Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ellentételeként. Ám a tőkés országok vállalatainak több­sége a gazdasági visszaesés miatt csökkentette külföldi vásárlásait. Következéskép­pen fokozódtak értékesítési nehézségeink. A tartós nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST-or- szágok egymás közti forgal­mában érvényesülő árakat sem. Az 1975-ös tapasztalatok­ból is kiviláglik, hogy kül­kereskedelmünkben milyen nagy szerepe van a szocia­lista országokkal való gaz­dasági együttműködésnek, mert biztos piacot, hosszú távra szóló és tervszerűen bővíthető értékesítési és be­szerzési lehetőséget nyújt. Az említett termelési, fo­gyasztási, beruházási és kül­kereskedelmi folyamatok tükröződnek az állami költ­ségvetésben. Az államháztar­tás kereken 313 milliárd fo­rint bevételhez jutott. Ez 5 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat volt, de kevesebbet is használtunk fel. s ezért a hiány 2 mil­liárd forinttal kisebb a ter­vezettnél. A viszonylag ked­vezőbb költségvetési egyen­súly jélzi, hogy nehézségeink és gondjaink ellenére gazdál­kodásunkban kedvező irányú változások vannak kibonta­kozóban. Miközben beszámolunk a múlt év gazdálkodásáról, s javában dolgozunk az ez évi népgazdasági terv végre­hajtásán, jövő évi teendőink részletes meghatározására is gondolunk. A soron levő fel­adatokra való alapos felké­szülést azzal is segíteni kí­vánjuk, hogy az 1977. évi terveket a szokásosnál igye­kezzünk korábban kidolgoz­ni. Ez azért* is lehetséges, mert semmiféle nagyobb változtatást nem látunk szükségesnek a szabályozók­ban. Az 1975. és az 1976. évi gazdasági folyamatoknak az elemzése megerősítette az ötödik . ötéves terv • céljait, megmutatta, hogy a terv. és a hozzájuk tartozó követel­mények teljesíthetők. A kormány idei tervünk teljesítésében és a követ­kező év jó előkészítésében a társadalom előrevivő támogatására épít: a mun- kavcrseny-mozgalom meg­újulására, a szocialista brigádok közösségformáló erejére, állampolgáraink közéleti aktivitására, a gazdasági vezetők kezde­ményezőkészségére, egy­szóval mindannyiunk be­csületes, áldozatkész mun­kájára. A kormány megbízásából kérem a Tisztelt Országgyű­lést, hogy a törvényjavasla­tot fogadja el­Havasi Ferenc beszéde Tisztelt országgyűlés! Közel egy éve ült össze az újjáválasztott parlament és 10 hónappal ezelőtt terjesz­tette elő a kormány a mun­kaprogramját. E munka- program az MSZMP XI. kongresszusának határozatai­ra és a Hazafias Népfront választási felhívására épül, amelynek valóra váltását te­kintettük és tekintjük leg­főbb feladatunknak. Az eltelt egy év nem szű­kölködött a tennivalókban, gondokban, de ezek sorra, •rétidre vizsgálat, elemzés alá , kerültek, s számos kérdés­ben megfelelő döntések is születtek. Erre az időszakra esik a népgazdaság ötödik ötéves és 1976-os tervének el­fogadása, s az ezek megva­lósítását szolgáló kormány­zati, ágazati, minisztériumi, vállalati munkaprogramok kidolgozása. Ismeretes, hogy a vállala­tok e napokban véglegesítik középtávú terveiket. E ter­vek készítését az illetékes ágazati tárcák rendszeresen ellenőrizték. A tapasztala­tok szerint a vállalatok ösz- szességében jó középtávú terveket dolgoztak ki, a bennük foglalt legfőbb cél­kitűzések megegyeznek a központi törekvések irányá­val. alkalmasak a népgazda­sági terv előirányzatainak teljesítésére. Emellett azonban utalnunk kell a tervek két közös és jellemző gyengéjére. Az egyik: a tókés export áru­alapok növelésére tett erő­feszítések elégtelensége. A másik, hogy elég sok válla­lati terv több, a termelés­be bevonható szabad mun­kaerőt tételez fel, mint ami­vel reálisan számolni lehet. A vállalati tervek véglegesí­tésekor gondolnunk kell e gyengeségek felszámolására. Világos számunkra: a sze­lektív iparfejlesztés, a bár­mely piacon jól és gazdasá­gosan értékesíthető termé­kek optimális nagyságrend­ben való előállítása, egyes termékek korszerűbbel való felváltása — természetesen úgy, hogy a termékszerke­zet átalakítása még átmene­tileg se okozzon áruhiányt — a tőkés importanyagok hazai, vagy szocialista for­rásokból történő pótlása, az állóeszközök és a társadalmi munkaidőalap maximális ki­használása néni olyan ter­mészetű feladat, amely rö­vid távon megoldható lenne. A mai helyzet pozitív sa­játossága, hogy az ország nehézségeit a széles közvé­lemény megértőén, felnőtt ember módjára értelmezi. Egyre kevesebb azoknak a száma, akik gondjainkat ér­tetlenséggel, politikai kö­zönnyel vagy cinizmussal szemlélik. Havasi Ferenc ezt követő­inkhez való igazítása. Az el­múlt években a gazdaság- irányítási rendszer, elemei közül viszonylag többet fog­lalkoztunk a tervezési mun­ka és a közgazdasági szabá­lyozás fejlesztésével — mond­ta Havasi Ferenc. Ez helyes törekvés volt, megfelelt annak a követel­ménynek, amelyet pártunk XI. kongresszusa a tervcélok és a tervcélokat szolgáló esz­közök tökéletesebb összhang­jával kapcsolatban támasz­tott. Kevesebbet foglalkoz­tunk viszont a vállalati szer­vezettel, amely ugyancsak lényeges kérdése irányítási rendszerünk hatékony mű­ködésének. Figyelemre méltó tapasz­talat: a túlzott szervezeti centralizáltság, s a nagy mé­reteknek megfelelő termék- szerkezet és technológia elő­idézhet egyfajta vákuumot, a kis- és középüzemek, pon­tosabban az itt gyártható termékek hiányát. Ez gyak­ran kikényszeríti azt, hogy valaki pótolja ezeket a ter­mékeket. különösen, ha ke­resettségük miatt e termé­kek jövedelmezőbbek, mint az alaptevékenység. így jött létre az úgynevezett alapte­vékenységen kívüli kiegészí­tő tevékenység, melléküzem- ágak, segédüzemek nemcsak a mezőgazdaságban , hanem az iparban is. Ezért ügyelni kell arra. hogy ami ma „kicsinek”, „kevésbé termelékenynek”, „naralellnek” vagy „egybe- olvaszthatónak” tűnik, azt alapos vizsgálat nélkül ne engedjük a nagyobbhoz oda­csatolni, beolvasztani. A vállalati szervezet je­lentősége más szempontból is figyelmet érdemel. Min­den szervezeti változás ha­táskörök, funkciók megvál­toztatásával vagy megszűné­sével, emberek mozgatásával jár együtt, egy sor emberi probléma is rendezést, újra­rendezést igényel. A stabili­tás tudata viszont jó hatás­sal van a vállalatok, szö­vetkezetek biztonságérzetére, tradícióikból származó er­kölcsi előnyök fokozottabb kiaknázására, a jó hírnévre, a termékek márkájára, a dolgozó kollektívák össze- foirottságára. A vitában elhangzottakra Faluvégi Lajos válaszolt. El­ismeréssel nyugtázta, hogy a képviselők nemcsak a teg­napról,. az elért eredmé­nyekről, hanem a máról, a jövendő feladatokról is be­széltek. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben, a be­nyújtott eredeti szövegezés­ben egyhangúlag elfogadta. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tar­totta meg expozéját. Dr. Romány Pál expozéja en arról szólt, hogy a köz- gazdasági szabályozók szi­gorításából és a nyereségel­vonásból adódó gazdasági gondokra a legtöbb helyen nem a sírás, hanem a tett- rekészség volt a válasz. Alig akadt olyan vállalat, ahol mentegetőztek, kibúvókat, kis­kapukat kerestek, vagy in­dokolatlan egyedi elbírálást igényeltek volna. A kormányzati tevékeny­ségben fontos helyet foglal el gazdaságirányítási. . rend­szerünk. tökéletesítése, a megváltozott körülménye­Tisztelt országgyűlés! A beterjesztett törvényja­vaslat az élelmiszerek ter­melésének s forgalmazásá­nak szabályozásával foglal­kozik. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — új jog­forrást, lehetőséget nyújt ar­ra, hogy egységesen és kor­szerűen rendezzük a mező­gazdásági termények és élel­miszeripari termékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak —- kezelési . módját, szabályozzuk. az élelmiszerek gyártásának és forgalmazá­sának feltételeit. A törvényjavaslat szüksé­gességét indokolja, hogy ■ a korábbi átfogó jogszabályi rendezés óta csaknem két évtized telt el. Azóta je­lentős változások következ­tek be a nyersanyag-terme- . lésben, . az élelmiszer-előállí- lításban, a gyártási eljárá­sokban, valamint az élelmi­szerekkel szemben támasz­tott bel- és külföldi igé­nyekben. A törvényjavaslat a fo­gyasztói érdekeket helyezi a szabályozás- középpontjába. Ennek érvényesülését azzal biztosítja, hogy szigorítja az élelmiszeripari üzem létesí­tésének élelmezés-egészség­ügyi és műszaki feltételeit, az élelmiszer-előállítás sze­mélyi, tárgyi és minőségi követelményeit. Kibővíti a javaslat az előállítóknak a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét. A fogyasztói érdekek vé­delmének természetszerűleg a népgazdaság érdekeivel és teherbíró képességével min­denkor összhangban kell len­nie. Nyilvánvaló például, hogy az élelmiszeripari ter­mékek kulturált kiszolgálá­sához fűződő fogyasztói ér­dek azt követeli, hogy az élelmiszert már az ipari üzemben fogyasztói egysé­gekbe becsomagolva, tehát úgynevezett ipari csomago­lásban készítsék el és így jusson el, az élelmiszer-lse- reskedelemhez, a fogyasztó­hoz. .1 Fontos elve a javasolt sza­bályozásnak, hogy az előál­lítással, a forgalmazással és az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok minden élelmi­szerre, tehát minden ételre és italra, valamint minden , élelmiszer-előállító tevékeny­ségre és — felügyeleti hova­tartozásukra tekintet nélkül — valamennyi élelmiszer­előállító szervre és személy­re vonatkoznak. Ez lehetővé teszi az egészségügyi és mi­nőségi követelmények egysé­ges érvényesülését mind az élelmiszeripar, mind a ven­déglátás és a cukrászat kö­rében előállított termékekre. A törvényjavaslat . alapve­tő célja az ember egészsé­gének .védelme. Az egészség védelmét szolgáló szabályok­nak nyilvánvalóan minden élelmiszerre egyformán vo­natkozniuk kell, Nem zárja ki a javaslat az élelmiszer-előállítók köréből a kisiparosokat. Lehetővé teszi azt is, hogy a mezőgazdasági kistermelők, saját íermelvé- nyeik elsődleges feldolgozása útján készített élelmiszere­ket meghatározott feltételek mellett forgalomba hozhas­sák. Javaslatunk az egészségügyi követelmények mellett nagy súlyt helyez az egyéb minőségi előírások következetes érvé­nyesítésére is. Szigorítja a ja­vaslat az élelmezés-egészség­ügyi és műszaki feltételeket. A nemzetközi szabványosítá­si törekvésekkel, összhangban előírja az élelmiszerkönyv in­tézményes bevezetését a ma­gyar élelmiszerek fő jellem­zőinek rögzítésére. Magyarországon ma kere­ken 75 százalékkal több élel­miszert fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt és ami legalább ennyire lényeges: ez a növekedés nem az egyik vagy másik osztály, réteg kiváltsága, hanem általáno­san jellemzi népünk táplál­kozását. Az ország lakosságá­nak élelmezése mellett az élelmiszer-termelésnek je­lentős a szerepe a külkeres­kedelmi forgalomban is. Népgazdasági exportunk több mint ötödét mezőgazdasági és élelmiszeripari áruk adják. A nálunk nem termelhető élelmiszerből, déligyü­mölcs, fűszer és élvezeti cik­kekből behozatalunk is szá­mottevő. Importálunk időn­ként a kereslet és a kínálat egyensúlyának javítása, il­letve a választék bővítése céljából, nálunk előállítható, mérsékelt égövi terméket is. Gazdaságunkra azonban . a rendszeres és jelentős mező- gazdasági exporttöbblet a jellemző. Magyarország me­zőgazdasági termelésével is részt vesz a nemzetek közöt­ti munkamegosztásban, ré­szese az élelmiszer-forgalom bővítésének, részese — a ma­ga szerény méretével — annak, hogy a világ asztalára több kenyér jusson. , Az élelmiszer-termelés és '-forgalmazás fejlesztése, szín­vonalának emelése elsőrendű politikai feladatnak tekinten­dő. Tisztelt országgyűlés! Az V. ötéves terv idősza­kában a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportot 40 százalékkal tervezzük növel­ni. Ez igen jelentős feladat, különösen, ha figyelembe vesszük hogy egyik-másik élelmiszeripari ágazatban a külkereskedelmi részarány igen tetemes. A konzervipar termelésének, csaknem há­romnegyede, a vágómarha- és a baromfiipar termékei­nek 30—40 százaléka, a bor­ipari termelésnek pedig a negyede kerül külföldi pia­cokra. A friss és feldolgozott gyümölcs, a zöldség, a vágó­marha és a húscsirke, vala­mint a bor és a növényolaj a legfontosabb magyar élelmi­szer exporttei'mék a búza és a kukorica mellett. A mezőgazdasági és élei-, miszeripari termékek külke­reskedelmében a korábbi évek gyakorlatához hasonló­an fontos helyet foglalnak el a szocialista országok. Közöt­tük is a legjelentősebb a Szovjetunió, amellyel, a kö­zelmúltban írtunk alá 15 éves szerződést mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, — zöldség és gyümölcs, kon- zervek. alma, bor. gabona, vágómarha, vetőmag és sza­porítóanyag — szállítására. Mind belföldi, mind nem­zetközi kötelezettségeink tel­jesítésében fontos feltétel a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés közötti össz­hang. A hazai vizsgálatok és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a két ágazat között a termelési összhang akkor kedvező — a fejlődés • adott szakaszában —, ha az élelmiszeriparban a terme­lésfejlesztés a mezőgazdaság­hoz képest mintegy kétsze­res ütemben növekszik. ' Az ötödik ötéves terv idő­szakában a növénytermesz­tés gyorsabban fejlődik, mint az állattenyésztés. Céljaink között nagyon fontos helyet foglal el a gabonatermelés 20 százalékos növelése, amely a hazai szükségletek kielégí­tése mellett jelentős export­ra is módot ad. Az ipari növények közül az olajos magvak és a cukorrépa-ter­mesztés jelentősebb fejleszté­sét kell megoldanunk, és mindkét terméknél az élel­miszeripari kapacitásokat . is jelentősen növelni fogjuk. A kertészeti ágazat fej­lesztése mind az élelmiszer- ipari termelés nyersanyaggal való ellátása, mind a fo­gyasztói szükségletek, vala­mint a kiviteli lehetőségek kielégítése szempontjából el­maradt a népgazdaság igé­nyeitől. A tervtörvény elő­írása szerint 1980-ig közel 40 százalékkal kell növelni a zöldségtermelést. A kerté­szet más ágazataiban, így a gyümölcs-, a szőlőtermelés­ben is új telepítéseket kell végrehajtanunk, hogy 1980 után a régi, kiöregedő ül­tetvények helyett új, korsze­rű ültetvényeink . legyenek. A hús- és állatitermék- termelés nagy és halasztha­tatlan feladatot jelent a me­zőgazdasági üzemek számá­ra. Különösen fontos, hogy az évek óta alacsony szín­vonalú tej- és tejtermék­fogyasztás mezőgazdasági termelési hátterét, a tejter­melést számottevően növel­jük, az állomány genetikai képességét jobban kihasz­náljuk. Tisztelt országgyűlés! A mezőgazdaság iránt megnyilvánuló igények na­gyok, a megtett “út, az ed­dig elért eredmények, a szo­cialista gazdaság ereje nem kevésbé. E nemes feladatok sikeres elvégzéséhez sok-sok erőfeszítésre és összehangolt munkára van szükség. A Minisztertanács nevé­ben kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesz­tett törvénytervezetet vitas­sa meg és fogadja el. Borics László szolnoki kép­viselő felszólalása után az országgyűlés csütörtöki ülé­se — amelyen Apró Antal, Péter János és Raffai Sa­rolta felváltva töltötte be az elnöki tisztet — befejező­dött. Ma délelőtt 10 órakor az élelmiszerekről szóló tör­vényjavaslat fölötti vitával folytatja munkáját az or­szággyűlés. (Munkatársunk telefonjc- lentése): Nyári ülésszak... A pesti utcákon vibrál a hőségtől a levegő az aszfalt fölött, de a Parlament ha­gyományosan jó légkondi­cionáló berendezése most is, akár a télen, tavaszi levegőt varázsol. Odakint a forgal­mat gondos kezek irányítják, érkeznek a gépkocsik: mi­niszterek, képviselők, vendé­gek. A három napirend érde­kes, sokakat vonz szakmai, vagy egyéb szempontból. A sajtó munkatársai megkap­ták az eligazítást: ázaz miről lesz szó a két nap alatt, kik szólalnak fel — ma például Eperjesi Iván ' Heves megyei képviselői is —, mi lesz az érdekes és a fontos. Hát — érdekes és fontos, erre mó­dot ad a három napirend. •k A Heves megyei képvise­lőket keresve először Hever Lajossal találkozom a folyo­són. Együtt indulunk a töb­biekért — alig van még fél 11 —, s máris összefutunk Fiala Tivadarnéval, Eperjesi Ivánnal, Szabó Imrével és Vadkerti Miklósnéval. A té­ma sokrétű, felölel a leg­újabb szabásmintáktól a leg­aktuálisabb országos kérdé­sekig, minden beszélgetniva- lót. Hiszen — a képviselő is ember- Sőt: itt-ott nő. Ugyanis nyár van a Parla­mentben, ahogyan a „hon­leányokat” nézegetjük. Új­ságíró kollégám megjegyzi: — Az emancipációnak is megvan a maga előnye. — Miért? — Csinosabb egy gondter­helt képviselőnő, mint egy vidám honatya. ★ Az ülésszak megkezdése előtt Kádár János a kormány néhány tagjával beszélget. Emitt Vaskó Mihályt látom Korom Mihály igazságügy­miniszter társaságában, egy szögletben pedi ott ül Eper­jesi Iván. — „Szűzbeszéd’’ előtti ma- gábaszállás? ... — Egy napom még van, ráérek repülni — mosolyog a fiatal képviselő. Dr. Novák Pálné rövid in­terjút ad az egyik országos lapnak a tanácsokat ért bí­rálattal kapcsolatban- Szabó Imre képviselő pedig az első napirendről lelkesen mond­ja: — Jólesett hallani, ahogy a mezőgazdaságban végbe­ment pozitív változásokat ér­tékelte az expozé. Persze, nem minden múlik rajtunk. A szükséges 500 mm-es csa­padék helyett például ná­lunk, Detken, csak 100 mm esett. Ez bizony kevés. Az éghajlatot leszámítva derűlá­tók vagyunk — neveti el magát Szabó Imre —, és ha az országgyűlés elintézné, hogy a hét végén eső le­gyen ... Én mindenesetre megszavaznám! ★ Az egj®£ szünetben dr. Pesta Lackóval, az ország- gyűlés egyÄlegidösebb tag­jával. az úíSmevezett „kör­jegyzővel” sikerült beszél­getni. .— A jegyző: szó szerint is jegyző — mondta. — Oda kell figyelni minden szóra, ez a hitelesítés követelménye is. Segítenünk kell az elnöknek minden egyes megállapítás­nál: a szavazásnál például, a számlálásnál, hogy hányán mellette, ellene, vagy há­nyán tartózkodtak... E re­szortomba tartozik az ország- gyűléshez intézett levelek felolvasása, akár a pártköz­pontból, akár a Népfronttól, vagy éppen külföldről érke­zett, és még sorolhatnám. Dr. Pesta László — isme­rőse minden közélet iránt ér­deklődőnek — 25 év óta tölti be az országgyűlésben a jegyzői funkciót, , s 31 éve képviselő. Már 1944-ben Deb­recenben is tagja volt az ak­kori Háznak. Így aztán érthe­tő. hogy a legutóbbi ciklus megnyitásakor is ő volt a korelnök. Legelső politikai élményei közé tartozik, ami­kor 1918-ban Károlyi Mihály nagy kirohanást intézett Ti­sza István ellen. Friss, sőt, vidám, különö­sen. ha újságírók vallatják. — Elnézést, hány éves? — 74 ... Na, igen. És van néhány má's funkcióm is, öt például az országgyűlésen belül. — Milyen érzés a pulpitus­ról nézni az országgyűlés munkáját? — Szerintem tisztességes ember felülről nem nézheti a demokráciát. A funkcióm megtisztelő, de ne felejtse el, hogy állampolgár is vagyok. Nem szabad elfelejtenem ne­kem sem, hogy mint képvise­lőnek, gondoskodnom kell a választóimról. Miközbe"! e sorokat diktá­lom, kezdődik a második na­pirend. az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat V'táia. A Parlament büféje erre nem készült fel ugyan, de le­szögezem, hogy képviselőfin- kot nem lehet kapni... Kátai Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents