Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-29 / 152. szám

\ Bürokráciantenie&cn HALLOTTAM, hogy egy pártalapszervezet titkárát a kommunisták nagyon kemé­nyen és nagyon határozottan megbírálták. Azért, mert a párttitkár kijelentette, hogy a párttagok csak hétfői na­pokon keressék fel ügyes­bajos dolgaikkal. Arra hi­vatkozott, hogy a párttitká­ri tisztséget csak társadalmi funkcióban tölti be, s nyil­vánvalóan emellett a mun­kahelyi teendőit- is el kell látnia. Éppen ezért gondolta, hogy bizonyos rendszert visz a pártmunkába is, hétfőn el­látja az aktuális teendőket, s a hét többi napján nyugod­tan végezheti munkáját. Látszatra feltétlenül van logika a párttikár eljárásá­ban. Való igaz, hogy a tár­sadalmi tevékenység mellett a munkahelyi teendőit is ma­radéktalanul el kell végez­nie, és az is igaz, hogy a kü­lönböző jellegű tennivalók megoldását bizony néha na­gyon nehéz összhangba hoz­ni. Mégis egyértelműen meg­állapítható, hogy ebben az ügyben a párttagoknak volt igazuk. Hiszen a meghatáro­zott hétfői nap pontosan olyan, mint valamelyik hi­vatalban a meghatározott fogadóóra. t Nem a rendsze­resség idegen, a pártmunka stílusától, hanem a hivatal­noki vonás. A pártmunka, mint mozgalmi jellegű tevé­kenység, állandó jellegű ké­szenlétet igényel, s aki a pártban tisztséget vállal, an­nak azzal is tisztában kell lennie, hogy szinte bármikor a kommunisták, vagy ha úgy tetszik — a párt rendelkezé­sére kell állnia. Egy nagyon egyszerű példa ennek alátá­masztására: megyénk egyik üzemében a' prémiumkifize­tésnél problémák merültek fel- A kommunisták a párt­vezetőség titkárához fordul­tak segítségért, aki rögtön intézkedett is az ügyben. Ha viszont ő is azt mondta vol­na, hogy csak néhány nap múlva, ér rá, akkor a pré­miumot már rég kifizették volna — és azt is hozzátehet­jük, hogy nem a feltételek­nek megfelelően. AZ UTÓBBI időben sajnc a pártmunkában is előtérbe kerültek bizonyos mértékig a fbrmális, bürokratikus vo­nások. Ennek egyik jellegze­tes megnyilvánulási formája a túlzott papírmunka, az agyontervezés, a különböző kimutatások, akták szinte futószalagon való gyártása. Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy a valóban szükséges jelentések, kimu­tatások ne készüljenek el. Amit szükséges dokumentál­ni, azt kell is. Azonban számtalan esetben lehet hal­lani, hogy alapszervezeti tit­károk, különböző tisztségvi­selők panaszkodnak: szinte nincs idejük a kommunis­tákkal beszélgetni, mert minden idejüket leköti a pa­pírmunka. Az 1975-ös évet záró beszámoló taggyűlések kapcsán megyénkben is volt olyan példa, hogy a beszá­molót minden párttag előre megkapta írásban. Látszatra ügyes, tetszetős megoldás­nak tűnik ez. De ha bele­gondolunk, vajon van-e ér­telme az ilyesminek? Aki jól ismeri .saját alapszerve­zetének az életét ■— s vajon melyik kommunista ne is­merné? — annak szüksé­ges-e az ilyen írásban lefek­tetett. beszámoló? Aligha. Bizonyára akkor is nagyon megérti a lényeget, ha fi­gyelmesen végighallgatja. Ha valakinek van háttér-infor­mációja, az hallásból is „ve- ^zi a lapot”, ha nincs, akkor az írásos anyag sem válthat ki belőle mélyebb gondola­tokat. Pártunk egyik vezető sze­mélyisége mondta egy- ta­nácskozáson, hogy az orszá­got járva megfigyelte: szinte szentségtörésnek számít, ha valaki egy testület előtt nem papírról olvassa fel a mon­danivalóját, hanem csupán egy rövid vázlatra támasz­kodva szabadon fogalmazza meg. S az előre leírt monda­nivaló módszere annyira népszerűvé vált, hogy so­kan a hozzászólók közül is — előre megírják hozzászó­lásukat. Természetesen az ilyen hozzászólás — ha le­Jelentősen csökkent a balesetek száma az építő-, fa- és építőanyag-iparbaln Iparági munkavédelmi konferenciák kezdődtek Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­te az idén iparági munkavé­delmi konferenciák soroza­tán értékeli a múlt évi mun­kát és a viták alapján közö­sen a Vállalatokkal, megha­tározzák a további feladato­kat. A Középületépítő Válla­lat székházában tartották hétfőn az első iparági mun­kavédelmi konferenciát, amelyen Trefil István, a mi­nisztérium építő- és építő­anyag-ipari főosztályának ve­zetője számolt be az ágazat munkavédelmi helyzetéről. A statisztikai adatok alapján megállapította, hogy több éves stagnálás után. tavaly már jelentősen csökkent a balesetek száma, kedvezőb­ben alakult a munkavédelmi helyzet, mint az utóbbi 24 év bármelyikében. Lényege­sen csökkent a halálos bal­esetek száma is. A következő hetekben a minisztérium és az iparági szakszervezet az építésügyi ágazat területén még 13 ipar­ági. területi munkavédelmi konferenciát rendez. het egyáltalán annak nevez­ni — értéke meglehetősen kétes, mert hogyan tudhatja valaki előre, hogy az előter­jesztés mit tartalmaz majd, s neki mihez kell hozzászól­nia. Az is meglehetősen furcsa szokás, hogy a taggyűlések, pártcsoportértekezletek idő­pontját egy-két helyen telje­sen behatárolják. A meghí­vón rajta szerepel, hogy tag­gyűlés délután háromtól fél ötig. Óhatatlanul felmerül ilyenkor az emberben: és mi van, ha valaki még hoz­zá szeretne szólni a témá­hoz, de az óra már fél ötöt jelez? A PÉLDÁK természetesen csak jelzik a kissé elburján­zott bürokratikus, formális vonásokat, a hivatalnoki stí­lus megnyilvánulásait. Mind­azokat amelyeknek semmi helyük a pártéletben. Semmi helyük, mert idegenek tőle, s a lényeges dolgoktól elve­szik az időt, a tartalmi dol­gokról a íqrmaira terelik a figyelmet. „Mert a pártmun­kában a munka, a cselekvés a lényeg — s a feltétlenül szükséges adminisztráció csak azért kell, hogy bizo­nyítsa — a cselekvést. És nem fordítva. Kaposi Levente ötmillió forint megtakarítás Fél orom Jó évet zárt tavaly a Ce­ment- és Mészművek Selypi Gyára: az egész üzemet érin­tő jelentős. 16 millió forint értékű — munkavédelmi —; beruházását úgy sikerült megvalósítania, hogy különö­sebb zavarok nélkül termel­hetett. sőt, négyezer tonnányi cementet is adhatott terven felül a népgazdaságnak. Mi­közben a nyereségét is meg­duplázta. — Vajon milyen a folyta­tás? — kérdeztük a napok­ban Bauer György igazgató­tól. — Az idén háromféle ce­mentünkből összesen 65 ezer tonnát várnak tőlünk, s mel­lette szeretnénk 1320 kilo­méter hosszúságban csövet is készíteni. Nos, a cementtel nincs baj: a januári 900 ton­nás lemaradásunk ellenére is már június első hetében csaknem 2300 tonnás többle­tünk volt. Keresik a külföldi­ek is, ami arra vall, hogy változatlanul elégedettek ter­mékünkkel. Tűzálló cemen­tünk jó minőségén túl pél­dául tavaly és az idén egy­aránt technológiánkkal is bi­zonyítottunk a szakmában, miután ezt a cementfajtát — az iparban szokatlanul — ■ képesek voltunk hagyomá­nyos klinkerkemencénk se­Amikor az ingyen nagyon drága „Kedves Elnök Bácsi!’’ így kezdődik az a levél, amelyet a tenki általános iskola 144 tanulója írt az erdőtelki—tenki termelőszövetkezet elnökének. A levélben megköszönik, hogy a termelőszövetkezet a kiránduló tanulók rendelkezésére bo­csátotta autóbuszát, így a diákok három napon keresztül utazgattak az országban, ismerkedtek hazánk híres törté­nelmi vidékeivel. A közös gazdaság az úttörőszervezet 30 éves jubileuma alkalmából a helybeli úttörőknek is kölcsönadta az autó­buszt. Természetesen ugyanolyan feltételekkel, mint az is­kolának. Nem kért érte pénzt, fizette gépkocsivezetőjének bérét és fizette az üzemanyag-költségét is. Nagyon jól tud­ják a termelőszövetkezetben, hogy az iskolának és az isko­lás diákoknak jelentős könnyebbség, ha ilyen közvetettedé nagyon is lényeges anyagi támogatással is hozzájárulnak a kiránduláshoz. Mivel a termelőszövetkezetek' megfelelő anyagi erőforrásokkal rendelkeznek. Minden bizonnyal így gondolják azok, akik azt a ren­deletet hozták, hogy ha üzemi autóbuszt más közületi szerv rendelkezésére bocsát a termelőszövetkezet, akkor — a férő­helyek számának megfelelően —. kilométerenként hat forin­tot köteles befizetni a kölcsönadó, az úgynevezett bevételi számlára. Akkor is, ha a termelőszövetkezet ingyen bocsá­totta az autóbuszt más intézmény rendelkezésére. Sok szem­pontból lehetne elemezni ezt a rendelkezést. Ha egyszerűen az igazság érzetre apellálunk, már akkor sem találunk min­dent rendben. Ha közgazdasági szempontból vizsgáljuk, ak­kor azt kell megkérdezni, hogy most, amikor különben is szigorúbbak lettek a gazdasági szabályzók, bizonyos érte­lemben növekedett az elvonás mértéke, a termelőszövetke­zetek általában nehezebb feltételek között folytatják gaz­dálkodásukat. Miéré kellett még ezzel is borzolni a kedé­lyeket? Ha falupolitikai szempontból gondolkodunk, akkor arra kell választ keresni, hogy vajon ez az intézkedés meny­nyiben segíti elő, hogy egy-egy község labdarúgócsapata, vagy a sportkör egyéb szakosztálya elutazzon versenyeire, mérkőzéseire. Mivel utazik el, ha nem a termelőszövetkezet autóbuszával? De, ha a legegyszerűbb módon önmagámnak tenném fel a kérdést, hogy mi a véleményem erről a rendelkezésről, röviden így tudnék válaszolni: ésszerűtlen. — szyA — gítségével előállítani. S rá­adásul úgy elvégeztük a fel­adatot. hogy az anyag, a jóslatok, az ijesztgetések el­lenére sem tapadt a kemen­cefalhoz. Ami nagy szói azt igazolja, hogy alkalmasak va­gyunk bármikor §a különle­gesebb megbízásra is. A csővel — mint folytatta az igazgató — már sokkal több a gondjuk. Amíg ugyanis tavaly mindössze négyféle mérefben gyártot­ták. az idén úgy alakultak a megrendelések, hogy hétfaj­ta átmérővel igénylik. A szükségletek egyik évről a másikra — miért, miért nem? — hirtelen megváltoztak. Ami a vevők részéről talán természetes, de kevésbé az Selypen. Az azbesztcement- nyomócsöveket készítő gyár kapacitását s későbbi prog­ramját — például idei fel­adatát — ugyanis egy meg­határozott, a legideálisább méretre tervezték. Ettől lé­nyegesen különböző átmérő­jű csövekből — főleg, ha ki­sebb tételekről van szó — egyszerűen nem tud úgy tel­jesíteni az üzem, mint várják az országos vállalatnál. ' A változó méretek miatti gya­kori átállás egyáltalán nem gazdaságos. S különösen ag­gasztó a helyzet, ha figye­lembe vesszük, hogy nem­csak szőkébb. hanem „rövi- debb” — azaz kevesebb mennyiségű —• csövet is kér­nek annál, mint ami a sely- piek szempontjából kívána­tos lenne. Jóllehet, éppen a napokban bejelentették már az első exportigényt is, a megrendelők máig sem kö­tötték le teljesen a gyár harmadik negyedévi kapaci­tását. így — jobb híján — kénytelenek lesznek például lényegesen előbbre hozni a hagyományos nagykarbantar­tást: tél helyett már az ősz­szel leállnak javításra. Ami­re természetesen nem na­gyon vágynak, hiszen lénye­ges kiesést jelenthet a terme­lésben, az árbevétélben. — Egyetlen vigasztaló a gyár csőüzemében, hogy a tavaly óta bevezetett ösztön­ző normarendszer a komo- - lyabb igyekezet, a körülte­kintőbb munka eredménye­ként fokozatosan csökken a selejt — magyarázta némi megkönnyebbüléssel Bauer György. — Emellett pedig az emberek másban is megpró­bálnak mind takarékosabban dolgozni, ami — többi között — számottevő ismportmeg- takarításban mutatkozik. A gazdaságosabb munkára való törekvés egyébként ál­talában is egyre jellemzőbb a selypiekre, A tavalyi évi­hez — amelyben kereken ötmillió forintot sikerült „megspórolniuk” — hasonló az igyekezet az idén is. A korábbinál nagyobb gondot fordítanak például a vasúti kocsik gyorsabb rakodására, s ezzel elérték, hogy kevé- sebb- bírságot kellett fizetni­ük a MÁV-nak. Ugyanekkor — egyebek mellett — úgy szervezték a munkát, hogy az egész vállalatnál a selypi gyárban volt a legkisebb a negyedéves túlórafelhaszná­lás. Selypen — a cement- és a csőüzemben egyaránt — azon vannak, hogy a'legtöbbet ad­ják a népgazdaságnak. Re­méljük. hogy a jelenlegi — ez említett — gondok csak átmenetiek, s a gyár igye- kézete végül is az idén sem marad eredménytelen. Gy. Gy. Nemzetközi környezetvédelmi tanácskozás Budapesten Az ENSZ környezetvédel­mi (NÉP) és az UNESCO ok­tatási programja szerint, múlt év végén, és ez év ele­jén 5 országban — Argen­tínában, Ghánában. Elefánt­csont-parton, Indonéziában és Marokkóban — tartottak tanfolyamokat környezetvé­delmi szakemberek képzésé­re és az oktatók továbbkép­zésére. E munka első tapasz­talatait Budapesten összege­zik, azon az ötnapos nemzet­közi konferencián, amelyet az ENSZ felkérésére az Or­szágos Környezetvédelmi Ta­nács rendezett. Szilágyi Lajos, építésügy! és városfejlesztési miniszter- helyettes nyitotta meg a ta­nácskozást hétfőn, a - Város- építési Tudományos Tervező- intézetben, majd dr. Árvái József, az Országos Környe­zetvédelmi Tanács titkársá­gának vezetője köszöntötte a nemzetközi konferencia részt­vevőit, Európa. Amerika, Af­rika és Ázsia világhírű szak­értőit. Megjelent a tanács­kozáson Georges Fradier, az UNESCO Települési és Kör­nyezeti Főosztályának igaz­gatója, és N. Jorgensen, az UNPE osztályvezetője. A MÉM és a MEDOSZ együttműködési programja A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint a Mezőgazdasági. Ér­Olasz-magyar textilipari megállapodás Gáztöltő állomás Csányban dészeti és Vígyügyi Dolgozók Szakszervezetének vezetői r— dr. Romány Pál miniszter és Kovács István főtitkár veze­tésével — hétfőn az eddigi együttműködésről, illetve a következő időszak feladatai­ról tanácskoztak és együtt­működési megállapodást ír­tak alá. Megállapították, hogy az együttműködés továbbfejlő­dött és eredményesén segí­tette a kövSs feladatok meg­oldását, az ágazatok társadal­mi és gazdasági fejlődését. Egyetértettek abban, hogy az együttműködéssel az ága­zatok V. ötéves tervének si­keres végrehajtását — ezen belül az 1976. évi célok meg­valósítását —, illetve a nép- gazdasági egyensúly helyre- állítását kell segíteni. Az erő-. két elsősorban a feszültsége­ket ' okozó ágazatok — szarvasmarha, sertés, cukor­répa. zöldség, gyümölcs, sző­lő — fejlesztésére, az iparifa- kihozatal arányának növelé­sére. illetve a beruházások gazdaságos és gyors megva­lósítására keli összpontosíta­ni. Textilipari kooperációs megállapodást kötött a HUN- GAROTEX Külkereskedelmi Vállalat — az Intercoope- ration Rt. közreműködésével — olasz partnerével, a Ru- beltex céggel. A megállapodás alapján a most épülő Halasi Kötött­árugyár részére az olasz fél gyártástechnológiai — üzem- és munkaszervezési know- how-ját veszi át, s a terme­lés megindulása után rend­szeres divattanácsadással szolgál a gyár modellterve- zőinek. A kiskunhalasi gyár építése már az előző terv­időszakban megkezdődött, a tömeggyártás várhatóan 1977-tői indul meg, amikor teljes egészében befejeződik a beruházás. A gyár termelé­sének körülbelül 30 százalé­kát szállítja majd az olasz partnernek. A több mint kétszázmillió forintos beruházással létesülő új csányi gáztöltő állomás építése a befejezéséhez közeledik. (Fotó: Perl Márton) JjtmjiM 0 1976. június Z9„ kedd

Next

/
Thumbnails
Contents