Népújság, 1976. május (27. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

Harmincmil iő forintba kerül Milyen lesz az egri ifjúsági ház? A címben szereplő kér­dést meghallva, a megye- székhelyen élő fiatalok egy újabbal válaszolnak: lesz-e egyáltalán? Annak, hogy az egri ifjúsági házzal kapcso­latos híreket ilyen kétkedve fogadják a fiatalok, van va­lami alapja. Köztudott ugyanis, hogy évek óta té­ma Egerben az ifjúsági park építése. Az ifjúkommunis­ták, a dolgozó és a tanuló fiatalok százával ajánlották fel a szabad idejüket a park építéséhez, az ügy en­nek ellenére alig haladt valamit...! Lesz-e Egerben ifjúsági ház? A közelmúltban elön­tés született arról, hogy egy minden igényt kielégítő, tá­gas, jól felszerelt, s a fia­talok kulturált szórakozását szolgáló intézményt kapnak az egri ifjúmunkások, tanu­lók. S hogy a döntés nyo­mán hozzá is fogtak a meg­valósításhoz, arra bizonyí­ték a Középülettervező Vál­lalat által készített tanul­mányterv. A fiatalok talál­kozó-, szórakozóhelye a volt Széchenyi utcai szakszerve­zeti székház lesz. Ezt az épületet alakítják át — mintegy harmincmillió fo­rintos költséggel —, s vará- ' zsolják otthonossá az épí­tők. A döntést kővetően több vélemény hangzott el — pró és kontra... Érdemes-e har­mincmilliót rászánni arra az épületre, amikor ennyiből már egy újat is építhetné­nek — hangzott a fő ellen­érv. S emellett hadd álljon mindjárt a szakértők véle­ménye: „az épület kitűnően alkalmas az ifjúsági ház funkciójának betöltésére ...” A vita, úgy tűnik, a fia­talokat izgatja a legkevés­bé. Nekik egyetlen dolog a fontos: legyen Egerben egy olyan hely, amelyiiz csak az' ifjúságé. Snack bár es játékterem " ........ M ilyen lesz hát az egri ifjúsági ház? Mindénekelőtt leszögezhetjük, hogy való­ban ifjúsági. A tervezők a fiatalok lendületéhez, ízlé­séhez, modern gondolkodásá­hoz illő helyiségeket ál­modtak meg, bennük ké­nyelmes és korszerű' beren­dezéssel. A Széchenyi utcai bejárat­tól balra nyílik majd az ön- kiszolgáló étterem, amely­nek az egyik részében grill- jellegű ételeket, valamint virslit, meleg szendvicseket és hidegkonyhai készítmé­nyeket vásárolhatnak a be­térők. Az étterem másik ré­szében hagyományos ételek kaphatók majd, továbbá üdítő italok és kávé. A kapualjból az emeletre vezető főlépcső alatt helye­zik ‘ el a ruhatárat, amely­nek a befogadóképességét 500 személyre számították. A belső udvar kiképzése — fényáteresztő tetővel zár­ják ki az idényjelleget — lehetővé teszi, hogy ott. ze­nés rendezvényeket, táncos összejöveteleket, irodalmi műsorokat, miniszínházi be­mutatókat tartsanak. Érde­kessége lesz ennek a rész­nek, hogy az ott folyó mű­sort a függőfolyósóról is kö­vetni lehet majd... A bejárattól jobbra levő részen alakítják ki a. kiállí­tótermet és a. játéktermeket.. Ezekben lehetőség nyílik majd a játékautomatákkal . történő szórakozásra, de jut hely az asztaliteniszezők­nek, s a különböző asztali játékok kedvelőinek - is. Táncterem, szakköri helyiségek A tervezők számítottak a fiatalok sokoldalú érdeklő­désére, ezért az emeleti ré­szeket úgy osztották fel, hogy mindennek legyen he­lye. Az első emeleten — a főlépcső előteréből nyílva — egy nagyterem áll a fiata­lok rendelkezésére. Itt szín­házi bemutatókra, filmvetí­tésekre kerülhet sor, de ez a terem lesz az úgynevezett „táncház” is. Az előtérben büfét alakítanak ki, hogy a szórakozó, táncoló, vagy ép­pen a filmvetítésre váró lá­nyoknak és fiúknak ne kell­jen lemenniük a földszinti étterembe. Ezen az emeleten rendezik be a tanácskozótermet is. Ebben olyan rendezvényeket, konzultációkat, vitaesteket tarthatnak meg, amelyeknek a közönsége nem haladja meg a hatvan főt. A helyi­ség berendezése a konfe­renciák színhelyére utaló lesz. Az épület második emele­tén a szakköri szobák, a hobbisok helyiségei kapnak helyet. A négy kisebb és a két nagyobb szobában az érdeklődési körnek megfelelő társaságot helyezhetnek el az ifjúsági ház vezetői, mun­katársai. A második emelet ad otthont a nyolcezer kötet és sok-sok újság olvasását, forgatását szolgáló könyvtár­nak is... A tervezők a legapróbb részletig számításba vették az épület adottságait. Az eg­ri ifjúsági ház egyelőre még csupán tanulmánytervben létezik. Minden remény meg­van azonban arra, hogy a tervekből a közeljövőben valóság legyen. Azaz: a volt szakszervezeti székház ódon épületéből egy megfiatalo­dott, újjávarázsolt ifjúsági ház ...! (szilvás) Éled a Balato A kellemes tavaszi időjárás már ezreket vonz a Bala­ton partjára■ Sokan vitorláznak, napoznak, a legbátrab­bak meg is fűrödnek a tóban. A képen: napozók a Tihany Szálló előtt. (MTI fotó — Fényes Tamás felv. KS) Korszerűbb üzemi szervezet — hatékonyabb termelés Változások a Taraia mentén Megyénk egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszö­vetkezetében — az üzemi pártbizottság cselekvési prog­ramjának szellemében — je­lentős előbbre lépést tervez­nék: a Tárná mentihat köz­séget magába foglaló közös gazdaságban az irányítás, az üzemi szervezet reformján dolgoznak. Megszűntek az üzemegységek — Cselekvő tervezésnek nevezhetném a nálunk meg­kezdődött folyamatot — mondja Sallai Sándor, a ter­melőszövetkezet üzemi párt- bizottságának titkára. — Ugyanis az új üzemi szer­vezet kidolgozásával közös gazdaságunk vezetősége ku­tatóintézetet bízott meg, mi­közben a legszükségesebb el­ső lépések már meg is tör­téntek. — Hallhatnánk ezekről? — Nem titok, hogy a kö­zelmúltban a termélőszövet- kezet élére Kurunczi István személyében új elnök került, akinek nagy elméleti tudása és sok-sok gyakorlati tapasz­talata van a mezőgazdasági nagyüzem irányításában. Egyidejűleg a régi elnök is hasznosítja, mint szaktanács- adó, gazdag helyi tapaszta­latait, s e kettős biztonság le­hetővé teszi a bátor lépése­ket. Arról van ugyanis szó, hogy miközben a tervező-ku­tató munka szinte csak most kezdődőt el, az új vezetési szervezet máris „felállt”. Megszűntek a falvanként, a szinte önálló „kis téeszként” funkcionáló üzemegységek, s ezzel megszűnt e területi széttagoltságból adódó sok párhuzamosság is, mivel át­tértünk a központi ágazati irányítási rendszerre. Ennek megfelelően már eddig 17 létszámot sikerült megtaka­rítani, s az év végéig további kilenc irányító poszt szűnik meg .......nyugdíjba, vonulás k övetkeztében. Á volt köz­ségi üzemegységekben dolgo­zó szakemberek végzettsé­güknek megfelelő beosztást kaptak, s az üzemegységve­zetők helyett egy-egy terü­letfelelős tevékenykedik". — Egyedül? — Igen, egyedül a korábbi teljes üzemegység helyett. Ennek megfelelően a feladat is módosult, hiszen bizonyos tagsági ügyek, igazolások ki­adása mellet a területfelelő­sök elsődleges tennivalója a községekben lévő fogatos Mondjuk el gyermekeinknek! Nem tudom, mások mint vannak vele, én szeretem be­járni naponta azt a környé­ket, ahol lakom. Jólesik ba­rangolni. Míg mások sétál­nak, én többnyire barango­lok. Lényeges különbség van a két dolog között. A séta célzatos cselekvés, időtöltő, lassú és kényelmes járkálást jelent, ide-oda, le s föl. A barangolás kötetlenebb, ide­je, célja, s a bejárandó te­rület nem megszabott. Ba­rangolás — ez a szó a csa- tangolás, kóborlás, kószálás és bolyongás szavakkal egy- rokon. Velem együtt Gab­riella lányom is szereti a . barangolásokat, ezeket a kö­tetlen bolyongásokat, s ilyen­kor még inkább, mint más­kor, a kérdések záporát zú­dítja rám. Apa legyen a tal- pán, aki a „kis” tizenéve­sek okossága, értelme sze­rint mindenre megfelel. Május első vasárnapján is együtt barangoltunk Eger napfényes utcáin, a Hajdú­hegynek tartva. A Csiky Sándor utca közepén felfi­gyeltünk egy régi házra. Himlőhelyes ház volt —, megjegyeztem a házszámot: 52. —. golyóütötte sebek ék­telenünk mai nap is. Óha­tatlanul 1945 nyara, a törté­nelmi város háború „kozme­tikázta” ábrázata villant fel bennem. — Harmincegy évvel ez­előtt az ilyen házak számí­tottak szépnek, szerencsés­nek, amelyeket csak golyók karcoltak — magyaráztam. Kevés ilven ház volt. a többi aknáktól és bombák­tól hevertek romokban. Ap­ró gyerek voltam, mikor vé­letlenül a város határába vetődtem, s olyan volt min­den, mint a felszántott ten­gerfenék. A kettéhasadt há­zakba úgy be lehetett látni, mint az üvegen. Ócska dí­ványok, mosdótálak lógtak a levegőben, a kövek alatt meg emberek hevertek hol­tan ... — Miért, apa?... — Háború volt, azért. — Miért volt háború?... Te magyarázd meg, hogy miért volt. De ne úgy, ahogy az iskolában tanítják, ahogy a történelemkönyvben leír­ták ... Mondd meg, miért volt háború? Törtem a fejem a vála­szon. Meg kell magyaráz­nom a háborút ilyen szavak nélkül: fasizmus, élettér, im­perializmus, kizsákmányo­lás ... — Hát...' azért, mert vol­tak olyan emberek, akik az egész földet maguknak akar­ták ... akik mindent csak maguknak akartak. — Te láttál ilyen embe­reket', apa? .— Tele volt velük akkor a világ. Tankokkal, ágyúk­kal csörtettek át falun és városon. Mindent fölettek, elvittek vagy elpusztítot­tak ... Mi pedig éheztünk, fáztunk, rongyokban, mezít­láb jártunk. Azt se tudtuk, meddig szenvedünk. Egy lyukas garast se adtak ak­kor az életért... — Azt mondod, harminc­egy év és még te is apró gyerek voltál. Régen volt... — Nem olyan régen, hi­szen mindenre jól emlék­szem — válaszoltam. Hallgattunk. S közben ma­gam is rádöbbentem, de bi­zony régen volt! S eszembe jutott a gyermekkorom. Nem tudtam, mi az a kizsákmá­nyolás, de azt tudtam, hogy vannak gazdagok és szegé­nyek, hogy gyakran nincs egy falat kenyér a házban, vagy nincs mit a lábamra húzzak. Kukoricalisztből sü­töttünk görhét, marharépá­ból főztünk levest, aztán , dércsípte kökényt szedtünk, “azt pirítottuk meg lángon, vastepsiben ... Az én lá­nyom mindezt nem érti meg. Amikor arról beszélek, ho­gyan csavartunk rongyokból bocskort és tömtük ki pa­pírral, szalmával, hogy ne fázzon a lábunk, figyelme­sen hallgat, s ha a beszédet abbahagyom, arra ösztökél: „Mesélj még ...” A mai gye­rekek nem ismerik a har­mincegy éve elsüllyedt óvi­lágot. Jó ez, nagyon jó, hogy nem ismerik, de azt hiszem, talán még _ jobb. lenne, ha mégis megértenék a múltat. S arra gondolok, hogy mindazoknak, akik írnak, a szemére lehetne vetni, hogy nem adnak elég olyan köny­vet a gyermekeink kezébe, amelvből megismerhetik a feledésbe merült keserű múltat. A minap a Magyarország (XIII. évfolyam. ÍR. e-*—' egyik cikkében olvastam, hogy egy UNESCO-bizottság javaslatot tett: egységesítsék — egyelőre az európai kö­zépiskolák — történelemtan­könyveit, hadd tanulják egy­formán a diákok a második világháború történetét. Sok az ismeretekben a hiányos­ság, a különbözőség. Az em­lített cikk példát is idéz, mennyire megdöbbentő ada­tok derültek ki egy szakkö­zépiskola történelmi tesztjé­nek értékelésekor. A meg­kérdezettek csaknem 40 szá­zaléka úgy vélekedett, hogy Magyarország a II. világhá­borúban a Szovjetunió ol­dalán vett részt, s nemcsak „a németek ellen harcol­tak”, hanem az „amerikai imperializmus ellen” is. Eny- nyire tudatlanságban van­nak gyermekeink, a tizen­évesek?! Mondjuk el gyermekeink­nek a válóságot, azt. a va­lóságot, amit tudunk. Mond­juk el, ha sokszor kell idézni Arany János szavait is: „Nem mese ez, gyer­mek ...!” Nemcsak én ballagok lá­nyommal az új világban, kíváncsi, okos gyermeki kér­dések záporában. Könyvek­kel kellene válaszoljunk ezek­re a kérdésekre. Több és jobb könyvekkel, mint az eddigi­ek. A szülőknek is csöndes alkalmak lehetnek az ilyen könyvek az elmélyülésre és az emlékezésre. És serkentés a munkában, amelyet a mai és holnapi gyermekek és szülők boldogságára végzünk valamennyien, szabadságunk építő-alkotó évtizedeiben. Dezső brigádok és a háztáji gazda­ságok segítése, irányítása. Kihasználni a tartalékokat Nemrégiben az üzemi pártbizottság már értékelte is az eddigi első lépések ta­pasztalatait, hogy a továb­biak is minél előbb meg­történhessenek. — Az a célunk, hogy a ter­melőszövetkezetben a legkor­szerűbb termelési módszerek kerüljenek bevezetésre — hallottuk Sallai Sándortól. — Az új üzem- és munkaszer­vezési rend javítsa a terme­lés hatékonyságát, növelje a munkafegyelmet, legyen a közös tulajdon védelmének még fokozottabb biztosítéka. Ugyanakkor — és ez össze­függ a hatékonyság növelé­sével — feltárjuk a kihaszná­latlan tartalékokat, lehetősé­geket is a termelés fokozá­sa érdekében. — Konkrétan milyen lehe­tőségek adódnak? — A felmérés még folyik, de máris tervezzük, hogy például Zárónkon már ez évben megkezdjük a pecse­nyeliba nevelést. Ugyanak­kor azt is tervezzük, hogy azokat a volt sertéstelepeket, amelyeket gazdaságosan le­het üzemeltetni és ma üresen állnak, korszerűsítjük és fo­lyamatosan feltöltjük. Ez egyedül évi 4—5 ezer hízó­sertést jelent majd 1978-tól húsüzemünk számára, amely­nek a kapacitását csakis így tudjuk jól kihasználni. — Másik lehetőség a ta­karékosság. Ennek alapján, az ésszerű, keretek között köz­pontosítani kívánjuk az erő­gépek, teherautók parkírozá­sát s a szervizellátásukat, va­lamint az. üzemanyag-állo­mást. Ezáltal lehétővé válik a javítás és karbantartás szakosítása is. Mindez valóban fontos vál­tozásnak tekinthető, amelyek között feltétlenül említést ér­demiéi 'még az Ts', hogy ez év március 1-vel a volt üzem­egységek pénztárait ■ is köz­pontosították, s így áttekint­hetőbbé és ellenőrizhetőbbé vált a pénzgazdálkodás is. Ugyanakkor létesítettek egy mozgó pénztárat, hogy a köz­ségekben élő tagok hátrá­nyos helyzetbe ne kerüljenek, ne kelljen minden pénzfel­vétel miatt utazgatni." Főágazatok és ágazatok t Az üzemegységi szervezet helyébe a főágazatok és ága­zatok léptek. Erről á pártbi­zottság titkára a következő­ket mondta: — A növénytermesztésben — a zöldségtermesztést kivé­ve — az új szervezeti kere­tek között nem, terveztünk, nem állítottunk be brigádve- zetőket, gépcsoportvezetőket. E feladatokat ugyanis a te­rületi . agronómusoknak kell ellátniuk. Nincsenek terüle­ti állattenyésztők sem, mert a szakosítás következtében a takarmánygazdálkodást, az állattenyésztési ágazatok szakmai irányítását központi állattenyésztőink végzik, akiknek felelőssége a terme­lőszövetkezet egész állatte­nyésztő, tevékenységére kiter­jed. A segédüzemi tevékeny­ségben viszont az az új szer­vezési elem, hogy a mezőgaz­dasági gépeket a jövőben két területre koncentrálva — el­sősorban központi üzemelte­tési rendszerben — kívánjuk mozgatni. E feladat megvaló­sításához üzemeltető mér­nökre van szükség. Ennek megfelelően indokolttá válik az is, hogy az erő- és mun­kagépek, járművek javításá­nak irányításával mérnöki képesítésű vezető foglalkoz­zék, megfelelően képzett mű­vezetők közreműködésével. Az új vezetésszervezeti fel­állásban üzemág lett az alat­’ kai húsüzemünk, a tarnazsa- dányi lakatosipari üzem és a háztáji gazdaságok irányítá­sára, segítésére pedig meg­szerveztük a háztáji ágazatot. Mindezek csupán kezdet­nek, első lépéseknek számí­tanak a Tárná mentén. Kez­detnek és első lépéseknek, amelyek azonban Ígéretes, kamatozó kibontakozást sej­tetnek. (( Falit«*: EVESBEN SZÉPEN KEZDŐDÖTT as elmúlt hét, a naptár — és persze nem utolsósorban a tavasz — jóvoltából: az ez­úttal megduplázódott május 1. ünnepével. A szombat— vasárnapi ünneplő-pihenő nap után, a jó munkáért kapott sok és sokféle elis­merés birtokában megye- szerte jókedvvel láttunk hozzá hétfőn új feladata­inkhoz. Ezek során most a meg­szokott tennivalók mellett elsősorban a KISZ-esek lá­zas készülődésére kellett felfigyelni, akik számára az elmúlt hét kezdete a Kom­munista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusára való fel­készülés utolsó hetét is je­lentette egyben. Városok­ban és falvakban, üzemek­ben termelőszövetkezetek­ben, hivatalokban és sok más intézményben fogal- mazgatták, alakítgatták fel­szólalásaikat, javaslataikat az ifjú küldöttek, hogy leg­magasabb fórumukon és annak szekció-ülésein fele­lősséggel tudjanak véle­ményt mondani eddigi munkájukról, s további fel­adataikról. Ebben a lázas készülődés­ben, úgy látszik, végre meg­fiatalodott az időjárás is, ezek a napok már az igazi tavasz napjai: öröm a ter­mészetkedvelőknek, a ki­rándulóknak, nem utolsó szempontból pedig a mező- gazdasági nagyüzemek dol­gozóinak, akik számára most minden adott az ered­ményes tavaszi munkák­hoz. És akik a ha­tárt járják, azok tudják: termelőszövetkezeteink tag­jai élnek a lehetőségekkel, a hatalmas táblákon min­denütt gondos kezek mim­ikája látszik." f ....... A földeken lassan elkez­dődhet tehát az érés ideje, az iskolákban pedig — igaz, régebbi „vetésé” — most érkezett el: a középiskolai érettségi vizsgák e hó köze­pén (május 17-én) kezdőd­nek el, melynek vidám és kicsit szomorkás beveze­tője, a búcsúzó diákok sze­renádja már több helyen el is hangzott, a ballagásra pe­dig tegnap, a hét utolsó napján került sor. És most sorolhatnánk to­vább csupa ünnepből me­gyénk elmúlt heti esemé­nyeit, megemlékezve a Vö­röskeresztes Világnapra va­ló készülésről, a győzelem napjáról stb. s ezt talán a termelőmunka „hétköznapi” megvalósítói sem vennék tőlünk zokon. Mégis, mél­tánytalan lenne megfeled­kezni arról, hogy megyénk legnagyobb ipari beruházá­sán, a bélapátfalvi cement­gyár építkezésén újabb je­lentős munkasikerek szület­tek, és ezt állapította meg az a sok, magas rangú szakember is, akik szerdán, az ÉVM miniszterhelyette­sével, Padányi Mihállyal az élükön az építkezést meg­tekintették. A hét vége méltó volt a kezdethez: a KAEV-ban 300 résztvevővel tartottak ba­rátsági gyűlést a győzelem napja alkalmából, Hevesen pedig a közlekedésbizton­sági tanács ülésezett. Hat­vanban elkészült és a jövő héten megnyitja kapuit az új autósbolt, KlSZ-küldöt- teink pedig elutaztak, hogy 24 ezer társuk képviseleté­ben vegyenek részt a IX. kongresszuson. (ku-ti) íÍÜQ ^sarnag ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents