Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

J Házi szabás-varrás Méretvétel Varrótanfolyamunk első fejezete a méretvétel. Mindehnek ez az alapja. Vegyük komolyan, ha nem akarjuk, hogy hol itt, hol ott kelljen igazgatni a varrni- valónkat, idegesen, időt rablóan. A rajzon jól látható, hol és hogyan kell mértéket venni. A centimétert mindig a mérendő testrész legterjedelmesebb tájékán vezessük kö­rül, úgy, hogy kb. kétujjnyi lazaságot engedj ünk, vagyis ne mérjünk túl szorosan, gondolva arra is, hogy például de­rékban testhez simuló, szoros ruhát viselünk-e, vagy a min­denütt kényelmesebbet szeretjük, s hogy a - legtöbbet és legtöbb irányban a vállunk-könyökünk közötti felsőkarun­kat mozgatjuk, tehát itt mérjünk a leglazábban. Hogy hol mit — alább megmagyarázzuk. 1. Nyakbőség: nyaktőnél körül, egyujjnyi bőséggel. 2. Mellbőség: ahol a legerősebb, kétujjnyi bőséggel. 2/a. Mellmagasság: váll vonal közepétől mellközépig. 3. Spárgát kötünk a derekunkra (az egész méretvétel­nél és próbánál jó támpont), itt mérjük, amilyen bőségben szeretjük. 4. Csípőbőség, ahol a legerősebb, kívánt bőségben. 5. Csípőmagasság: a derék- és csípővonal között füg­gőlegesen. 6. Eleje hossza: nyakgödörtől dérékvonalig. 7. Oldalhossza: ujjbevarrástól derékvonalig. 8. Felkarbőség: ahol a legerősebb, lazán, 4 ujjnyi rá­hagyással. 9. Alkarbőség; könyök alatt kb. 10 centivel, egyujjnyi bőséggel. 10. Ujja hossza: válltól csuklóig, behajlított karral. 11. Háromnegyedes ujja hossza: válltól alkarközépig. 12. Csuklóbőség: csukló körül, kétujjnyi ráhagyással. 13. Háta hossza: nyakcsigolyától derékvonalig. 14. Háta szélessége: váll alatt kb. 10 centivel (ahol a hát á legszélesebb) karöltőtől karöltőig. 15. Szoknya hossza: derékvonaltól kívánt hosszúságig. Négyrészes harangalj Importhumor Az ifjú házasok tengeri nászútra indulnak. — Mit gondolsz — aggó­dik az ifjú asszony —, nem leszek tengeri beteg? — Ne félj, drágám, ha sze­reted a férjedet. A szerelem a legjobb orvosság a tenge­ribetegség ellen! — Ezt magam is tudom —, de mi lesz majd a visz- szafelé úton? •k A Lauvre-ban a tárlatve­zető így magyaraz a cso­portnak: — Ez pedig XII. Lajos, XIII. Lajos, XIV. Lajos, XV. Lajos hálószobáid volt... A csoport egyik tagja meg­jegyzi: — Milyen szűkén éltek szegények: hány ember volt egyetlen szobában! ★ A fiatalember megkérdezi választottjától: — Mit gondol, kedvesem, megfelelnék én vőnek a kedves apja számára? — Azt hiszem, igen. Az ő ízlése ugyanis homlokegye­nest ellentétes az enyém­mel! ★ A házasságkötési szertar­tás után a fiatal pár kilép a francia kisváros polgár- mesteri hivatalából. Az ifjú asszony kifejti magát férje ölelő karjából, retiküljéből papírlapot szed elő, ceruzá­val áthúzza az első sort és így szól: — Várj egy pillanatig, drágám, mindjárt megné­zem, milyen tennivalót je­gyeztem fel a mai napra! Az analfabéta öregasz- szony,' Valahányszor átvette nyugdíját, mindig keresztet biggyesztett a nyugtára; egy­szer azonban kereszt he­lyett karikát rajzolt. — Mi történt, madame? — kérdezte a pénztáros. — Miért rajzolt karikát? — Férjhez mentem, mon­sieur, és megváltozott a vezetéknevem! v v\VVvVvVVVWW\AAAAAAAAAAAA/VW\AA/VVVVVVVWVW\aaaAAAAA^ PARDI ANNA: Idő Bizony elkél, elkél a vigasz mindenkinek. A dél nagy hanggyűjtő bokrán szól a Nap-madár;' este lesz, és az árnyék elégetett csontvázait átadja a sötétedésnek, s az ének nyugtalansággal zengi az átmenetet; hirtelen múlt cl a dél, s hirtelen lett újra est. . MEZEI ANDRÁS: NYERGES ANDRÁS: Bármire Mire vágyódom? Haragodra! Hangodra, melyben düh lobogna! Kedves szavadra. Sértettségre. Bármire, ami hozzám érne. Valamire! Amiben más van. Csak unott közönyöd ne lássam! Miért nem tudsz rám kiabálni? Emberségesebb volna bármi, mint c bosszús érdektelenség, ahogy nézel: mit akar ez még? Óvod magad: kin meg nem érint, "'zép arcod sóbálvánnyá bénít. Mit akarsz? Befagyni magadba? Le- yck arcod halotti maszkja? Tudod már. . Tudod már, hogy a legelső, az a harc volt a végső. Győztél. Angyalod elbukott. Amit tudtál, csak azt tudod. Amit hittél csak azt hiszed. A tündér tetemét viszed: egy-küldetésü életed himnuszát. Ezüst csontjait. szeretne tenni, vagy A szabásmintákat mindig a rajzunk szerinti irányban fektetjük az anyagra. A ferdén szabott anyag mindig hú­zódik, nyúlik, csakis speciális szabásoknál helyénvaló. Elő­ször is csomagolópapírból készítsük el a szabásmintát; ha kiszabtuk, illesszük magunkhoz, tükörnél jelölgessük meg, ahol korrigálandó, javítsuk ki (ragasszunk hozzá vagy vág­junk le, ahol kell). Az eleje-háta-ujja: alapszabásminták! Ezeket tegyük el; mindent ebből kiindulva szabunk később is. Többféle szoknyaforma divatos, most a harangalj egyik változatát ismertetjük: a valamivel egyszerűbben készülő hagyományost (de a csípőtől bővülő sem ördöngösség). Ha­gyományosból alakítható csípőtől bővülő; megfordítva nem. A hagyományos szabásmintája így készül: a papír aljától fölfelé mérjük a szoknya hosszát (A—B-ig), onnan föl 5 centit (B—C-ig). A papír széléhez illesztett háromszög­vonalzóval húzzunk derékszögű vonalat, majd erre mérjük rá a derékbőség negyedét (C—D-ig). B—D-ig rajzoljunk félkörívet, ettől lefelé méricskéljük a csípőmagasságot (B— E-ig, F—G-ig, H—I-ig, D—J-ig). Itt szaggatott vonalat hú­zunk E—J-ig; rámérjük a csípőbőség negyedét — a hagyo­mányos harangaljnál esetleg plusz két-két centit, így már csípőnél is kissé bővül. A hosszú vonalzót helyezzük a D— J vonalra, egyvonalban hosszabbítsuk meg a papír aljáig. Rámérjük a szoknya hosszát D—K-ig, F—L-ig, H—M-ig. Kivágjuk, eleje közepét, oldalát, derékvonalát helyére il­lesztve. magunkhoz próbáljuk, ahol kell, korrigáljuk. Ez­után kiszabhatjuk az anyagot. A textilt szembehajtjuk — színre szint — a mintát áz előzőleg megigazított, összegombostűzött anyag visszá­jára fektetjük, kiszabjuk az aljat; oldalt 2—3 centit, fel- szegésre 4—5 centit hagyunk rá. összeférceljük, felpróbál­juk, megigazítjuk, kijavítva összegépeljük. (A ferde széle az eleje és hátaközepe, az egyenes az oldala.) Baloldalt vagy hátul kihagyunk 20—22 centit cipzárnak. Szétvasal­juk a varrásokat, felpróbáljuk, derékra spárgát kötünk (az alj tetejébe), krétával körül jelölj ük: ide kerül az övszalag, ripsz vagy saját anyagú öv. Az alj dereka kissé bővebb, így az övre ügyesen elosztva „rátartjuk”. (Jelöljük meg az aljá­nak is, az övnek is a negyedrészeit, először e pontokon, tűzzük hozzá, hogy arányosan osszuk el a fölös bőséget.) Székre állunk, segítségünk a függőlegesén állított vonalzó­val jelölgeti körül a hosszát (ha elhúzzuk a szoknyát, egyenetlen lesz az alja!) A krétajeleknél leférceljük, leva­saljuk, felhajtjuk, ismét leférceljük, levasaljuk (így köny- nyebb’ a felszegése). Kézzel, apró öltésekkel szegjük fel. Ne kísérletezzünk eleinte drágább anyaggal! 70—80 széles mosóanyagból 2—2,20 méter szükséges. (P- G.) ' (Következik: Blúz alapszabásminta — Ujjatlan blúzvariációk) A Német Szövetségi Köztársaságban a nők 23 száza­léka lenne szívesebben férfi. Ezzel szemben a férfiaknak mindössze 2—6 százaléka cserélné fel férfiúi mivoltát. Ez derül ki az Infas (Institut für angewandte Sozi- allissenschaft) körkérdéséből. Feltűnő, hogy különösen a 25 és 49 év közötti nők elégedetlenek sorsukkal; E korcsoport tagjainak ■ majdnem 30 százaléka bújna inkább férfibőrbe. Ezek azok a nők, akik számára a gyermeknevelésnek és a házi munkának nincs alternatívája, vagy akik dolgoznak ugyan, de tekintettel a férfiak nyomasztó fölényére, alig van előmeneteli esélyük. Az összehasonlítás korábbi közvélemény-kutatásokkal azt mutatja, hogy a nők nemzetközi éve csak csekély mér­tékben lendítette előre a probléma tudatára ébredésének folyamatát. Az Infas-körkérdésből kiderül, hogy a szövet­ségi polgároknak csak 13 százaléka látja úgy, hogy ez a különleges év változtatott valamit a nők helyzetén a tár­sadalomban. A nők azonban valamivel derűlátóbbak e kérdésben, az arány 16:11. A fiatal, 24 éven.aluli nők még optimistáb­bak, 26 százalékuk ítéli meg pozitívan a nők nemzetközi évének hatását. A harmadik Infas-kérdésre adott válaszok ezzel szem­ben arról tanúskodnak, hogy bizonyos tekintetben erősen megváltozott a férfi és a nő szerepének a megítélése: gz a nő, aki közelebbi ismeretség céljából megszólít egy férfit, a megkérdezetteknek csapán 25 százalékát botránkoztatja meg. A prűdek egyharmada nő, és csak egyötöde férfi. Az Infas-jelentés ezzel kapcsolatos megállapítása: „A férfiak talán azért örülnek az efféle női aktivitásnak, mert ettől a fáradságtól is megkímélik őket”. Szerelem az első — hangra Egy New York-i. házasségközvetítő iroda ügyfelei or­gánum alapján is választhatnak párt. A cég nemcsak név­vel, címmel, jellemzéssel és fényképpel szolgál a magá­nyosnak, hanem kívánságára hanglemezt is küld, amelyen a házasodni kívánó férfi vagy nő élőszóval ecseteli sorsát. A cég szakértői meg vannak győződve arról, hogy a hang szuggesztív hatása megkönnyíti a habozóknak a vá­lasztást. + A kisfiú először megy is­kolába. — Hogy hívnak? — kérdi a tanító. A fiúcska hallgat. — No, hogyan szokott hív­ni a mamád, amikor az ebéd már az asztalon van? — Nem hív, monsieur: én ilyenkor már mindig ott va­gyok! ★ A gazdag agglegény feltár­ja szívét jó barátja előtt: ■— Hatvanéves vagyok, és szeretnék feleségül venni egy csinos, fiatal hölgyet. Mit . gondolsz, több esélyem lesz, ha azt mondom, hogy ötven Vagyok? — Akkor lesz több esé­lyed, ha hetvenöt évesnek adod ki magad ... VWVWWWWVWVWVWWVW/WWVVWWWWWWWWWmWVWvWAVWN v^^v^vwvwv^ywvwvv JACEK SAWASZK1EW1CZ: Jő lecke tesz! Apámmal a tó part­ján álltunk. Ügy száz méterre tőtünk egy nő úszott, vala­mit kiabált és a kar­jával hadonászott. Rögtön lehetett látni, hogy a legkisebb ér­zéke sincs az úszás­hoz. Nem tudja ugyanis, hogy úszni és ugyanakkor inte­getni általában fö­lösleges energiapocsé- kolás. A parton összeve­rődött tömeg érdek­lődve szemlélte a produkciót. —, Nézd csak. fi­acskám — mondja apa —, milyen po­csék hajfestéket gyártanak nálunk. Egyre világosabb lesz a haja. A nő . artikulátlan hangon kiabált. — Nem gondolod, fiacskám, hogy segít­ségért kiabál? •••■ — Nem . hiszem. Most már egészen összehangolt a kéz- munkája. Ekkor egy testes hölgy szólalt meg: — Hol az úszómester? — Elment valaho­vá — felelték töb­ben. — És az a má­sik, az a szőke? — érdeklődött tovább a testes hölgy. — Valóban szőke volt — válaszolt apám. Kár, hogy teg­napelőtt belefulladt. Egy férfi leült a partmenti homokba, és elkezdte fűzni a cipőjét. — Be akar ugrani? — hallaszott vala­honnan. — Micsoda jótét lélek! ■ A férfi nem szólt semmit, csak lyukas zokniját takargatta esetlenül. — Ne szégyellje, csak selejtet gyárta­nak — így apám. — Ne zavarja már, hadd vetkőzzön, hadd ugorjon be mi­nél előtt a fuldokló­hoz! — kiáltotta a testes hölgy. — Engedjenek! Mit] akarnak? Hova ugor-] jak?! — ordította aj férfi miután rájött,' hogy mit kívánnak$ tőle. A tömeg fény ege-] tőén közelebb lépett.', — Azonnal ugorj< be. te vén csont! —$ harsogta a tömeg. — De nem tudok] úszni! — könyörgöt a férfi. — Akkor miért vet-] ted le a cipőt? — Egy kő esett be-] le... — Hazudik! Hazu-] dik! A vízbe vele! — Mentsd meg a\ nőt. te gazember! > Megfogtuk. meg- _ himbáltuk és bedob-] tűk a tóba a fűid oki' közelébe. Ha való-] ban nem tud úszni ez jó úszólecke lesz] neki. Lengyelből fordí tóttá: Saiga Attila Páratlan A címbeli nyelvi formának igen sok jelentésváltozatát is­merjük. s használjuk fel szó­beli és írásbeli közléseink­ben. A kettővel maradék nélkül nem osztható egész szám neve: páratlan szám. Emlegetjük az utca páratlan oldalát, és a páratlan szá­mokkal jelölt házak sorát. Az egyedülállók valóban pár nélkül valók. Ha valaki nagy tettet vitt véghez, páratlan teljesítményről tett tanúbi­zonyságot. Hallottunk és ol­vastunk páratlan szorgalom­ról, tehetségről, de páratlanul ostoba fickókról is. Van-e magyarázat arra, miért vállalnak gyakrabban nyelvi szerepet a páratlan számok szólásainkban, közmondásainkban is. Miért a harmadik fiú a legjobb, a legbátrabb a legerősebb? Mi­ért három a magyar igazság? Miért a harmadik próba dönt bizonyos kérdésekben? Mi­ért vannak heten a gono­szok? Miért emlegetjük a hét fenét? Miért hétszer botlik a bölcs is napjában? stb. Művelődéstörténeti adata­ink arról tájékoztatnak ben­nünket, hogy az úgynevezett „mágikus számok” is mindig a páratlanok: a három, az öt, a hét szám. Indiában példá­ul az 5-ös szám a mágikus erejű. Mindezt azért mondtuk el, mert itt adunk választ azok­nak. akik arról vitatkoztak, van-e magyarázat arra, mi­ért nevezzük meg valaminek leglényegesebb részét, vele­jét. legjavát, lényegét, leg- vaiódibb elemét, rövid, tö­mör foglalatát a latin erede­tű kvintesszencia szóval. A magyarázat alapjául azok az adatok tekintendők. ame­lyekről a páratlan számok­kal kapcsolatban szóltunk. A latin összetételben ugyan­is a páratlan ötös szám szol­gál előtagul. A szó ugyanis ebből a latin szószerkezeti formából vált összetétellé: quinta essentia. Szó szerinti fordításban: az ötödik lé­nyeg. Nem véletlen, hogy éppen az ötös szám, mint páratlan szám vállalt a latin szóban minősítő szerepet. Az embe­riség múltjának arról a má­gikus szemléletéről is vall tehát ez a latin kifejezés, amelynek alapján a páratlan számoknak, köztük az ötös számnak is mágikus erőt és értelmet tulajdonított a ter­mészetes hiedelemben le­iedzett ember. Ma már ez a kifejezés elveszítette ezt a mágikus „értelmét”, s csak megnevező szerepét teljesíti jól és hasznosan. A kvintesz- szencia összetétel eredetének megmutatásával azt is bizo­nyítani kívántuk, hogy meny­nyi érdekes és értékes mű­velődéstörténeti adatról árulkodik egy-egy nyelvi for­ma életútja. Dr Bak«'1 'ózsel (

Next

/
Thumbnails
Contents