Népújság, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

\ Kedd esti külpolitikai kommentárunk: A ciprusi kéksisakosok l ÉJFÉLKOR LEJÁRT CIPRUSOK az Egyesült Nemzetek Szervezete által odaküldött rendfenntartó erők mandátuma. A Biztonsági Tanács a megfelelő szabályok és a kialakult szokásjog jegyében összeült, hogy döntsön a mandátum meghosszabbításáról. A döntés tartalma aligha lehetett vitás: az úgynevezett kéksisakosok továbbra is szolgálatot teljesítenek majd a híres zöld vonal mentén, amely a sziget görög és tö­rök lakosságát elválasztja egymástól. A kéksisakosok további jelenlétét Jakov Malik, a Szovjetunió fődelegátusa sem ellenezte, de hangsú­lyozta: ez önmagában nem old meg semmit. Olyan igazság ez, amely mellett több okból is érdemes el­időznünk egy pillanatra. Mivel Cipruson hosszú hónapok óta gyakorlati­lag hallgatnak a fegyverek, mivel Bécsben és más színhelyeken többször is történtek rendezési kísérle­tek, sőt, az utóbbi időben aránylag derűlátó nyilatko­zatok is elhangzottak, a felületes szemlélő úgy érez­heti, hogy ez a probléma elhalványult. ERRŐL AZONBAN SZŐ SINCS és ez a Bizton­sági Tanács mostani ülésén az álláspontok kifejtése során ismét látványosan bebizonyosodott. Sajnos, a ciprusi kérdés változatlanul létezik és a bonyolult di­lemma minden vonatkozása ma éppúgy potenciális ve­szélyt jelent, mint korábban. Melyek ezek a vonatkozások? 1. A zöld vonal mentén most is ugrásra készek az indulatok — és a fegyveres erők. 2. Az emlékezetes görög puccs ugyan provokált bizonyos török ellenintézkedéseket, a tartós kettéosztás koncepciója azonban ellentmond minden Ciprussal kapcsolatos érvényes határozatnak. 3. Nincs változás a ciprusi kérdés atlanti „értelmezésében”, vagyis abban a tarthatatlan kísérletben, amely ezt a fontos neuralgikus térséget afféle NATO-belügyként próbálja kezelni. Aligha .túlzás az a vélemény, amely szerint ez az alapállás a rendezés legnagyobb aka­dálya. A KÉKSISAKOSOK MANDÁTUMÁN AK meg­hosszabbítása rutindöntés, egyfajta tüneti kezelés prolongálása. Az igazi rendezés azonban tartalmi ha­> tározatokat követel. Minél bonyolultabbbá válik a li- j banoni, a közel-keleti helyzet, annál sürgősebb lenne > egy megnyugtató ciprusi status quo megteremtése. Viszonylagos nyugalom van Libanonban Kereszty András, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden viszonylagos nyu­galom volt Libanonban. A szíriai csapatok, a Szíriával együttműködő palesztínia erők, az A1 Fatah és a liba­noni baloldal erői egymástól jól elkülönült vonalakat el­lenőriztek. Az MTI tudósítójának sze­mélyes benyomásai szerint a szíriai csapatok az ország hegyvidéki körzeteiben Bej­rut környékén és a bejrúti nemzetközi repülőtér környé­kén megszállva tartják a stratégiai pontokat. A száraz­földi közlekedés — a liba­noni főváros egyedüli kap­csolata a külvilággal — szin­te teljesen megszakadt Bej­rut és Damaszkusz között. Az útvonal két pontján Stura és Szofar mellett hosszú gépko­csisorok várakoznak az átha­ladásra. Mint a sturai ellen­őrző pontnál elmondták, az útvonalat ellenőrző szíriai hatóságok megpróbálják meggyőzni a Abanoni lako­sokat: nincs szükség ottho­naik elhagyására. A Bejrút­ból kifelé vezető mellékuta­kon azonban mindenütt meg­pakolt gépkocsikkal találkoz­ni, a lakosság fél, hogy ki­Elmarad a választás liruguaybaii Uruguayban nem tartják meg a novemberre meghir­detett általános, választáso­kat. Ezt Alberto Demichelli, a szombaton ideiglenesen ki­nevezett új elnök jelentette be. Demichelli köEölte, hogy rövidesen létrehozzák „az elektorok tanácsát”, amely a hadsereg 21 tábornokából és az államtanács 25 tagjából áll majd, s ez a szerv nevezi ki az ország új elnökét öt évre. Demichelli hangoztat­ta, hogy mindössze 60 napra lépett a szombaton megbuk­tatott Juan Bordaberry he­lyére. Római provokáció Elrabolták Rómában Giu­seppe Ambrosio 53 éves hús­nagykereskedőt, akinek cége kézben tartja az olasz fővá­ros húsellátását. Az ember­rablók kevéssel ezután — nyilvánvalóan provokációs szándékkal — egy „kommu­nista harcosok egysége” alá- írású röpcédulán, amelyet a húskereskedők szövetségé­hez juttattak el, feltételeket szabtak Ambrosio szabadon bocsátása fejében: követel­ték, hogy 71 római hentesüz­letben szerdán összesen 71 tonna húst árusítsanak ki kilónként 1500 lírás „politi­kai áron” (a hús ára kb. 5000 líra jelenlegi a „kisemmizett proletároknak” különben a nagykereskedőt „forradalmi törvényszék” előtt halálra ítélik és kivégzik- Újabb durva politikai pro­vokációról van szó, amely a zavarkeltéssél, a terror esz­közével a baloldal, az OKP lejáratását célozza. Az OKP római bizottsága a legkemé­nyebben elítélte a terroristá­kat. A hetvenes évek közepére olyan sajátos helyzet alakult ki, amely sürgetőbbé teszi, mim valaha, hogy a katonai enyhü­lés legfontosabb területein az előrehaladás az eddiginél gyor­sabb legyen. Az SZKP XXV. kongresszusa számbavette an­nak a békeprogramnak mérle­get, amelyet a párt előző kong­resszusa dolgozott ki, s — amely Kádár János szavaival szólva — közös programunkká vált. A tanácskozás sommáza- sából kitűnik, hogy nem volt még hasonló időszak, amikor a békés egymás mellett élés meg­alapozásában és elmélyítésében olyan eredményeket sikerült volna elérni, mint a múlt né­hány esztendőben. Ez azonban még ellentmondásosabbá teszi azt, hogy közben (mintha a vi­lágon mi sem változott volna) tovább tart az a fegyverkezési verseny, amelyet az imperia­lizmus kényszeritett az emberi­ségre. Nyilvánvaló, hogy hosz- szú távon nem folytatódhat két egyidejű, egymásnak ellent­mondó tartalmú folyamat: egy­részt az enyhülés térhódítása — másrészt a pusztító fegyverfaj­ták felhalmozása és a katonai költségvetések növelése. A POLITIKAI ENYHÜLÉS eddigi eredményeinek bizto­sításához, ahhoz, hogy ne le. hessen visszafordítani őket, előre kell lépni a katonai enyhülés vonatkozásában is. Ha ez elmarad, egy idő után elkerülhetetlenül visszahat­hat magára az enyhülésre. A legújabb ENSZ-kimuta- tások szerint a világ mintegy évi 300 milliárd dollárt for­dít fegyverkezésre. Ez nem­csak a katonai potenciál fel­halmozásának mértékéről ta_ núskodó, megdöbbentő adat. hanem egyben azt is érzékel­teti. milyen összegeket von­nak el a békés alkotó eélok- ’ tói; A szocialista külpolitika — a lenini diplomáciának a nyomvonalán haladva, mely­nek első dekrétuma a béké­ről szólt — megsokszorozza erőfeszítéseit minden lehet­séges területen a katonai enyhülés céljából. A vlagyi- vosztoki megállapodás széllé mében azt javasolta a Szov­jetunió az Egyesült Államok - nak: a hadászati fegyverfaj- • ták kérdését úgy vizsgálják meg — a legszélesebb össze­Korunk kérdései A szocialista országok a katonai enyhülésért ’.976. június Í5„ szerda függésben —. hogy ne elé­gedjenek meg csupán a már kifejlesztett eszközök limitá­lásával A szovjet indítvá­nyok lényege: tiltsák meg közös megegyezéssel egyebek közt a ballisztikus rakétákkal felszerelt Trident-típusú atom-tengeralattjárók és a B—1 típusú (a B—52-t fel­váltó) nagy hatósugarú ha­dászati bombázók gyártását az Egyesült Államokban, il­letve az ezeknek megfelelő fegyverrendszerek gyártását a Szovjetunióban. Sajnos, a mindmáig érvényben levő ja­vaslatokat az amerikai fél nem fogadta el, a SALT-tár- gyalások elhúzódtak. — szovjet megfigyelők — miközben sürgetik az érde­mi továbblépést — nem bo­rúlátók aj SALT-tárgyaláSOk kimenetelevei kapcsolatban. A legutóbbi szovjet—ameri­kai megállapodás a békés célú nukleáris robbantások­ról — amelyet Moszkvában L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Washingtonban Ford elnök írt alá. s amely a föld alatti atomkísérletek korlátozásáról a két évvel . ezelőtt kötött megállapodást egészíti ki —. azt bizónyítja. .hogy ha megvan a jószándék akkór lehetséges a Nehézsé­gek áthidalása. Ami közvetlenül kapcsoló­dik a nukleáris fegyverek­hez: mindenekelőtt el kell ér­ni. hogy a részleges atom­csend atomesenddé téijesed- jék! Ez természetesen azt je­lenti. hogy valamennyi atomhataloijmak csatlakoznia kell a .szerződéshez, s a tila­lomnak minden szférára vo­natkoznia kell. NEM KEVÉSBÉ FONTÓS. hogy szerződés szülessék a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, az em­beri-természeti környezet ka. tortái felhasználásáhák eltil­tásáról. s az újabb, különö­sen pusztító erejű fegyverek és fegyverfajták előállításá­nak megtiltásáról. Ami a ter­mészeti környezetet illeti, igen fontos, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok e kérdésben a lényeget te­kintve már egyetértésre ju­tott. és azonos szövegű terve­zetet készített a „környezeti hadviselés” betiltásáról, amellyel most a genfi lesze­relési bizottság foglalkozik. A természeti környezetet káro­sító fegyverfajták a gyakor­latban nehezen választhatók ez azoktól a tömegpusztító eszközöktől, amelyeknek ha­tása még a nukleáris fegyve. rekénél is szörnyűbb. A katonai enyhülés egyik fontos területe a bécsi tár­gyalások. amelyek immár 1973 októbere óta folynak a Hofburgban a közép-európai fegyveres erők es fegyverzet csökkentéséről. Hazánk — amely a tárgyalásoknak nem közvetlen résztvevője — tel­jes mértékben támogatja a többi szocialista ország ja­vaslatát. amely a másik fél indítványainak sok elemét is figyelembe veszi és végered­ményben remény es folyama­tot vetít előre: azt, hogy azo. nos százalékkal csökkenjék a Közép-Európában csapatok­kal- rendelkező valamennyi állóin szárazföldi és légi erői­nek létszáma és fegyverzete — beleértve a nukleáris fegyverzetet is. Sajnos, a NATO-országok magatartása niég nem tette lehetővé az egyezmény gya­korlati kidolgozását: kitárta, riak az „asszimetrikus csök­kenés” követelése mellett. A nyugati országok ragaszkod. nak az ún. „kollektív felső határ” koncepciójához is. In­dítványuk szerint a NATO- tagállamok és a varsói szer­ződéshez tartozó országok Köáép—Európában állomá­sozó fegyveres erőinek lét­számára azcsics felső ha­tárt kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy an­nak „kollektív keretei” kö­zött bármelyik fél „szabadon gazdálkodhat”. Ez azt jelen­ti. hogy például a NATO-n belül csökkenthetik egyes or. szágok fegyveres erőinek lét­számát. közben azonban más országok, például az NSZK már ma is igen korszerű fegyveres erőit még növelhe. tik is! Ez nem sértené mega „kollektív felső határ” kon­cepcióját. teljesen nyilvánva­ló viszont, hogy ellentmon­dana a közép-európai kato­nai enyhülés alapvető érde­keinek. Tény, hogy a NATO-diplo- mácia 1976-ban a közép-eu­rópai térséggel kapcsolatban az eddiginél árnyaltabb ma. nőverezéshez folyamodott. Az amerikai kiegészítő javaslat az ezer nukleáris robbanófej, a célba juttató eszközök és 29 ezer amerikai katona ki­vonását összekötötte azzal a követeléssel, hogy vonjanak vissza a csökkentés térségé­ből egy szovjet harckocsizó hadsereget. Joggal állapítot­ták meg a katonai szemle- ' írók. hogy sem haditechnikai, sem bármilyen más szem- pontbölnem lehet bebizonyí. tani. hogy a fegyveres erők teljesen különböző és össze­hasonlíthatatlan részelemei, nek csökkentése katonai vo­natkozásban egyenértékű lenne. ’ A KATONAI ENYHÜLÉS­NEK csupán néhány • fontos szférájáról Szóltunk, de a. bé­csi példa is bizonyítja, hogy a szocialista országok részé. . ről nem hiányzik a türelem, a tárgyalókészség; az állha­tatosság. A katonai enyhülés folyamatának — az időleges megtorpanások ellenére is — folytatódnia "kell; hogy az -„felzárkózzék” majd a politi­kai enyhüléshez. Vajda Péter újulnak a harcok. Egyes — a palesztmai hír- ügynökségtől származó érte­sülések szerint Dél-Libanon- ban szíriai páncélos csapatok összevonására került sor. En­nek célja a Szaida (Szidon) kör­nyéki erők megerősítése. Mi­közben Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet elnöke folytatja külföl­di tárgyalásait, Mahmud Ri­ad, az Arab Liga főtitkára Abu Ajjaddal, Arafat helyet­tesével konzultált a Libanon­ba küldendő arab rendfenn­tartó erők kérdéséről. A damaszkuszi rádió sze­rint a szíriai tájékoztatási •miniszter kedvezően nyilat­kozott arról, hogy közös arab erők biztosítják Libanonban a tűzszünetet kijelentette: „Szíria szívesen ruházza át a béke fenntartásának felelős­ségét a közös arab rend- fenntartó csapatokra”. A Palesztinái Felszabadítá­si Szervezet bejrúti irodája szerint ugyanakkor Jasszer Arafat felvetette annak a le­hetőségét, hogy arab önkén­teseket kér „a Palesztinái el­lenállási mozgalom megőrzé­se” érdekében. Erre a har­cok felújulása esetén volna — PFSZ vezetője szerint — szükség. Kedden délutánig jelentősebb harcokról nem érkezett jelentés. A főváros környékén szórványos lövöl­dözést lehetett hallani. Magyar felszólalás az ENSZ-bcn Az ENSZ leszerelési sze­repét vizsgáló különleges bi­zottságban felszólalt Józan Sándor tanácsos. Ismertette ú leszerelési kérdésekkel kap­csolatos magyar álláspontot* és hangoztatta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság támo­gatott és a jövőben is támo­gatni fog minden kezdemé­nyezést, amely a tényleges leszerelést szolgálja. Rámutatott: a genfi lesze­relési bizottság 14 egztendőd léte, valamint a Szovjetunió javaslata a leszerelési világ- konferencia összehívására, igazolja, hogy eddig sem a leszereléssel foglalkozó szer­vezeti keretek hiánya akadá­lyozta a tényleges leszerelést, hanem bizonyos hatalmak vonakodása és elzárkózása, a politikai jószándék hiánya. A magyar álláspont —* hangoztatta Józan Sándor — változatlan, valamennyi ál­lam számára lehetőséget ad­va a részvételre, össze kell hívni a leszerelési világkon­ferenciát és már most hozzá kell fogni az előkészítő mun­kához. Nigériában: Közigazgatási reform, új főváros Nigéria 2967-ig négy közigaz­gatási egységből állt. 2967 májú- saban az országot 12 szövetségi államra osztották. Ez év februárjában a két leg­magasabb vezető testület ~ a Legfelsőbb Katonai Tanács és a Szövetségi Államok Országos Ta­nácsa — átfogó közigazgatási reformot rendelt el. Az eddigi 12 szövetségi állam helyett a jövő­ben 19 állam lesz. A közigazgatási reform célja a kiéleződött törzsi gondok megol­dása, valamint az ország fej­lesztésének Gyorsítása. A reform keretein belül új fővárost is alapítanak az ország középső ré- szén. A vezető testületek közle­ménye szerint Lagos már nem képes kielégíteni a megnöveke­dett igényeket. Üj testület szer­veződött, melynek feladata az új főváros megvalósításához szük­séges feltételek megteremtése. A szövetségi főváros (Federal Capital Territory) részére S ezer négyzetkilométer területet bizto­sítanak, melynek középső ré­szét építik be. A tervek szerint a főváros teljes megvalósulása 12—15 éven belül várható. —TERRA— Az EIVRT Félvezető- és Gépgyár, Gyöngyös felvesz: FORGÁCSOLÓ SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI. NŐI BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a gyár munkaerő-gazdálkodásán. Telefon: 12-177, 123-es mellék. Megközelíthető a gyöngyösi MA VAUT pályaudvarról 9.4Ó-kor és 11.20-kor ir.dűíór autóbuszainkkal, vidékről szerződéses járatainkkal. <

Next

/
Thumbnails
Contents