Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-04 / 131. szám
«»^MhAAA*AAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAV>AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA ■ Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Moszkva-Bagdad-Damaszkusz IRAKBAN TETT LÁTOGATÁSÁT KÖVETŐEN Alekszcj Koszigin szovjet kormányfő Szíriában is be- ; fejezte tárgyalásait. A két baráti arab ország vezetőivel folytatott tárgyalások során áttekintették a kétől- : dalú kapcsolatok állását és azok további fejlesztésének lehetőségeit, valamint eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről. Az egyetértés jegyében lezajlott bagdadi megbeszélések eredményeiből ezúttal csak egy közös álláspontot — a Libanonra vonatkozót — emelnénk ki. „A Szovjetunió és Irak véle- ; ménye szerint a libanoni válságot pozitívan egyedül I a libanoni nép oldhatja meg” — hangsúlyozza a ki-' adott közös közlemény, j Damaszkuszban Mahmud Al-Ajubi szíriai miniszterelnök volt Koszigin tárgyalópartnere, s fogadta őt Hafez Asszad köztársasági elnök is. A megbeszélések tartalmáról-légköréről azokból a pohárköszöntőkből értesülhetett a nyilvánosság, amelyek a Koszigin tiszteletére rendezett díszvacsorán hangzottak el. A szovjet kormányfő kijelentette, hogy „Moszkvában osztják arab barátaik negatív álláspontját a sinai csapatszétválasztásról szóló egyiptomi—izraeli megállapodáshoz hasonló külön egyezményekre vonatkozóan.” Koszigin szerint az ilyen alkuk Izrael terjeszkedési törekvéseit szolgálják és alkalmasak arra, hogy szakadást idézzenek elő az agresszióval szemben álló arab országok között. KOSZIGIN KÖZÖLTE MÉG, hogy a Szovjetunió ezután is segítséget nyújt Szíriának hadsereg erősítéséhez. Ami pedig a közel-keleti konfliktus politikai rendezését illeti, Koszigin ismét leszögezte kormányának következetes álláspontját: az izraeli csapatoknak távozniok kell valamennyi megszállt arab területről: ki kell elégíteni a palesztinai arab nép törvényes nemzeti jogait, s biztosítani kell a térség államainak független létét. Az út ehhez a genfi békekonferencián át vezet, amelyen részt kell venniök a palesz- • tin arab nép képviselőinek is. „AZ ARAB NEMZET és a szíriai nép a Szovjetunióban szilárd barátot és hatékony szövetségest • lát” — állapította meg pohárköszöntőjében Al-Ajubi miniszterelnök. Koszigin közel-keleti útja e szálak erősítését, az arab egység és a térség békéjének előmozdítását szolgálta. Libanonban folytatódik a polgárháború (Folytatás az 1. oldalról.) Ezek állítólag az észak-libanoni Akkar és a közép-libanoni Bekaa-síkság térségében állomásoznak. Tekintettel a Libanonban tovább éleződő helyzetre, a Palesztinai Felszabaditási Szervezet követelte az Arab Liga tagállamai külügyminiszteri szintű rendkívüli ülésének összehívását, hogy — mint a DPA jelentette — „gátat vessenek a libanoni vérontásnak” A UPI bejrúti tudósítása szerint megtartották Eliasz Szarkisz, Libanon megválasztott elnöke és Kamal Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt elnöke — a baloldali pártvezető nővérének meggyilkolása miatt többször elhalasztott — találkozóját. A megbeszélésen részt vett Szalah Khalaf palesztin vezető is' Szerdán este Algírból jövet — ahol részt vett az el nem kötelezett országok állandó koordinációs bizottságának ülésszakán — rövid látogatásra Párizsba érkezett Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. Repülőtéri nyilatkozatában jelezte, hogy a megbeszélésen, amelyet csütörtökön fog folytatni Jean Sau- vagnargues francia külügyminiszterrel, áttekintik majd „az összes kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, s ezek között lesz a libanoni probléma is”. — „A libanoni béke és biztonság helyreállítása — hangsúlyozta a továbbiakban Abdel Halim Khaddam — megköveteli a. harcok végleges beszüntetését, azt, hogy Szarkisz megválasztott elnök gyakorolhassa államfői tisztségét. Az összes érdekelt feleknek Szarkisz elnök segítségére kell sietniük, együtt l:ell vele működniük, hogy teljesíthesse megbizatását.” A szíriai külügyminisztei Franciaország esetleges libanoni szerepéről szólva kifejtette, hogy ez a kérdés a libanoni nép és Szarkisz elnök hatáskörébe tartozik. Leszögezte: Damaszkusz számára az a fontos, hogy befejeződjék a libanoni polgárháború. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy ha a béke helyreáll Libanonban, akkor a szíriai alakulatok kivonulnak-e a polgárháború sújtotta országból, a szíriai külügyminiszter határozott igennel válaszolt. Hangsúlyozta, hazájának célja egyedül az, hogy „Libanonban helyreálljon a rend és a béke”. II. Hasszán marokkói király Hafez Asszadhoz intézet üzenetében arról biztosította a szíriai államfőt, hogy „csatlakozik minden arab kezdeményezéshez, amely alkalmas a véres libanoni válság megszüntetésének, a Palesztinái ellenállási mozgalom erősítésének elősegítéséhez”. „Ünnepélyesen felkérjük önt, folytassa erőfeszítéseit az arab vérontás megszüntetése érdekében, miként a múltban is tette” — hangsúlyozta üzenetében a marokkói uralkodó. Csütörtökön felmentő ítéletet hozott hat náci tömeg- gyilkos perében a hamburgi .bíróság. A per három és fél évvel ezelőtt kezdődött el és kétszáznál több tanút hallgattak ki. Az ügyészség vádat emelt Karl Streibel SS- pribék; a trawnikei koncentrációs tábor egykori parancsnoka és öt másik háborús bűnös ellen. A vád megFelmentő ítélet állapítása szerint a vádlottak „megsemmisítő akciókban” vettek részt a varsói és a lublini gettóban, valamint a treblinkai, belzeci, sobibo- ri és trawnikei koncentrációs táborban. Ezek alapján az ügyész a fővádlott ellen életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását követelte. A bíróság felmentő ítéletét azzal indokolta, hogy a bűncselekmények elkövetése „oly hosszú idő elteltével” nem bizonyítható és a tanú- vallomások is „ellentmondásosak” voltak. A sok millió márkát kitevő perköltségek a nyugatnémet államkasszát terhelik. Térképünkön a libanoni polgárháború továbbterjedésének megakadályozására bevonult szíriai csapatok clhc lyczkedcsc látható. (Népújság telefoló — AP—MTI—KS) fln’imes-Gromike tárgyalások Csütörtökön Moszkvában megkezdődtek Andrej Gro- miko szovjet és Ernesto Meló Antunes portugál külügyminiszter tárgyalásai. A portugál diplomácia vezetője a szovjet kormány meghívására érkezett hivatalos látogatásra szerdán a Szovjetunióba. Izrael eladósodott Tel-Aviv expanzív közel- keleti politikáját szolgáló mérhetetlen katonai kiadásai már-már általános válságot jelentő nehézségekhez vezettek Izrael gazdaságában. Erről tanúskodnak azok az adatok, amelyek Mosö Zanbarnak, az izraeli bank kormányzójának évi beszámolójában kerültek nyilvánosságra. 1975-ben Izrael fizetési mérlegének passzív szaldója elérte a 4 milliárd dollárt, külföldi adósságának összege pedig 8,1 milliárd dollárt tett ki, amely az 1974- es adatokkal összehasonlítva 1,9 milliárd dolláros növekedést jelent. Zanbar beszámolója szerint az ország adósságának törlesztését szolgáló kifizetések évente elérik az 500 millió dollárt. A súlyosbodó helyzetben Tel-Aviv egész sor olyan intézkedést hozott, amelyek a kiadások csökkentését célozzák — a dolgozó tömegek terhére. Marcos Leninpfa Ferdinand Marcos Fülöp- szigeteki köztársasági elnök j.és felesége, Imelda Marcos csütörtökön Leningrádba érkezett. A vendégeket a Fülöp- szigeteki Köztársaság, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció. állami zászlóval feldíszített pulkovói repülőterén a város dolgozóinak képviselői üdvözölték. Az elnök és felesége a városba hajtatott, ahol virágot helyeztek cl Leningrad hős védőinek emlékművén. Szobor, háttal a folyónak mint például Thcrmophile. A szoros. Sőt, a szorulat. Amely Leonidász és 300 harcosának emlékét hirdeti, kik mind egy szálig feláldozták magukat spártai létükre is Athénért, a közös ügyért, a per- .zsák ellen és ellenem. Nem tudhatták a szerencsétlen hősök, hogy évezredek múltán egy magyarországi történelemtanárnak éppen c sorok íróját jut eszébe beszámoltatni; hogyan is történt és miként és miért is, hogy Leonidász a társai élén önvesztő rohamra indult a perzsák ellen' A szemre nem is olyan szoros szoros közepén, ott a vésett kőlap, amely a 300 spártai közös sírja felett hirdeti az Örökké élő embert, mert megtette, : Bocsássa meg az olvasó, jegyzeteim során két bűnt hogy göröghonról szóló úti- legalábbis már elkövettem — a harmadikról, magáról az úti jegyzetről most szemérmesen ne essék szó: — még mindig nem jutottam el az Akropoliszra és, hogy a táj és; a romok szépsége, a történelem és a mitológia vara- zsos nászának kikandikált élménye helyett, vagy mellett, mindig belekeveredek a politikába. A két vétekre esak egy vigaszt tudok írként felajánlani: ahogyan illik az egy turistához, mégha az újságíró is, eljutok a végén az Akropoliszra. A két vétekre második viga0IÜS 1976. június 4., péntek Emlékmű Thermophilénél... amit megkívánt tőle a haza. A komor kő mellől pompás kilátás nyílik le a tájra, és a tájon uralkodó, a század elején épített, vagy hogy inkább állított valóban monumentális, de nem nagy művészi erejű emlékműre. Gyermekből diákkorba fordulón egyébként úgy képzeltem. hogy Thcrmophile olyan szorulat, ahol összeért két hegy és ott, ahol összeér, éppen csak elfér egy harcos. Ha már egyszer szorulat! Hogyan lehet így harcolni? — nem sokat törődtem vele. Szorulat — harc — Leonidász — hősi halál. Ez volt akkor a logikai lánc bennem. A valóság, mint any- nyiszor persze, most is más, a hegyek és a tenger között jócskán volt hely egykoron a küzdelemre, most az ámu- ló tiszteletadásra és az évek múltán természetszerűleg más rendben kapcsolódik össze az a bizonyos logikai lánc is. Logikusan — gondolom. Spárta és Athén egykori szövetsége a közös veszély, a perzsa invázió ellen oiyan hősöket teremtett, mint Leonidász és a névtelen háromszáz társa. És bár haláluk megakadályozni nem tudta akkor a perzsa hadak győzelmét," de az addigi le- győzhetetlenek hősi ellenállókra, az utóbbiak pedig történelmileg nem is olyan sok idővel később okos és nem kevésbé hős, győztes követőkre találtak. Talán itt, Thermophilénél született meg valójában a klasszikus Görögország. E szoros nélkül nem lehetett voina Perikleszi kor, Akro- polisz és nem jöttünk volna mi sem ide. Egy olyan ország földjére, minek, amely — meg sem született? Athén- bé Thermophilén keresztül vezet az út a térképen is, de a történelemben is- Lehet, hogy a szobor, a dárdát és a pajzsot tartó spártai harcos szobra ná'külözi azt, amitől igazán művészetté válik a nyers anyagból formált emberi lest, de tiszteletet parancsoló és fejet hajtató — a szoros és a hozzáfűződő történet miatt. A szoborra a nemes patinát a történelem mintázta rá. A dárdát hajitó ércszobor, teljesen véletlenül, hátat fordít egy tőle nem túl messze siető, bővizű, sebes kis folyócskának, a Piniosznak, amely utóbbi két szempontból is érdekes számunkra. Az egyik a hídja, amely a budapesti Erzsébet-híd meg- kapóan kecses és miniatűr mása, — de ez csak kuriózum. A másik az érdekesebb, 3 ezért is került a folyócska és a spártai hős szobra egymás mellé ebben az útijegyzetben, pontosabban azért a kézenfekvő ötletért, amiért a folyócskának hátat fordít a spártai harcos szobra. A monda szerint, aki ebben a kis folyócskában egyszer is megmossa a szemét, az élete végéig tisztán fog majd látni. Csodatevő folyócska hát ez. Határozott kérdéseimre, miszerint a gö- - rög politikusok voltak-e már itt, átsétáltak-e már a karcsú kis függőhídon, meg- mosták-e szemeiket a tisztánlátás végett, a válasz egyértelműen nemleges volt. A szobor tehát hátat fordít és dárdát szegez: maga akarja kézbe venni a sorsát éppen úgy, mint a dárdáját és a pajzsát? Mit tehetne mást, hiszen ott a folyócska és senkinek nem kell, ott rej- tedzik vizében és vizétől a tisztánlátás lehetősége és senki sem használja fel a sebes és tiszta sodrását. Mit tehet hát egy ércszobor, ha van egy kis érzése és érzéke is a saját múltja iránt: a perzsák után megvív a ma perzsáival is, ha kell. Nos, ez persze csak bele- magyarázása a dolgoknak. Leonidász emlékét, amely hiteles történelem és a Piniosz folyó állítólagos csodatevő vizét az újságíró erőltetett ötletének hídja köti csak' Az Erzsébet Ívd? De hol. .*. ? (A szerző fe étele) össze. Belátom, ez a híj korántsem olyan kecses és erős, mint az ott, a folyócska felettAzt jogosan kérdezhetné az olvasó: és e sorok írója megmosta-e bármelyik szer inét is, az olyannyira ajánlott folyóvízben? Kijelenthetem: óvatosan, és körülnézve, nehogy bárki is észrevegye, megmosta. Mindazért, amit eddig írtam és írni fogok most már tehát egyedül csak a Pinioszt illetheti a felelősség. És a bírálat! Gyurkó Géza (Folytatjuk) * szom nincs. ue úgy erzem nem is szükségeltetik. Gyerünk hát tovább, hosz- ;zú az út Athénig, — képletesen is. Olyan megállók akadnak az ember útjába,
