Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-17 / 142. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Lázár György hazaérkezett Franciaországból Lázár György, a Minisztertanács elnöke franciaországi látogatásáról szerdán visszaérkezett Budapestre. A kormány elnökével együtt hazaérkezett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Marjai József kül- ügyminisztériumi államtitkár, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és dr. Bényi József, a Külügyminisztérium csoport- főnöke. A Minisztertanács elnökének fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés-, és posta- ügyi miniszter, dr. Varga Jó zsef, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Nagy János külügyminiszter-helyettes és Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Jelen volt a fogadtatásnál Francois Xavier Thiolli- er, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, a Francia Köztársaságban tett látogatásáról magyar- francia közös közleményt adtak ki. Edward Gierek fogadta Németh Károlyt Edward Gierek, a LEMP KB első titkára szerdán Varsóban fogadta Németh Károlyt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A baráti és szívélyes légkörű találkozón megvitatták a két párt együttműködése elmélyítésének kérdéseit. Nagy figyelmet szenteltek a magyar—lengyel együttműködés fejlesztésének is, különösen gazdasági téren, A megbeszélésen jelen volt Jan Szydlak, a LEMP Központi Bizottságának titkára is. Budapestre érkezett a Francia Kommunista Fért küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Gaston Plissonnier, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezet. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA l XXVII. évfolyam, 142. szám ARAI 80 FILLÉR 1976. június 17., csütörtök Folytatta munkáját az MNFP kongresszusa A magyar küldöttség Szonginőba látogatott Ulánbátor: küldöttek a Mongol Népi Forradalmi Páli kongresszusán (Népújság telefotó — Pl—MTI—KS) Szerdán reggel Ulánbátorban folytatta munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusa. Először a kongresszus küldöttei kaptak szót. Beszámolták arról, hogy küldő párt- szervezeteik hogyan akarják teljesíteni a következő időszak feladatait. A testvérpártok és a forradalmi demokratikus pártok tájékoztatták a pártkongreszszus résztvevőit arról a harcról, amelyet a belső és külső tőke ellen vívnak. A délután folyamán több külföldi delegáció Mongólia y-idéki körzeteit kereste fel. Az MSZMP küldöttsége, amelyet Biszku Béla, a PB tagja, a Központi Bizottság titkára vezet, ellátogatott az Ulánbátor közelében, magyar segítséggel épült Szonginói Biokombinátba. A Szonginoi Biokombinát, amely az ázsiai kontinens egyik legnagyobb oltóanyagtermelő üzeme, 1974-ben kezdte meg a termelést, s tavaly már 120 ezer liter oltóanyagot, vakcinát, antibiotikumot adott a mongol népgazdaságnak, amelynek legfontosabb ágazata az állattenyésztés, a kombinát termékeinek egy részét pedig már most exportálják. A biokom binát magyar műszaki közreműködéssel épült, s jelen' leg is több mint nyolcvan magyar műszaki szakember és szakmunkás dolgozik itt. Az üzem vezetői, mongol és magyar dolgozói nagy szeretettel fogadták a Biszku Béla vezette magyar pártküldöttséget. Bemutatták a magyar vendégeknek a 22 üzemegységből álló kombinát fontosabb termelési részlegeit. Ez év eleje óta a mongol és a magyar szakemberek együttesen vettek részt az MNFP kongresszusa alkalmából rendezett szocialista munkaversenyben, melynek eredményeként a kombinát féléves tervét máris túlteljesítették. Az üzemek és laboratóriumok megtekintése - után magyar—mongol barátsági gyűlést tartottak Szonginóban, amelyen Biszku Béla beszédet mondott Hívják össze a leszerelési világkonferenciát A béke és barátsági hónap országos zárónagygyűlése A béke és barátsági hónap eseménysorozatának országos záróaktusaként nagygyűlést tartottak szerdán a tatabányai Turul filmszínházban. A gyűlésre a megye különböző tájairól autós békemenetek érkeztek. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Rafael Cisneros, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának hazánkban tartózkodó tagja is. Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács alelr.öke méltatta a hónap jelentőségét. Elöljáróban megállapítottat az eseménysorozat jelentős politikai sikerrel zárult. A nagygyűlések, a barátsági estek, a különböző találkozók igazi tömegdemonstrációk voltak. Az állampolgárok ezrei, a társadalom különböző osztályaihoz és rétegeihez Napirenden: n szakszervezetek nevelő munkájának tapasztalatai és feladatai Szerdán délelőtt az egri Szakszervezeti Székház nagytermében tartotta ülését a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Helyet foglalt a tanácskozás elnökségében Virizlay Gyula, a SZOT titkára. Molnár József, az MSZMP KB munkatársa, valamint Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályve- zstőjc. Gubán Dezső, az SZMT elnökének megnyitója után első napirendi pontként a tanácsülés dr. Jenes Pál, SZMT-titkár írásban előre elkészített jelentését tárgyalta, a szakszervezetek nevelő munkájának tapasztalatairól és feladatairól. Részletesen elemezte a jelenté« milyen, konkrét eredményeket értek el különböző területeken a dolgozó tömegek nevelésében, a párt politikájának széles körű és meggyőző terjesztésében. A jelentést nevelési program-javaslat egészítette ki, ámely öt évre szólóan szabja meg a szakszervezetekre háruló feladatokat. A szakszervezetek nevelő munkájának témájához kapcsolódott a SZOT titkárának, Virizlay Gyulának előadása. Különböző megvilágításban, történelmi adalékokat felsorakoztatva bizonyította, hogy mennyire fontos a politikai felvilágosítást és oktatást minden szinten a nevelő tevékenység aktív részévé tenni. Hangoztatta: a művelődés társadalmunk alapvetően fontos kérdése, hiszen az eszmei harc, a dolgozd tömegek eszmei felvértezettsége dönti el a szocialista elvek érvényesülését. Ezután Farkas Sándor, az SZMT titkára terjesztette a testület elé a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának és elnökségének II. félévi munkatervét, végül Dor- kó József, az SZMT vezető titkára számolt be a tanács két ülése között végzett munkáról, a megtett intézkedésekről. A testület tagjai a beterjesztett jelentéseket és javaslatokat elfogadták. tartozó emberek, párttagok és pártonkívüliek, ateisták és hívők, fiatalok és az idősebb korosztály tagjai a politikai és cselekvési egység szellemében foglaltak állást: legyen földünk a békében, barátságban és szabadságban élő népek virágzó otthona! A hónap nyitánya egyben az európai biztonság és együttműködés hete volt. Országszerte jelentőségének megfelelően foglalkoztak az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott békeprogrammal, amelynek megvalósítása elvezetne a leszereléshez. Sokat tettek a szovjet—magyar barátság ápolása és erősítése érdekében is. Ismertették a testvéri szocialista országok életét, jövőjét. Szentistványi Gyuláné ezután arról szólott, hogy a nemzetközi enyhülés térhódításában fontos szerepet játszik a szocialista tábor gazdasági erejének gyors növekedése, világgazdasági jelentősége. — Az elmúlt időszak azonban azt is bizonyítja, hogy az enyhülésnek befolyásos ellenzői vannak a tőkés országokban, s a béke megőrzése érdekében még sokat kell tenni — mondotta. Éppen ezért juttassa kifejezésre egész népünk: egyetért az új stockholmi felhívással. A világ népével együtt követeljük: szüntessék meg a fegyverkezési versenyt! Tiltsanak be minden nukleáris és más tömegpusztító fegyvert! Haladéktalanul hívják össze a leszerelési világkonferenciát! Közös ügyünk A népgazdasági egyensúly helyreállítására irányuló erő- ** feszítések óhatatlanul próbatétel elé állítják a politikát, a párt és a tömeg kapcsolatát. Még akkor is, ha szocialista gazdaságpolitikánk elejét veszi a nagyobb társadalmi feszültségek keletkezésének, egyebek között azzal, hogy változatlanul fenn marad az új ötéves tervben a nagyfokú lét- biztonság, erősödik a szociális gondoskodás, ha szerényebb mértékben is, de tovább emelkedik az életszínvonal. A fokozott követelmények és az érzékelhetően mérsékelt anyagi lehetőségek ellentmondása azért persze fennmarad. Ahhoz, hogy ez' ne váljék társadalmi, politikai feszültségek forrásává, és ne fékezze a gazdasági feladatok végrehajtását, erősítenünk kell társadalmunk szocialista jellegét, fejlesztenünk az üzemi, a munkahelyi demokráciát, kibontakoztatva a dolgozók tudatos, aktív, kezdeményező és cselekvőkészségét. A növekvő követelmények megnyilvánulása és hatása sokféle. A célratörőbb központi irányítás, a megszigorított gazdasági szabályozás helyi és csoportérdekeket érint. A különböző rendelkezések, amelyek a munka- és táppénzfegyelem megszilárdítását, a több műszak bevezetését, a tervszerű, szervezett létszám-átcsoportosítást, vagy a termelés szerkezetének átalakítását szolgálják, többnyire már a családok, az egyes ember életére is közvetlenül hatnak. Rendkívül fontos, hogy a gazdaságfejlesztés ügyét előrevivő országos lépések és helyi döntések ne legyenek utasítás és parancsolgatás jellegűek, hogy azokat megismerjék és lehetőleg elfogadják, támogassák az érintettek. A kialakult viszonyokat, a vélt érdekeket és néha valós privilégiumokat sértő beavatkozások, intézkedések sem okozhatnak olyan félreértést, hogy megmerevedett a politika, hogy visszatérnek a már túlhaladott régi módszerek, ha azok hatásos, tájékoztató, tudatformáló és meggyőző munkával párosulnak. Az egész társadalom, a kisebb-nagyobb dolgozó kollektívák teherbíró képessége sem egyszer s mindenkorra adott, a tömeges cselekvő és kezdeményező készség pedig méginkább a tudati színvonal, a munkahelyi közérzet, a vezetési-, szervezési szint függvénye. Mindenekelőtt a konkrét társadalmi, emberi viszonyok, a munkafeltételek révén befolyásolhatjuk a cselekvőkészség, a tudati színvonal fejlődését, úgy, hogy a dolgozó saját munkájával és kollektívájával minél inkább azonosuljon, hogy fokozott felelősséget. erezzen és vállaljon. Ilyen értelemben is a vezetés, a szervezés a növekvő követelmények politikai megalapozója. Hogyan lelhetne alkotói örömöt és felelősséget munkájában a ma még lélektelen és mechanikus részműveleteket végző szalagmunkás, vagy bérelszámoló? Erre a kérdésre többnyire ma még kísérleti jelleggel keresik a választ De a társadalmi viszonyokban, a vezető-beosztott kapcsolatában nálunk már létrejöttek azok az alapok, amelyekre bizton építhetjük széles körben az üzemi demokrácia, a tulajdonosi felelősségérzet fejlesztését Ennek intézményes lehetőségei éppen napjainkban tovább bővültek. A szakszervezeti bizalmi most már nem csupán véleményét mondhatja el a kis munkahelyi közösség tagjait közveitenül érintő vezetői intézkedésekről, hanem teljes mértékben egyet kell hogy értsen a dolgozók bérmegállapításával, jutalmazásával, kitüntetési javaslatával, lakás és más szociális juttatásával. Ám, ha a bizalmi a döntéssel nem ért egyet, az nem hajtható végre. A szakszervezett jogok szélesítése egyben óhatatlanul a vezetői jogok korlátozása is. Hosszan elemezhetnénk a vezetők felelősségét is a szervezésben és a jó munkahelyi közérzet kialakításában. Most mégis célszerűbb inkább a párt- és tömegszervezetek, valamint a gazdasági vezetők közös felelősségét, együttes, összehangolt fellépését hangsúlyozni a vállalat, vagy a szövetkezet tevékenységét, az adott kollektíva eredményes munkájáért. Mert ha egyoldalúan csak a gazdasági vezetők felelősségéről beszélünk, könnyen felerősíthetjük némely párt- és társadalmi szervezet ellenzékiségét, oppozíciós törekvéseit. Pedig most, amikor a határozott és jó vezetés egyebek között népszerűtlen intézkedések meghozatalára is kényszerül, ez különösen, megengedhetetlen. Arra van szükség, hogy a párt, a szakszervezet, a KISZ egyértelműen álljon ki minden olyan vezetői döntés mellett, amely törvényes alapon áll, s a gazdasági haladás ügyét szolgálja. Ez persze nem jelenthet elnézést a vezetés hibáival, mulasztásaival szemben. A gazdasági, a társadalmi, a politikai erőfeszítések a magyar népgazdaság egyensúlyi állapotának helyreállítását, a hatékonyság fokozását szolgálják. A központi irányítás továbbfejlesztésének, és a vállalati öntevékenység kibontakozásának, a vezetői döntéseknek és a tömegek társadalmi tudatosságának egyaránt legfőbb fokmérője a hatékonyabb munka. Ami az utóbbit, a dolgozók társadalmi tudatosságát, tömeges cselekvő és kezdeményező készség pedig méginkább szocialista munkaverseny-mozgalom. E tömegmozgalom szerepe növekszik, szervezésében, lendületében mégis tapasztalható némi megtorpanás. Tavaly a pártkongresszus, a fel- szabadulás kerek évfordulója, a IV. ötéves terv befejezése sok alkalmat kínált a vállalásokra. Most nem követik egymást az ilyen ünnepi állomások, a hétköznapi • feladatok azonban hosszú távra, öt esztendőre ismertek. Ha ezeket a feladatokat mindenütt, a műhelyek dolgozói, a brigádkollektívák részlegükre lebontva és nagy összefüggéseiben is ismerik, akkor nem okozhat gondot a versenycélok meghatározása, a vállalások összeállítása. Hiszen a feszes népgazdasági tervből sokféle helyi tennivaló adódik. A termékek nemzetközi verenyképességének fokozását például mindenütt segíthetik a munkaidő, a korszerű termelőberendezések jó kihasználásával, takarékos, gondos, lelkiismeretes munkával, újításokkal. A verseny, a gazdasági építőmunka eredményei, a nép- - gazdasági terv teljesítése jelzi majd a vezető, a szervező és a politikai munka sikereit, K.J.
