Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-23 / 147. szám

Ígér közlekedése a megyei tanács yb napirendjén Eger város közlekedése egy a megyei tanács napi­rendjén? Még ha ez a város megyeszékhely is, mint Eger? Mi lehet ennek az indoka? A kérdőjelekre nem felkiáltóje­lesek a válaszok, hanem csak egyszerű kijelentő monda­tok: Eger megyeszékhely: idegenforgalmi centrum; a rajta áthaladó fő közlekedési út mentén épül a félapátfal- vi új cementmű, mint ki­emelt nagyberuházás. Ezek és még sok más. most csak szót szaporítandó lenne fel­sorolni. hogy mennyi más ok még tette indokolttá, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága tűzze napirendre ennek a városnak közlekelé- si helyzetét -és a közlekedés távlati feladatait. A részle­ges felsőfokú központ, a nemzetközi vonatkozásban is ismert és elismert, a Mátra és a Bükk ölelésében fekvő Eger igen dinamikusan fej­lődő város. Egy évtized alatt kereken tízezer fővel nőtt az itt lakók száma, tavasztól őszig naponta tízezren kere­sik fel vonattal, autóbusz- szal vagy személygépkocsival, és a város üzemeiben igen sok környező község lakója dolgozik. — mint bejáró. Ha mindehhez hozzátesz- szük azt, hogy a város jel­legzetes. szűk és védett ba­rokk belső központja amúgy is sok gondot okoz a közle­kedés szempontjából és még azt is. hogy a város megle­hetősen távol esik a 3-as szá­mú országos főútvonaltól és szárny vasút köti össze a bu- dapest—miskolci vasúti fő­vonallal. — aligha lehet két­séges bárki előtt is, hogy előbb vagy utóbb megnyug­tató módon rendezni kell e város és környéke és ennek függvényében Észak-Ma- gyarország egy részének közlekedését. r:- Ügy tűnik, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága napirendjére tűzött kérdés megtárgyalása az .,előbb”-et jelentette. Az kétségtelen, hogy a 125 kilométernyi út­hálózattal rendelkező törté­nelmi város úgynevezett út- ellátottsága még Budapestet is beleértve. at országos szint felett van a maga 63 százalékával. Hiszen van olyan városunk — sajnos —, ahol az utak kiépítettsége 40 százalék kö­rül van. Az is tény, hogy a történelmi belváros legszű­kebb részeit leszámítva, a több éves előfeszítés nyo­mán az országos öt méter he­lyett hat méter az utak szé­lessége a városban. Ám az is igaz. hogy a megkérdezettek­nek mindössze 15 százaléka volt az, aki a feltett kérdés­re. hogy északra haladván kikerülné-e Egert, „igen”-nel válaszolt. A megyébe érkező idegenforgalom a várost még távolban övező községek for­galma is a megyeszékhelyen áramlik át. Föltétlenül szük­séges tehát az utak és a vas­út korszerűsítése. De ho­gyan. milyen elvek alapján. Hármas feladatról van itt szó, ezen belül is kétlépcsős a tennivaló: amit most kell megtenni. azaz 1980-ig, és amit 2000-ig. Mert a holnap­ra. a távlatokra is kell gon- gondolni. Nos, ami a közel­jövőt illeti, a hármas fel­adatból a legfontosabb, hogy a városnak korszerű és gyors kapcsolata legyen a közúti és vasúti fő közlekedési vona­lakhoz. másrészt a városba irányuló forgalomhoz kell alakítani a közutak áteresztő képességét. Harmadrészt meg kell teremteni a város belső és külső, közúti közlekedésé­nek korszerű kapcsolatát. Mindez egyszerűen hang­zik. Most ne is beszéljünk arról, hogy olyan „mellékes” feladatokat is meg kell olda­ni ezzel párhuzamosan, miht a város műemlékvédelme. szennyvízcsatorna-hálóza­tának átépítése, vízelvezető létesítése és így tovább ... és így tovább. De a rendezési tervek során olyan feladato­kat kell megoldani, amelyek nyomán Füzesabony és Eger között .későbbiekben aztán a városon túl egészen föl Bél­apátfalváig, át kell térni a vasút villamos vontatására. Vagy hogy a 200 millió fo­rint feletti beruházással léte­sülő és a városon áthaladó új és korszerű 25-ös or­szágút nyomvonala hosszabb távlatokban is megfeleljen majd a növekvő forgalomnak és .miközben el- és levezeti a nagyarányú forgalmat, ez az út továbbra is szervesen kapcsolódjon Eger belső for­galmához. De a gondoknak még ko­ránt sincs vége. Az észak— déli irányban meglehetősen hosszan. elnyúló. de már széltében is „pocakosodé” 50 ezer lélekszám fölött járó‘ vá­ros helyi tömegközlekedési rendszere is továbbfejlesztésre szorul. A közlekedést mindig és bi­zony nemegyszer joggal rek­lamáló egriek nem is gon­dolják, hogy naponta — az ünnepnapokat is beleértve — 250-nél is több autóbuszjárat viszi, hordja a város külön­böző pontjaira és pontjairól a 'bennszülötteket és a ven­dégeket. Igaz, hogy a lépcső­zetes munkakezdéssel e já­ratok zsúfoltságát — mert zsúfoltak ám nagyon — csökkenteni lehet, de távla­taiban mégis arra van szük­ség, hogy növekedjék a Vo­lán-buszok száma a város belterületén és növekedjék természetesen az Egerhez csatlakozó társult községek irányába is. Itt azonban ismét előbukik a probléma: növekvő ide­genforgalom. növekvő gya­logosszám, mind több sze­mélygépkocsi, motorkerékpár és mind több autóbusz is? Igen. ez mind együttvéve növekszik évről évre, nem is egyenletesen, hanem mindig gyorsuló ütemben. Ezekkel az igényekkel, csak útépítések­kel nem is lehet lépést tar­tani. Nem véletlenül fogal­mazott úgy a testület, hogy amikor végeredményben is „áldását adta” arra az útépí­(Fotó: Perl Márton) tési, városrendezési koncep­cióra, amely első lépésben nyugati, második lépésben, két-három évtized múltán, keleti irányban is tehermen­tesítő átkelő szakaszt létesít Egerben, hogy emelett van még egy felbecsülhetetlen tartalék. És ez: a forgalomszabályo­zás és -szervezés. A szakem­berek véleménye szerint eb­ben a zsúfolt, kicsiből nagy­várossá fejlődő településen, ahol csúcsidőben már fővá­rosi rangú a forgalom, 15—20 százalékkal lehet könnyíteni a közlekedési gondokon, a forgalom nehézségein jó szer­vezéssel és szabályozással. Az elképzelés tehát meg­született. A délről gépkocsi­val érkező utas a város hossztengelye mellett, azzal párhuzamosan, de egy másik több nyomsávos új útszaka­szon haladhat majd át vi­szonylag gyorsan, kevés íven keresztül, — ha gépkocsival jön. Megépül az új teher- és személypályaudvar, átépítik a város és a környező, vasút érintette községek pályaud­varait, hogy azok majd al­kalmassá váljanak a nagyobb sebességű és rakományú vil­lamos vontatás számára is. Nem kizárva ugyan a majda­ni utókor számára a merész tettek lehetőségét, de a mi évszázadunkat tekintve azon­ban nem megoldhatónak je­lentette ki a végrehajtó bi­zottság a szakemberek meg­hallgatása alapján azt a so­kak által dédelgetett elképze­lést, hogy az. egri vár alatt, alagúton vezessék át majd a keleti tehermentesítő főútvo­nalat. A tervek már nem tervek. Aki Egerben járt és jár, az már láthatja, hogy a város északi részén, a Csebolcszári- lakóteleppel párhuzamosan gyors ütemben folyik az út­építés. Megszületett a döntés is a város belterületén hala­dó útvonal irányát illetően. Most már csak a végső pont. vagy pedig inkább a felkiál­tójel szükségeltetik csak: kezdjünk hozzá! Gyurkő Géza Kedden délelőtt ünnepé­lyes keretek közepette adták át rendeltetésének Hatvan­ban az áfész korszerű bútor­áruházát, amely pillanatnyi­lag megyénk legnagyobb ilyen rendeltetésű üzlete. A Horváth Mihály utcai új, 10 emeletes lakótömb földszint­jén kiképzett, csaknem 800 négyzetméter alapterületű, húsz bemutatóhelyiséggel el­látott kereskedelmi intéz­ményt Bocsi László igazga­tósági elnök köszöntője után Barta Alajos, az MSZMP megyei bizottságának titkára adta át rendeltetésének. Utalt beszédében azokra a törekvésekre, amelyek a me­gye lakosságának jobb áru­ellátását célozzák. S hangsú­lyozta, milyen fontos felada­tot vállalt magára ezen be­lül a hatvani áíész, amikor e gazdag raktárral, sokrétű szolgáltatással induló áruhá­zát létrehozta- Mint az avatóbeszédből megtudtuk, az áruház építé­se ötmillió forintba került, amihez jelentős anyagi támo- matást nyújtott a helyi ta­nácson kívül a Szövetkezetek Heves megyei Szövetsége. Nem közömbös megjegyezni azt sem, hogy az új kereske­delmi intézmény vonzáskör­zete szinte. 4 megyére, mint­egy 30 településre terjed ki, s az áruház fokozatosan bő­víti cikkeinek választékát. (Szabó Lajos felvétele) Későbbiek során lakástextilt, lakberendezési tárgyakat, festményeket, háztartási gé­peket is forgalmaznak. Majd az üzlet bekapcsolódik a ga­ranciális bútor javítási háló­zatba, továbbá biztosítja a megvásárolt lakberendezési tárgyak házhoz szállítását. Evégből az áfész már vásá­rolt is két tehergépkocsit. A megnyitásra, amelyen Klaísz Ferenc, a MÉSZÖV el­nöke, Juhász Ferenc, a vá­rosi pártbizottság titkára, Bágyi Imre megyei osztály- vezető, s Patkó Imre tanács­elnök is részt vett, több száz érdeklődő sereglett össze. S az ünnepség lezajlása után rögtön megindult a bútorok vándorlása. Az első üzletet Balogh László konzervgyári lakatossal kötötte az áruház. A munkáscsalád, amely most költözött a szomszédos, szin­tén új lakóházba, 24 ezer fo­rintért rendezte be nappali szobáját, a három gyermek részére pedig OTP-hitelle- vélre vett berendezést. Itt említjük meg, hogy az idei esztendő második felé­ben mintegy 15 millió fo­rintos forgalomra számíta­nak az áruház vezetői. Ez az összeg bizonnyal emelkedni fog, ahogyan újabb és újabb szolgáltatást honosítanak meg az üzletben. («I. gy-) Muiikáséletmód — szocialista életmód A FEJLETT szocialista tár­sadalom egyik alapvető cél­kitűzése a szocialista szemé­lyiség kialakítása- Ennek lé­nyeges feltétele, hogy szem­berek életmódjában alapve­tő változások menjenek vég­be. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben megszaporod­tak az életmóddal kapcsola­tos kutatások. Céljuk, hogy feltárják az emberről szóló marxi tanítás új vonásait, konkretizálják a szocialista személyiség kialakításával összefüggő feladatokat. Fejlődésünk mai szintjén a munkásosztály vezető sze­repe nemcsak politikai tar­talmat takar, hanem magába foglalja azokat a lehetősé­geket is, amelyek az életmód, életvitel területére tartoznak. A szocialista életmódideál, a a szocialista életmódmodell megvalósítása ezért teljesség­gel elképzelhetetlen a mun­kásosztály életmódjában le­zajló alapvető változások nélkül. Illúzió minden olyan kísérlet, amely a marxi el­képzeléseket absztrakt szin­ten, a munkásosztályban végbemenő valóságos folya­matokon kívül próbálja megragadni. Életmódvizsgálatainkban az utóbbi fél évtizedben megfigyelhető volt a morali- zálással, vagyis azzal a szem­lélettel való fokozatos szakí­tás, amely az életmódot kizá­rólagosan a tudati szférára szűkítette le. Az életmód lé­nyegében két alapvető felté­telen nyugszik: az objektív külső tárgyi világ lehetősé­gein, az anyagi, gazdasági, társadalmi viszonyokon, va­lamint a belső szubjektív készségen, amelyet ugyan­csak a társadalmi adottságok érlelnek, fejlesztenek, hívnak elő, vagy sorvasztanak el. Az életmód fontos eleme a munka, a munka minősége. A szocialista életmód kiala­kításának egyik igen lényer ges feltétele, hogy mennyi­ben tudja a munkásosztály a munkához való viszonyában konkretizálni a szocialista közösségért való küzdelem eszmei-fogalmi követelmé­nyét. Jelenlegi fejlettségi szintünkön erre ott van lehe­tőség, ahol a munkaközösség aktív döntésre készteti az embert, ahol számítanak rá, felelősséggel vesz részt a lét, vagy a létfeltételek formálá­sában, megteremtésében. AZ ÉLETMÓD egyik igen fontos minőségi mutatója a lakásviszonyok, hiszen a la­kás olyan behatároló ténye­ző, amely jelentősen megha­tározza az egyének minden­napi életét, befolyásolja a kulturáltsági és civilizációs szintet, ezért jelentős előrelé­pést az életmód megváltozta­tásának útján csak a lakás- viszonyokban bekövetkező változásokkal érhetünk el. Rendkívül fontosak azok az intézkedések, amelyek az el­múlt években születtek a munkáslakásokról, hiszen az itt elért eredmények konkrét hozzájárulást jelentenek a szocialista életminőség kiala­kításához- Ezért is szükséges ezen a területen még na­gyobb intenzitással tovább­lépnünk. Az életnjőd másik fontos eleme a műveltségi és isko­lázottsági szint, amely végső fokon jelentősen befolyásolja a társadalmi-politikai, köz­életi tevékenységben való részvétel igényét. Az elmúlt évek tapasztalata bizonyított ta, hogy a munkásosztály kulturális fejlődéséhez ön­magában nem elegendő, ha szélesítjük a művelődési fel­tételeket, vagyis a művelő­dési lehetőségek nem vonják automatikusan maguk után a kulturális aktivitás foko­zódását. Ezért a lehetőségek megteremtése mellett fontos feladat a munkások művelő­dési igényeinek kialakítása. Ebben jelentős szerepet ját­szik a munkahelyi vezetés, a munkahelyi légkör. Azoknál a vállalatoknál, üzemeknél, ahol a gazdasági vezetés ér­zékeli, hogy a munkások szakmai és általános művelt­ségének emelése nemcsak össztársadalmi, hanem vál­lalati érdek is, ott a munká­sok képzéséről, továbbképzé­séről való gondoskodás a ve­zetési tevékenység szerves részévé válhatott. Fontos tu­datosítani, hogy a műveltség gyakorlati, funkcionális do­log. Nem díszítőelem, nem öncél. Ha nincs kapcsolat a munka és a művelődés kö­zött, vagy ha ezt a kapcsola­tot nem igényli tömegmére­tekben a termelési funkció, sőt nem igényli a gazdaság fejlettsége, akkor hiába eről­tetjük a kultúrálódást. Ha a termelési feladatok és a vál­lalati profil meghatározott irányban és meghatározott időben igényli a művelő­dést, képzést és a dolgozók ehhez támogatást is kapnak, akkor az értelmes és tartal­mas kulturálódásnak az egyén oldaláról nincs akadá­llyá, ‘illetve ez az akadály könnyebben legyőzhető. MENNYIRE VÁLIK a sza­bad idő értelmes, Személyi­séggazdagító tevékenység forrásává, azt nagymértékben meghatározzák azok a mű­velődési hálózatok, amelyek közrefogják az embert, és képesek megtalálni velük a kapcsolatteremtés eszközeit. A televízió általános térhó­dításával a művelődési in­tézmények és az emberek kapcsolataiban jelentős vál­tozások történtek. A művelő­dés intimebb, személyes for­máiról a személytelenebb formákra tevődött át a hang­súly- De a közelmúltban egy ellenkező tendencia is érző­dik: az emberek vágynak a személyes érintkezésre, az ezt biztosító intézményes for­mákra. Fontos tehát, hogy fenntartsuk ezeket az intéz­ményeket és ott ahol nincs, lehetőségeinkhez képest lét­rehozzuk. Az új lakótelepek, munkáslakta körzetek ma még sok helyütt nélkülözik a legelemibb közösségi intéz­ményeket, helyiségeket, ahol kulturálódási igényeiket ki­elégíthetnék. A városterve­zésnek ezeket az életmódfor­máló feltételeket is figye­lembe kell vennie egy-egy új lakótelep építésénél. A SZOCIALISTA ÉLET­MÓD általánossá válásának, a fejlett szocialista társada­lom építése során objektív alapja: a társadalom érdek- viszonyainak szocialista jel­lege. A dinamikus érdekhar­mónia biztosítása a munkás- osztály vezető szerepe, vagyis az össztársadalmi érdek alap­ján. S ez a marxizmus lénye­géből következő történte Imi feladat. M. T. ÜÜO 1916. iuuius S3., szerda Utellátottság az országos színvonal felett Nem a vár alatt épül a városon áthaladó új főútvonal Megnyílt Hatvanban megyénk legnagyobb bútoráruháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents