Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-09 / 135. szám

íj! úttiirnvasút ®rí®^es ajándékkal köszöntötték Pest megye KISZ-fiataljai ’ a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő úttörőszövetség tagjait: június 6-án átadták a 1 ajtósoknak a börzsönyi úttörővasutat. (MTI fotó — Koppány György — KS) Az Elektron ismét jelentkezett Az egri Elektron irodalmi színpad szombaton este is­mét jelentkezett közönsége előtt. Ezt az újabb bemutat­kozást már régen vártuk, hi­szen a szép vers, a szép szó egri barátai joggal fájlalják, hogy Egerben, ebben az is­kolavárosban, az utóbbi idő­ben mintha „mellékesnek’* minősülne egy olyan műfaj, amelynek értéke, egyént, jel­lemet formáló, gazdagító ere­je nyilvánvaló. A szombat esti másfél óra bizonyíték arra, hogy egy-két lelkes ember jó szándéka ak­kor elég, ha ehhez a lelkese­déshez és jó szándékhoz igen szorgalmas.- kitartó és áldoza­tos munka csatlakozik. ) Nincs rossz együttes jelen ezen az Elektron-színpadon. A két évvel ezelőtti csapat­ból valóban azok maradtak, akik tehetségesek és értik is feladatukat. Virágh Tibor, az együttes gazdája, rendezője, csak akkor küldi a fiatal versmondókat pódiumra, ha a produkció kész. Érezzük, hogy sok-sok törődés és pró­ba, gyakorlás és a helyes szemlélet kialakításának vá­gya az aranyfedezete ennek az szombat esti műsornak, az újrajelentkezésnek is. De mintha az izgalom, a lobo- gás, a mindig láttatni és a mindig újat mondani akarás lá2a nem fűtené úgy ezeke* a fiatalokat. Hiába: egy év­ben egyszer odaállni a gyé­rülő közönség elé — kevés Mindezt azért mondottuk el értékelő megjegyzéseink előtt, hogy kifessék: sürgetni akarjuk ezeket a meglevő erőket a sűrűbb jelentkezés­re. a művelődési központot, a mecénást, az állami gazdát pedig arra, hogy teremtsen alaposabb lehetőséget ezek­nek a fiataloknak. Azt ugyanis nem lehet ta­gadni. hogy Morvái Éva és Virágh Tibor kettőse kerek ötven percen át hangulatot teremtett azzal a verscsokor­ral. amit még annak ideién évekkel ezelőtt Riduly Mar­gittal állított össze az együt­tes vezetője. Mindketten év­tized óta versmondók; a ze­nélő, szavak és gondolatok ne­mes pátosszal keverednek ná­luk, kitetszik, hogy hittel cselekszenek. Ezt a hitet kel­lene felerősíteniük, megvaló­sítaniuk tettekben, összetet­tebb munkaprogramokban. A műsor második részében H. Barta Lajos nyolc mono­lógját hallottuk. Bár ezek a monológok inkább a hírlapi forma és stílus belső szabá lyait követik, némelyik hor­doz azért annyi feszültséget, amennyi a drámai hatáshoz elegendő: itt a Különös há­zasságra és A késdobáló élet­rajzára gondolok. Ebben a részben Nagy Erzsébet elő­adása volt kiérlelt, de fel­tűnt Böszörményi Kati len­dületes szövegmondása is. Oroszy Katalin nagyobb fel­adatot is kaphatna, Lukács Tamás inkább az intellektuá­lis témákat oldaná meg ér­zékletesebben, de érdemes odafigyelni Sándor Vilmos és Tóth István jelentkezésére is. A színpad műsora Perl Mártonnak a témához fűződő fotókiállításával egészült ki. Ehhez még Szigethy András monológja csatlakozott, amit Tóth Béla mondott el. Egy­szerűbb és világosabb lett volna, ha a Szigethy-monológ külön számként épül a mű­sorba, és nem függelékként H. Bartha írásaihoz. A bo- donyi asszony tragédiája így is megrázta azt, aki a képe két felvillanni látta. Reméljük, szeptembertől gyakrabban találkozunk az Elektronnal! (farkas) 20.50: VÁCI ÜTŐN... VÁCI ÜTŐN., RIPORTFILM A hajdan volt divatos sláger sorait némiképpen megvál­toztatva idézi a műsor címe. A Váci utca helyett ugyanis a Váci útra látogattak el a riporterek, oda, ahol egymást érik a főváros gyárai, üze­mei. Több gyár dolgozóinak ugyanazokat a kérdéseket tették fel a riporterek —Ba­logh Mária és Bán János. A munkások munkakörülmé nyeilcről, jövedelmükről, a munkafegyelemről mondják el véleményüket. S a témá­val kapcsolatban megszólal­nak a gyárak vezetői is. A műsor céljáról — amely egy sorozat első darabja — a riporterek azt mondják: a kapott válaszok egymás mel­lé illesztésével gazdasági életünkről általánosabb véle­ményt kívánnak megfogal­mazni. Közművelődést program 15 évre A művelődés mindennapi (eladat A közművelődési párthatá­rozat végrehajtására a Heves megyei Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége is elkészítette 15 éves távlati tervét. A terme­lőszövetkezetek eddig is je­lentős szerepet vállaltak a falvak közművelődési tevé­kenységében. Egyrészt igye­keztek együttműködni a köz­ségi művelődési intézmé­nyekkel, másrészt konkrét programokat, tanfolyamokat, továbbképzéseket is szervez­tek tagjaik és dolgozóik ré­szére, valamint anyagilag is jelentős mértékben támogat­ják e fontos tudatformáló munkát. Ugyanakkor — amint a TESZÖV távlati terve is tartalmazza — a közművelő­déssel a legtöbb helyen nem foglalkoztak súlyának, jelen­tőségének megfelelően. SERKENTŐ ERŐ A BRIGÄDMOZGALOM Közös gazdaságaink egyéb­ként formailag már eddig is beépítették önkormányzati rendszerükbe a közművelő­dést. Ugyanis szinte min­denütt megválasztották az oktatási-kulturális bizottsá­gokat, amelyek azonban első­sorban szociális jellegű kér­désekkel foglalkoznak, s több helyen e bizottságok ritkán tartottak, illetve tartanak üléseket, vagyis munkájuk nem eléggé tervszerű. Az igazság az, — amint Várhelyi Istvánná, a Heves megyei TESZÖV közművelő­dési főmunkatársa is elmon­dotta — hogy ma a községek­ben a közművelődés fejlesz­tésének' legfőbb segítője az egyre szélesedő, szérvezetteb- bé váló 1 termelőszövetkezeti brigádmozgalóm. Megállapít­hatjuk, hogy ez a brigádmoz­galom ma már kiterjed a ter­melőszövetkezetek túlnyomó többségére, s magába foglalja a dolgozók 20—40 százalékát, s így fontos ösztönzője a szakmai és az általános mű­veltség színvonala emelésé­nek. Ugyanis a brigádok vál­lalásaiban igen sok olyan feladat szerepel, amelyek mind-mind az általános mű­veltség gyarapodását szolgál­ják. Ilyenek a színház, illetve a múzeumlátogatások, vala­mint a különböző politikai, szakmai és ismeretterjesztő előadás-sorozatokon, előadá­sokon való részvétel. PAVAKÖRÖK ÉS KLUBOK Megyénkben közel 30 köz­ségben működnek pávakörök, amelyek közül néhány együt­tes (Abasár, Ecséd, Gyön- gyöspata) már országosan is elismert. A pávakörök tagjai zömmel a termelőszövetkeze­tek dolgozói. Vannak közsé­gek (Kerecsend, Ostoros, Is­tenmezeje), ahol a pávakörök tagjai valamennyien tsz-dol- gozók. Az említett 15 éves közművelődési program egyik célkitűzése, hogy minél több közös fenntartású együt­test alakítsanak ki. így egyes területeken szinte önkéntele­nül kínálkozik a lehetőség a másik két szövetkezeti szek­tor — az ipari szövetkezetek és a fogyasztási szövetkeze­tek — összefogására is. Ez­által kevésbé jelent megter­helést egy-egy gazdaságnak, szövetkezetnek az együttesek fenntartási költségeinek vise­lése, ugyanakkor mind lét­számban, mind a foglalko­zási kört tekintve csakis így bővíthetők az együttesek. És ami még kevésbé elhanyagol­ható szempont: ilyen módon várható a munka tartalmi színvonalának növekedése is. A pávakörök mellett nagy jelentősége van a különböző klubmozgalmaknak is. Ter­melőszövetkezeti klub jelen­leg csak Mátraderecskén és Kálban működik, viszont több községben dolgoznak már közös fenntartású ifjú­sági klubok, amelyeket a termelőszövetkezetek is tá­mogatnak (Visznek, Detk). Ugyanakkor Apcon, Gyön­gy östarjánban, Horton és Nagyfügeden a termelőszö­vetkezet fenntartásában fel­nőtt klubok is alakultak. Van arra is példa (Detk és Apc), hogy a községi iskola és a 19*6. június 9-, szerda PÁRIZS: A papa magyaráz ötéves fiának: — Te már nagy fiú vagy, Maurice, tudnod kell, hogy semmiféle Télapó nem léte­zik. A Télapó én voltam... Mire a gyerek: — Tudom, apu.. . A gólya is te voltál... VARSÖ: — És ha a felesége leszek, kedves Tadeusz, nem tesz majd hibás gyümölcsöt a zacskóba? — Sajnálom, Pola kisasz- szony, de ezt nem ígérhetem. Más a szerelem és más az üz­let. ..- O ­BUKAREST: Egy vendég észreveszi, hogy a pincér a bejárat előtt ácsorgó embernek italt szol­gál fel. — önöknél az utcán is le­het fogyasztani? — kérdi a pincértől. — Nem lehet. Ez az egy kivételezett vendégünk van. Ugyanis megesküdött otthon, hogy soha többé nem lépi át az italbolt küszöbét. MÜNCHEN: Alpinisták érnek fel a ma­gas csúcsra. Gyönyörködnek a hóval fedett panorámában, majd egyikük így szól a ve­zetőhöz: — Nem mehetnénk fel ar­ra a szemközti, még maga­sabb csúcsra? — Arra a csúcsra? Oda már tíz éve senkit sem vi­szek fel — mondja a veze­tő. — De miért? — Rettenetesen unalmas a havazásban egyedül lejönni...- O ­MILÁNÓ: Szicíliában a templom előt­ti téren két legény beszél­get­— És nem volt meglepve signor Berzulozzi, amikor megkérted a lánya kezét? — Már hogyne lett volna. A revolver is kiesett a ke­zéből. . „- o ­STOCKHOLM: Kis, északi településen, anélkül, hogy ügyet vetne a háziasszony tiltakozására, a porszívóügynök benyomul a lakásba. Egy zacskónyi sze­metet szór a szőnyegre, rá­üríti a hamutartó tartalmát is, majd közli: — Asszonyom, ezt az egé­szet a maga szeme láttára megeszem, ha a mi porszí­vónk két perc alatt nyomta­lanul nem távolítja el. A nő kifelé indul. — Hová tetszik menni? — Evőeszközt hozok ma­gának. .. Nálunk ugyanis még nincs bevezetve a villany...- o ­LONDON: Egy londoni nagy ___,ia le­v ele a Sunday Express szer­kesztőségéhez: „Két kis unokámat mindig arra tanítottam, hogy a vi­lágért se szemeteljenek az utcán, örömmel közlöm, bá­mulatos eredménnyel. Múlt vasárnap a buszmeg­állónál várakoztunk hármas­ban .A gyerekek ésokit esz­nek, s a papírt ideadják ne­kem, szokás szerint, vágjam zsebre. Néhány perc múlva megjelenik egy jól öltözött úr, még egyet-kettőt szippant a cigarettájából, majd eldob­ja. Lily unokám lehajol, fel­veszi a csikket és az úr felé nyújtja: — Vágd zsebre, bácsi!...- o ­HOLLYWOOD: Filmrendező magyarázza a statisztának: — Maga most lefekszik ide a vágányokra. Jön majd nagy sebességgel a vonat és fél méterre megáll magától. — Nem vállalom. Félek! — Nagy összeget kap ezért a jelenetért... — De mi lesz, ha a vonal nem áll meg fél méterre tő­lem? — kérdi idegesen a sta­tiszta . — Az sem baj, Bobby. Ak­kor a jelenetet kivágjuk a filmből... szülői munkaközösség is tart fenn nők klubját. FELADATTERV 1990-1G A jelenlegi helyzet elem­zése, összegzése után a prog­ramterv sorra veszi a legfon­tosabb tennivalókat, amelyek között első helyen szerepel a közművelődés fejlesztésének szervezeti (önkormányzati, személyi, tárgyi) feltételeinek megteremtése, s a . kialakult szervezet folyamatos műkö­désének biztosítása. Ebben a tekintetben lényegében to­vább kell fejleszteni a külön­böző községekben már kiala­kult jó kezdeményezéseket, s azokat egyben valamennyi termelőszövetkezetben, illetve községben a helyi sajátossá­goknak megfelelően általá­nossá kell tenni. Ehhez azon­ban szükség van a helyes közművelődési szemlélet ki­alakítására termelőszövetke­zeteinkben, hogy. ez a tevé­kenység átfogó, mindennapi feladattá váljon. A megyei termelőszövetkezeti szövetség testületi ülésein legalább kétévenként értékeli a köz- művelődési párthatározat végrehajtásának helyzetét tagszövetkezeteiben, s egyben szövetségi ajánlást dolgoz ki a feladatok végzésére. A TESZÖV közművelődési bizottsága már el is készítet­te az elfogadott 15 éves táv­lati program szellemében a termelőszövetkezetek közmű­velődési tevékenységének szervezéséhez és irányításá­hoz az első átfogó ajánlását, Ebben a dokumentumban ja­vasolják, hogy o termelőszö­vetkezet vezetősége mérje fel a helyi adottságokat és lehe­tőségeket, s alakítsanak köz- művelődési bizottságot, meg­határozva annak feladatkö­rét. E bizottság feladata el­sősorban a termelésben for- lalkoztatott fizikai dolgozóit kulturális életével, művelő­dési lehetőségeivel való tö­rődés legyen. Ugyanakkor ennek a bizottságnak nem feladata a szociális ügyek in­tézése, arra célszerű másik bizottságot alakítani. Mindez egyebek között azért is lé­nyeges, mert a rendelkezésre álló pénzügyi alapok egyér­telmű különválasztása is csak ebben az esetben lehet­séges. Eddig ugyanis az vólt a gyakorlat, hogy a szövet­kezetek szociális és kulturá­lis alapot együttesen képez­tek, amelyből — mivel mind­két fontos területtel ugyan­az a bizottság foglalkozott — leginkább csak a szociális célokra jutott pénz. Ésszerű javaslatnak tűnik az is, hogy a termelőszövetkezet vezető­sége kössön szocialista szer­ződést a község közművelő­désében érdekelt társszervek­kel, ipari üzemekkel, ipari, illetve fogyasztási szövetke­zetekkel a közös és egyenlő anyagi teherviselés, valamint a tartalmi célkitűzések koor­dinálása érdekében. Az ajánlás részletesen fog­lalkozik a közművelődési bi­zottság feladatainak, műkö­désének rendjével. Ugyanak­kor gazdag és sokrétű téma- javaslatokat nyújt szakmai előadásokra, s témákat ajánl a nőknek, a szülőknek, to­vábbá egészségügyi és egyéb ismeretterjesztő témák gaz­dag választékát is felsorolja. Egészébe véve ígéretes, gazdag, tartalmas programot készített a megyei termelő­szövetkezeti szövetség, amely — ha a végrehajtása, a meg­valósítása is tervszerű és fo­lyamatos lesz — mérföldkő­nek számít majd a termelő­szövetkezeti közművelődési tevékenységében. Faludi Sándor t

Next

/
Thumbnails
Contents