Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
Egy jelenet a mind érdekesebbé váló NDK tévésorozatból, a Stülpner legenda c. Hímből. Hököm Színház Meglehetősen ritka vendég a Magyar Televízióban Karinthy Frigyes. Ha találkozunk vele, gyakran bizony az sem ő, csupán egy-egy brilliáns ötletének utóérzése — finoman kifejezve — más, mai szerző munkájában. „Így írt ö” — mondhatnánk erre kissé persziflálva egyik irodalmi remeklését, de a régi ötletek újraérzése helyett, szívesebben látnánk „élőeleven”, Karinthy Frigyest,, mint őt utánzó epigonokat.1 Jogosan teheti fel most a kérdést az olvasó: mi lelte e sorok íróját? Miért azon most sopánkodni, hogy nincs Karinthy, amikor éppen volt: péntek este Hököm Színház címmel — 1957-ben jelentek meg gyűjteményes kötetben először a szerző színpadi darabjai — ezzel a címmel — válogatást adott a televízió a Karinthy-féle színház darabjaiból. Nos, éppen ezért a sopán- kodás! Mert nem tetszett. Mert lélektelennek érződött, fáradtnak és vonta- tottnak, túlságosan intellektuálisra hangoltnák. Valaho- gyon úgy jártunk ezzel az estével, mint éppen Karinthy remekmívű írásának Barabása: külön-külön minden másképpen hangzott a meg- feszíttetése tárgyában tartott közfelkiáltású népszavazáskor, mint összhangban. Megfeszítették! Külön-külön, önmagában véve nem lehetett jelentősebb kifogás egyetlen jelenet, dramatizáció miatt sem. Még akkor sem, ha A hang monológját nem éppen erőltetettségtől mentesen oldották fel cselekménnyé a képernyő számára, ha Az ember és a szék interpretálásában ebben az esetben semmi jelentősége sem volt Siemion Vojcieh lengyel színész közreműködésének. Kába y Barna rendezése túlságosan is hívségesen adaptál^ ta Karinthyt a képernyőre, s ez a hűség az immár klasz- szikus humorista — és még mi minden más! — világához lett végtére is hűtlen. Egyetlen jelenet emelkedett ki a Karinthyhoz sajnos hűtlen monotóniából, a Diplomata és a katona. Garas Dezső és Tahi Tóth László kettősében' kegyetlen, torz fintor ez, leleplező erejű fintor. A jelenet és a játék mindennél jobban bevilágított Karinthy Frigyes sajátos világának mélységes humanizmusába. A bibliai Űr, egyetlen igazért megmentette volna — úgymond — So- domát és Gomorát a pusztulástól ... A Diplomata és a katona ez a bizonyos egy „igaz” ember volt, amiért végtére is érdemesnek tűnt végigülni a Hököm Színházat — a televízió előtt. Gyurkő Géza A harmadik határ 1939. szeptember elsején a németek lerohanták és rövid idő alatt elözönlötték egész Lengyelországot. A vér áztatta földről, a végső pusztulás elől seregestől, nagy csoportokban menekültek az emberek, a katonák és a polgári lakosság. A menekülőket Magyarország befogadta. Hányán voltak? Negyven-, ötven- vagy hatvanezren? Pontos számadat nincsen erre. Igen sokan találtak új otthgnra, ideiglenesen vagy végérvényesen, magyar földön. Táboruk volt Egerben, Mezőkövesd és Füzesabony körzetében, Hatvanban. Hevesben sokan őriznek személyes emlékeket a menekült lengyelekről. Korántsem véletlen Inát az az érdeklődés, amely a magyar—lengyel együttműködésben készült filmsorozat, A harmadik határ adásait kísérte nyolc héten át. Sok érdekes része volt ennek a sorozatnak, egészében azonban nem mondható sikerültnek. A nyolcrészes film arra vállalkozott, hogy a lengyel futárszolgálat hősies, heroikus küzdelmeinek, a futár- szolgálatban részt vevő bátor embereknek állítson emléket, hiteles képet adva a játékfilm eszközeivel is a kor drámai feszültséggel terhes napjairól, a világháború baljós kezdetétől a győzelmes befejezésig. A filmsorozat hőse egy Zakopanéi fiatal hegyimentö, 22.05 KOROK, VERSEK A magyar irodalom remekműveit bemutató, magyarázó soro1976. június 1., kedd zat ezúttal a reformkor nagy költőiének, Vörösmarty Mihálynak ,,Szózat” című versét elemzi Az 1832/36-i országgyűlés után az uralkodó újból az elnyomás, a terror eszközeihez folyamodott. A haladó erők szervezkedésétől rettegő reakció börtönbe záratta Kossuth Lajost és az országgyűlési ifjak közül többel, így Wesselényi Miklóst is hazaárulás! perbe fogták. Az elnyomásnak ezekre a tetteire válaszolt a hazához és a néphez való rendületlen hűség leghatalmasabb lírai megnyilatkozása — a Szózat. A rendületlen hazaszeretet parancsát megfogalmazó vers a jelenért és a jövőért munkálkodó tettrekész ha- zafiságra buzdít. Hatása és tanítása — mely szerint a legszebb hitvallás: haza, s emberiség — napjainkig élő, eleven. (KS) Bukowían. Számtalan veszélyes helyzetbe sodródik, de végül mindig teljesíti a vállalt feladatot: fontos híranyagot, pénzt és embereket juttat el a magyarországi központ utasítására a lengyel ellenállási mozgalom részére. A forgatókönyvet Adam Bah- daj személyében az az ember írta, aki a Magyarországon működő lengyel futárszolgálat vezetője veit. Nem lehet tehát kétségen, hogy a film valóban megtörtént eseményeken alapul. A Bukowiant megszemélyesítő Andrzej Wasilewichnek mégis sok erőfeszítésre volt szüksége, hogy ezeket az eseményeket elhitesse. Csak a harci jelenetekben volt elfogadható, s ezek közül is a sorozat legutolsó részének fegyveres epizódjaiban. Andrzej Wasilewichnek nagyon szegényes az arcmimikája. Ugyanazzal az arckifejezéssel szorítja magához a szerelmi jelenetekben Káldy Nórát és bontja ki könnyű blúzának leple alól a Boskát alakító Zofia Saretov keblét, amilyen arccal a géppisztoly fémagyát szorítja a vállgód- rébe. „Rossz bőrben vagy” — mondja egy alkalommal Bos- ka Bukowiannak, mikor az újra találkozik vele a ki tudja hányadszori tátrai hegymászás után. S a nézőnek mosolyognia kell, hiszen a kamera közelképben az egészségtől szinte kicsattanó Andrzej Wasilewichet mutatja. A sorozat 5. része nagy drámai lehetőséget ígért. Náci provokátornak vélik aBo- leró-bárban Mrowca után érdeklődő csinos nőt, Mártát, s csak későn, amikor már lelövik, derül ki, hogy ő is a lengyel ellenállás egyik fontos, üzenetet, információt hozó futárja. A drámai lehetőség, sajnos, minden hihetőség nélkül elsikkadt. Mindenért kárpótolta azonban a nézőket a sorozat utolsó része — a Leszámolás. Ebben a részben is legmegrázóbb volt a templomban a náciktól lemészárolt esküvői gyülekezet látványa, a partizánok küzdelméről felvett képsorok. Ilyen lehetett volna az egész sorozat — tömör, önmagában is egész, így azonban a lengyel menekültek sorsának bemutatása újabb adósságtörlesztésre vár. Pataky Dezső (Befejező rész.) Az ügy akkor komplikáló- dott, amikor kibékültem a feleségemmel. Erre sem emlékszem már pontosan hogyan történt. Egyszer csak megindult a duma, mintha előtte semmi se lett volna. Közben valami rajzfilm hangoskodott a tévében. a vacsora is elég jó volt. szóval, mit szépítsem, gyenge az ember, meg feledékeny. meg gyáva, meg semmi... Persze erre logikusan következett, hogy újra használtam a gép medencéit, betápláltam az infokat a kibékülésről. mert ugye kíváncsi voltam a véleményére. Kihez fordulhat az ember ilyen ügyben? Ki tud ilyenkor válaszolni? Nagyon meglepett, amikor bizonyossá vált előttem, hogy a komputer nem akart beindulni. Gondoltam, még fáradt vagy rossz a közérzete, frontátvonulás is volt azokban a napokban és kulminált az influenzajárvány. Később mégis elindult, de nem a kérdéseimre válaszolt. hanem élesen zümmögő hangon feleselt a zü-zü-zü helyett, már inkább az élesebb zi-zi- zi-t lehetett érteni. Erről az élesen zizegő hangról neveztem el akkor a gépet Zizi- nek. amit abba se hagyott egészen addig, míg a homloA PALACKPOSTA — Lendvai György rádiójátéka — a lelkiismeret lázadása. A fiúk igazán akkor válnak felnőttekké a gyerekekből, amikor elveszítik apjukat, és többnyire akkor teszik fel a kérdést, megtettek-e értülj mindent életük nehéz óráiban (ami persze, őket sem fogja elkerülni. Ez az engesz- telés. az ötvenezer forintos gránit síremlék a Farkasréti temetőben, egy névvel és két évszámmal, lehet, hogy pillanatnyilag megnyugtatja a menő főmérnök fiú lelkiismeretét, de továbbra is nyugtalanítja a hallgatót. Mi itt a kérdés? Gálos Zoltán, a nyíregyházi Finommechanikai Művek főmérnöke családi házzal, tiszafüredi nyaralóval, nyugati gépkocsival, három takarékbetétkönyvvel egy kamaszkori sérelmecske miatt tizenöt éven át nem kereste fel Pesten élő édesapját, aki pedig üzent neki. de a vízen úszó palackot kényelmesebb volt nem észrevenni: „Aztán egyszercsak meglátsz egy palackot himbálózni a vízen, játékos kedvvel kihalászod. hát üzenet van benne. Egy másik ember, egy másfajta élet üzen.” Hajótörés, lakatlan sziget, gombostűből eszkábált horog, pál- malevélkunyhó, skorpiók, mérgeskígyók. sárgaláz. Mentsetek meg, még néhány hétig kihúzom!” Megnézed a dátumot, aztán a térképet s tudod, hogy nem érhetsz már oda. Mindenhez késő. Az ég beborul, a tengerből delfinek helyett szörnyek dugják ki a fejüket, a lelkiismeret szörnyei” — mondja a fiú egy vallomásos éjszakán a második feleségének. Ildinek. Pedig Gálos István, a gégerákban elhunyt irodalomtanár megérdemelte volna a fiúi tiszteletet, mert bé_ kességes és nagytudású ember volt, csakhát nyugdíjas korában nem akart salátát kát meg nem simogattam. A légkondicionálót is bekapcsoltam, és hogy a kedvében járjak, óránként legalább annyi pihenőt adtam neki, mint mondjuk, míg egy háziasszony megteázik. Zizi egyébként a legjobb típusok egyikéhez tartozott, kecses volt. friss alumíniumillatú és finoman kezelhető... De bármit is tettem. Zizi már nem kedvelt úgy. mint azelőtt, és ha magamról kérdeztem, időnként olyan véleményeket dobált ki magából, hogy füllentek, könnyelműs- ködök és elfogult vagyok. Rá kellett jönnöm, hogy lassan egyre kevesebb tekintélyem van a gép előtt. Bizonyos ügyekben kicsinyesnek és nevetségesnek minősített. Meg. zavarodtam és félni kezdtem. .. arra gondoltam, mit tudhat még rólam ez a gép. míg én róla valójában még azt se tudom, hogy hol találhatók jelrendszerében a titkok parcellái. Ügy ültem ott, mint elveszett emberek a kutatólaboratóriumban. .. Mikor végül is közölnöm kellett volna az információkat, hogy miért békültünk ki. de az eredmény, amit feleségemről kihozott, újra és újra negatív volt. Én pedig ismét és ismét új infokat programoztam be, abban a re- mélyben. hátha végül mégis tűrhető anyagot kapok nejemről. Nem kaptam. Vala. kapálni és rózsát nemesíteni. Három könyv, Babits Mihály összes versei. Shakespeare drámák, a Kháron ladikján, egy hűséges diáklány (afféle pótszer) és néhány szép aforizma maradt utána: „A vi- ' lág sora az. hogy a gyerek elszakadjon szüleitől. A gyerekeket nem azért hozzuk a világra, hogy hálásak legyenek. hanem, hogy emberek legyenek.” „Nem az érthe. tétlenség sok a világban, csak mi vagyunk kevesek hozzá”, egy szép Szentgyörgyi Albert idézet a gyerekek dolgozatfüzetének első oldalán arról, hogy mire való az ember feje és mitől jók a könyvtárak. „Pista bácsit mindenki szerette. Nyugodt volt és derűs. Soha nem panaszkodott. Egy jókedvű beteg az orvos öröme” — mondta róla a nővér. Komor és szomorú rádiódráma ez. jól pergő jelenetekkel és párbeszédekkel, melyeket csak felerősítenek a rádióadta lehetőségek, a féloldalas beszélgetőfüzet töredezett mondatai, a telefon- beszélgetések. a gyorsan változó színek, a kórterem. a nyíregyházi család; otthon, az albérlet, az utca síkja és a koporsóra hulló rögök. A szerző ismeri a hangjáték törvényszerűségeit. S talán a beszélgetőfüzet monológjai, a bőbesfcédű főbérlő (Hauser- né) locsogása fogta vissza a dráma hullámzását. A legjobban megformált alakok, Mónika — Jani Ildikó. Ildi — Pápay Erzsi, Anna nővér — Földi Teri és Barlay Gusztáv kitűnő rendezése hoztak közel a hallgatóhoz egy elfelejtett tanítást az apa és fiú kapcsolatáról, O O O VISSZAHALLGATVA a dráma és az elmúlt hónapok mit változott ugyan a kép, de egészében nagyon pocsék maradt. Zizi memóriaegységei sohasem működtek igen kitűnően. Különösen emiatt aggódtam és sejtelmeim sajnos még rosszabbakra fordultak. Néhány nap múlva ugyanis meglepetéssel tapasztaltam, hogy Zizi új variációkat dobál ki magából. Azt állítot. ta, hogy nejemnek külön útjai vannak. Ügy tettem, mintha ez nem érekelne. Erről úgy értesült, hogy másnap nejem gyengéd oldaláról alkotott infoimat programoztam a hálózatába. Nukleáris méretű hülyeséget csináltam, mert ettől dührohamot kapott, rájött a szív nélküli szívbaj. Nyíltan félté- kenységi jelenetet rendezett. Amikor hozzáértem, komoly áramütéssel válazsolt, és fejmagasságban szikrákat röpített felém. Csak úgy tudtam lecsillapítani hogy tíz percig zenei elemeket tápláltam Zi- zibe. Ez valahogy megnyugtatta, de viszonyunk akkor már nagyon kiéleződött. Magam is ott tartottam, hogy legszívesebben egy menedzsert kerestem volna zűrös ügyeim intézésére. Nem volt mit tennem, abba kellett hagynom magánéletem programozását. De ez már annyit ért, mint a színházi látcső a csillagvizsgálóban. Zizi ettől a csendtől ugyanis teljesen megkukuit. Nem volt hajlandó addig más munkába kezdeni, míg nem közöltem vele, mivel töltöttem előző estémet. Időnként semmitmondó dolgokat közöltem vele, csakhogy elüssem a dolgot. Zizi eszén sajnos nem tudtam túljárni. Nyilvánvaló lett, hogy visszaéltem saját erőviszonéhány rádiójátékénak száj lagjait, egyéni és közösségi tragédiák képei bomlanak föl a hallgató előtt. Mintha a klasszikussá vált Játék a veszéllyel eszmeisége állandósult volna a hangjáték-iro- dalomban (A Közkívánatra műsorában hallhattuk) éspedig az. hogy a rádió a fekete-fehér. a sötétség-világosság. a látás-vakság kifejezési eszköze. Hiányzik a derűs hang a játékokból, az élet napos oldala, a fonákságok derűje, hiányzik a vígjáték. Hermann István Írja a „Megjegyzések hangjátékokj ról” című tanulmányában (RTV Szemle): „Egyesek sze-' rint ennek az az oka. hogy a színházi és irodalmi szakma valahogy lebecsüli a vígjátéj kot és ha valaki megír egtf tragédiát, attól becsülete lesz. viszont, ha komédiára vállalkozik, legott veszít aa írói renoméból... Ténylegesen létezik egy bizonyos belső szakmai sznobizmus és sokan vállalják Arisztoteléss tévedését, mely szerint fenn- költebb lelkek tragédiát, míg az alacsonyabbrendűek vígjátékot írnak.” Az utóbbi hónapok hang- játék-irodalmában alig talál az ember vígjátékot (kivétel a Portások és a Kacsasüli tízkor — Szakonyi Károly és Vészi Endre művei), pedig minden műfaj tükrözi egy adott történelmi-társadalmi pillanat életérzését és han- gulatát. A hang játékíró is csak azt fejelheti ki, ami kora. dehát minden tragikus rádió- és újsághír ellenére rengeteg fonák pillanata van a mindennapoknak. A kabaré közéleti publicisztika^ fontos, és jó, hogy van. da nem pótolja egy szépirodalmi műfaj művészi élmény# adó varázsát. Ebergenyi Tibor nyaimmal. Válasz helyet# ugyanis megjósolta nekem, hazugságaim következményeit. Választanom kellett. Házasságomat csak úgy tudtam megmenteni, hogy felmond- tam. Nem vagyok katona, és így sajnos nem tanulmányoztam a vereség tudományát. Ezek után természetes, hogy az ilyen helyzetben tanácstalan voltam. Legfeljebb any- nyit tudtam, hogy Bagolyfal- vára is elmentem volna, csak megszabaduljak onnan. Állapotom egyre romlott. Ha tükörbe néztem, magamon láttam, hogy bizonytalan vagyok, mint szimbólum a költeményben. .. Zizit is erősen megviselte az ügy. Szakításunk után hallottam, hogy még sokáig súlyos üzemzavarai voltaki De én is elátkoztam azt a percet, amikor Zizivel kezdtem, mert olyan jo állásom aligha lesz még egyszer. Később mégis Zizinek lett igaza, már annyiban, hogy feleségemtől elváltam. Nagy űr keletkezett körülöttem,' de hiába, így történt. Az űr azért van, hogy beleférjünk. Az új komputeres azonban jól bevált. És neki azért is könnyebb, mert még nőtlen. Zizi is kihevert engem. Sőt, amikor az új fiú beprogramozta saját információit arról, hogyan csalta meg a barátnőjét, mert kíváncsi volt, hogy ezek után milyen esélyei maradnak nála, Zizi már tudta, hogy ismét van keresni valója. Szóval neki még voltak esélyei. Tudta, a fiú elindult azon az úton, amelyen el lehet jutni hozzá. És hátha egyszer valaki# meg lehet tartani. KEREKES IMRE:
