Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-27 / 151. szám
J Házi szabás-varrás Méretvétel Varrótanfolyamunk első fejezete a méretvétel. Mindehnek ez az alapja. Vegyük komolyan, ha nem akarjuk, hogy hol itt, hol ott kelljen igazgatni a varrni- valónkat, idegesen, időt rablóan. A rajzon jól látható, hol és hogyan kell mértéket venni. A centimétert mindig a mérendő testrész legterjedelmesebb tájékán vezessük körül, úgy, hogy kb. kétujjnyi lazaságot engedj ünk, vagyis ne mérjünk túl szorosan, gondolva arra is, hogy például derékban testhez simuló, szoros ruhát viselünk-e, vagy a mindenütt kényelmesebbet szeretjük, s hogy a - legtöbbet és legtöbb irányban a vállunk-könyökünk közötti felsőkarunkat mozgatjuk, tehát itt mérjünk a leglazábban. Hogy hol mit — alább megmagyarázzuk. 1. Nyakbőség: nyaktőnél körül, egyujjnyi bőséggel. 2. Mellbőség: ahol a legerősebb, kétujjnyi bőséggel. 2/a. Mellmagasság: váll vonal közepétől mellközépig. 3. Spárgát kötünk a derekunkra (az egész méretvételnél és próbánál jó támpont), itt mérjük, amilyen bőségben szeretjük. 4. Csípőbőség, ahol a legerősebb, kívánt bőségben. 5. Csípőmagasság: a derék- és csípővonal között függőlegesen. 6. Eleje hossza: nyakgödörtől dérékvonalig. 7. Oldalhossza: ujjbevarrástól derékvonalig. 8. Felkarbőség: ahol a legerősebb, lazán, 4 ujjnyi ráhagyással. 9. Alkarbőség; könyök alatt kb. 10 centivel, egyujjnyi bőséggel. 10. Ujja hossza: válltól csuklóig, behajlított karral. 11. Háromnegyedes ujja hossza: válltól alkarközépig. 12. Csuklóbőség: csukló körül, kétujjnyi ráhagyással. 13. Háta hossza: nyakcsigolyától derékvonalig. 14. Háta szélessége: váll alatt kb. 10 centivel (ahol a hát á legszélesebb) karöltőtől karöltőig. 15. Szoknya hossza: derékvonaltól kívánt hosszúságig. Négyrészes harangalj Importhumor Az ifjú házasok tengeri nászútra indulnak. — Mit gondolsz — aggódik az ifjú asszony —, nem leszek tengeri beteg? — Ne félj, drágám, ha szereted a férjedet. A szerelem a legjobb orvosság a tengeribetegség ellen! — Ezt magam is tudom —, de mi lesz majd a visz- szafelé úton? •k A Lauvre-ban a tárlatvezető így magyaraz a csoportnak: — Ez pedig XII. Lajos, XIII. Lajos, XIV. Lajos, XV. Lajos hálószobáid volt... A csoport egyik tagja megjegyzi: — Milyen szűkén éltek szegények: hány ember volt egyetlen szobában! ★ A fiatalember megkérdezi választottjától: — Mit gondol, kedvesem, megfelelnék én vőnek a kedves apja számára? — Azt hiszem, igen. Az ő ízlése ugyanis homlokegyenest ellentétes az enyémmel! ★ A házasságkötési szertartás után a fiatal pár kilép a francia kisváros polgár- mesteri hivatalából. Az ifjú asszony kifejti magát férje ölelő karjából, retiküljéből papírlapot szed elő, ceruzával áthúzza az első sort és így szól: — Várj egy pillanatig, drágám, mindjárt megnézem, milyen tennivalót jegyeztem fel a mai napra! Az analfabéta öregasz- szony,' Valahányszor átvette nyugdíját, mindig keresztet biggyesztett a nyugtára; egyszer azonban kereszt helyett karikát rajzolt. — Mi történt, madame? — kérdezte a pénztáros. — Miért rajzolt karikát? — Férjhez mentem, monsieur, és megváltozott a vezetéknevem! v v\VVvVvVVVWW\AAAAAAAAAAAA/VW\AA/VVVVVVVWVW\aaaAAAAA^ PARDI ANNA: Idő Bizony elkél, elkél a vigasz mindenkinek. A dél nagy hanggyűjtő bokrán szól a Nap-madár;' este lesz, és az árnyék elégetett csontvázait átadja a sötétedésnek, s az ének nyugtalansággal zengi az átmenetet; hirtelen múlt cl a dél, s hirtelen lett újra est. . MEZEI ANDRÁS: NYERGES ANDRÁS: Bármire Mire vágyódom? Haragodra! Hangodra, melyben düh lobogna! Kedves szavadra. Sértettségre. Bármire, ami hozzám érne. Valamire! Amiben más van. Csak unott közönyöd ne lássam! Miért nem tudsz rám kiabálni? Emberségesebb volna bármi, mint c bosszús érdektelenség, ahogy nézel: mit akar ez még? Óvod magad: kin meg nem érint, "'zép arcod sóbálvánnyá bénít. Mit akarsz? Befagyni magadba? Le- yck arcod halotti maszkja? Tudod már. . Tudod már, hogy a legelső, az a harc volt a végső. Győztél. Angyalod elbukott. Amit tudtál, csak azt tudod. Amit hittél csak azt hiszed. A tündér tetemét viszed: egy-küldetésü életed himnuszát. Ezüst csontjait. szeretne tenni, vagy A szabásmintákat mindig a rajzunk szerinti irányban fektetjük az anyagra. A ferdén szabott anyag mindig húzódik, nyúlik, csakis speciális szabásoknál helyénvaló. Először is csomagolópapírból készítsük el a szabásmintát; ha kiszabtuk, illesszük magunkhoz, tükörnél jelölgessük meg, ahol korrigálandó, javítsuk ki (ragasszunk hozzá vagy vágjunk le, ahol kell). Az eleje-háta-ujja: alapszabásminták! Ezeket tegyük el; mindent ebből kiindulva szabunk később is. Többféle szoknyaforma divatos, most a harangalj egyik változatát ismertetjük: a valamivel egyszerűbben készülő hagyományost (de a csípőtől bővülő sem ördöngösség). Hagyományosból alakítható csípőtől bővülő; megfordítva nem. A hagyományos szabásmintája így készül: a papír aljától fölfelé mérjük a szoknya hosszát (A—B-ig), onnan föl 5 centit (B—C-ig). A papír széléhez illesztett háromszögvonalzóval húzzunk derékszögű vonalat, majd erre mérjük rá a derékbőség negyedét (C—D-ig). B—D-ig rajzoljunk félkörívet, ettől lefelé méricskéljük a csípőmagasságot (B— E-ig, F—G-ig, H—I-ig, D—J-ig). Itt szaggatott vonalat húzunk E—J-ig; rámérjük a csípőbőség negyedét — a hagyományos harangaljnál esetleg plusz két-két centit, így már csípőnél is kissé bővül. A hosszú vonalzót helyezzük a D— J vonalra, egyvonalban hosszabbítsuk meg a papír aljáig. Rámérjük a szoknya hosszát D—K-ig, F—L-ig, H—M-ig. Kivágjuk, eleje közepét, oldalát, derékvonalát helyére illesztve. magunkhoz próbáljuk, ahol kell, korrigáljuk. Ezután kiszabhatjuk az anyagot. A textilt szembehajtjuk — színre szint — a mintát áz előzőleg megigazított, összegombostűzött anyag visszájára fektetjük, kiszabjuk az aljat; oldalt 2—3 centit, fel- szegésre 4—5 centit hagyunk rá. összeférceljük, felpróbáljuk, megigazítjuk, kijavítva összegépeljük. (A ferde széle az eleje és hátaközepe, az egyenes az oldala.) Baloldalt vagy hátul kihagyunk 20—22 centit cipzárnak. Szétvasaljuk a varrásokat, felpróbáljuk, derékra spárgát kötünk (az alj tetejébe), krétával körül jelölj ük: ide kerül az övszalag, ripsz vagy saját anyagú öv. Az alj dereka kissé bővebb, így az övre ügyesen elosztva „rátartjuk”. (Jelöljük meg az aljának is, az övnek is a negyedrészeit, először e pontokon, tűzzük hozzá, hogy arányosan osszuk el a fölös bőséget.) Székre állunk, segítségünk a függőlegesén állított vonalzóval jelölgeti körül a hosszát (ha elhúzzuk a szoknyát, egyenetlen lesz az alja!) A krétajeleknél leférceljük, levasaljuk, felhajtjuk, ismét leférceljük, levasaljuk (így köny- nyebb’ a felszegése). Kézzel, apró öltésekkel szegjük fel. Ne kísérletezzünk eleinte drágább anyaggal! 70—80 széles mosóanyagból 2—2,20 méter szükséges. (P- G.) ' (Következik: Blúz alapszabásminta — Ujjatlan blúzvariációk) A Német Szövetségi Köztársaságban a nők 23 százaléka lenne szívesebben férfi. Ezzel szemben a férfiaknak mindössze 2—6 százaléka cserélné fel férfiúi mivoltát. Ez derül ki az Infas (Institut für angewandte Sozi- allissenschaft) körkérdéséből. Feltűnő, hogy különösen a 25 és 49 év közötti nők elégedetlenek sorsukkal; E korcsoport tagjainak ■ majdnem 30 százaléka bújna inkább férfibőrbe. Ezek azok a nők, akik számára a gyermeknevelésnek és a házi munkának nincs alternatívája, vagy akik dolgoznak ugyan, de tekintettel a férfiak nyomasztó fölényére, alig van előmeneteli esélyük. Az összehasonlítás korábbi közvélemény-kutatásokkal azt mutatja, hogy a nők nemzetközi éve csak csekély mértékben lendítette előre a probléma tudatára ébredésének folyamatát. Az Infas-körkérdésből kiderül, hogy a szövetségi polgároknak csak 13 százaléka látja úgy, hogy ez a különleges év változtatott valamit a nők helyzetén a társadalomban. A nők azonban valamivel derűlátóbbak e kérdésben, az arány 16:11. A fiatal, 24 éven.aluli nők még optimistábbak, 26 százalékuk ítéli meg pozitívan a nők nemzetközi évének hatását. A harmadik Infas-kérdésre adott válaszok ezzel szemben arról tanúskodnak, hogy bizonyos tekintetben erősen megváltozott a férfi és a nő szerepének a megítélése: gz a nő, aki közelebbi ismeretség céljából megszólít egy férfit, a megkérdezetteknek csapán 25 százalékát botránkoztatja meg. A prűdek egyharmada nő, és csak egyötöde férfi. Az Infas-jelentés ezzel kapcsolatos megállapítása: „A férfiak talán azért örülnek az efféle női aktivitásnak, mert ettől a fáradságtól is megkímélik őket”. Szerelem az első — hangra Egy New York-i. házasségközvetítő iroda ügyfelei orgánum alapján is választhatnak párt. A cég nemcsak névvel, címmel, jellemzéssel és fényképpel szolgál a magányosnak, hanem kívánságára hanglemezt is küld, amelyen a házasodni kívánó férfi vagy nő élőszóval ecseteli sorsát. A cég szakértői meg vannak győződve arról, hogy a hang szuggesztív hatása megkönnyíti a habozóknak a választást. + A kisfiú először megy iskolába. — Hogy hívnak? — kérdi a tanító. A fiúcska hallgat. — No, hogyan szokott hívni a mamád, amikor az ebéd már az asztalon van? — Nem hív, monsieur: én ilyenkor már mindig ott vagyok! ★ A gazdag agglegény feltárja szívét jó barátja előtt: ■— Hatvanéves vagyok, és szeretnék feleségül venni egy csinos, fiatal hölgyet. Mit . gondolsz, több esélyem lesz, ha azt mondom, hogy ötven Vagyok? — Akkor lesz több esélyed, ha hetvenöt évesnek adod ki magad ... VWVWWWWVWVWVWWVW/WWVVWWWWWWWWWmWVWvWAVWN v^^v^vwvwv^ywvwvv JACEK SAWASZK1EW1CZ: Jő lecke tesz! Apámmal a tó partján álltunk. Ügy száz méterre tőtünk egy nő úszott, valamit kiabált és a karjával hadonászott. Rögtön lehetett látni, hogy a legkisebb érzéke sincs az úszáshoz. Nem tudja ugyanis, hogy úszni és ugyanakkor integetni általában fölösleges energiapocsé- kolás. A parton összeverődött tömeg érdeklődve szemlélte a produkciót. —, Nézd csak. fiacskám — mondja apa —, milyen pocsék hajfestéket gyártanak nálunk. Egyre világosabb lesz a haja. A nő . artikulátlan hangon kiabált. — Nem gondolod, fiacskám, hogy segítségért kiabál? •••■ — Nem . hiszem. Most már egészen összehangolt a kéz- munkája. Ekkor egy testes hölgy szólalt meg: — Hol az úszómester? — Elment valahová — felelték többen. — És az a másik, az a szőke? — érdeklődött tovább a testes hölgy. — Valóban szőke volt — válaszolt apám. Kár, hogy tegnapelőtt belefulladt. Egy férfi leült a partmenti homokba, és elkezdte fűzni a cipőjét. — Be akar ugrani? — hallaszott valahonnan. — Micsoda jótét lélek! ■ A férfi nem szólt semmit, csak lyukas zokniját takargatta esetlenül. — Ne szégyellje, csak selejtet gyártanak — így apám. — Ne zavarja már, hadd vetkőzzön, hadd ugorjon be minél előtt a fuldoklóhoz! — kiáltotta a testes hölgy. — Engedjenek! Mit] akarnak? Hova ugor-] jak?! — ordította aj férfi miután rájött,' hogy mit kívánnak$ tőle. A tömeg fény ege-] tőén közelebb lépett.', — Azonnal ugorj< be. te vén csont! —$ harsogta a tömeg. — De nem tudok] úszni! — könyörgöt a férfi. — Akkor miért vet-] ted le a cipőt? — Egy kő esett be-] le... — Hazudik! Hazu-] dik! A vízbe vele! — Mentsd meg a\ nőt. te gazember! > Megfogtuk. meg- _ himbáltuk és bedob-] tűk a tóba a fűid oki' közelébe. Ha való-] ban nem tud úszni ez jó úszólecke lesz] neki. Lengyelből fordí tóttá: Saiga Attila Páratlan A címbeli nyelvi formának igen sok jelentésváltozatát ismerjük. s használjuk fel szóbeli és írásbeli közléseinkben. A kettővel maradék nélkül nem osztható egész szám neve: páratlan szám. Emlegetjük az utca páratlan oldalát, és a páratlan számokkal jelölt házak sorát. Az egyedülállók valóban pár nélkül valók. Ha valaki nagy tettet vitt véghez, páratlan teljesítményről tett tanúbizonyságot. Hallottunk és olvastunk páratlan szorgalomról, tehetségről, de páratlanul ostoba fickókról is. Van-e magyarázat arra, miért vállalnak gyakrabban nyelvi szerepet a páratlan számok szólásainkban, közmondásainkban is. Miért a harmadik fiú a legjobb, a legbátrabb a legerősebb? Miért három a magyar igazság? Miért a harmadik próba dönt bizonyos kérdésekben? Miért vannak heten a gonoszok? Miért emlegetjük a hét fenét? Miért hétszer botlik a bölcs is napjában? stb. Művelődéstörténeti adataink arról tájékoztatnak bennünket, hogy az úgynevezett „mágikus számok” is mindig a páratlanok: a három, az öt, a hét szám. Indiában például az 5-ös szám a mágikus erejű. Mindezt azért mondtuk el, mert itt adunk választ azoknak. akik arról vitatkoztak, van-e magyarázat arra, miért nevezzük meg valaminek leglényegesebb részét, velejét. legjavát, lényegét, leg- vaiódibb elemét, rövid, tömör foglalatát a latin eredetű kvintesszencia szóval. A magyarázat alapjául azok az adatok tekintendők. amelyekről a páratlan számokkal kapcsolatban szóltunk. A latin összetételben ugyanis a páratlan ötös szám szolgál előtagul. A szó ugyanis ebből a latin szószerkezeti formából vált összetétellé: quinta essentia. Szó szerinti fordításban: az ötödik lényeg. Nem véletlen, hogy éppen az ötös szám, mint páratlan szám vállalt a latin szóban minősítő szerepet. Az emberiség múltjának arról a mágikus szemléletéről is vall tehát ez a latin kifejezés, amelynek alapján a páratlan számoknak, köztük az ötös számnak is mágikus erőt és értelmet tulajdonított a természetes hiedelemben leiedzett ember. Ma már ez a kifejezés elveszítette ezt a mágikus „értelmét”, s csak megnevező szerepét teljesíti jól és hasznosan. A kvintesz- szencia összetétel eredetének megmutatásával azt is bizonyítani kívántuk, hogy menynyi érdekes és értékes művelődéstörténeti adatról árulkodik egy-egy nyelvi forma életútja. Dr Bak«'1 'ózsel (
