Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

A szemüvegen múlott! Munkavédelem egy hatvani gazdaságban Pár héttel ezelőtt súlyos baleset történt a hatvani Lenin Termelőszövetkezet­ben. Az egyik hidraulika olajtartályának hegesztése során gázrobbanás keletke­zett, s a kicsapó szúróláng összeégette Kakas László gépműhelyi szakmunkás ar­cát. Védőszemüvegén mú­lott, hogy nem vakult meg. Az ügyben természetesen vizsgálat indult. S megálla­pították, hogy Kakas nem tartotta be a kötelező mun­kavédelmi előírásokat. Vagy­is elmulasztotta a tartályt leszerelni, bedugózni, majd vízzel feltölteni. Ha így cse­lekszik, nem képződhet gáz hegesztés közben a tartály szitarendszerében, s nincs robbanás... Hanyagság, nemtörődömség A baleset híre nyomán jártunk a gazdaságban, s el­sőként Diviáczki Károly munkavédelmi előadóval vál­tottunk szót. — Szövetkezetünkben igen szervezett, sokrétű a mun­kavédelmi rendszer. Igyek­szünk betartani és visszaté­rően ellenőrizni mindazokat az előírásokat, amelyek a növénytermesztés, állatte­nyésztés vagy ipari tevé­kenység területén kötelező­ek, s dolgozóink testi épsé­gét szolgálják. Ha ritkán is, de előfordul egy-egy köny- nyebb, máskor súlyosabb baleset, tűzkár. És ha köze­lebbről megkapargatjuk az ügyet, rendszerint kiderül, hogy hanyagság, nemtörő­dömség, a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása miatt következik be a sérülés, a kár. Mint pél­dául most Kakas László ese­tében — mondotta Diviáczki Károly előadó. — Én azon­ban nagyon bizakodom, hogy az utóbbi időkben fogánál o- sított rendelkezések csök­kentik a veszélyhelyzetek számát. Arra a szabályzatra gondolok, amely szerint az üzemek, gazdaságok kisebb egységeinek vezetői kötelező munkavédelmi tanfolyamot végeznek, anyagából vizs­gáznak, s az irányításuk alá tartozó szakterületen későb­biekben kötelességük az is­meretanyag továbbadása. Szemléletesen ez annyit je­lent, hogy a műhelyvezető megelőző oktatást tart dol­gozótársai körében, s mind­annyiszor ismétli, ahányszor új emberek kerülnek a keze aló. Ez nálunk például ér­vényes a kertészetre, éppen úgy, mint a szarvasmarha­telepre, vagy a gépműhelyre. Kísért az alkohol Vizsgálódásunk alkalmával tapasztaltuk, hogy a gazda­ságban dolgozó területfelelő­sök valamennyien megsze­rezték már a munkavédelmi képesítést. Oktatásuk négy esztendeje indult a gyön­gyösi kertészeti főiskolán, s az első bizonyítványosok kö­zött találjuk Kovács Istvánt, Kókai Andrást, Sáfrány Ákost, Fehér Zsoltot, Ko­vács Tibort, Józsa Pált, Vá­gó Józsefet. Utóbbi a szarvas­marhatelep vezetője, ott ke­restük meg. — Három majorunkban nyolcvan ember dolgozik a jószágok körül, s balesetvé­delmi oktatásuk nem jelen­tene különösebb gondot, ha maradnának. Sajnos, nagy a munkaerő-vándorlás, a cse­rélődés, havonta jön öt-hat új dolgozó, akiknek mind­annyiszor meg kell rendez­nem a tanfolyamot. Ehhez számítom még a szabályok betartásának ellenőrzését, az esetenkénti jegyzőkönyvezést, a felelősséget, ami együtte­sen meglehetős teher. Külö­nösen, ha szakmai vonatko­zásban is rendet, fejlődést akar az ember. Szóval nőt­tek a gondjaink, de ugyan­akkor érezzük az intézkedés súlyát, szükségét. Hogy itt nálunk mire kell különösen figyelni? Istállóinkban, saj­nos, mindmáig mozgó ko­csival etetünk, ami igen veszélyes. Aztán az érintés­védelem! Szigorú rend, hogy motorhoz, vezetékhez senki Sem nyúlhat. Ha leáll egy gép, vagy kialszik valahol a villany, nekem szólnak, s küldöm ki a szakembert. Nincs továbbá sietség, ro­hangálás, kapkodás, mert az ilyesmi a balesetek meleg­ágya. S minden vágyam, hogy a munkaközi italozást végérvényesen megszüntes­sem. Egyelőre kijátszanak. Az ördög nem alszik Igen gyakran szerepel az újságokban, rádióban olyan baleseti hír, ami a mezőgaz­daságban használatos vegy­szerekkel van kapcsolatban. Gyakori a halálos mérgezés. Az ilyesféle esetek meg­előzése, mint ezúttal is ta­pasztalhattuk, már a kü­lönböző növényvédő szerek raktározásánál kezdődik, a védőruhák kiosztásával foly­tatódik, s a szakszerűen vég­zett felhasználással fejeződik be. A Lenin Termelőszövet­kezetben két esztendővel ez­előtt létesítettek korszerű növényvédöszer-raktárt. A dolgozók ott kapják meg a munkájukhoz szükséges ru­hát, kalapot, kesztyűt. Hideg­meleg vizes fürdő, mentő­felszerelés, többféle közöm­bösítő anyag található még az épületben. S a védősze­rek kiszállítását zártrendsze­rű járművek végzik. Ilyen­formán lehető legkisebb a mérgezéses baleseti , veszély. Az ördög azonban nem al­szik. Ezért folyamatosan megy a növényvédő szert használó dolgozók szakmai felvilágosítása. A Palkó-ta- nya melletti kertészetből például Bajzát Béláné vég­zett legutóbb ötnapos tan­folyamot. S ahogy mondja: most már nemcsak magára vigyáz jobban, hanem szak­értelemmel segít tucatnyi asszonytársának, akikkel egy brigádban van! Jó az ilyesmit hallani. Mint ahogyan senki sem ha­ragudhat Diviáczki Károlyra, aki hol itt, hol ott zsörtöl, mérgelődik. Azokért teszi, akiknek az egészségéért fe­lelősséget érez és lankadat­lanul buzgólkodik,. Moldvay Győző Karban­tartás a magasban Lakihegyeit a Kossuth adó 314 méter magas adótornyát minden hónapban, rendsze­resen, esetleg többször is megmásszák a karbantar­tók. Ellenőrzik a kábelköté­seket, világító jelző beren­dezéseket és egyéb munká­latokat is végeznek. A sze­relőket most elkísérte útjuk­ra a íotoriporter is. (MTI l otó — Horváth Pé­ter — KS) Antenna-erdő helyett Az antennák erdeje elborí­totta a házak tetejét. Min­den lakáshoz ma már nem­csak egy, hanem legalább két antenna tartozik, de a három sem ritkasák. Jó néhány év­vel ezelőtt bizonyos büszke­séggel szemléltük az alumí- niumrudak számának növe­kedését: íme, már ilyen jól megy nekünk. Telik tv-re mindenkinek, aki egyáltalán ott akarja eltölteni élete egy jó részét a képernyő előtt. Ma már egyre többet hal­lunk arról a kárról, amit az elburjánzó tv-antennák okoz­nak. És már a jobb megol­dásnak sem vagyunk hí­ján. Csak a szemlélet... ! ★ Az utóbbi néhány évben gyökeres változás kezdődött el Gyöngyösön is. Az új la­kóépületeket már úgy ter­vezték, hogy lépcsőházan­ként szereltek a tetejükre egy-egy tv-antermát. Onnan kábelon továbbították a je­leket a szobai konnektorok­hoz. — Régi típusú erősítőket terveznek ezekhez az anten­nákhoz, az a baj — magya­rázza Horváth Gyula, a GELKA gyöngyösi kiren­deltségének a vezetője. — Ezek még csövekkel működ­nek, nem félvezetőkkel, az időjárásnak is ki vannak té­ve, de a kedves lakók is hozzányúlnak, olykor csak kíváncsiságból, olykor azért, hogy onnan valamit kive­gyenek. Ha rossz a vétel, minden­ki azonnal a GELKÁ-t szid­ja, senki sem gondol arra, hogy a ház lakói közül tette valaki tönkre az antennát. — Kitűnő minőségű, félve­zetős erősítőt gyártanak az NDK-ban, amelynek élettar­tama is kedvezőbb, de ener­giafogyasztása is. Miután azonban a tervezők még a régit, a megszokottat jelölik meg, mi kénytelenek va­gyunk azokat felszerelni. Jó volna, ha a tanács tervezési csoportja a műszaki tervek elkészítésében erre felhívná az épülettervezők figyelmét. De nem is ez lenne a leg­fontosabb, hanem a még kor­szerűbb rendszer kiépítése. Röviden: ha Gyöngyöst Vesszük figyelembe, körül-' belül négy-öt központi an­tennával el lehetne látni az összes lakást, biztosítani le­hetne több csatorna és a szomszédos államok tv-adói- nak a vételét is. — Mennyivel lenne ez a megoldás drágább? — Semmivel. Sőt! Maga az antenna kevesebb pénzt igé­nyelne, mert számban is ke­vesebb, a karbantartása is könnyebb, de a beépített erősítők ára is aránylag ol­csó. Ha pedig az összes költ­séget elosztom a lakások szá­mával, akkor derül ki iga­zán, mennyivel gazdaságo­sabb a korszerű megoldás, de az is, figyelemre méltó, hogy mennyivel több tv-adó vételének a lehetőségét biz­tosítaná. Az ember ilyenkor hajla­mos a türelmetlenségre és Javítják a lakótelepek ellátását Új szövetkezeti áruházak, szaküzletek országszerte Ebben a tervidőszakban az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi forgalma várhatóan 56—57. a vendéglátó ágazaté 42. a szö­vetkezetek ipari és szolgál­tató tevékenysége pedig mintegy 80 százalékkal nő. A tervek megvalósulását az idén olyan nagyobb vállal, kozások vezetik be — a na­ponta mintegy 4 millió fo­rintos forgalmat lebonyolító Skála áruház megnyitása után —. mint a déli-pálya­udvari, 3000 négyzetméter alapterületű szupermarket és az ugyancsak az év vége fe­lé átadásra kerülő 10 ezer négyzetméteres pécsi szövet­kezeti áruház. Az ÁFÉSZ-ek beruházásai­ra fordítható 6 milliárd 150 millió forintnak mintegy fe­le szolgálja az öt évre terve­zett hálózatfejlesztést, a töb. bi pedig az ipari és szolgál­tató tevékenység korszerűsí­tését. Ennek megfelelően 1980-ig összesen 400—410 ezer négyzetméterrel bővül a kereskedelmi és vendéglátó alapterület; fele részben a nagyobb városokban, megye- székhelyeken. a többi pedig községek kisebb települések ellátását javítja majd. Budapest az öt év alatt to­vábbi négy szövetkezeti áru­házát kap: az előzetes ter­vek szerint a Marx téren, a Róbert Károly körút és a Vá­ci út sarkán! Újpalotán és a pesterzsébeti városközpont­ban. A SZŐ VOSZ célul tűzte ki. hogy a főváros ú.f lakó­telepein és a rosszabbul ellá­tott peremkerületekben is javítsák a lakosság vásárlási lehetőségeit összesen mintegy 15—20 ezer négyzetméter alapterületen. elsődlegesen ABC-áruházalc és élelmiszer- boltok létesítésével. Az áruházi hálózat a me­gyeszékhelyeken ú.i létesít­ménnyel bővül, de új áruhá­zát kap több más vidéki vá­ros is. Áruházzál gazdago­dik például Komló. Győr, Szekszárd. Szeged, Szolnok, Várpalota s és Makó. Már épül és előreláthatólag 1979- ben elkészül a székesfehér­vári szövetkezeti áruház, bő. vítik, korszerűsítik a siófoki és a nagykanizsai áruháza­kat. A kiskerttulajdonosok és a háztáji gazdaságok segítsé­gére több helyen — így pél­dául Egerben. Budakalászon Volt abban valami megha­tó, egyben felemelő érzés is, amikor a napbarnított arcú Szalina József odalépett az ünnepi közgyűlés elnökségé­nek feldíszített asztalához és átvette a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A nagy, majd ezer embert befogadó kultúrházi teremben minde­nütt tapsoltak. Éltették Józsi bácsit, a növénytermesztés egyik munkacsapatvezetőjét, akit azonban Hevesen a Rákóczi Termelőszövetkezet­ben közel másfél évtizede, mint az ellenőrző bizottság elnökét ismernek és tisztel­nek a legtöbben. Délelőtt még ő is kint volt a határban, ahol mostanában is van tennivaló éppen elég. Ö és brigádtársai, a kukorica vetésével foglalatoskodtak, előtte meg a tavaszi kalászo­sok magvait juttatták a földbe. És kint, ebben a tá­gas, asztalsimaságú határban bizony hétágra süt a nap, s barnít a szél is, ha az ember- nak naphosszat ott kell áll­nia a gép faránál. Igen, szép és megható do­log látni, részese lenni, ami­kor a hevesi Szalina Józsi bácsi kiballag az ünnepi asz­talhoz — ahol ott simul már és Szombathelyen — nyílik mezőgazdasági cikkeket áru­sító szaküzlet, illetve szak­áruház, ahol a kisgépek, kerté­szeti felszerelések, eszközök széles választékát találják majd a kistermelők. A fejlesztési tervekben je­lentős helyet kapott az ÁFÉSZ-ek szolgáltatásainak korszerűsítése. Bővítik a házhoz szállítást, szélesítik a kölcsönzést, valamint a Gel- ka és a Patyolat begyűjtő­hálózatát. a Minisztertanács Vörös Zászlaja az elnök előtt —, s átveszi a kormánykitüntetést. Azt hiszem a legtalálóbb megjegyzés erre az, hogy mindez jól beleillett az össz­képbe. Beleillett, stílszerű volt, hogy éppen akkor kap­ta élete eddigi legmagasabb kitüntetését Szalina József, amikor a közös gazdaság ... — Mit mondhatok? Nem vártam, de nagyon jólesett — kezdte a beszélgetést, — Nem tettem mást, csak dol­goztam mindig. Úgy gondo­lom, hogy az embernek az a legfontosabb kötelessége, hogy elvégezze, amit rábíz­tak, hogy rászolgáljon a többiek bizalmára . .. Megindul a beszélgetés, fel­villannak a régi emlékek is. Józsi bácsi ezekből különö­sen azt az egyet eleveníti fel, amikor az első őszön közösen vetettek. — Kint voltunk a határ­ban lovakkal, szekerekkel, kis vetőgépekkel. Most is érzem, amit akkor: nagyon sokan vagyunk. Kérdeztem is az egyik brigádvezetöt, hogy mi lesz ebből a vetés­ből? Ki hangolja itt össze ezt a sok embert? Egyáltalán összeír itt valaki minket, hogy kik vagyunk itt? Ilyen kérdések foglalkoztattak ak­kor engem, biztos másokat is. Ma már mosolygunk eze­ken, s nem akarjuk elhinni, hogy egyszer így is volt. Egyébként azért elvetettünk akkor is, már az első őszön ... Józsi bácsi azóta is a nö­vénytermesztésben dolgozik. Tizennyolcán vannak az ő munkacsapatában, többnyire hozzá hasonló 50—G0 év kö­zötti korú nők és férfiak. Csakhogy azóta, az 1959-es ősz óta itt a hevesi határban is minden megváltozott. A fő szerepet, a munka nehezét a gépek vették át. És a gépe­ken ők, az egykori kaszások és kapások dolgoznak, noha az még ma is előfordul, hogy egy-egy kisebb területen elő kell Venni a kapát. — A közös munka és a közös gondok mellett otthon vár még a háztáji gazdaság — mondja. — Tavaly 11 hízót hizlaltam, s már ötre leszer­ződtem az idén is. Kell az a kis mellékes, mert a kiseb­bik lányomat még ezután stafírungozzuk ki. Aztán, tíz évvel ezelőtt még csak egyszo- ba-konyhás lakásra telt, de a múlt esztendőben már hoz- zátoldtam még egy szobát. Mindig támad valami újabb igénye az embernek. A sze­rencse az, ahogy az ünnepi közgyűlésünkön az elnökünk is mondta, hogy a rávaló is egyre növekszik. Szalina József, a legtevé­kenyebb emberek egyike a hevesi Rákóczi Termelőszö­vetkezetben. Munkáját nem­csak a közösben, a háztáji gazdaságban végzi pontosan és szorgalmasan, e mellett tö­rődik a mások gondjával, ba­jával is, hiszen 1963. óta új­ra- és újra öt választják meg a nagy termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága elnöké­vé. E felelősségteljes poszton is mindig helyt állt, megfe­lelt az egész tagság bizalmá­nak. Mindezért illő és méltó ju­talomban részesült, amikor megkapta a maga? kormány­kitüntetést ... Faludi Sándor azt mondani: fogjanak már hozzá, és csinálják meg mi­előbb. ★ A gond a kábelek kiépí­tése. A központi antennáktól a lakásokig kábelen viszik el a jeleket. Emiatt azonban az épületekben semmi fúrásra, faragásra nincs szükség. De az épületekig ugyancsak sok kilométer hosszú árkot kel­lene kiásni. Ez már viszont egy kicsit sincs ínyére senki­nek. — Ha igaz, hogy a gáz­program 1978-ban Gyöngyö­sön is a gázhálózát kiépíté­sét igényli, akkor egy füst alatt meg lehet csinálni a kettőt: a gázcsövek mellé a tv-kábelt is oda lehetne fek­tetni. De ebben mielőbb dönteni kellene — jegyzi meg Horváth Gyula. — A mi központunk a műszála ter­veket elkészíti, ha idejében megkapja bá a megbízatást, és akkor nem lenne akadá­lya annak, hogy Gyöngyösön is kiépüljön a központi tv- antennarendszer. Az OTP már tárgyalást kezdeménye­zett velünk, hogy a Kálvá­ria-dombi új lakásokat ezzel a központi antennarendszer­rel lássuk el. ★ Minden tehát a megren­delőn, a városon múlik. Mi­ként vélekedik erről Berényi József, a városi tanács el­nöke. — Elvileg teljesen egyet­értek az elképzeléssel, hadd tegyem hozzá, korábba« olyan tervet is javasolt a GELKA, hogy a központi antennát szereljük fel a Kékesen, és onnan hozzuk le kábelon a jeleket. Ez a mostani javaslat ésszerűbb, egyszerűbb megoldást tar­talmaz. Jó volna, ha a GELKA minél előbb megke­resné a tanácsot a tervezet­tel. Készségesen fogadjuk őket. A gázprogrammal együtt megvalósíthatónak látszik a központi tv-anten­nák kiépítése is. Ha minden igaz, nemcsak a városképet csúfító anten­na-erdő szűnik meg Gyön­gyösön, hanem lehetőség nyílik több tv-adó műsorá­nak vételére is, és ezzel a megoldással még anyagilag is mindenki jól jár. Kell ettől jobb megoldás? G. Molnár Ferenc <fimUsűB Q 1976. június 1., kedd „Csak dolgoztam...”

Next

/
Thumbnails
Contents