Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

Család és nővédelem Interjú ér. Szabad/ Egonnal Néhámy bete alakult meg Lazánkban a Magyar Csa­lád* és Nővédelmi Tudo­mányos Társaság; elnöké­ül dr. Ssafo&dy Egont: a KSH elnökhelyettesét, a Népességtudományi Intézet igazgatóját választotta. — Milyen célokat foga­dott el és vall magáénak az új tudományos társa­ság? — kérdeztük ár. Sza­badi) Egontól. — A társaság célja — el­fogadott alapszabálya sze­rint — minden olyan tudo­mányos ismeretterjesztő te­vékenység fejlesztése, amely a magyar társadalomban a család- és nővédelemmel foglalkozik. E téren olyan közgondolkodás kialakításá­ra törekszünk, amely elő­segíti a harmonikus családi életet, a nők és a gyer­mekek védelmét, az egész­séges reprodukció biztosítá­sát. Társaságunk célkitűzé­seinek megfelelően fejleszti és elősegíti a család- és nő­védelemmel kapcsolatos komplex egészségügyi, tár­sadalmi és demográfiai ku­tatásokat, vizsgálatokat, s közreműködik a lakosság családvédelmi Ismereteinek bővítésében. Fejleszteni kí­vánjuk a család- és nővé­delem szocialista szemléletét és módszertanát, ismertetjük e tudományágak hazai és külföldi eredményeit, előse­gítjük ezek gyakorlati fel- használását, biztosítva a szakterületeken működő kü­lönböző képzettségű szak­emberek tudományos tevé­kenységének koordinálását. Hazánkban a pszichológia, a szociológia, a demográfia, s az orvos- és jogtudomány területein is folynak csa­lád- és nővédelmi kutatások. Szükségessé vált e kutatások integrálása, az egész társa­dalom részére történő hasz­nosítása. Társaságunk célja az egyes tudományágak te­rületein létrehozott eredmé­nyeknek az eddigieknél szé­lesebb körű ismertetése, s beáramoltatása a családokba. — A családpolitika Ma­gyarországon rendkívül nagy figyelmet kap, jó úton halad. A közvélemény nagy egyetértésével talál­kozott a kormány 1973. évi népesedéspolitikai határo­zata. amely kiterjedt szá­mos megoldandó egész­ségügyi, gazdasági, szociá­lis és tudati kérdésre egy­aránt. A Magyar Csalód­ás Nővédelmi Tudományos Társaság e kormányhatá­rozat további kibontakoz­tatásához kíván kapcso­lódni? — Feltétlenül. Az 1973. ok­tóberében elfogadott népe­sedéspolitikai kormányprog­ram az első sokoldalú és komplex népesedési határo­zat Magyarországon. Ennek tudható be, hogy az azóta eltelt 3 év a magyar de­mográfia legjobb időszaká­hoz tartozik. Közismert, hogy 19 év óta, 1975-ben esett először a művi abortu­szok száma 100 ezer alá, (1969-ben még 207 ezer volt) s hogy tízezrekkel nőtt a születésszám. Biztató utakon járunk a családtervezésben is, a szülőképes nőknek már 20 százaléka veszi igénybe az orális, a szájon át alkal­mazható tablettákat. A szü­letésszabályozásban a csa­ládtervezésnek, a 2—3 gyer­mekes családeszmény meg­valósulásának hívei vagyunk. Ennek elfogadtatására tö­rekszünk annak érdekében, hogy a családban a gyer­mek akkor szülessen, amikor szívesen fogadják, felnevel­tetésük anyagi és érzelmi feltételei biztosítottak. A Család- és Nővédelmi Tu­dományos Társág célja, hogy a tudomány eredményei ne lassan érjenek el a család­hoz, hanem minél szélesebb körben váljanak közkinccsé, közismertté. Terveink sze­rint nemcsak a családterve­zéssel, hanem egészségneve­léssel, szociális és társadal­mi kérdésekkel is összetet­ten foglalkozunk. Céljaink elérése érdekében felhasz­náljuk a vitaüléseket, szim- pozionokat, időszakonként vándorgyűléseket és nem­zetközi konferenciákat is rendezünk, de véleményt nyilvánítunk a szakterüle­teket érintő kérdésekben, s javaslatainkkal segítjük az állami és társadalmi szer­vek munkáját is. Feladata­ink megoldása érdekében pályázatokat is hirdetünk, jutalmakat tűzünk ki, em­lékérmeket és díjakat alapí­tunk a család- és nővéde­lem eredményeinek ösztön­zésére. — Mi szerepel a tudo­mányos társaság ismeret­terjesztő programjában? — Magas hazánkban a koraszülési arány, az el­múlt 20 év alatt kétszere­sére nőtt, ugyanakkor az él- veszületések 11 százaléká­ban súlyon alul születnek a gyermekek. A kutatások megállapították, hogy a szü­lés előtti művi abortusz oko­zója lehet a koraszülések­nek, illetve nagy része le­het a kis súlyú gyermek születésében. Ha éhhez hoz­závesszük, hogy a csecsemő­halottak 80 százaléka kora­szülött, akkor láthatjuk, hogy a család- és nővéde­lem kérdéseit összefüggései­ben kell vizsgálni. — Alapszabályunkban sze­repel, hogy tudományos szekcióink és területi szer­vezeteink is működhetnek; s ezek célja, a család- és nővédelem szakmai és terü­leti kérdéseinek fejlesztése a társaság irányítása mellett. Főleg olyan megyékre gon­dolunk, ahol orvostudomá­nyi egyetemek működnek. De semmiféle intézményes ap­parátust nem akarunk létre­hozni, a feladatokat társa­dalmi úton kívánjuk meg­valósítani a harmonikus családi élet, a család- és nővédelem további kibonta­koztatása érdekében. Kocsis Éva A csecsemő fekvőhelye Nappal a csecsemőt a lakásnak, a szobának abban a részében helyezzük el, amely a legvilágosabb. Lámpa­gyújtás után kerítsük el helyét függönnyel vagy lepedő­vel, hogy ne bántsa a fény, ha a többiek még ébren vannak, amikor ő alszik. Feltétlenül legyen külön fekhelye a csecsemőnek. KOSÁR, BÖLCSÖ csak az első két-három hó­napban felel meg. Később már könnyen kiesik belőle a csecsemő. A vesszőből font kosarak hézagaiba beleakad a kapá- lódzó csecsemő keze-lába. Ezért előzőleg teljesen kibé­leljük. A bélést fehér sifon- ból, vászonból készítjük. Fed­ni kell a kosár alját, oldalát, egészen a pereméig. Fönt úgy kell a kosárhoz erősíteni, hogy mosáshoz könnyen le- vehessük. A KOCSI nem jó fekhely, mert kes­keny, a mélyben rossz a le­vegő, a nagyobb csecsemő pedig könnyen kiesik belőle. Nálunk sokan a mély kocsit szeretik. Újabban megint megjelentek a magas áll­ványra szerelt sekélyebb ko­csik. Ezek — különösen nagyvárosban —■ sokkal job­bak, mint a mélyek, mert az utcai forgalom növekedé­sével egyre több a kipufogó gáz a levegőben. AZ ÁGY Legjobb a csecsemőnek a kisebb fajta rácsos gyermek­ágy. A rácsnak nem kell le- ereszthetőnek lennie. A kis csecsemőágy 60x120 cm; kér vés helyet foglal el, kisebb lepedő, takaró kell bele és könyen lehet kivinni a leve­gőre. A legtöbb gyermek 3 éves koráig elfér benne. Nagy ágyat is vehetünk. A nagy gyermekágy hozzávető­leg a gyermek 7—8 éves ko­ráig megfelel, de minden korban csak alvásra való. A hálós ágy rossz, mert a csecsemő beieeshet a kitágult hálóba. Ha ilyen régi ágyunk van, alakíttassuk át. Az ágynak csak függőleges rácsai legyenek. Vízszintes rácsozata ne, mert arra fel­áll a gyermek és kieshet Májusi napfény a Dunán (Márkusz László felvétele) Természetvédelmünk fejlő­dését jól jellemzi, hogy ha­zánkban már két nemzeti parkot és számos tájvédelmi területet, körzetet jelöltek ki. Nemzeti parkjaink feladata az ősi természeti táj fenntar­tása, megőrzése az utókor számára és a megőrzött ter­mészeti értékek szakszerű bemutatása az érdeklődők­nek. Előbb a Hortobágyot, majd a Kiskunságot helyezték vé­delem alá, és alakították ki területén nemzeti parkot. Ez utóbbin találunk homokbuc­kákat, homoki növénytársu­lásokat, természetes erdőket, alföldi nádasokat vadvirágos rétekkel szegélyezve, Holt- Tisza-ágakat galériaerdőkkel, szikes tavakat a jellegzetes madáréletükkel és a kiskun­sági puszták ősi állatfajtáit. Ezek összességét nevezte el Petőfi nagyon találóan a ma­gyar rónának. De népünk egykor oly jel­legzetes életformájának, a tanyai életnek kultúrtörténe­ti, gazdasági, földrajzi és néprajzi értékeit is védelem alá helyezi a Nemzeti Park, hiszen népünk történetének egy darabját jelentik ezek. A Nemzeti Park területén ta­lálható mintegy 450 tanyából a népi műemlékek szempont­jából legjelentősebbeket élő skanzen formájában fenn kí­vánják tartani. Szépen kife­jezi ez a természetvédelem ötvöződését az általános kul­túra értékeivel, törekvéseivel. Képünkön: a bugaci szür­kemarha gulya, a Kiskunság! Nemzeti Park területén. Az érzékeny okolvivo Az angol boksz-menedzserek, akik azzal szaporítják vagyonukat, hogy profi bokszotokat eresztenek egymásnak szorítóban, rosszkedvűek. Joe Bugner már nem vesz részt a játékban. Amióta bejelentette, hogy visszavonul az ak­tív ökölvívástól, a hivatásos ökölvívósport válságba ke­rült, vagyis magyarán szólva a háttérben álló menedzse­rek nem tudnak keresni. Nem csoda, hogy utólag szidal­mazzák Bugnert, és szemére vetik, hogy övön aluli ütés­sel búcsúzott az angol ökölvívósporttól. Azok az okok, amelyek miatt Bugner felhagyott az ökölvívással, sokatmondóak jellembeli tulajdonságai te­kintetében. Még elkeseredettebb ellenfelei is elismerik, hogy a 25 éves atléta olyan békés, mint egy bárány, és nem képes ..kikészíteni” ellenfeleit. „Egyszerűen nem tud­tam megtenni”, mondta egyszer, amikor egy mérkőző' után megkérdezték, miért hagyta cserben a menedzsereit és a nézőközönség egy részét is, amely a legdrágább he­lyeket vásárolta meg. A közönség pénzéért a szó szoros értelmében „vért” akart látni. Bugner azonban soha sem tudott a várakozásoknak eleget tenni. Nem csoda, hogy a bulvársajtó gyávaságot vetett a szemére. Mi sem hamisabb azonban, mint ez az olcsó és felszí­nes érv. Hiszen aki kétszer mérkőzött meg Muhammad Alival és nem hajolt meg Joe Frazierrel szemben sem annak mégsem káposztalé folyik az ereiben. Várandós feleségének súlyos autóbalesete megerősí­tette Bugnert döntésében. Sikerült tehát kiugomia az ökölvívósportból. Természetesen ez csak azért volt lehet­séges, mert előzőleg elegendően magas gázsit kapott mér­kőzéseiért HAMBURG: Reissmüller felhá­borodva állít be a vele szemben lakó Hirschhornhoz: — Egy kényes ügy­ben fordulok önhöz, ön minden délután az ablakban csókoló- zik a feleségével, és még annyi fáradságot sem vesz magának, hogy lehúzza a rolót. Ez, kérem, botrányos dolog! — Ne vicceljen, Reissmüller úr! — fe­leli szelíden moso­lyogva Hirschhorn. — Én sose vagyok otthon délután... NEW-YORK: Egy amerikai kis­fiúnak házi feladatul a szektákról kell ír­nia. A fiú megfigyel­te, hogy az egyik szekta tagjai sosem torzsalkodnak, vesze­kednek. A dolgozat befejező részében er­re a megállapításra jut: — Ügy vélem, hogy apukám ehhez a szektához tartozik, de anyukám nem!... VARSÓ : Az utas éjszaka megérkezik egy vidé­ki szállodához. A ka­puban találkozik egy férfival: — Mondja, kérem, jól lehet itt aludni? — Mi az hogy jól lehet! Már félórája csengetek, és még nem ébredt fel sen­ki... LONDON: Két asztronauta, útban a Mars felé, elrepül a Hold mel­lett. Egyik a Holdra mutatva, megkérdi társától: — Most ez a Hold vagy a Venus? Mire a másik rá­vágja: — Honnan tudjam, most repülők először ezen a vonalon... PRÁGA: A tanító néni ér­dekes feladatot ad a gyerekeknek: — Rajzoljátok le, mik akartok lenni! Az összeszedett rajzokon van ápoló­nő, űrhajós, moz­donyvezető, orvos. Csak az egyik kislány adja be üresen a rajzlapot. — Ugye, te még nem tudod, mi akarsz lenni? — kérdi a ta­nító néni. — Dehogynem, ta­nító néni. Én férjhez akarok menni. De nem tudom, hogyan kell ezt lerajzolni... TEXAS: A feleség megláto­gatja börtönben ülő férjét, és halkan megkérdezi: — Mondd, Joe, hasznát tudod venni a kis reszelőnek, amelyet kenyérbe sütve küldtem be ne­ked? — Magam sem tu­dom, Susy. Holnap operálnak... MILÁNÓ: — Kapitány — kér­di a tengerészfeleség a nagy tengeri kikö­tőben rakodó hajó­nál T-, igaz, hogy a tengerészt minden kikötőben más-más lány várja? — Nem, asszo­nyom. A hajó nem áll meg minden ki­kötőben — hangzik a kapitány meg­nyugtató válasza. BELGRAD: — Szeretném meg­javíttatni az órámat. Mennyibe fog kerül­ni? — Mi baja az órá­jának? — Nem tudom. — Nyolcvan di­nár. .. BÉCS: Csengetnek az aj­tón. A házigazda nem nyitja ki, hanem a csukott ajtón keresz­tül kérdezi: — Ki az? — Kérem szé­pen. .. Csak néhány Schilling... egy nincstelennek... — hangzik a bizonyta­lan válasz. — Jól van, dugja be az ajtó alatt!... BERLIN: ■— Ha valaha is megnősülök, csak csúnya nőt veszek fe­leségül. — Miért? — Mert egy szép nő biztosan meg­csalna. — Azi megteheti veled egy csúnya nő is... — Megteheti, de az nem bántana annyi­ra. .. R. T. Mirelit A címbeli megnevezéssel kapcsolatban két kérdésre is választ vár egy olvasó. Arra kér magyarázatot: mi a szó eredete, és miért ezzel a két­féle írásformával írják le: mirelité, mirelit? Először a megnevezés ere­detéről szólunk. A főnévként és melléknévként egyaránt használatos mirelit szóalak tulajdonnévi eredetű. A Mi­relité Mélyhűtő Vállalat megnevezés első tagja közne- vesült. Ez pedig a Mezőgaz­dasági Ipar Részvénytársa­ság kezdőbetűiből kialakult mir hangcsoport és a kiváló jelentésű elite-elit mellék­név egybekapcsolása folytán jött létre. Itt a magyarázata annak, hogy miért jelentke­zik a kétféle írásmód. A francia eredetű, s német köz­vetítéssel nyelvünkbe kerülő elit szó eredeti írásformája ugyanis elite. Ejtése azon­ban: elit. A mozaikszó tehát eredetileg a Mezőgazdasági Ipar Rt. elit, azaz kiváló, el­sőrendű termékeit nevezte meg. Az élelmiszerek, a gyümöl­csök, a zöldségek mélyhűté­sével foglalkozó vállalat gyártmányait megnevező márkanév köznevesült for­májában is egyre gyakrabban vállal nyelvi szerepet. Külö­nösen sokat halljuk és olvas­suk ezeket a kifejezéseket: mirelit gyümölcs, borsó, eper„ mirelitet vásárol stb. Hogy a mirelit szó mind melléknévi, mind főnévi ér­tékében egyre változatosabb nyelvi és stilisztikai szerepet vállal, bizonyítja az a tény, hogy újabban már a versek­ben is feltűnik, és sajátos érzelmi-hangulati töltésével egy-egy költemény kulcssza­vának tekintendő. Hogy mennyiféle árnyalat­ban, s milyen változatos sti- lusértékben juthat versbeli szerephez a mirelit megneve­zés, alábbi példatárunk bi­zonyítja: „Betápláltam egy komputerbe:/ a Mirelit-zöld­ség mennyivel olcsóbb?” (Ró­zsa Endre: Kolombusz tojá­sa). — „Talán a mirelit/ je­geli így gyümölcsök ízeit” (Bóka László: Legelőször a szeretet fagyott meg). — Ka­lász László két költemény­részlete pedig arról vall, hogy szavunk merész költői gondolat- és képzetformák kifejezésére is alkalmas: „Ilyent fridzsiderek/ sosem Őrizhetnek./ A zúzmarák mi­relitjeit/ vásárolom a fák­tól...,/ egy mosoly: marék zúzmara/ s tenyerem öle lán­gol ...” (Kalász László: Iszom hajnal hóitalát). — „Vagy tán fagyasztó pultokon/ épül exhumált mirelit-vár? (Ka­lász László: Ha lesz is gyü­mölcs). Dr. Bate lősset • » (UnmfU ¥ W róna A „magyar f a 4

Next

/
Thumbnails
Contents