Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. évfolyam, 131. szám ARA: 80 FILLÉR 1976. június 4., péntek Hogy több legyen a tej! G ondban vagyunk a szarvasmarha-tény ész léssel. Nem új probléma, de súlyosodik és a kedvező, valamint kedvezőtlen tendenciák egybevetése nem mutat derűs ké­pet. A tehénállomány az elmúlt esztendőben érzékenyen — több mint öt százalékkal — csökkent és ez a tendencia mindmáig tart. Az országos tejhozam alacsony. Jó tünet vi­szont, hogy ez év első negyedében a termékenyítés növek­szik, a borjú- és tehénvágás, valamint az élőexport csökken.- A tej felvásárlás pedig az első negyedévben igaz, hogy mi­nimálisan; de több volt, mint az előző esztendő azonos idő­szakában. A valóban nem derűs helyzetből azonban van kiút Nem a végleges megoldás útja ez, de megoldhatja pilla­natnyi gondjainkat. Szemléletváltozást szeretnék sürgetni két területen, egyrészt a termelőszövekezeti közös szarvas­marha-állomány megítélésében, másrészt a kistermelőknél lévő szarvasmarhák „minősítésében'’. Lázár György Franciaországba utazik Lázár György miniszterel­nök a közeljövőben hivata­los látogatást tesz Francia- országban Jacques Chirac miniszterelnök meghívására­Két kormányközi megállapodás Véget ért a Magyar-Szovjet Együttműködési Kormányközi Bizottság ülésszaka Csütörtökön délután véget ért a Magyar—Szovjet Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság 17. ülés­szaka. A jegyzőkönyvet a Parlament Delegációs-termé- ben dr. Szekér Gyula és Mi­hail Leszecsko miniszterel­A KÖZÜTI JÁRMŰGYÁRTÁS FEJLESZTÉSÉRŐL — A közrend és közbiztonság helyzetéről — a MUNKÁSSZÁLLÓK LAKÓINAK KÖRÜLMÉNYEIRŐL — A CIGANYLAKOSSÄG HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRÓL • • Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelen­tést tett a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési vegyes bizottság május 26—28-án Prágában tartott XIII. ülésszakáról. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a kohó- és gépipari miniszter zárójelentését a közúti jár­műgyártás központi fejlesz­tési programjának végrehaj­tásáról, amely két ötéves tervidőszakot ölelt fel. A program megvalósítása elő­segítette a gépipar termelé­sének korszerűsítését, a KGST-országok közötti integ­rációba való bekapcsolódá­sunk fokozását, a belföldi közlekedés igényeinek kielé­gítését, az export jelentős növelését. A kormány a je­lentést elfogadta. A belügyminiszter jelen­tést tett a közrend és köz- biztonság helyzetéről. Meg­állapította, hogy hazánkban a közrend és közbiztonság szilárd. A kormány a je­lentést tudomásul vette és határozott a további felada­tokról. A kormány megtárgyalta az igazságügyminiszter je­lentését a jogszabályok elő­készítésével kapcsolatos tár­sadalmi viták tapasztalatai­ról. Elfogadta a Miniszterta­nácsnak a Hazafias Nép­fronttal, a SZOT-tal, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­val, valamint a KISZ-szel közös állásfoglalását a^ to­vábbi tennivalókról. A Fővárosi Tanács elnöke jelentést tett Budapest IV ötéves tervének végrehajtá­sáról, valamint az idei be­ruházási feladatokról. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke beszá­molt a gyermek- és ifjúság­védelem országos tapasztala­tairól és további intézkedé­seket javasolt. A Miniszter- tanács a jelentést tudomá­sul vette és kötelezte az il­letékeseket, hogy a gyakor­lati munkában vegyék fi­gyelembe és hasznosítsák a feltárt tapasztalatokat. A munkásszállásokon la­kók életkörülményeinek, kulturális és egészségügyi igényeinek kielégítéséről, a munkásszállások létesítésé­nek és fenntartásának ta­pasztalatairól tett jelentést a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A kor­mány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy a munkásszállásokon’ lakó dol­gozók életkörülményeinek és kulturális ellátásának javí­tására további összehangolt intézkedéseket kell tenni. A Minisztertanács megtár­gyalta a cigánylakosság hely­zetének javításával foglal­kozó tárcaközi koordinációs bizottság elnökének jelenté­sét. A kormány a jelentési elfogadta és határozatot ho­zott a cigánylakosság gyor­sabb ütemű társadalmi be­illeszkedését elősegítő intéz­kedésekre. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének előter­jesztését a szabványosítás helyzetéről és rendeletet fo­gadott el a szabványosítás­ról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Dr. Maróthy László hazaérkezett Csütörtökön este hazaér­kezett Berlinből a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség küldöttsége, amely dr. Maróthy Lászlónak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a KISZ Központi Bi­zottsága első titkárának ve­zetésével részt vett a Szabad Német Ifjúság (FDJ) X. par­lamentjén. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Borbély Gábor, a KISZ-kb titkára fogadta. Jelen volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vete is. (MTI) nök-helyettesek, a kormány­közi bizottság társelnökei írták alá. A bizottság május 31. és június 3.-a között tartott ülést Budapesten. A két de­legációt dr. Szekér Gyula és Mihail Leszecsko vezette. Az ülésszakon az SZKP' XXV. és az MSZMP XI. kongresszusának határozatai­ból kiindulva véleménycserét folytattak és határozatokat hoztak a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés for­máinak és módszereinek to­vábbi tökéletesítésére, gaz­dasági hatékonyságának fo­kozására. Ennek jegyében egyebek között két ^kormányközi egyezményt írlak alá a Ma­gyar Hajó- és Darugyár re­konstrukciójához, illetve ás­ványolajtermék-vezeték épí­téséhez nyújtandó szovjet— műszaki segítségről. Jóvá­hagyták a két ország minisz­tériumainak és főhatóságai­nak javaslatait a hazánk te­rületén létesítendő négy, ösz- szesen évi 7,8 millió tonna kapacitású szénbánya és egy 1500 megawattos hőerőmű építésében folytatandó együtt­működésről, továbbá arról, hogy fokozottan gondoskod­nak az 1976—1980. közötti időszak kölcsönös kereskedel­mi áruszállításainak vasúton és vízi úton történő zavar­talan lebonyolításáról. Bejrutban nincs villany Libanonban folytatódik a polgárháború A bejrúti rádió közölte: további intézkedésig szüne­tel a villanyáram-szolgálta­tás a libanoni fővárosban, miután a tűzharcban talála­tok érték a még megmaradt egyetlen elektromos- főveze­téket. . * Fennakadások mutatkoz­nak a főváros élelmiszer­ellátásában is. Kamal Dzsumblatt, a liba­noni Haladó Szocialista Párt elnöke csütörtökön, a monte- carlói rádió tudósítójának adott nyilatkozatában meg­ismételte a francia diplomá­ciai és politikai támogatást sürgető felhívását. Kijelen­tette: „Franciaország támo­gathatna minket az ENSZ- ben, a Biztonsági Tanács­ban.” Ugyanakkor aláhúzta, hogy a libanoni haladó pár­tok „félnek az amerikai ter­vektől”. A libanoni válság politikai megoldásának ellenzői to­vább élezik a helyzetet. Az elmúlt 24 órában elsősorban Bejrútban és elővárosaiban folytak több órás tüzérségi és rakéta-párbajok. Számos nagy hatóerejű ágyúlövedék csapódott be Nyugat-Bejrút- nak a haladó nemzeti moz­galom erői ellenőrizte lakó­negyedeibe. Nyugati hírügynökségek szerint jelenleg mintegy 15 000 fős szíriai csapatok tartózkodnak Libanonban. (Folytatás a 2. oldalon) A termelőszövetkezetek ma nagyon kevés kivétellel fő­könyvelői szemmel értékelik a szarvasmarhatartást. Csak azt látják, hogy nem hoz semmi jövedelmet, inkább visz. Ha pedig úgyis ráfizetéses, altkor púpnak tekintik a hátu­kon és így is kezelik. Ez a szemlélet vezetett odáig, hogy a termelőszövetkezetek felében az egy tehénre jutó évi fejési átlag a 2400 litert sem éri el. Ilyen alacsony hozam melleti a tejtermelés nem lehet jövedelmező. Van egy másik megközelítési mód is. A termelőszövet­kezetek vagyonának negyede-ötöde általában a szarvasmar­ha-ágazatban fekszik. Korántsem közömbös, hogy ez a va­gyon a haszon vagy a ráfizetés termelésében vesz részt. JA lenne végre belátni, hogy a szarvasmarha nemcsali tejet és húst (csúnya szóval: fornitot) termel, hanem részt vesz a gazdálkodás körforgásában. A takarmánytermelós teszi le­hetővé a produktív vetésforgók kialakítását. A tehét olya« melléktermékeket hasznosít, amelyek egyébként kárba vesz­nének. Ilyen például a cukorrépafej, a kukoricaszár, ei alomszalma. Végül pedig az istálló körül felhalmozódó trá­gya ésszerű hasznosítása a növénytermesztési hozamokat javítja. így szemlélve már nem annyira ráfizetéses ez az ága­zat, arányát tekintve pedig igazán megérdemli, hogy leg­alább az úgynevezett „nullszaldóig” eljussanak, vagyis ha nincs haszon, ne legyen ráfizetés sem, ami a 2800—3000 li­teres évi tejhozamnál következik be. Ez pedig elérhető. Te­hénállományunkban és az annak zömét alkotó magyartar­kában „benne van” a három, három és fél ezer literes tej- hozam. A kisemberek tehenei adják ma az ország tejtermelésé­nek 42, hústermelésének 23 százalékát. A nem nagyüzemi állomány zömét azok az egy szem „Riska tehénkék” adják, amelyeket Józsi bácsi, Mari néni kegyeletből tart és ennek megfelelően etet, gondoz. (Tehát hozzájárulnál?, ahhoz, hogy az országos fejési átlag tavaly csak 2341 liter volt.) Amint a gazda leesik lábáról, ezeket a teheneket eladják és he­lyűiére soha nem kerül másik. De a háztáji szarvasmarha-tartás Is korszerűsíthető. Vannak kistermelők, akik 3—4—5 tehenet tartanak, fejőgé­pet vesznek, hozzáértéssel takarmányoznak és — mivel ők a munkaerő költségét nem számítják — az állami támoga­tás és a felvásárlási árak mellett megtalálják számításukat a szarvasmarha-tenyésztesben. Ez a közeljövő útja! Ha a kistermelőiénél is bekövetkezik bizonyos koncentrálódás, akkor a nem nagyüzemi állomány megmarad, továbbra is hozzájárul az ország ellátásához. Csakhogy ehhez szintén szemléletet kell" változtatni, száműzni a „spekulatív tehén” fogalmát. Solean ugyanis va­lamiféle üldözendő, adóztatandó jelenségnek tartják azt, hogy egy-egy termelőszövetkezeti tag ne adj’ isten vasu­tas, vagy nagycsaládú bejáró munkás 5—6 tehenet tart. _ H a a téeszekben elérjük, hogy ne főkönyvelői szemmel nézzék a szarvasmarha-ágazatot, akkor menjünk nyomban tovább és érjük el azt is, hogy támogassák azokat, akik működési körzetükben szarvasmarhát tartanak, tehe­net fejnek. Támogassák mindenekelőtt azzal, ami a kisem­bereknél a legnagyobb gond: fuvarral, tömegtakarmánnyal, legelővel. Ez nehezebb lecke, mint az alacsony nagyüzemi hozamok emelése, de ha kellő figyelmet fordítunk rá, ez is megoldható. É. Megyei és egri vezetők tájékozódása az építkezésekről Heves megye és Eger vá­ros vezető testületéinek kép­viselői, közöttük Barta Alajos, a megyei pártbizott­ság titkára, Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára, a megyei párt-vb tagjai és Szalay István, a megyei tanács általános el­nökhelyettese csütörtökön délután a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat munkájával ismerkedtek. A megyeházán sorra ke­rült találkozón Rakusz Jó­zsef vállalati igazgató és munkatársai tájékoztatták az érdeklődőket. Ennek alkal­mával — egyebek mellett — elmondották, hogy mindin­kább rendeződnek a „so­raik”, egyre jobban megmu­tatkozik cégüknél is a jó­szándékú tenniakarás. Prog­ramjukat említve szóltak ar­ról, hogy különösen fontos feladatnak tekintik megye- szerte a lakásépítést, a bél­apátfalvi megbízások mi­előbbi teljesítését, az egri kórház rekonstrukcióját, hogy csak a jellemzőbbeket említsük. Építési technoló­giájukban elterjedt a PEVA- módszer, s általában is tö­rekszenek a korszerűségre. Ugyanekkor beszéltek arról is, hogy a vállalatnál bizo­Látogatás az új postaközpont géptermében ■ (Szántó György felv.) nyos létszámgondok nehezí­tik az előrehaladást, s maga­sabb bérszínvonalra lenne szükség­Mindezeken túl hangot adtak annak is, hogy véle­ményük szerint lehetséges­nek találják a megye három legnagyobb építő szervezete közötti egészséges, ésszerű munkamegosztást, a jó együttműködést. A vállalat képviselői ez­után a beszélgetés résztve­vőinek különböző kérdéseire válaszoltak, majd az érdek­lődőknek a helyszínen is be­mutattak néhány egri mun­kahelyet. Ez utóbbi során előbb a Cseboleszári-lakótelepen ka­lauzolták a vendégeket, akik megtekintették a már befe­jező munkálataihoz érkezett 174 lakásos, E—30 jelű épü­letet, majd gépkocsival rö­vid sétát tettek az egyre tá­guló városrészben. Ezután az építészetileg június 10-cn üzembe helyezésre kerülő új postaközponthoz vezetett út­juk, ahol belülről is szem­ügyre vették a munkák ed­digi eredményeit. ^ A látogatás végén Barta Alajos összegezte a tapasz­talatokat. Ennek kapcsán elégedetten szólt a kivitele­ző vállalat pozitív törekvé­seiről s sok sikert kívánt tervei megvalósításához­(- ni|

Next

/
Thumbnails
Contents