó fiatalok részére is megszervezzük a munkahelyi, megyei és országos szintű parlamenteket. Ugyancsak új vonás, hogy a korábbival ellentétben — amikor is csak azon munkahelyen kellett ifjúsági parlamentet tartani, ahol a dolgozó fiatalok létszáma elérte az 50 illetve a 100 főt — most minden munkahelyen sor kerül a parlamentek megrendezésére. Ez azt jelenti, hogy megyénkben több mint ezer első fokú munkahelyi parlamentet szervezünk, mintegy negyvenezer harminc éven aluli fiatal részvételével. Érthető tehát, hogy mindez nagyon felelősségteljes előkészítő munkát igényel és csakis a felelősségteljes előkészítés hozhatja meg a vári eredményt. A parlamentek megrendezésére az idén munkaidőn Kívül. szombat, illetve vasárnapi napokon kerül sor. Felvetődik a kérdés, mi a feladatuk ezeknek a nagyszabású ifjúsági találkozóknak. tanácskozásoknak? Feladatuk mindenekelőtt, hogy értékeljék az ifjúsági törvény időarányos végrehajtását. ezen túl annak a vizsgálata. hogy az 1974. évi ifjúsági parlamenteken elhangzott és elfogadott javaslatoknak mi lett a sorsuk, azok hogyan teljesültek, váltak valóra. Az ifjúsági seregszemlék másik nagy tennivalója, hogy — ismerve a megye ötödik ötéves tervét — a tervfeladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb és időben megvalósuló lehetőségeire mutassanak rá. Ezen belül arra számítunk, hogy fiataljaink egyéni és közös vállalkozásaik révén eredményesen és kézzelfoghatóan segítik majd a megyei tanács által elfogadott és szentesített ötéves terv céljainak valóra váltását. Nem utolsósorban a parlamentek feladata, hogy fórumot teremtsenek arra. hogy a KISZ IX. kongresszusálak határozatait az ifjúság ’eg- szélesebb tömegei megismerjék. végrehajtását ésszel és szívvel vállalják. AZ ELŐTTÜNK álló nyári hónapok tehát mindenütt a nagy ifjúsági találkozók előkészítésének időszaka lesz. Az ősz és a tél pedig minden bizonnyal a komoly és felelősségteljes tanácskozások, elhatározások és vállalások ideje. amikor is megyénk fiataljai újra bebizonyítják, hogy a komoly, jövőt alakító nagy dolgokban is számítani ’enet rájuk. Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese
