Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-09 / 135. szám
Ä táppénz és gondjai I. Milliókat érő tizedek Amikor már ugyancsak belemelegedtünk a témába, akkor egy kicsit türelmetlen mozdulattal odabökött az ujja hegyével a számokkal sűrűn teleírt táblázatra dr. Molnár Tivadar, a gyöngyösi rendelőintézet vezető főorvosa: — Ha csak egy tizedet tudunk javítani ezeken az átlagokon, azok már milliókat jelentenek. A táppénzes állományról volt szó. Már lassan elfogytak az érvek, amikor dr. Mátyus László, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház igazgató főorvosa a következő példát mondta el— Az egyik asszonykát betegállományba vettük, mert veszélyeztetett terhes volt. Igenám, de az történt, hogy az asszonyka kiment kapálni a szőlőbe. Mit tett erre az orvos? Kiírta munkára. Már ide jutottunk el, hogy az orvos határozottan intézkedett a nyilvánvaló csalás láttán. — Mi történt az orvossal? — Megdicsértem. Így kell ezt csinálni. — És mi történt volna akkor, ha az asszonyka a munkahelyén rosszul lesz, abor- tál? — Eljárást indítottak volna az orvos ellen, aki kiírta munkára. — Tehát? A példa önmagáért beszél. Azt bizonyítja, hogy táppénzügyben nem mindig lehet „okosan” dönteni. De a felelősség mindig azé az orvosé, aki táppénzes állományba veszi a beteget. Ha az egyedi eseteket vizsgáljuk, még akkor sem könnyű mindig az igazságot megtalálni, ha pedig az általános helyzetképet tesszük nagyító alá, akkor kiderül, rengeteget fizetünk ki táppénzre. És ebberi nem az a bökkenő, hogy hány milliót kapnak a betegállományban levők, hanem az a kétség, hogy vajon mindenki beteg-e, aki táppénzen van? A visontai körzetet úgy emlegetik, mint amelyik a jók közül való. — Bár mindenütt ilyen állapotokat találnánk, mint itt, akkor könnyű volna a felülvizsgáló orvos helyzete — így beszélt az egyik alkalommal az ellenőrző főorvos Vi- sontánA következő epizódot dr. Tóth Páltól hallottam, a visontai körzeti orvostól. Az elbeszélés módja ugyan nem a szokott hivataloskodó stílusban fogant, de nagyon életszagú. — Nézzük csak, mit találunk itt — vette a kezébe a naplót dr. Puskás Ernő. aki ellenőrizni jött. — Itt ugyan te nem rúgsz labdába — válaszolta rá mosolyogva a helybeliek gyógyítója. — Majd elválik — jött a válasz. — Mi lett a vége? — kérdeztem közbe. — öt beteget kiírt, de mindegyiket úgy, hogy a hét végéig még otthon maradhattak. Motoszkál bennem a kérdés: — Ha nem jön közbe az ellenőrzés, akkor is kaptak volna esetleg még egy hetet ezek a betegek? — Lehet, hogy én egyiket vagy másikat már két nap múlva, esetleg három nap múlva kiírtam volna. De ez csak feltételezés. Annyit még ehhez, hogy én úgy szoktam ^csinálni, a kétséges esetet behívom a felülvizsgálat reggelére, egy órával korábbi időre, ahogy az ellenőrző főorvos érkezik, és megvizsgálom. Ha munkaképes, kiírom- Vagy még egy nappal hamarabb rendelembe, de nem hagyom őket a felülvizsgálatra. — Mégis rendszeresen megtörténik, hogy az ellenőrzés a táppénzes állományban levők közül néhányat kiír munkára. Nem kellemetlen az a kezelőorvosnak? Nem úgy veszi, hogy az ö szakmai ismereteit vopja kétségbe a kolléga, aki a felettese? — Nem, nem kellemetlen. Ez természetes. Ügy tudom, a járásban nálam a legkisebb a táppénzesek száma általában. Ennek az is oka, hogy a visontaiak nagyon dolgos emberek. Nem törekszenek táppénzen lenni. Más a helyzet Halmajugrán. Az is hozzám tartozik, az én körzetem. Ott a cigányokkal van több bajom. De hát az egy egészen más terület. Főként a hét elején hangoskodnak, szitkozódnak, ha nem veszem őket táppénzbe. A hét végén jól érezték magukat. iszogattak is, és nincs kedvük utána dolgozni- Egyik-másik meg is fenyeget, ha olyan hangulatban van. Azt már a rendelőintézet vezetője mondta, hogy a körzeti orvos véleményét, ckagnózisát. vagyis azt, hogy a panaszos keresőképes-e, lud-e dolgozni vagy sem, nem köteles senki elfogadni. Mehet a rendelőintézetbe kivizsgálást kérni. — És ha megállapítják, hogy semmi baja? — Akkor ezt a napját, ha nem ment dolgozni, igazolatlan távollétnek kell minősíteni. Tehát ennek egy sor hátrányos következménye van a dolgozóra nézve. — Ha nem megy panaszra az illető, hanem elfogadja a körzeti orvos megállapítását, hogy keresőképes, mi történik a műszakjával? Hiszen táppénzt nem kaphat. — Ez a napja elveszett. Erre a napra sem fizetést nem vehet fel, sem táppénzt. Viszont a távolléte igazolt, tehát semmiféle hátránya nem származhat a vizsgálattal eltöltött, de nem munkával kitöltött nap miatt. Általában ilyenkor egy nap szabadságot szoktak kiíratni az emberek. Mi tehát a tanulság? Tehetjük fel a kérdést. Aligha lehet azt egyetlen kijelentő mondatba összesűríteni. A legfontosabb megállapítás az lehet, hogy elvek ugyan vannak a táppénzes állományba való vételre, de a mindennapok gyakorlata , nagyon változó, nagyon sajátságos, egykönnyen -nem léfiet megváltó módszert találniÉrdemes lesz egy kicsit a tényeket tovább vizsgálnunk. (Folytatjuk) G. Molnár Ferenc j Kőolajkutatása Berettyó és a Körösök térségiben A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem két éve kutat kőolaj és földgáz után a Körösök és a Berettyó térségében. Mivel az eddigi eredmények biztatóak, az ötödik ötéves tervben tovább tartóz értékes szénhidrogén felderítése. (MTI fotó — Balogh P. László) Tíz növényre terjesztették ki az integrált központi növényvédelmi előrejelzést A világon szinte egyedülálló növényvédelmi szolgáltatás segíti az idén a magyar mezőgazdasági termelőket. A MÉM. növényvédelmi központja az elmúlt évi sikeres próbák után három helyett már tíz növényi kultúránál alkalmazza az országos integrált központi előrejelzést, amely arról tájékoztatja a mezőgazdasági szakembereket, hogy az adott területen milyen kórokozók vagy kártevők megjelenésére kell számítaniuk. A jelzés néhány nappal, esetleg egy-két héttel megelőzi a betegséget vagy a fertőzést. 1976-ban az adatok összesítésével, a megfigyelőállomásoktól, gazdaságoktól beérkezett telexjelentések alapján, országos prognózist adnak tíz növényi kultúra, nevezetesen az őszi búza, a kukorica, a cukorrépa, a maglucerna, a burgonya, a paradicsom, a paprika, az alma, a szőlő és a zöldborsó növény- védelmére. Az előrejelzéseket valamennyi termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak megküldik, összesen 2700 nagyüzemet értesítenek például rendszeresen arról, hogy az egyes növényfajok, -fajták védelméért mit kell tenniük az elkövetkező időszakban. A prognózist azoknak a termelőknek a címére küldik, akik legalább 100—100 hektáron termelnek őszi búzát, kukoricát, illetőleg tíz hektáron burgonyát, cukorrépát, lucernát, szőlőt és zöldborsót, öt hektáron almát, s egy hektáron paprikát és paradicsomot. (Ez utóbbi két növény kis termőterületét az indokolja, hogy ezeknél különösen nagy a fertőzési veszély.) A vizsgálatok több mint 2000 táblára terjednek ki; azért van szükség a nagy számú ellenőrzőállomásra, mert az ország egyes vidékei között az egyes fertőzések időpontjában nagyok a különbségek, délen például " rendszeresen előbb jelentkeznek a kórokozók és a meleg- kedvelő kártevők is korábban „indulnak”. A gyors védekezéssel ilyenkor elejét vehetik a nagy károknak és a vegyszeres védekezés után a . növények háborítatlanul, egészségben vészelik át a veszélyes időszakot. (MTI) Már jellemző az udvariasság, a kölcsönös segítségadás A közlekedésbiztonsági hét tapasztalatairól Az Országos Köziekedés- jiztonsági Tanács felhívása nyomán májusban valamennyi megyében közlekedésbiztonsági hetet rendeztek. Megyénkben ez az eseménysorozat május utolsó hetére esett. A megyei közlekedésbiztonsági tanács és területi szervei a rendezvényeket részletes ütemterv alapján szervezték meg. Fő célunk volt: a közlekedésbiztonság további szilárdítása, a balesetek megelőzése; a lakosság ismételt tájékoztatása a KRESZ nem egységesen értelmezett rendelkezéseiről; a közlekedési morál szilárdítása, az udvarias, előzékeny, egymást tiszteletben tartó, kulturált, magatartás érvényesülésének elősegítése; a gyermekek, az idős személyek fokozott védelme; a gyalogosok közlekedési fegyelmének szilárdítása; az ittas állapotban történő járművezetés megelőzése; az agresszív viselkedés elítélése, s az ilyen személyekkel szembeni' fokozott szigor alkalmazása. A tervezett intézkedéseket a megye területén sikerült eredményesen végrehajtanunk. Az eseménysorozat lebonyolításába a társadalmi aktívákat is bevontuk. A propagandamunkánkat jól szolgálták a Népújságban naponként közölt szakcikkek és a- közlekedési hírek, hiszen ezek érintették a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbbekig, mind a gyalogosokat, mind a járművezetőket. Röplapjainkat, baleseti térképeinket mindenki olvashatta, láthatta. A nagyobb létszámú géjármű- parkkal rendelkező vállalatok, szervek járművezetői szép számmal hallgatták meg az előadásainkat. Több nagy- vállalatnál műszaki ellenőrzéseket is tartottunk. Az egyik legnagyobb rendezvényt a Volán 4. sz- Vállalat közlekedésbiztonsági tanácsa szervezte meg: mintegy ezer gépkocsivezető részvételével területi KRESZ-vetél- kedőket tartott, a döntőben a legjobb eredményt Kecsmár Béla, Nagy István és Tóth József érte el. A vetélkedő döntője előtt tartalmas közlekedési ankét zajlott le. A városokban és több községben mindennap a közlekedési úttörőcsapatok tagjai segítették társaik biztonságos áthaladását az utakon. Az óvodákban, az alsó és a középfokú oktatási intézményekben több órát szántak a nevelők és a tanárok a közlekedési ismeretek bővítésére. Színvonalas volt az úttörők kerékpáros ügyességi versenye is Egerben, ahol Valcsák Illés, az egri 2. sz. általános iskola, Cseh József, az egri 8. sz. általános iskola és Kása József, az átányi iskola tanulója győzött: A fiatalkorúak részére rendezett segéd-motorkerékpáros versenyen komoly feladatokat kellett teljesíteni. Az ATI szakemberei a motorkerékpárvizsga követelményei alapján bírálták el a résztvevők vezetési készségét, a szabályok betartását. Itt a legjobbnak Tóth Andor, Med- gyesi Iván és Kovács György bizonyult- Mindkét versenyen az első három helyezett az MKBT díját kapta meg: Sokol és Philips rádiót, fényképezőgépet. Nagy mezőnyben zajlott le Mátrafüreden az autós ügyességi verseny. Az autóklub egri szervezetével közösen rendezett autós ügyességi versenyen a résztvevők jó felkészültségükről adtak számot Az MKBT értékes díjait kapták a kategóriagyőztesek: Fekete Lajos (Ti- szaszentimre), dr. Urban Ferenc, Borbereki Csaba, Malek István és dr. Gyula Sán- dorné (Eger), Cimán László (Balassagyarmat) és Domán- di József (Kápolna). A közlekedésbiztonsági héten még számtalan eseményre került sor. A propaganda- munkával és a rendezvényekkel valamennyi állampolgár figyelmét fel kívántuk hívni a közlekedők felelősségére, a kölcsönös egy- másrautalságra. Tudjuk azt, hogy a közlekedők ma még nem egyformán alkalmazkodnak a szabályokhoz. A fejlődés jelei azonban már mutatkoznak, jellemző az udvariasság, gyakori az egymáson való segítés.'Ugyanakkor még mindig magas a szabályokat megsértő, a gépjárműveik teljesítőképességének bűvöletében élő vezetők száma. A kétnapos közúti ellenőrzési akció során meglehetősen sok durva szabálysértőt , jelentettek fel, büntettek meg. Az ok: gyorshajtás, szabálytalan előzés és kanyarodás, illetve az ittas vezetés• Az említett szabálytalanságok miatt május utolsó hetében kilenc sérüléses baleset történt annak ellenére, hogy a propagandamunkánk rendszeres volt és az ellenőrzéseink is nap mint nap folytatódtak. A végrehajtott intézkedéseink — megítélésünk szerint — hasznosak voltak márcsak azért is, mert sok tapasztalatra tettünk szert. A megyei és a területi közlekedésbiztonsági tanácsok e tapasztalatok alapján folytatják majd munkájukat, tennivalónk bőven akad. A most lezajlott akcióval egy folyamatos társadalmi ösz- szefogást kívántunk elindítani, amelyhez az állampolgárok széles táborát akarjuk mozgósítani valamennyi közlekedő érdekében. A tapasztalatunk az, hogy a józan felfogású emberek máris csatlakoztak hozzánk. Segítségük biztató és nélkülözhetetlen a további eredmények, azaz a biztonságos közlekedés elérésiben. Fejes Pál r. alezredes, a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkára Az országos Tersemben is helytálltak A Dohányipari Vállalatok Trösztje és a MÉTE szakosztálya országos pályázatot hirdetett az üzem- és a munka- szervezés további korszerűsítését célzó tanulmányok, pályázatok készítésére. A versenybe az Egri Dohánygyár dolgozói is beneveztek és Szigeti Zoltán közgazdasági csoportvezető, . valamint Szanyi Nagy Mihály- né gyártmánytechnológus közös pályamunkáját II. díjjal jutalmazta a zsűri. Keresztesi Ferenc gépészmérnök tanulmányával III. helyezést ért él. Válaszolt az illetékes Nem maradnak munka nélkül az istenmezeji asszonyok Lapunk június 4-i számában „Becsapva érzik magukat’’ címmel foglalkoztunk az istenmezeji ékszíj üzeTnben dolgozó asszonyok panaszaival. Cikkünkre elismerést érdemlő gyorsasággal érkezett meg a budapesti „Duna- plast” Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetkezet elnökének, Pap Istvánnak a levele, amelyben a következőket válaszolja a cikkünkben felvetett gondokkal, problémákkal kapcsolatban: „Az egyesülésre azért került sor, mert a szövetkezet volt elnöke súlyosan megbetegedett, a volt főmérnököt pedig a közgyűlés kizárta a szövetkezet tagjai közül, kilépett a főkönyvelő és a termelési osztályvezető is. Így a szövetkezet vezetés nélkül maradt, szervezete széthullott és rohamosan romlottak gazdasági eredményei is. A szövetkezet volt vezetői öllet szerűen, és a lehetőségek fe mérésé nőikül határozták e hogy Istenmezején ékszíjüzemet létesítenek, hiszen egy kormányszintű döntés alapján, 1976-tól a Szovjetunió évente mintegy négymillió ékszíjat szállít — Magyarországon évente mintegy ötmillió ékszíjat használnak fel — hazánknak. A megváltozott, körülményeket figyelembe véve, áz istenmezeji ékszíjüzem létrehozása nem gazdaságos, mivel mintegy ötmillió forintos beruházással valósítható meg és így is csak 20—25 százalékos kapacitással működhetne. Az egyesült szövetkezet vezetősége megbízta a főmérnököt — aki már ezzel kapcsolatosan meg is kezdte tárgyalásait —, hogy Istenmezejére' megfelelő és gazdaságos foglalkoztatást biztosító profil kerüljön.” Az istenmezeji asszonyok tehát nem maradnak munka nélkül. MúmmmQ 1976. június 9., szerda I