Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) ellentételeként. Ám a tőkés országok vállalatainak többsége a gazdasági visszaesés miatt csökkentette külföldi vásárlásait. Következésképpen fokozódtak értékesítési nehézségeink. A tartós nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST-or- szágok egymás közti forgalmában érvényesülő árakat sem. Az 1975-ös tapasztalatokból is kiviláglik, hogy külkereskedelmünkben milyen nagy szerepe van a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésnek, mert biztos piacot, hosszú távra szóló és tervszerűen bővíthető értékesítési és beszerzési lehetőséget nyújt. Az említett termelési, fogyasztási, beruházási és külkereskedelmi folyamatok tükröződnek az állami költségvetésben. Az államháztartás kereken 313 milliárd forint bevételhez jutott. Ez 5 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat volt, de kevesebbet is használtunk fel. s ezért a hiány 2 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. A viszonylag kedvezőbb költségvetési egyensúly jélzi, hogy nehézségeink és gondjaink ellenére gazdálkodásunkban kedvező irányú változások vannak kibontakozóban. Miközben beszámolunk a múlt év gazdálkodásáról, s javában dolgozunk az ez évi népgazdasági terv végrehajtásán, jövő évi teendőink részletes meghatározására is gondolunk. A soron levő feladatokra való alapos felkészülést azzal is segíteni kívánjuk, hogy az 1977. évi terveket a szokásosnál igyekezzünk korábban kidolgozni. Ez azért* is lehetséges, mert semmiféle nagyobb változtatást nem látunk szükségesnek a szabályozókban. Az 1975. és az 1976. évi gazdasági folyamatoknak az elemzése megerősítette az ötödik . ötéves terv • céljait, megmutatta, hogy a terv. és a hozzájuk tartozó követelmények teljesíthetők. A kormány idei tervünk teljesítésében és a következő év jó előkészítésében a társadalom előrevivő támogatására épít: a mun- kavcrseny-mozgalom megújulására, a szocialista brigádok közösségformáló erejére, állampolgáraink közéleti aktivitására, a gazdasági vezetők kezdeményezőkészségére, egyszóval mindannyiunk becsületes, áldozatkész munkájára. A kormány megbízásából kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja elHavasi Ferenc beszéde Tisztelt országgyűlés! Közel egy éve ült össze az újjáválasztott parlament és 10 hónappal ezelőtt terjesztette elő a kormány a munkaprogramját. E munka- program az MSZMP XI. kongresszusának határozataira és a Hazafias Népfront választási felhívására épül, amelynek valóra váltását tekintettük és tekintjük legfőbb feladatunknak. Az eltelt egy év nem szűkölködött a tennivalókban, gondokban, de ezek sorra, •rétidre vizsgálat, elemzés alá , kerültek, s számos kérdésben megfelelő döntések is születtek. Erre az időszakra esik a népgazdaság ötödik ötéves és 1976-os tervének elfogadása, s az ezek megvalósítását szolgáló kormányzati, ágazati, minisztériumi, vállalati munkaprogramok kidolgozása. Ismeretes, hogy a vállalatok e napokban véglegesítik középtávú terveiket. E tervek készítését az illetékes ágazati tárcák rendszeresen ellenőrizték. A tapasztalatok szerint a vállalatok ösz- szességében jó középtávú terveket dolgoztak ki, a bennük foglalt legfőbb célkitűzések megegyeznek a központi törekvések irányával. alkalmasak a népgazdasági terv előirányzatainak teljesítésére. Emellett azonban utalnunk kell a tervek két közös és jellemző gyengéjére. Az egyik: a tókés export árualapok növelésére tett erőfeszítések elégtelensége. A másik, hogy elég sok vállalati terv több, a termelésbe bevonható szabad munkaerőt tételez fel, mint amivel reálisan számolni lehet. A vállalati tervek véglegesítésekor gondolnunk kell e gyengeségek felszámolására. Világos számunkra: a szelektív iparfejlesztés, a bármely piacon jól és gazdaságosan értékesíthető termékek optimális nagyságrendben való előállítása, egyes termékek korszerűbbel való felváltása — természetesen úgy, hogy a termékszerkezet átalakítása még átmenetileg se okozzon áruhiányt — a tőkés importanyagok hazai, vagy szocialista forrásokból történő pótlása, az állóeszközök és a társadalmi munkaidőalap maximális kihasználása néni olyan természetű feladat, amely rövid távon megoldható lenne. A mai helyzet pozitív sajátossága, hogy az ország nehézségeit a széles közvélemény megértőén, felnőtt ember módjára értelmezi. Egyre kevesebb azoknak a száma, akik gondjainkat értetlenséggel, politikai közönnyel vagy cinizmussal szemlélik. Havasi Ferenc ezt követőinkhez való igazítása. Az elmúlt években a gazdaság- irányítási rendszer, elemei közül viszonylag többet foglalkoztunk a tervezési munka és a közgazdasági szabályozás fejlesztésével — mondta Havasi Ferenc. Ez helyes törekvés volt, megfelelt annak a követelménynek, amelyet pártunk XI. kongresszusa a tervcélok és a tervcélokat szolgáló eszközök tökéletesebb összhangjával kapcsolatban támasztott. Kevesebbet foglalkoztunk viszont a vállalati szervezettel, amely ugyancsak lényeges kérdése irányítási rendszerünk hatékony működésének. Figyelemre méltó tapasztalat: a túlzott szervezeti centralizáltság, s a nagy méreteknek megfelelő termék- szerkezet és technológia előidézhet egyfajta vákuumot, a kis- és középüzemek, pontosabban az itt gyártható termékek hiányát. Ez gyakran kikényszeríti azt, hogy valaki pótolja ezeket a termékeket. különösen, ha keresettségük miatt e termékek jövedelmezőbbek, mint az alaptevékenység. így jött létre az úgynevezett alaptevékenységen kívüli kiegészítő tevékenység, melléküzem- ágak, segédüzemek nemcsak a mezőgazdaságban , hanem az iparban is. Ezért ügyelni kell arra. hogy ami ma „kicsinek”, „kevésbé termelékenynek”, „naralellnek” vagy „egybe- olvaszthatónak” tűnik, azt alapos vizsgálat nélkül ne engedjük a nagyobbhoz odacsatolni, beolvasztani. A vállalati szervezet jelentősége más szempontból is figyelmet érdemel. Minden szervezeti változás hatáskörök, funkciók megváltoztatásával vagy megszűnésével, emberek mozgatásával jár együtt, egy sor emberi probléma is rendezést, újrarendezést igényel. A stabilitás tudata viszont jó hatással van a vállalatok, szövetkezetek biztonságérzetére, tradícióikból származó erkölcsi előnyök fokozottabb kiaknázására, a jó hírnévre, a termékek márkájára, a dolgozó kollektívák össze- foirottságára. A vitában elhangzottakra Faluvégi Lajos válaszolt. Elismeréssel nyugtázta, hogy a képviselők nemcsak a tegnapról,. az elért eredményekről, hanem a máról, a jövendő feladatokról is beszéltek. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegezésben egyhangúlag elfogadta. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg expozéját. Dr. Romány Pál expozéja en arról szólt, hogy a köz- gazdasági szabályozók szigorításából és a nyereségelvonásból adódó gazdasági gondokra a legtöbb helyen nem a sírás, hanem a tett- rekészség volt a válasz. Alig akadt olyan vállalat, ahol mentegetőztek, kibúvókat, kiskapukat kerestek, vagy indokolatlan egyedi elbírálást igényeltek volna. A kormányzati tevékenységben fontos helyet foglal el gazdaságirányítási. . rendszerünk. tökéletesítése, a megváltozott körülményeTisztelt országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat az élelmiszerek termelésének s forgalmazásának szabályozásával foglalkozik. A törvényjavaslat — elfogadása esetén — új jogforrást, lehetőséget nyújt arra, hogy egységesen és korszerűen rendezzük a mezőgazdásági termények és élelmiszeripari termékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak —- kezelési . módját, szabályozzuk. az élelmiszerek gyártásának és forgalmazásának feltételeit. A törvényjavaslat szükségességét indokolja, hogy ■ a korábbi átfogó jogszabályi rendezés óta csaknem két évtized telt el. Azóta jelentős változások következtek be a nyersanyag-terme- . lésben, . az élelmiszer-előállí- lításban, a gyártási eljárásokban, valamint az élelmiszerekkel szemben támasztott bel- és külföldi igényekben. A törvényjavaslat a fogyasztói érdekeket helyezi a szabályozás- középpontjába. Ennek érvényesülését azzal biztosítja, hogy szigorítja az élelmiszeripari üzem létesítésének élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeit, az élelmiszer-előállítás személyi, tárgyi és minőségi követelményeit. Kibővíti a javaslat az előállítóknak a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét. A fogyasztói érdekek védelmének természetszerűleg a népgazdaság érdekeivel és teherbíró képességével mindenkor összhangban kell lennie. Nyilvánvaló például, hogy az élelmiszeripari termékek kulturált kiszolgálásához fűződő fogyasztói érdek azt követeli, hogy az élelmiszert már az ipari üzemben fogyasztói egységekbe becsomagolva, tehát úgynevezett ipari csomagolásban készítsék el és így jusson el, az élelmiszer-lse- reskedelemhez, a fogyasztóhoz. .1 Fontos elve a javasolt szabályozásnak, hogy az előállítással, a forgalmazással és az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok minden élelmiszerre, tehát minden ételre és italra, valamint minden , élelmiszer-előállító tevékenységre és — felügyeleti hovatartozásukra tekintet nélkül — valamennyi élelmiszerelőállító szervre és személyre vonatkoznak. Ez lehetővé teszi az egészségügyi és minőségi követelmények egységes érvényesülését mind az élelmiszeripar, mind a vendéglátás és a cukrászat körében előállított termékekre. A törvényjavaslat . alapvető célja az ember egészségének .védelme. Az egészség védelmét szolgáló szabályoknak nyilvánvalóan minden élelmiszerre egyformán vonatkozniuk kell, Nem zárja ki a javaslat az élelmiszer-előállítók köréből a kisiparosokat. Lehetővé teszi azt is, hogy a mezőgazdasági kistermelők, saját íermelvé- nyeik elsődleges feldolgozása útján készített élelmiszereket meghatározott feltételek mellett forgalomba hozhassák. Javaslatunk az egészségügyi követelmények mellett nagy súlyt helyez az egyéb minőségi előírások következetes érvényesítésére is. Szigorítja a javaslat az élelmezés-egészségügyi és műszaki feltételeket. A nemzetközi szabványosítási törekvésekkel, összhangban előírja az élelmiszerkönyv intézményes bevezetését a magyar élelmiszerek fő jellemzőinek rögzítésére. Magyarországon ma kereken 75 százalékkal több élelmiszert fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt és ami legalább ennyire lényeges: ez a növekedés nem az egyik vagy másik osztály, réteg kiváltsága, hanem általánosan jellemzi népünk táplálkozását. Az ország lakosságának élelmezése mellett az élelmiszer-termelésnek jelentős a szerepe a külkereskedelmi forgalomban is. Népgazdasági exportunk több mint ötödét mezőgazdasági és élelmiszeripari áruk adják. A nálunk nem termelhető élelmiszerből, déligyümölcs, fűszer és élvezeti cikkekből behozatalunk is számottevő. Importálunk időnként a kereslet és a kínálat egyensúlyának javítása, illetve a választék bővítése céljából, nálunk előállítható, mérsékelt égövi terméket is. Gazdaságunkra azonban . a rendszeres és jelentős mező- gazdasági exporttöbblet a jellemző. Magyarország mezőgazdasági termelésével is részt vesz a nemzetek közötti munkamegosztásban, részese az élelmiszer-forgalom bővítésének, részese — a maga szerény méretével — annak, hogy a világ asztalára több kenyér jusson. , Az élelmiszer-termelés és '-forgalmazás fejlesztése, színvonalának emelése elsőrendű politikai feladatnak tekintendő. Tisztelt országgyűlés! Az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportot 40 százalékkal tervezzük növelni. Ez igen jelentős feladat, különösen, ha figyelembe vesszük hogy egyik-másik élelmiszeripari ágazatban a külkereskedelmi részarány igen tetemes. A konzervipar termelésének, csaknem háromnegyede, a vágómarha- és a baromfiipar termékeinek 30—40 százaléka, a boripari termelésnek pedig a negyede kerül külföldi piacokra. A friss és feldolgozott gyümölcs, a zöldség, a vágómarha és a húscsirke, valamint a bor és a növényolaj a legfontosabb magyar élelmiszer exporttei'mék a búza és a kukorica mellett. A mezőgazdasági és élei-, miszeripari termékek külkereskedelmében a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan fontos helyet foglalnak el a szocialista országok. Közöttük is a legjelentősebb a Szovjetunió, amellyel, a közelmúltban írtunk alá 15 éves szerződést mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, — zöldség és gyümölcs, kon- zervek. alma, bor. gabona, vágómarha, vetőmag és szaporítóanyag — szállítására. Mind belföldi, mind nemzetközi kötelezettségeink teljesítésében fontos feltétel a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés közötti összhang. A hazai vizsgálatok és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a két ágazat között a termelési összhang akkor kedvező — a fejlődés • adott szakaszában —, ha az élelmiszeriparban a termelésfejlesztés a mezőgazdasághoz képest mintegy kétszeres ütemben növekszik. ' Az ötödik ötéves terv időszakában a növénytermesztés gyorsabban fejlődik, mint az állattenyésztés. Céljaink között nagyon fontos helyet foglal el a gabonatermelés 20 százalékos növelése, amely a hazai szükségletek kielégítése mellett jelentős exportra is módot ad. Az ipari növények közül az olajos magvak és a cukorrépa-termesztés jelentősebb fejlesztését kell megoldanunk, és mindkét terméknél az élelmiszeripari kapacitásokat . is jelentősen növelni fogjuk. A kertészeti ágazat fejlesztése mind az élelmiszer- ipari termelés nyersanyaggal való ellátása, mind a fogyasztói szükségletek, valamint a kiviteli lehetőségek kielégítése szempontjából elmaradt a népgazdaság igényeitől. A tervtörvény előírása szerint 1980-ig közel 40 százalékkal kell növelni a zöldségtermelést. A kertészet más ágazataiban, így a gyümölcs-, a szőlőtermelésben is új telepítéseket kell végrehajtanunk, hogy 1980 után a régi, kiöregedő ültetvények helyett új, korszerű ültetvényeink . legyenek. A hús- és állatitermék- termelés nagy és halaszthatatlan feladatot jelent a mezőgazdasági üzemek számára. Különösen fontos, hogy az évek óta alacsony színvonalú tej- és tejtermékfogyasztás mezőgazdasági termelési hátterét, a tejtermelést számottevően növeljük, az állomány genetikai képességét jobban kihasználjuk. Tisztelt országgyűlés! A mezőgazdaság iránt megnyilvánuló igények nagyok, a megtett “út, az eddig elért eredmények, a szocialista gazdaság ereje nem kevésbé. E nemes feladatok sikeres elvégzéséhez sok-sok erőfeszítésre és összehangolt munkára van szükség. A Minisztertanács nevében kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az előterjesztett törvénytervezetet vitassa meg és fogadja el. Borics László szolnoki képviselő felszólalása után az országgyűlés csütörtöki ülése — amelyen Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva töltötte be az elnöki tisztet — befejeződött. Ma délelőtt 10 órakor az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat fölötti vitával folytatja munkáját az országgyűlés. (Munkatársunk telefonjc- lentése): Nyári ülésszak... A pesti utcákon vibrál a hőségtől a levegő az aszfalt fölött, de a Parlament hagyományosan jó légkondicionáló berendezése most is, akár a télen, tavaszi levegőt varázsol. Odakint a forgalmat gondos kezek irányítják, érkeznek a gépkocsik: miniszterek, képviselők, vendégek. A három napirend érdekes, sokakat vonz szakmai, vagy egyéb szempontból. A sajtó munkatársai megkapták az eligazítást: ázaz miről lesz szó a két nap alatt, kik szólalnak fel — ma például Eperjesi Iván ' Heves megyei képviselői is —, mi lesz az érdekes és a fontos. Hát — érdekes és fontos, erre módot ad a három napirend. •k A Heves megyei képviselőket keresve először Hever Lajossal találkozom a folyosón. Együtt indulunk a többiekért — alig van még fél 11 —, s máris összefutunk Fiala Tivadarnéval, Eperjesi Ivánnal, Szabó Imrével és Vadkerti Miklósnéval. A téma sokrétű, felölel a legújabb szabásmintáktól a legaktuálisabb országos kérdésekig, minden beszélgetniva- lót. Hiszen — a képviselő is ember- Sőt: itt-ott nő. Ugyanis nyár van a Parlamentben, ahogyan a „honleányokat” nézegetjük. Újságíró kollégám megjegyzi: — Az emancipációnak is megvan a maga előnye. — Miért? — Csinosabb egy gondterhelt képviselőnő, mint egy vidám honatya. ★ Az ülésszak megkezdése előtt Kádár János a kormány néhány tagjával beszélget. Emitt Vaskó Mihályt látom Korom Mihály igazságügyminiszter társaságában, egy szögletben pedi ott ül Eperjesi Iván. — „Szűzbeszéd’’ előtti ma- gábaszállás? ... — Egy napom még van, ráérek repülni — mosolyog a fiatal képviselő. Dr. Novák Pálné rövid interjút ad az egyik országos lapnak a tanácsokat ért bírálattal kapcsolatban- Szabó Imre képviselő pedig az első napirendről lelkesen mondja: — Jólesett hallani, ahogy a mezőgazdaságban végbement pozitív változásokat értékelte az expozé. Persze, nem minden múlik rajtunk. A szükséges 500 mm-es csapadék helyett például nálunk, Detken, csak 100 mm esett. Ez bizony kevés. Az éghajlatot leszámítva derűlátók vagyunk — neveti el magát Szabó Imre —, és ha az országgyűlés elintézné, hogy a hét végén eső legyen ... Én mindenesetre megszavaznám! ★ Az egj®£ szünetben dr. Pesta Lackóval, az ország- gyűlés egyÄlegidösebb tagjával. az úíSmevezett „körjegyzővel” sikerült beszélgetni. .— A jegyző: szó szerint is jegyző — mondta. — Oda kell figyelni minden szóra, ez a hitelesítés követelménye is. Segítenünk kell az elnöknek minden egyes megállapításnál: a szavazásnál például, a számlálásnál, hogy hányán mellette, ellene, vagy hányán tartózkodtak... E reszortomba tartozik az ország- gyűléshez intézett levelek felolvasása, akár a pártközpontból, akár a Népfronttól, vagy éppen külföldről érkezett, és még sorolhatnám. Dr. Pesta László — ismerőse minden közélet iránt érdeklődőnek — 25 év óta tölti be az országgyűlésben a jegyzői funkciót, , s 31 éve képviselő. Már 1944-ben Debrecenben is tagja volt az akkori Háznak. Így aztán érthető. hogy a legutóbbi ciklus megnyitásakor is ő volt a korelnök. Legelső politikai élményei közé tartozik, amikor 1918-ban Károlyi Mihály nagy kirohanást intézett Tisza István ellen. Friss, sőt, vidám, különösen. ha újságírók vallatják. — Elnézést, hány éves? — 74 ... Na, igen. És van néhány má's funkcióm is, öt például az országgyűlésen belül. — Milyen érzés a pulpitusról nézni az országgyűlés munkáját? — Szerintem tisztességes ember felülről nem nézheti a demokráciát. A funkcióm megtisztelő, de ne felejtse el, hogy állampolgár is vagyok. Nem szabad elfelejtenem nekem sem, hogy mint képviselőnek, gondoskodnom kell a választóimról. Miközbe"! e sorokat diktálom, kezdődik a második napirend. az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat V'táia. A Parlament büféje erre nem készült fel ugyan, de leszögezem, hogy képviselőfin- kot nem lehet kapni... Kátai Gábor
